Mfv.10647/2015/1 – Kúria

(1),

1. III. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.647/2015/

1. A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes képviselője: Dr. Volein István ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Glósz Gábor ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.021/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.85/2013/
3. Rendelkező rész A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.021/2015/
4. számú közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.85/2013/
5. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 200.000 (kettőszázezer) forint és 54.000 (ötvennégyezer) forint áfa együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 388.900 (háromszáznyolcvannyolcezer-kilencszáz) forint fellebbezési és 486.000 (négyszáznyolcvanhatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] Az esztergályos szakképesítésű felperes az alperesnél gépi forgácsoló munkakörben állt munkaviszonyban. Egy profilozógépen dolgozott, amelynek a csavarjain időnként állítani kellett.
6. június 2-án az egyik csavar meghúzása céljából a 64 cm magasan lévő gépkeretre lépett, miközben két kézzel a géptestben kapaszkodott egyik kezében villáskulcsot tartott, amellyel a fellépő mozdulat során megsértette az egyik szemét. A T. Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve
7. július 8-án kelt határozatával kötelezte az alperest fellépő biztosítására a profilozó soron, és 70.000 forint munkavédelmi bírsággal is sújtotta megállapítva, hogy a keretállás első csavarjait a padozaton állva nem lehetett elérni. A felperes kereseti kérelme és az alperes védekezése [3] [4] A felperes több jogcímen vagyoni és 4.000.000 forint nem vagyoni kártérítés iránt nyújtott be keresetet. Álláspontja szerint a baleset bekövetkeztében vétkes közrehatás nem terhelte. A gépbeállítás a talajon állva nem volt elvégezhető, emiatt lépett fel a gépkeretre. Ezt a műveletet mindig így csinálta. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felperes kizárólagos elháríthatatlan magatartására hivatkozással állította, hogy munkajogi kártérítési felelősség nem terheli. Az első- és másodfokú ítélet [5] A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.85/2013/
8. számú ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest az alperes javára perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy az állam által előlegezett illetéket és költséget az állam viseli. [6] Döntését a Munka törvénykönyvéről szóló
9. évi XXII. törvény (régi Mt.)
10. §

(1)és

(2)bekezdésére alapította. [7] Megállapította, hogy a perben nem volt vitás, miszerint a felperes balesete a munkaviszonyával összefüggésben következett be, ezért az alperesnek a kárfelelősség alóli mentesüléséhez bizonyítania kellett azon állítását, hogy a balesetet kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartása okozta. [8] Az elsőfokú bíróság az eljárt munkavédelmi felügyelőt tanúként meghallgatta. Vallomása szerint a munkavállaló felelősségét az ilyen eljárásokban a felügyelőség nem vizsgálja. A felperes elmondása alapján tette azt a megállapítását a közigazgatási eljárásban, hogy a belső csavarokat a padlón állva nem lehet elérni. [9] A perben kirendelt L.GY. igazságügyi munkavédelmi szakértő a helyszíni vizsgálaton megállapította, hogy a felperes által végzett művelethez nem volt szükség fellépő pódium biztosítására. A talajszintről az elvégezhető volt 40-50 fokos körkerületű húzó mozdulatokkal, mellyel kellő erőhatás fejthető ki a beállítási folyamat végrehajtásához. A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a szakértői vizsgálat helyszíni szemléjén nem voltak azonosak a munkakörülmények a baleset idején fennálltakkal, mert a szakértő személyes meghallgatásával igazolta, hogy a baleset lényeges körülményei rekonstruálhatóak voltak. [10] Azoknak a munkavállalóknak a tanúvallomása szerint, akik szintén a profilozógépen dolgoztak, a felperest ért baleset során végzett munkaműveletet a talajon állva el lehetett végezni. Ezt igazolja a szakértő helyszíni vizsgálata során tett bizonyítási kísérlet mellett az arról készült videofelvétel is, melyen a felperes a talajon állva a profilozógép mellett kezében a villás kulccsal a csavarokat meghúzza. [11] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a gépbeállításhoz szükséges csavarok meghúzását a padlón állva el lehetett végezni. [12] A munkavédelmi szakértő a baleset elsődleges okaként a helytelen szerszámhasználatot jelölte meg, mert a felperes a géptestre fellépés alatt a villás kulcsot a kezében tartotta, ráadásul azt úgy fogta meg, hogy a szerszám feje maga felé irányult. Ez a helytelen kéziszerszámhasználat a felperes szakmai képzettségével nem összeegyeztethető. Szakmunkásképzettsége és kisipari mesterleve alapján a helyes kéziszerszámhasználat tőle elvárható. [13] A felek abban a kérdéskörben, hogy az alperes eltűrte-e, hogy a csavarok meghúzását a gépkeretre felállással végezzék, ellentétesen nyilatkoztak. Ezért a szakértő e kérdésben nem foglalt állást. Az elsőfokú bíróság tanúmeghallgatásokat foganatosított, mert e feltétel bizonyossága esetén a munkáltató másodlagos felelőssége fennáll. A tanúvallomásokkal azonban az alperes bizonyította, hogy a gépbeállítást a talajon állva kellett elvégezni, és az ezzel ellentétes gyakorlatot nem tűrte el. Zs.I. tanú szerint nála előfordult, hogy a gépkeretre felállt és telefonált, ekkor a munkahelyéről haza is küldték. [14] A munkabaleseti jegyzőkönyv, amelyet R.I. állított ki, előírta a fellépő pódium biztosítását. Ugyanakkor R.I. az alperesnél munkavédelmi feladatokat látott el a profilozógép üzembe helyezésénél, és akkor maga sem tartotta szükségesnek a fellépő pódium kialakítását. Arra hivatkozott, hogy akkoriban olyan testalkatú munkavállalók dolgoztak a gépnél, akik a talajon állva is el tudták végezni a munkaműveletet. Az elsőfokú bíróság szerint a munkavégzést oly módon kell előírni, hogy az a biztonságos munkavégzés feltételeinek megfeleljen. A fellépő szükségességéről az ott dolgozó munkavállalók testalkatától függetlenül kell dönteni. A bizonyítási eljárás adatai alapján azonban megállapítható, hogy a gépbeállítást a talajról állva el lehetett végezni, és az alperes nem tűrte el az ezzel ellentétes gyakorlatot. A munkavédelmi felügyelő sem állította, hogy a baleset a pódium hiányának a következménye, a pódium felszerelését a jövőre nézve a hasonló munkabalesetek megelőzése érdekében rendelte el. A korábban tartott általános ellenőrzések során a felügyelőségben sem merült fel a pódium használatának szükségessége. [15] Az így rendelkezésre álló peradatok mérlegelésével az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes balesetét kizárólag az ő elháríthatatlan magatartása okozta, ezért a keresetet elutasította. [16] A felperes fellebbezése folytán eljárt Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.021/2015/3. számú közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Megállapította, hogy az alperest 50 %-os arányú kártérítési felelősség terheli a felperest 2011. június 2-án ért baleset következményeiért. Az elsőfokú bíróságot az összegszerűség vonatkozásában az eljárás folytatására és újabb határozat meghozatalára utasította. Mellőzte a felperes perköltségben marasztalását és az állam által viselendő perköltségre vonatkozó rendelkezést. Megállapította a felek fellebbezési perköltségét. [17] A törvényszék szerint az elsőfokú bíróság a kártérítési felelősség jogalapja kérdésének elbírálásához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, az ahhoz szükséges terjedelemben a peradatok rendelkezésre álltak, ezért a törvényszék állást tudott foglalni arról, hogy az alperest milyen terjedelemben terheli a baleset következményeiért kártérítési felelősség. [18] Az elsőfokú bíróság a törvényszék szerint a munkáltató kárfelelősségének fennállása kérdésében a következetes munkaügyi ítélkezési gyakorlatot nem kellően vette figyelembe. A régi Mt. 174. §

(1)bekezdés alapján a munkáltatót terhelő objektív kárfelelősségi szabály alól az alperest az általa hivatkozott ok csak akkor mentesíti, ha a terhére a balesettel okozati összefüggésben álló semmilyen körülmény, kötelezettségszegés nem róható. [19] Az elsőfokú bíróság nem tulajdonított kellő jelentőséget annak a ténynek, hogy a munkavédelmi felügyelőség eljárásában megállapította, hogy a fellépő pódium biztosítása szükséges a felperes által a baleset elszenvedésekor működtetett profilozógép csavarjainak biztonságos beállításához. A felperes munkabalesete idején a pódium nem állt rendelkezésre, az alperes a biztonságos munkavégzés feltételeiről, a gépbeállítás szabályszerű technológiai feltételeiről nem gondoskodott, ennek következménye a terhére esik, ezért az alperes nem tudta magát kimenteni a kárfelelősség alól. [20] R.I. - az alperesnél a felperes által a baleset idején működtetett, alkatrészekből összeszerelt profilozógép üzembe helyezésekor munkavédelmi feladatokat ellátó szakember - tanúvallomása is megerősíti a pódium szükségességét, hiszen szerinte a gép végleges üzembe helyezéséhez szükséges volt a pódium, mert a gép végleges engedélyezéséhez olyannak kell lennie a gépsornak, mint a gyárinak, minden berendezésnek és védőeszköznek rendelkezésre kell állnia. A munkavédelmi törvény szerint pedig a pódium egy olyan védőberendezés, ami a végleges üzembe helyezéshez feltétlenül szükséges. [21] A szabályszerű technológia biztosításának munkáltatót terhelő kötelezettsége miatt annak a szakértői megállapításnak és az arról szóló tanúvallomásoknak, hogy a gépbeállítást (a csavarok meghúzását) a talajon állva is lehet végezni, nem lehet az elsőfokú bíróság értékelése szerinti jelentőséget tulajdonítani. [22] A Polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (Pp.)
2. § rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy a bíróság a munkavédelmi felügyelőségnek a közigazgatási eljárásban tett attól a megállapításától, hogy a gép biztonságos működtetéséhez szükséges a pódium megléte, eltérő következtetésre jusson. [23] A munkáltató azon a magatartása miatt, hogy a szabályos munkavégzés körülményeit nem teremtette meg, teljes körűen nem tudta kimenteni magát az őt terhelő objektív kártérítési felelősség alól. [24] A kárfelelősség megosztására azonban alapot ad az a körülmény, hogy a munkavállaló terhére a munkavédelmi szakértő véleményével alátámasztottan megállapítható, miszerint a gépkeretre fellépés során a munkavégzéshez használt szerszám kézben tartásával saját mozdulata vezetett közvetlenül a baleset bekövetkezéséhez. Ezt a felperesi magatartást a szakértő alapvető szakmai követelményszegésnek jelölte meg figyelembe véve, hogy a felperes esztergályos szakképesítéssel rendelkezik, így saját vétkes közrehatásának is lényeges szerepe volt az őt ért balesetben. [25] Következetes a munkaügyi bírói gyakorlat annak megítélésében, hogy a munkavállaló vigyázatlansága, figyelmetlensége, ügyetlensége nem jelenti feltétlenül azt, hogy a károsodásának kizárólag ez az oka. Ha a szakmai szabályszegés, vagy akár attól független mozdulat, magatartás vezet a baleset bekövetkezéséhez, amelynek szabályszerű végzése a munkavállalótól elvárható, az kármegosztáshoz vezet, nem pedig a munkáltató teljes mentesüléséhez. Erre tekintettel a törvényszék a kármegosztás arányát 50 - 50 %-ban határozta meg. Valóban elvárható magatartás lett volna ugyanis a felperes részéről önmaga védelmében a szakmai szabályok betartása, és ennek megszegése a munkáltató kártérítési felelősségét jelentősen csökkenti. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [26] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó határozat meghozatalát kérte. Jogszabálysértésként a régi Mt.
3. §

(2)és

(3)bekezdésére, a Pp. 206. §

(1)bekezdésére hivatkozott. [27] Álláspontja szerint a törvényszék az Mt. 174. §

(2)és

(3)bekezdését megsértve okszerűtlenül következtetett munkáltatói kötelezettségszegésre, és annak a balesettel összefüggésére. [28] A munkavédelmi felügyelőség eljárását és annak megállapításait az elsőfokú bíróság értékelte helyesen. A perben foganatosított szakértői bizonyítás egyértelműen cáfolta azt a felügyelőségi megállapítást, amely szerint a talajról nem volt elérhető a beállítani kívánt csavar. A pódium előírása indokolatlan, szükségtelen volt a felügyelőség részéről, ezért annak hiánya és a baleset között nincs okozati összefüggés. A munkavédelmi felügyelő tanúként előadta, hogy a baleset mechanizmusát a szakértői bizonyítással ellentétben nem vizsgálta. A csavar elérhetetlenségére vonatkozó felügyelőségi megállapítás a felperes nyilatkozatán alapult, azt a gép vizsgálatával a felügyelőség nem ellenőrizte, így a másodfokú bíróság tévesen hivatkozott a Pp.

1. §-ára. [29] A helyszíni szemle során készült videofelvétel kétséget kizáróan igazolta, hogy a beállítani kívánt csavar a talajról könnyedén elérhető volt a felperes részéről is, és a csavar meghúzásához megfelelő erő kifejtésére is képes volt. [30] A másodfokú bíróság R.I. vallomásának alaptalanul tulajdonított perdöntő jelentőséget, azt ugyanis a bizonyítékok közül ki kell rekeszteni. A tanútól nem volt elfogulatlan vallomás várható. Az alperes esetleges marasztalása esetén felmerül a tanú felelőssége. A végleges üzembe helyezési engedélyt a tanú adta ki, de a vallomását az is hitelteleníti, hogy a pódium hiányát a munkavállalók testalkatával indokolta. Ezen a gépen az üzembe helyezés során is a felperes dolgozott, tehát az ő testalkata tette volna szükségtelenné a pódiumot. [31] A baleset kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartása miatt következett be. A talajról a csavar állítható volt, és teljesen szükségtelen volt a géptestre ezért fellépni. Ha a fellépés közben a szerszámot a felperes leteszi, a baleset elkerülhető lett volna. A felperes a napi életvitel során is gyakorolt íratlan szabályokat szegett meg: a testi épség megőrzése érdekében el kell kerülni minden hegyes, éles tárgy szem irányába történő tartását, főleg mozgás közben. A baleset elsődleges oka a felperes magatartása, és ez az egyetlen oka is a szakvélemény szerint is. [32] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályában történő fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy a baleset úgy történt, hogy a szerszámot a bal kezében fogva a fellépés lendülete közben a keze a feje irányában mozgott, így ütötte meg a szemét, nem úgy, ahogy azt az alperes leírta. [33] A munkavédelmi felügyelőség által hozott határozatokat a perben nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek nemcsak a felperes előadásán, hanem az azt elismerő, annak elfogadását aláírásával igazoló alperesi nyilatkozaton is alapulnak. A határozatok egyike ellen sem élt jogorvoslattal az alperes. [34] A munkabiztonsági feltételek biztosítása során ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni [a munkavédelemről szóló
2. évi XCIII. törvény (Mvt.)
3. §

(3)bekezdés]. A profilozógép méretállítását tehát a talajszinten állva átlagos testméretű, vagy annál kisebb munkavállalónak is el kell tudni végeznie. Tény, hogy a munkáltató nem biztosított fellépőt, ennek használatát csak a balesetet követően írta elő, ezzel tett eleget az Mvt. 28. §

(2)bekezdése és a fellépő kialakításáról szóló nemzeti szabvány rendelkezésének. [35] A munkáltató kockázatértékelése nem tartalmazta a profilozógépsor üzemeltetésére, beállítására, karbantartására vonatkozó kockázatok konkrét meghatározását az Mvt. 54. §

(2)bekezdésébe ütközően. Ebből kifolyólag a fellépő veszélyforrásokról és kockázatokról a munkavállalók nem kaptak tájékoztatást és oktatást. Nem tiltotta továbbá semmilyen szabály a géptesten kb. 70 cm magasságban elhelyezkedő 12 cm széles peremre történő fellépést. [36] A felperes azért tartotta a fellépés során a villáskulcsot a kezében, mert a munkáltató nem biztosított olyan eszközt (például szerszámtartó öv), amelyre a villáskulcsot belehelyezhette volna. [37] A balesetet el lehetett volna kerülni védőeszköz, szerszámtartó öv, vagy segítő személyzet, pódium használatának előírásával. [38] Ruff István vallomását helytállóan értékelte a törvényszék, elfogultságára a peradatokból nem lehet következtetni. [39] A szakvéleményből is megállapítható, hogy a baleseti helyszín megváltozott, a profilozógépsor átalakításra került, így a szemle nem a balesetkori állapotot tükrözte. A szakértő tehát nem olyan gépet vizsgált, mint amelyen a baleset történt, és nem ott, ahol az a balesetkor állt. A Kúria döntése és jogi indokai [40] A felülvizsgálati kérelem megalapozott. [41] A Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 272. §

(2)bekezdés alapján értékelt, a 272. §

(1)bekezdésben foglalt határidő alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján bírálhatta felül a Pp. 275. §

(2)bekezdés alapján. Ezért a fenti határidőn túl benyújtott „felülvizsgálati kérelemkiegészítés" nem volt értékelhető. [42] A törvényszék az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes 50 %-os kárfelelősségét az Mt. 174. §

(1)és

(2)bekezdése, valamint a Pp.

1. § alapján állapította meg. Döntése meghozatala során az elsőfokú bíróságtól eltérően értékelte ugyanis a munkavédelmi bírságot kiszabó felügyelőségi határozatot, R.I. tanúvallomását. Helytállóan hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp.
2. §

(1)bekezdése megsértésére, ebből következően az Mt. 174. §

(2)bekezdés alapján az alperest terhelő kárfelelősségről levont jogkövetkeztetés helytelenségére. [43] A Pp. 4. §

(1)bekezdés alapján a bíróságot a határozatának meghozatalában más hatóság döntése, vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. A perben lefolytatott szakértői és tanúbizonyítás eredményét figyelmen kívül hagyva tulajdonított jogsértően döntő jelentőséget a törvényszék a munkavédelmi felügyelőségi határozatban foglaltaknak. Az elsőfokú bíróság az eljáró munkavédelmi felügyelő meghallgatása és a perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény, valamint a szakértő személyes meghallgatása alapján megalapozott döntést hozott. Ítéletében a per adataival alátámasztottan kitért arra, hogy a munkavédelmi felügyelőségi eljárásban tett megállapítások miért nem voltak a perben figyelembe vehetőek, köztük a felperesnek a bizonyítási kísérlet nem megfelelőségére, az akkor rekonstruált és a valós baleseti körülmények eltérőségére vonatkozóan. A perben a szakértő személyes meghallgatásával, a felperes szembesítésével alátámasztott, jogszerűen aggálymentesnek elfogadott igazságügyi szakértői vélemény cáfolta a munkavédelmi felügyelőség megállapítását, miszerint a balesethez vezető munkafeladat (a profilozógép csavarbeállítása) elvégzéséhez a fellépő pódium biztosítása szükséges volt. Ennek ellenkezőjét továbbá nemcsak a felperes balesetét követően, hanem azt megelőzően az alperesnél dolgozó munkavállalók vallomása is alátámasztotta. [44] R.I. tanúvallomásának sem lehetett a másodfokú bíróság szerinti perdöntő jelentőséget tulajdonítani. A vallomása értékelése során figyelemmel kellett lenni arra, hogy a perbeli profilozógép végleges üzembe helyezéséhez a fellépő pódiumot ő nem írta elő, vallomásában ugyanakkor ettől ellentétesen már a pódium szükségességéről nyilatkozott, és arra sem emlékezett, hogy a gép végleges üzembe helyezése a balesetet megelőzően megtörtént ( jegyzőkönyv). Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a tanú azon nyilatkozatát, amely a szerinte ideiglenes üzembe helyezéskor a gépet üzemeltető személyzet testalkatára vonatkozott. [45] A fentiek alapján az alperes a felülvizsgálati kérelmében alappal hivatkozott a Pp. 206. §

(1)bekezdésének a megsértésére a bizonyítékok mérlegelése során, és ennek alapján az Mt.

1. § alkalmazásával levont téves jogkövetkeztetésre, a baleset kizárólagos oka a felperes magatartása volt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hivatkozottak pedig a Pp.
2. §

(2)bekezdés alapján nem voltak figyelembe vehetők. [46] Minderre tekintettel a Kúria a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Záró rész [47] A Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján kötelezte a Kúria a pervesztes felperest az alperes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [48] A felperest megillető munkavállalói költségkedvezmény folytán a le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § alapján az állam viseli. [49] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő dr.