Bf.17/2017/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(2),

(4)bekezdés II. fordulat) mondta ki bűnösnek, és 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Elrendelte a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 9.B.XIX.286/2007/

1. szám alatti határozatában 1 év 10 hónapi 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett a bűnjelek sorsáról és döntött a bűnügyi költség viseléséről, valamint a vádlottól lefoglalt 121.000,- Ft-ot a bűnügyi költség érvényesítésének erejéig visszatartotta. Az ítélet ellen az ügyész a nyilatkozattételre fenntartott 3 napon belül ... I. r. vádlott terhére súlyosításért jelentett be jogorvoslatot. E vádlott és védője az ok megjelölése nélkül fellebbeztek. A védő írásbeli beadványában részletezte és nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni e vádlott feltáró jellegű bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását, megbánását, kábítószer függőségét, amely betegségszintű, azt, hogy cselekményét fenyegetett helyzetben követte el, kiskorú gyermekéről történő gondoskodást és az időmúlást. ... II. r. és ... III. r. vádlottakkal szemben a törvényszék ítélete jogorvoslatok hiányában
2. november hó 18-án jogerőre emelkedett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést I. r. vádlott vonatkozásában fenntartotta. Indítványozta a tényállás kiegészítését azzal, hogy a vádlottnál elfogásakor 121.000,- Ft készpénzt találtak, melyre a Btk. 77/A. §

(1)bekezdése alapján vagyonelkobzást indítványozott. Összegezte azokat a bűnösségi körülményeket, amelyek álláspontja szerint a büntetés súlyosítását indokolják. Utalt arra is, hogy mivel jelen ítélet is és a Szolnoki Járásbíróság 6.B.439/2011/

1. számú ítélete is rendelkezett a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 9.B.XIX.286/2007/
2. számú ítéletével kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés utólagos elrendeléséről, ezért tisztázandó, hogy a Szolnoki Törvényszék ítélete jogerőre emelkedett-e mivel ez esetben, ha ott a felfüggesztett szabadságvesztés utólagos elrendelésére vonatkozó első fokú döntés helybenhagyásra kerül az elrendelésre vonatkozó rendelkezés jelen ügyben mellőzendő. A Debreceni Ítélőtábla az OBH Elnökének 369/
3. (VI. 27.) számú határozata alapján kirendelés folytán járt el. A mindenirányú fellebbezésekre tekintettel az az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján a Be. 361. §

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálta felül a fellebbezéssel érintett ... I. r. vádlott vonatkozásában. A nyilvános ülésen sem a vádhatóság képviselője, sem a vádlott nem kívánt részt venni. Védője a fellebbezést enyhítés irányában tartotta fenn, és az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezésének elutasítását indítványozta. Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok sérelme nélkül folytatta le az eljárást, és ügyfelderítési kötelezettségének eleget téve túlnyomórészt megalapozott tényállást állapított meg, amely csupán az 5. oldal 5. bekezdését követően a Be. 351. §

(2)bekezdés b) pontjára is figyelemmel a Be. 352. §

(1)bekezdés a) pontja alapján annyiban egészítendő ki, hogy a fellebbezéssel érintett I. r. vádlottól elfogásakor 121.000,- Ft készpénz lefoglalásra került. Az ítélet

1. oldalán a
2. pontot követő bekezdésben a vádlott ügyében a Szolnoki Törvényszék
3. március 30-én 6.Bf.786/2015/44 számon jogerős döntést hozott, büntetését 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra enyhítette, és mellőzte a Budapesti XVIII. és XIX. Kerület Bíróság 9.B.XIX.286/2007/
4. számú ítéletével kiszabott 1 év 10 hónapi börtönbüntetés utólagos végrehajtásának elrendelésére vonatkozó elsőfokú rendelkezést. Az ítélőtábla az így kiegészített tényállást a Be.
5. §

(1)bekezdésére figyelemmel a másodfokú eljárásban irányadónak tekintette. A fellebbezéssel érintett vádlott- ellentétben a védő általa feltáró jellegű bűnösségre is kiterjedő vallomásra hivatkozással - bűnösségét csak részben ismerte el, megbánásáról valóban nyilatkozott. A kábítószer megszerzése, átadása kapcsán konkrétumokat nem közölt, azt elismerte, hogy ő porciózta ki az adagokat. A törvényszék a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű értékelésével törvényesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, és helyesen minősítette cselekményét jelentős mennyiségű kábítószerrel visszaélés bűntettének. Az ítélőtábla csupán megjegyzi, hogy sem a tényállást, sem pedig a minősítést a jogosultak nem támadták. A Btk.

1. §-ának vizsgálatakor nem tévedett a törvényszék, amikor az elkövetéskor hatályos anyagi jogszabályok alkalmazásáról döntött tekintettel arra, hogy I. r. vádlott kábítószerfüggő és az elbíráláskor hatályos Btk. a kábítószerfüggő személyre vonatkozó privilégizált esetet nem szabályozza. A büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket a törvényszék teljes körűen feltárta és helyesen értékelte. A törvényszék által alkalmazott büntetés lényeges súlyosítására a Be.
2. §

(2)bekezdésére figyelemmel az ítélőtábla nem látott lehetőséget, így az ügyész súlyosításra irányuló jogorvoslata nem foghatott helyt. Nem találta alaposnak a védelem enyhítést célzó fellebbezését sem. Az elsőfokú bíróság által kiszabott börtönbüntetés szükséges, de egyben elégséges is az ítélőtábla álláspontja szerint a büntetési célok hatályosulásához. Nem bizonyult alaposnak a vádhatóság vagyonelkobzásra irányuló indítványa sem. A Kúria 95. számú Büntető Kollégiumi vélemény I. pontja kimondja: Vagyonelkobzás elrendelésének a Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pontjára tekintettel helye van mind az elkövető által a bűncselekmény elkövetése során, mind az azzal összefüggésben szerzett vagyonra. Az intézkedés csak a ténylegesen bekövetkezett vagyon gyarapodás kapcsán alkalmazható. Helytálló a vádhatóság érvelése, hogy az intézkedés azt a célt szolgálná, hogy a bűnös eredetű vagyon ne képezhesse újabb bűncselekmény elkövetésének, újabb adag kábítószer megszerzésének anyagi bázisát. Az 1978. évi IV. törvény 77/B. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. d)pontjaira figyelemmel, mint azt az 1/2008. évi Büntető Jogegységi határozat is rögzíti, a kábítószerrel visszaélés bűncselekményének elkövetőjével szemben a kábítószer értékesítésével összefüggő vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. Vagyon alatt a Btk. vonatkozásában is mindazt érteni kell, ami a polgári jog a vagyon alatt ért, ide értve az ingatlanokat is. Az intézkedés hatályos rendelkezéseit megfogalmazó törvény indoklása tartalmazza azt, hogy a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyoni helyzetének a bűncselekmény elkövetését megelőző állapotba történő visszaállítása. Ezért az elkövetést megelőző vagyoni helyzet megítélésénél az értékesítést közvetlenül megelőző vagyoni állapotra kell figyelemmel lenni. A bűncselekmény elkövetésének időszakában a vádlott munkaviszonyban állt, jövedelme 114.000,Ft volt. A bizonyítási eljárás során olyan körülmény nem merült fel, illetőleg olyan tények sem váltak ismertté, amelyből a vagyon gyarapodásra alappal lehetett volna következtetni, és az ítélőtábla álláspontja szerint az elfogásakor nála talált 121.000,- Ft esetében kétséget kizáróan nem merült fel adat arra, hogy ezt bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerezte. Ebből következően az ítélőtábla álláspontja szerint helyes volt az elsőfokú bíróságnak e pénzösszeggel kapcsolatos azon döntése, hogy a Be. 157. §

(1)bekezdése alapján annak visszatartásáról rendelkezett a bűnügyi költség biztosítására. Tekintettel arra, hogy a vádlottnak a Szolnoki Törvényszék előtt folyamatban volt ügyében a már hivatkozott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés utólagos elrendelésére vonatkozó rendelkezés mellőzésére jogerősen sor került, jelen ügyében törvényes az annak elrendelésére vonatkozó elsőbírói rendelkezés. A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be. 371. §

(1)bekezdésére utalással helyes indokai alapján helybenhagyta. A Be. 381. §

(1)bekezdése alapján történt rendelkezés a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről. Debrecen,

1. április
2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. . Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: A Fővárosi Törvényszék 9.B.1385/2015/
3. számú ítélete ... I. r. vádlottal szemben az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
4. április
5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: kiadó