Kbf.56/2017/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1),

(2)bekezdés bc./ pont,

(5)bekezdés b./ pont) és 1 rb. hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §), ezért - halmazati büntetésül - 1 (egy) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre, 100 (száz) napi tétel, napi tételenként 2.500 (kettőezer-ötszáz) forint pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett végrehajtás esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Előzetes mentesítésben részesítette a vádlottat, és a pénzbüntetés megfizetésére 20 (húsz) havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére a pénzbüntetés, vagy annak meg nem fizetett része szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Kötelezte a vádlottat az magánfél részére kártérítés címén 6.510.000 forint, míg az állam javára 396.600 forint illeték megfizetésére. Rendelkezett továbbá az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.395/2017/
2. számú átiratában a felmentés érdekében bejelentett fellebbezést megalapozatlannak tartotta. Álláspontja szerint az első fokon eljárt katonai tanács perrendszerű eljárásban ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, mérlegelési jogkörében eljárva helyesen állapította meg a tényállást, amely felülbírálatra alkalmas. Indokolási kötelezettségét is kellő terjedelemben teljesítette. A felülmérlegelés tilalmára tekintettel a vádlott és védője által bejelentett - a tényállást felmentés érdekében támadó - fellebbezések nem vezethetnek eredményre. Hivatkozott arra is, hogy a katonai tanács okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette a vagyon elleni bűncselekményét. Ugyanakkor nem értett egyet a közbizalom elleni cselekmény minősítésével, illetve az ehhez kapcsolódó indokolással. Kifejtett álláspontja szerint alapvetően hibásnak tartja azt a logikát, amely az elévülést az
3. évi IV. törvény alapján állapította meg négy részcselekmény tekintetében, majd a vádlottat a hatályos Btk. szerint mondta ki bűnösnek az utolsó részcselekményben. Miután a büntetéskiszabással is egyetértett, ezért azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet változtassa meg és a vádlott közbizalom elleni cselekményét minősítse 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett a Btk.
4. §-ba ütköző hamis magánokirat felhasználása vétségének, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
5. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Az előterjesztett fellebbezést a Be. 360. §

(4)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. A másodfokú katonai tanács a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta, a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg, ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta. A vádlott tagadta a terhére rótt cselekmények elkövetését, érdemi védekezést terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság ellenőrizte a vádlott védekezését, ebben a körben értékelte tanú1, tanú2, tanú3, tanú4, tanú5 tanúk vallomásait, továbbá ismertette a releváns okirati bizonyítékokat, különösen a ... tájékoztatását, a lakhatás támogatási igénylő lapokat az igazolásokkal és albérleti szerződésekkel együtt, valamint a munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos iratokat, végül az magánfél kimutatását a kifizetett támogatások összegéről. Az elsőfokú katonai tanács ítélete 7-8. oldalán értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem fogadta el a vádlott védekezését. Mindezek alapján marasztaló ítéleti tényállást állapított meg ítélete 3. oldalán. Az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás tehát megalapozott, mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A vádlott és a védő felmentésre irányuló fellebbezése nem megalapozott. A Be. 351. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a védő és a vádlott fellebbezésében új tényre, új bizonyítékra nem hivatkozott. Megállapítható továbbá, hogy az elsőfokú katonai tanács részletes bizonyítási eljárás lefolytatását követően a logika szabályainak megfelelően értékelte az egyes bizonyítékokat és megfelelő terjedelemben indokolta álláspontját. Ezért a vádlottnak és a védőnek a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás felülmérlegelésére és ezen keresztül a felmentésre irányuló fellebbezése a Be. 352. §

(3)bekezdése alapján eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a vagyon elleni cselekményének jogi minősítése is. Ugyanakkor tévedett az elsőfokú katonai tanács a közbizalom elleni cselekmény minősítésekor. A folytatólagos egység alapján elbírált cselekmények esetén a legutolsó részcselekmény elkövetése idején hatályban lévő törvényt kell irányadónak tekinteni. A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egyes részcselekményei büntethetőségének önálló elévülése kizárt (31.BK. vélemény), hiszen a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egység, amelynél a törvényi tényállást külön-külön is megvalósító részcselekmények együttesen alkotnak egyetlen bűncselekményt. Ebből következik, hogy a büntethetőség elévülése szempontjából nem külön-külön az egyes részcselekmények elkövetésének, hanem a bűncselekmény törvényi tényállásához tartozó legutolsó részcselekmény befejezésének az időpontja az irányadó és ettől kell számítani a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény törvényi büntetési tételéhez igazodó elévülési időt. Amennyiben a bűnhalmazatban lévő bűncselekményeket részben az új büntető törvény hatályba lépése előtt, részben annak hatályba lépése után követték el, a bűnhalmazatban lévő valamennyi bűncselekményt az új törvény alkalmazásával kell elbírálni, a büntető anyagi jogi rendelkezések együttes (kombinatív) alkalmazására nem kerülhet sor. (BH.2004.304., BH.2001.254.) A 36/

1. BKv-ben kifejtettek szerint a hamis magánokirat felhasználása folytatólagosan elkövetett, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú - ugyanazon vagy több - magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének bizonyítására többször használják fel, és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak. Sem az ügyész, sem a védelem nem kifogásolta a közbizalom elleni bűncselekmény folytatólagosságának megállapítását. Erre, valamint arra a körülményre figyelemmel, hogy a vádlott
2. október 14-i dátummal nyújtotta be utoljára valótlan tartalommal az albérleti díj hozzájárulás iránti kérelmét az alakulatához, az előzőekben kifejtettek alapján a terhére rótt közbizalom elleni cselekmény helyes minősítése 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége. Ezért a fellebbviteli bíróság az elsőfokú katonai tanács ítéletét megváltoztatta és a vádlott közbizalom elleni cselekményét 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette. Az elsőfokú katonai tanács ítéletének
3. oldal utolsó bekezdésében, az elévülés tekintetében kifejtett jogi indokolást a másodfokú bíróság mellőzi, az egyebekben kifejtett jogi indoklással pedig maga is egyetért. A vádlott tehát az irányadó tényállásban rögzített azon magatartásával, hogy
4. és
5. közötti időszakban öt alkalommal benyújtott valótlan tartalmú nyilatkozatával jogtalan haszonszerzési célzattal tévedésbe ejtette a Magyar Honvédséget, amellyel - a havonta történő kifizetések alapján - összesen 6.510.000 forint kárt okozott, megvalósította a Btk.
6. §

(1),

(2)bekezdésébe ütköző,

(5)bekezdés szerint minősülő csalás bűntettének, valamint a Btk.

1. §-ba ütköző folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségének törvényi tényállási elemeit. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. A törvényi minimumhoz közel meghatározott börtönbüntetés és a próbaidő tartamának meghatározása nem eltúlzott, inkább méltányosnak mondható. A lefokozás törvényszerű jogkövetkezmény a vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt még akkor is, ha időközben a vádlott szolgálati viszonya megszűnt. Nem tévedett a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor a törvény kötelező rendelkezése folytán a haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt a megfelelő jövedelemmel rendelkező vádlottal szemben pénzbüntetést is kiszabott. A napi tételek száma a cselekmények tárgyi súlyával arányos, míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács által kiszabott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés a pénzbüntetéssel és a katonai büntetéssel együtt megfelelően szolgálja a Btk.
2. §-ban írt büntetési célokat. A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a másodfokú katonai tanács helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
3. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. július
2. Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Éva hb. alezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Győri Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
3. július
4. . Török Zsolt hb. ezredes s.k. a tanács elnöke