A határozat elvi tartalma: Ha a munkáltató a munkáltatóijogkör gyakorló meghatározását adott vezetői munkakörhöz köti, nem jogellenes az az intézkedése, mellyel az adott vezetői munkakörhöz tartozó irányított egységek számát megváltoztatja, átrendezi, emiatt a munkavállaló felett a felmondásra jogosult jogkörgyakorló személye megváltozik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.121/2016/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.207/2014/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi 10.M.637/2011/
- Bíróság Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.207/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 20.000 (húszezer) forint és 5.400 (ötezer-négyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 458.100 (négyszázötvennyolcezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A felperes
- február 14-étől állt munkaviszonyban az alperesnél.
- szeptember 1-jétől a gy. boltban boltvezető munkakörben dolgozott. P.S. munkáltatóijogkör-gyakorló
- február 8-án meghallgatta a felperest az ún. G. kódok szabálytalan használatával összefüggésben. Ezt követően a felperes új G. kódokat igényelt, amelyet az alperes a perbeli időszakban nem biztosított részére. Az alperesnél két áruház vagy bolt közötti készletmozgást (transzfert) a G. rendszerben kell rögzíteni feltüntetve a transzferálandó termékeket. A készletmozgásról kiállított dokumentumot az áruátvevő és a gépjárművezető írja alá. A felperes
- március 7-én jelentős értékű (700.000 forint) terméket küldött át az alperes r. áruházába. Az előírt dokumentáció helyett átvételi elismervényt állított ki, amelyen az árut nem részletezték, csak az szerepelt rajta, hogy „transzfermennyiség: 7 roli. A transzferpapírt belső postán küldjük". A dokumentációt B.M. boltvezető-helyettes másnap írta meg és küldte el. Az esettel kapcsolatban a felperest
- március 31-én hallgatta meg P.S. kisformátumú boltok régiós személyzeti igazgatója, mint munkáltatóijogkör-gyakorló. A
- április 11-én kelt, és aznap közölt rendkívüli felmondással az alperes megszüntette a felperes munkaviszonyát, amelyet munkáltatóijogkör-gyakorlóként B.S. kisformátumú boltok régiós személyzeti igazgatója írt alá. A rendkívüli felmondás tartalmazta többek között, hogy a felperes a vezetése alatt álló áruházból a munkáltatója más áruházába megfelelő kísérő okmányok nélkül, szabálytalanul küldött át jelentős értékű terméket. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes módosított keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, ennek jogkövetkezményei alkalmazását kérte. A felülvizsgálattal érintett vonatkozásában is hivatkozott a rendkívüli felmondás kiadására nyitva álló tizenöt napos szubjektív határidő elmulasztására. Előadta továbbá, hogy a G. rendszer nem megfelelő működése miatt a transzferárut a biztonsági ellenőrzést követően szállítólevéllel adta ki, melyen az összes szükséges aláírás (boltvezető, biztonsági őr, áruszállító, gépjárművezető) szerepelt, és feltüntették rajta, hogy a transzferpapírt belső postán küldik meg, amelyre másnap sor is került. A felperes vitatta, hogy a rendkívüli felmondás az arra [6] [7] jogosult munkáltatóijogkör-gyakorlótól származik. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint a felperessel szemben folytatott vizsgálat
- március 31-én fejeződött be, ehhez képest a szubjektív határidőt megtartotta. A pontban szereplő indok vonatkozásában a felperes a szabálytalan eljárását meghallgatása során elismerte. A kimentésként előadott rendszerhibára hivatkozása nem fogadható el, mert ilyet nem bizonyított. Állítása szerint
- április 1-jétől B.L. kisformátumú boltok régiós személyzeti igazgatójaként a gy. boltvezető (felperes) esetében jogosult volt a rendkívüli felmondás kiadására. Az első- és másodfokú ítélet [8] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.M.637/2011/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, marasztalta az alperes javára perköltségben. [9] Az elsőfokú bíróság B.L. és P.S. tanúvallomása alapján megállapította, hogy a rendkívüli felmondást jogkörgyakorlóként B.L. jogosult volt kiadni. [10] A rendkívüli felmondás indoka vonatkozásában a szubjektív határidő elmulasztását állapította meg, míg az
- felmondási indokot nem találta bizonyítottnak. [11] aZ okként megjelölt kötelezettségszegést azonban olyan súlyúnak ítélte, amely a rendkívüli felmondást önmagában megalapozta tekintettel arra, hogy az egyes termékeknek a G. rendszerben való hiteles rögzítése és az alperesnél előírt dokumentumok kiállítása nélkül küldte át a felperes a termékeket a ráckevei boltba. [12] A felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.207/2014/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Marasztalta a felperest az alperes javára fellebbezési perköltségben. [13] A törvényszék részbizonyítást folytatott le arra, hogy az alperes a jogszabályoknak megfelelően ruházta-e át a munkáltatói jogkört. A perbeli időszakban hatályos gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény ( helyesen
- évi IV. törvény) (Gt.)
- §-a alapján rögzítette, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházása társasági szerződés, vagy a társaság legfőbb szervének határozata alapján történhet. Az alperes csatolta a legfőbb szerve, a közgyűlése
- szeptember 30-ai üléséről készült jegyzőkönyvet, és az ekkor elfogadott határozatot a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről [KGY.hat.]. Ebből megállapítható, hogy a kisformátumú boltok régiós személyzeti igazgatója jogosult az illetékességi területe szerinti régióban a minősített munkáltatói jogok (köztük a munkaviszony megszüntetése) gyakorlására boltvezető szintig, azt is beleértve. A társaság legfőbb szerve tehát a munkáltatói jogkör gyakorlását átruházta, azt beosztáshoz kötötte, nem pedig egy adott személy szerint meghatározott munkavállalóhoz. Az alperes csatolta azt a bejelentést és annak mellékletét, amelynek alapján megállapítható volt, hogy a felmondás időpontjában B.L. kisformátumú régiós személyzeti igazgatóhoz tartozott az alperes gy. boltja. Ezért jogszerűen gyakorolta a rendkívüli felmondás kiadására vonatkozó jogát. A legfőbb szerv döntött úgy, hogy az adott régióhoz tartozó boltok munkavállalói felett gyakorolják az adott kisformátumú regionális személyzeti vezetők a munkáltatói jogkört. Ahhoz pedig, hogy a régiók átszervezése megtörténjen, és a gy. bolt egy másik régióba kerüljön, nem volt szükség a társaság legfőbb szervének határozatára, és semmilyen egyedi aktusra, mert a munkáltatói jogkört a közgyűlés beosztáshoz kötötte. A regionális átcsoportosítás szabályszerűségét a munkaügyi vitában a bíróság nem vizsgálhatta, mert az az alperes belső szabályozásának kérdéskörébe tartozik. [14] P.S.-nak, az akkori munkáltatói jogkör gyakorlónak
- március 25-én jutott tudomására, hogy szabálytalan transzfer történt. Haladéktalanul intézkedett a kivizsgálás iránt, így március 31-én meghallgatta a felperest. Ekkor jutott minden olyan információnak a birtokába, amely alapján megalapozottan dönthetett a munkaviszony megszüntetéséről, így a szubjektív határidőt [a Munka törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (régi Mt.)
- §
(4)bekezdés] megtartotta. [15] A felperes nem vitatta, hogy az előírt dokumentáció nélkül küldte át a transzfert egy másik boltba. Boltvezetőként munkaköri leírása szerint is felelt azért, hogy a munkafolyamatok megfeleljenek minden belső szabályzatnak. Az alperes a boltközi transzfer folyamatáról részletes szabályzatot adott ki, melyből az is következik, hogy munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségnek tekintette a transzfer szabályszerű átküldését. A felperes nem vitatta, hogy tudott arról, miszerint nem így kell eljárnia, vagyis tudott az átküldés szabálytalanságáról, mégis átvételi elismervénnyel küldte azt át, a kötelezettségszegése tehát szándékos volt. Nem elfogadható azon védekezés, hogy a G. rendszer állítólag lassabban működött mint máskor, mert a felperes állításán kívül erre más bizonyíték nem volt, és a felperes sem tudott olyan indokot felhozni, amely miatt ne végezhette volna el szabályosan az átküldést, legfeljebb az hosszabb időt vett volna igénybe. A perbeli napra vonatkozóan nem tett semmilyen konkrét állítást a kevés munkavállalói létszámra és a nagy forgalomra vonatkozóan. [16] A szabályzat szerint transzfer esetén a termékekről úgynevezett „kütyüs listát" kellett készíteni, majd a biztonsági ellenőrzésnek mennyiségi pontosság, és minőségi megfelelés vizsgálatát követően aláírni ezt a „kütyüs listát", mely alapját képezte a G. rendszerbe történő adatfelvitelnek. A felperes által kitöltött átvételi elismervény alkalmatlan volt arra, hogy helyettesítse a szabályszerű transzfer dokumentumot, és a transzfer utólagos tételes ellenőrzését sem biztosította. A felperes szabálytalan módon több százféle, összesen 700.000 forint értékű árut küldött át a r. boltba, amely a kötelezettség jelentős megszegése volt. Az eljárására vonatkozó eltűrt alperesi gyakorlatot a perben nem tudta bizonyítani, az pedig hogy új kódot nem biztosított a felperes részére az alperes, nem mentesítette az egyébként szabályzatnak megfelelő transzferálás kötelezettsége alól. A munkáltató tehát ezen egy pontban foglaltak alapján megalapozottan alkalmazott a felperessel szemben rendkívüli felmondást [Mt. 96. §
(1)bekezdés a) pont]. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A felperes felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a rendkívüli felmondás jogellenessége jogkövetkezményeinek alkalmazására irányult, másodlagosan a törvényszéket új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kérte utasítani. [18] Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Mt. 74. §
(1)-
(3)bekezdését,
- §-át, az
- évi III. törvény (Pp.)
- §-át,
- -
- §-át,
- és
- §-át,
- §
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdését, a
- évi IV. törvény
- §-át sérti, és ellentétes az MK.
- számú állásfoglalással és több eseti döntéssel. [19] Téves a törvényszék álláspontja, amellyel a rendkívüli felmondás pontjában foglaltakat olyan súlyú kötelezettségszegésnek értékelte, amely a rendkívüli felmondást önmagában megalapozta. Döntése az Mt.
- §
(1)bekezdésébe ütközött. Az alperes sem tekintette ezt olyan súlyú kötelezettségszegésnek, amelyre a rendkívüli felmondást lehet alapítani. A
- március 31-én felvett jegyzőkönyv rovatában ugyanis nem történt javaslat intézkedésre. [20] A szabályos transzferálásra az alperesnek felróható okból nem volt a felperesnek módja, mert a rendszer működtetéséhez szükséges névre szóló G. kódot nem biztosította a részére. [21] Az alperes azt sem tudta bizonyítani, hogy milyen belső szabályzatot sértett meg a felperes. A bizonyítékként becsatolt okiratok csak oktatási anyagok. Az alperes a Pp.
- §
(1)bekezdés alapján reá háruló bizonyítási teher ellenére nem csatolt szabályzatot, a bizonyítatlanság következményeit neki kell viselnie. A másodfokú bíróság ezzel ellentétes döntése a Pp.
- §-át,
- és
- §-át,
- §-át sérti. [22] A kötelezettségszegés súlyának értékelésekor nem értékelték a bíróságok, hogy az alperest kár nem érte; az árukat nem ellenőrizetlenül küldte el (leplombált saját járművel szállították; az árut berakodás előtt a biztonsági őr és a járművezető is ellenőrizte; szállítólevelet állított ki; ezen valamennyi szükséges aláírás szerepelt; és jelezte, hogy később küldik a transzferpapírt); a transzfer napja vasárnapra esett, amikor kevesebben dolgoztak, és a G. rendszer is lassabban működött; amennyiben a felróttakkal ellentétesen jár el, az az áruház működését veszélyeztette volna; a transzferpapír pótlólag elkészült, és el is küldték a fogadó üzletbe; B.M. tanúként megerősítette, hogy a rendszerben valami nem jól működött. [23] A transzferpapír nélküli küldés az alperesnél gyakorlat volt, Gy-re is érkezett megfelelő dokumentáció nélkül transzfer, az érintett áruházvezetők munkaviszonyát az alperes mégsem szüntette meg. [24] A munkáltatóijogkör-gyakorló személyére vonatkozóan az alperes által csatolt iratokat jogszabálysértően fogadta el a törvényszék. A másodfokon csatolt dokumentumok hitelességét már az alapeljárásban is kifejezetten vitatta, de ellentétben állnak az alperes korábbi nyilatkozataival is. A perbeli időszakra irányadó
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(2)bekezdése értelmében a munkáltatói jogok gyakorlását kizárólag a társasági szerződés, vagy a társaság legfőbb szervének határozata, és nem egyéb dokumentum, intézkedés, belső kommunikáció útján lehetett átruházni. Az Mt. 74. §
(2)bekezdése alapján pedig ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosult gyakorolja, eljárása főszabályként érvénytelen, tehát az alperes rendkívüli felmondása jogellenes. [25] A törvényszék által elfogadott „bejelentés és melléklet" nem igazolta ítéleti bizonyossággal, hogy B.L. jogosult volt a munkáltatói jogkör gyakorlására. Az irat hitelessége vitatható, abból nem volt megállapítható, hogy valójában azt elküldték-e
- július
- előtt, és ha igen, azt ki küldte el, és kinek, továbbá nem bizonyított, hogy a csatolt iratnak valóban a táblázat volt eredetileg is a melléklete, hiszen arra a táblázatban semmi nem utal. A tartalom hiteles megállapítására az e-mail szolgáltató, vagy szakértői vizsgálat lett volna szükséges. Az okirat ellentétben állt az alperes által korábban saját maga által csatolt okirattal, mert ebben B.L. a b.e. boltok régiós személyzeti igazgatójaként szerepel, és abban szó sincs arról, hogy a felperes által vezetett gy. (tehát nem b., és nem e.) bolt hozzá tartozna. [26] A
- július 30-ai nyilatkozatban M.K.-t jelölte meg az alperes olyan személyként, aki a régiók átstrukturálásáról és ezáltal a munkáltatói jogkör átruházásáról döntött az alperesnél. A munkakörét azonban országos kiskereskedelmi személyzeti igazgatóként határozta meg, amely nem esik egybe sem az sem a alatti iratban feltüntetett kisformátumú személyzeti igazgatói munkakörrel, amelyet M.K. valóban betöltött. Az országos kiskereskedelmi személyzeti igazgatói pozíció a „munkáltatói jogok gyakorlásának rendje" alperesi belső szabályzatban sem szerepel. Amennyiben M.K. jogosult volt a regionális átstrukturálással a munkavállalók között a munkáltatói jogkör átruházására, akkor a kógens jogszabályi rendelkezést megkerülve járt el az alperes, amely semmisséget eredményez [Mt.
- §
(1)-
(3)bekezdés, Gt. 28. §
(1)-
(2)bekezdés]. [27] A KGY határozatra hivatkozó „a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje" alperesi belső szabályzat alapján M.K. nem volt jogosult a munkáltatói jogkör átruházására, de más jogosult személy is kizárólag írásban tehetett ilyet, elektronikus aláírás nélkül email formában nem (BH2006.324.). [28] Az alperes azt sem bizonyította, hogy M.K. a regionális átcsoportosításra jogosult lett volna. A másodfokú bíróság mindezzel ellentétes döntése az Mt.
- §, Pp.
- §, Pp.
- §,
- §,
- §,
- §, és
- § rendelkezését sértette. [29] A felperes álláspontja szerint az alperes a szubjektív tizenöt napos határidőt elmulasztotta,
- március 25-én felette a munkáltatói jogkört gyakorló P.S. tudomására jutott a rendkívüli felmondás perbeli indoka. [30] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte a felperes eljárási költségben marasztalásával. A Kúria döntése és jogi indokai [31] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [32] A Pp.
- §
(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. Következésképp csak a munkáltatóijogkör-gyakorlás jogszerűségét, a rendkívüli felmondás
- pontja megalapozottságát, és a rendkívüli felmondási jog határidőben történő gyakorlását vizsgálhatta. [33] A törvényszék téves jogszabályi megjelöléssel, de tartalmában helyesen hivatkozott a munkáltatói jogkör gyakorlás vizsgálata során a
- évi IV. törvény
- §
(1)-
(2)bekezdés rendelkezésére. Az alperes a perben a másodfokú eljárásban csatolta azon rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvét, amelynek pontjában szerepel a KGY határozat, mellyel elfogadták az Alapszabály mellékletét képező „munkáltatói jogok gyakorlásának rendje" elnevezésű dokumentumot, amely a jegyzőkönyv melléklete. Ennek pontja rendelkezik arról, hogy a munkaviszony megszüntetése mint minősített munkáltatói jog gyakorlása a kisformátumú boltok régiós személyzeti igazgatója jogosultsága az illetékességi területe szerinti régióban lévő boltokban a boltvezető szintig. Ebből helyes következtetést vont le a törvényszék arról, hogy a közgyűlés döntése szerint a felperes mint kisformátumú bolt vezetője felett a munkáltatói jogkör gyakorlására az a kisformátumú boltok régiós személyzeti igazgatója jogosult, akinek az illetékességi területéhez a bolt tartozik. A közgyűlés döntése tehát a munkáltatói jogkör gyakorlást nem adott személyhez, hanem adott munkakörhöz kötötte. A kisformátumú boltok régiós felosztásában történő változtatás kógens jogszabályi rendelkezés hiányában - a munkáltató gazdasági társaság belső szabályozási körébe tartozik, ezért nem ütközött jogszabályba a felperes által vezetett gy. boltnak más régióhoz történő csatolása
- április 1-jétől. [34] Alaptalan a felperes ezen döntés megtörténte bizonyítatlanságára vonatkozó érvelése. Ezt ugyanis nemcsak a másodfokú eljárásban csatolt iratok, hanem az érintett két regionális személyzeti igazgató, P.S. és B.L. vallomása is alátámasztotta (jegyzőkönyv
- oldal és jegyzőkönyv
- oldal). Ezen bizonyítékok hitelességét nem dönti meg az sem, hogy a csatolt bejelentésben B.L. a b. e. boltok régiós személyzeti igazgatójaként szerepel, mert e bejelentés dátuma
- október 11., míg a másodfokon csatolt e-mail mellékletében már kisformátumú régiós HR igazgató B. elnevezéssel szerepel
- április 1-jétől. A munkáltató szervezetét érintő változások elrendelésére jogszabály nem ír elő kötelező írásbeli formát. Az ezzel ellentétes felperesi érvelés alaptalan, továbbá ezért nincs annak jelentősége annak, hogy M.K. munkaköre két eltérő időpontban miként van megjelölve. [35] A rendkívüli felmondás szubjektív határidejének elmulasztása vonatkozásában is alaptalan a felülvizsgálati érvelés. A törvényszék az Mt.
- §
(4)bekezdésében foglalt tizenöt napos határidő megtartottságát a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján jogszerűen, a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján mérlegelte és vonta le helyes következtetését erre vonatkozóan, döntését pedig a Pp. 221. §
(1)bekezdés alapján jogszerűen megindokolta. [36] A felperes a
- március 31-ei meghallgatásakor a transzfer eljárásra vonatkozó szabályokat ismerte, és arra hivatkozott, hogy azokat azért nem tartotta be, mert lassú volt a G. rendszer. A G. kód hiányával nem érvelt, de kimentésére ez nem is szolgálhat, mert ez másnap nem volt akadálya a transzfer dokumentáció elkészítésének. [37] A felperes alappal nem hivatkozhat arra sem a kötelezettségszegése körében, hogy az alperes nem alkotott olyan, a transzferre vonatkozó szabályzatot, amely rá is kiterjedt volna. Az alperes a vonatkozó oktatási anyagot csatolta, az oktatás felperes által sem vitatottan a feladata volt, továbbá a transzferküldés szabályait maga is ismerte. Erre, valamint a munkaköri leírásban foglaltakra tekintettel alappal állapította meg a törvényszék, hogy a felperes a transzferküldésre vonatkozó szabályok betartására irányuló lényeges kötelezettségét megszegte, amelynek mértéke nemcsak az érintett áruk értéke miatt, hanem a dokumentálatlanság jellege miatt is jelentős, melyet a törvényszék helyesen értékelt. [38] A felperes a másodfokú tárgyaláson maga sem vitatta, hogy az elküldött termékek tételeit tartalmazó, úgynevezett „kütyüs lista" megküldése a fogadó boltnak elmaradt, a transzfer dokumentumot másnap küldték meg, az átvételi elismervényen feltüntetett „7 roli" megjelölés pedig a tételes elszámolásnak nem felel meg. [39] A felperes a perben nem bizonyított a szabályzattól eltérő, a munkáltató által eltűrt transzferküldési gyakorlatot. B.M.jegyzőkönyvben foglalt vallomása a felperes rendszerhibával kapcsolatos tényállítását hitelesen nem támasztja alá, mivel a tanú nem emlékezett arra, hogy az átszállításkor ott volt-e, a felperes viszont a jegyzőkönyvben maga adta elő, hogy a tanú nem volt az üzletben, és tőle értesült a tanú arról, hogy lassú volt a rendszer. [40] A felperes kötelezettségszegése súlyát már a korábbi munkáltatóijogkör-gyakorlója is észlelte. A csatolt e-mailben M.K.- nak javaslatot tett a gy. vezető munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetésére
- március 31-én tekintettel arra, hogy a következő naptól a munkáltatói jogkört Gy.-n B.L. gyakorolja. [41] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdésre tekintettel hatályában fenntartotta. Záró rész [42] Kötelezte a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján az alperes felülvizsgálati eljárási költsége viselésére. [43] A munkavállalói költségkedvezményben részesülő felperes által le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [44] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő