Mfv.10248/2016/1 – Kúria

(2),

1. III. Tv.
2. §

(2),

1. III. Tv.
2. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.248/2016/
3. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: Dr. Szendrei Éva ügyvéd munkaviszony jogellenes megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.688/2015/
4. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.180/2015/
5. Rendelkező rész A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.688/2015/
6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 52.600 (ötvenkettőezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes
7. július 5-étől állt az alperes alkalmazásában árufeltöltő munkakörben.
8. év második negyedévének végén a munkáltató tudomására jutott, hogy a felperes gyermeket vár, aki ezen okból
9. október 4-étől
10. december 16-áig táppénzes állományban, majd
11. december 17-étől
12. június 2-áig előbb szülési szabadságon, később terhességi gyermekágyi segélyen volt. A gyermeke
13. január 6-án született meg. A felperes
14. május 20-án e-mailben jelezte a munkáltató könyvelőjének, hogy
15. június 2-án lejár a TGYÁS, és GYED-et kíván igénybe venni. Érdeklődött, hogy az iratokat V.Z.-nak vigye-e be, vagy a könyvelőnek küldje el, ahogy az korábban a TGYÁS igénylésekor is történt.
16. május 27-én kelt a könyvelő válasza, amelyben azt közölte, hogy „ide is küldheted, bár Z. is jön hozzánk a jövő héten, ahogy neked egyszerűbb!". Ugyanezen a napon a felperes személyesen megjelent az OEP B. Megyei Kormányhivatalának Egészségbiztosítási Osztályán, ahol megkapta a GYED igényléséhez szükséges nyomtatványt, és az ügyintéző arról tájékoztatta, hogy ehhez még be kell szereznie a munkáltató igazolását. A felperes másnap interneten keresztül ismét megkereste a munkáltatóját a GYED igényléséhez szükséges munkáltatói igazolással összefüggésben.
17. május 29-én az OEP-től írásbeli tájékoztató levelet is kapott, amelyet
18. június 1-jén vett át. Ebben közölték vele, hogy a korábbi ellátása
19. június 2-án lejár, és ha igénybe kívánja venni a GYED-et, akkor erre vonatkozóan ki kell töltenie egy nyomtatványt. Felhívták arra a figyelmét, hogy a GYED idejére fizetés nélküli szabadságot kell kérnie, és az erről szóló munkáltatói igazolást be kell küldenie az Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási Osztályára.
20. június 3-án a felperes azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy
21. június 3-ától
22. január 6-áig fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen a részére, mivel GYED-et kíván igénybe venni.
23. június 8-án ismételten emailben kereste meg a könyvelőt, akivel közölte, hogy munkáltatói igazolásról szóló nyomtatványt vittek be V.Z.-nak, amit nevezett a héten elvisz a könyvelőnek, és ha az igazolás elkészült, az igénylő lappal és a születési anyakönyvi kivonattal együtt elpostázza majd az Egészségpénztárnak.
24. június 10-én kelt a felperes által június 11-én átvett azonnali hatályú felmondás, amelynek indoka szerint a szülési szabadság
25. június 2-ai leteltét követően a felperes a munkahelyén nem jelent meg, onnan igazolatlanul van távol, és gyermekgondozási szabadságot nem igényelt. Utalt arra is, hogy átszervezés miatt a felperes munkaköre megszűnt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] [8] A felperes a keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és a jogviszonya helyreállítását kérte. Előadta, hogy fizetés nélküli szabadságot nem kapott, ezért megszűnt a társadalombiztosítási ellátása, és semmilyen juttatásban nem részesül. Utalt arra, hogy az azonnali hatályú felmondás elkészítésének időpontjában a munkáltató előtt már ismert volt azon szándéka, miszerint GYED-en szeretne maradni, ezért a munkahelyéről nem maradt igazolatlanul távol. Nem vitatta, hogy a fizetés nélküli szabadság iránti igényét nem jelezte tizenöt nappal korábban, azonban a munkából való távolmaradása nem súlyosan gondatlan, és nem szándékos kötelezettségszegés, mivel a
26. május 20-ai e-mail után 13 nap telt el a munkába állás elméleti időpontjáig és 20 nap a felmondás elkészítéséig. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a felperes
27. október 31-ét követően csak
28. június 10-én jelent meg a munkahelyén, és mivel táppénzre kerülése után nem jelentkezett, az alperes azzal számolt, hogy a szülési szabadság után dolgozni kíván. Miután a felperes
29. június 10-e után semmilyen formában nem jelentkezett, munkaviszonyának azonnali hatályú megszüntetése jogszerű volt. Az első- és másodfokú ítélet [9] A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.180/2015/
30. számú ítéletében rögzítette, hogy a
31. június 11-én kelt azonnali hatályú felmondás jogellenes. Erre tekintettel a felperes jogviszonyát visszamenőleges hatállyal helyreállította. Kötelezte az alperest eljárási illeték viselésére. [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló
32. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.)
33. §-ának

(1)bekezdésében foglaltakra. Erre figyelemmel kifejtette, hogy a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes által hivatkozott indok megvalósítja-e a felperes részéről a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos, vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben történő megszegését. Az összes körülmény gondos mérlegelése után azonban a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes intézkedése minden alapot nélkülöz. [11] Értékelés tárgyává a bíróság azt az alperesi hivatkozást tehette, hogy a felperes a munkahelyéről igazolatlanul volt távol, és nem igényelt gyermekgondozási szabadságot. Ez utóbbi hivatkozás valóságtartalmát az e-mail cáfolja, melyet a felperes

1. május 20-án írt az alperes könyvelőjének. A
2. május 27-ei könyvelői válasz arról tájékoztatta, hogy a nyomtatványokat hozzá is eljuttathatja, noha V.Z. is felkeresi őt a következő héten. Az e- mail váltás tartalma egyértelműen arra utal, hogy a felperes a könyvelővel állt közvetlen kapcsolatban, hiszen a TGYÁS igénylésekor is neki továbbította az igénylő lapot. Az azonnali hatályú felmondásban felhozott azon indok tehát, hogy a felperes gyermekgondozási szabadságot nem igényelt, nem fedi a valóságot. [12] Az alperes maga ismerte el az ellenkérelmében, hogy
3. májusában találkozott a felperes V.Z.-val, és életszerűtlen az az állítás, hogy az egymással való beszélgetés során nem került szóba a felperes jövőbeni szándéka. Arról is egyeztettek, hogy a felperes távolléte alatt az alperes egyszerűsített foglalkoztatás keretében fogja megoldani a helyettesítését. [13] A felek között nem csupán munkatársi kapcsolat állt fenn, hanem annál közvetlenebb emberi kapcsolat is körvonalazódott, mivel az ügyvezető házastársa e-mailben babaruhák kölcsönadását is felajánlotta a felperesnek. Ezért életszerűtlen az a hivatkozás, hogy az alperes előtt ismeretlenek voltak a felperes jövőbeni szándékai. [14] Az alperes által becsatolt munkaszerződés-módosítás, illetve a
4. júniusi munkabeosztás elkészítését megelőzően az együttműködési kötelezettség szerint a munkáltatónak is érdeklődnie kellett volna a felperes holléte felől, mielőtt felesleges intézkedéseit megtette volna. Saját hivatkozása szerint a munkabeosztás elkészítése során azt sem tudta, hogy a felperes miként kíván munkába állni. A bíróság ezzel kapcsolatos álláspontja az, hogy mindezek a bizonyítékok súlytalanok, az okiratok elkészítésének szándéka is kétséges, és azok nem győzték meg a bíróságot az általuk bizonyítani szándékozott körülmények valóságtartalma felől. [15] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.688/2015/
5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és az alperest fellebbezési illeték viselésére kötelezte. [16] A másodfokú bíróság ítélete szerint a felperes munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben nem szegte meg. Az alperes által hivatkozott ok - az, hogy a felperes
6. június 3-án nem jelent meg a munkahelyén - ténybelileg valós, azonban az azonnali hatályú felmondás alapjául nem szolgálhat. [17] A
7. május 20-án felperes által írt e-mail utalt arra, hogy a gyermeke gondozása céljából otthon kíván maradni, és GYED-et igényel. Nem róható terhére az, hogy a könyvelőnek küldte meg az emailt, hiszen korábban is ez volt a gyakorlat. Az Mt.
8. §-a szerint a munkavállaló a gyermeke
9. életéve betöltéséig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállalónak alanyi joga van tehát a gyermek gondozása céljából ezen fizetés nélküli szabadság igénybevételére, a munkáltató felé csupán az időpont tekintetében szükséges a kérelmet benyújtani. Az nem volt vitatott, hogy a munkáltató erről a felperest nem tájékoztatta, amikor pedig a munkavállaló a B. Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Egészségbiztosítási Osztályától tájékoztatást kapott, a fizetés nélküli szabadság igénylése iránti kérelmét haladéktalanul benyújtotta a munkáltatóhoz, amit a
10. június 8-ai e-mail is alátámaszt. Az alperes által hivatkozott tizenöt napos határidőnek az események láncolatára tekintettel nincs döntő jelentősége. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp.
11. §-ának

(4)bekezdésére hivatkozással az első- és a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és új határozat hozatalát kérte a kereseti kérelem elutasításával. Másodlagosan az első- és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. [19] A felülvizsgálati érvelés szerint az elsőfokú bíróság a felperes által szóban előadott nyilatkozatot minden további, szükségszerű bizonyítási eszköz igénybe vétele nélkül valónak fogadta el, a felperes Pp. 3. §

(1)bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettségét így nem teljesítette. Ezzel szemben az alperes által indítványozott könyvelő tanúkénti megidézését elutasította korlátozva ezzel a bizonyítékok alátámasztását. [20] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a Pp. 221. §

(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének azonban nem tett maradéktalanul eleget. A fellebbezésben előadottakra érdemben nem válaszolt, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását ismételte meg. [21] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme tartalma szerint a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [23] A Pp. 275. §

(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. [24] A Pp. 272. §-ának

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek akkor tesz eleget a fél, ha a felülvizsgálati kérelemben egyrészt megjelöli konkrétan a megsértett jogszabályhelyet, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést is tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel [1/2016. (II.15.) PK vélemény]. [25] A felperes a felülvizsgálati kérelmében eljárásjogi szabálysértéseket jelölt meg hivatkozva a Pp. 3. §-ának

(1)bekezdése, és a Pp. 221. §-ának

(1)bekezdése megsértésére. [26] A Pp. 3. §-ának

(1)bekezdése szerint a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát arra irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. [27] A Pp. 221. §-ának

(1)bekezdése szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást, az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapult. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A bíróságoknak határozatukat mindig a szükséges mértékben kell megindokolniuk, ennek körét pedig az adott ügy jellege és az eljárás során tisztázásra váró körülmények terjedelme határozza meg. [28] A Kúria megállapította, hogy az eljárásjogi szabálysértésre [jelen esetben a Pp. 3. §

(1)bekezdésére, 221. §

(1)bekezdésére] alapított felülvizsgálati kérelem nem eredményezheti annak megalapozottságát, mivel ha az eljárási jogszabálysértés megállapítható is lenne, abból még nem vonható le következtetés az anyagi jogszabályhely megjelölése hiányában arra, hogy anyagi jogszabályhely megsértése is megvalósult. A Pp. 272. §

(2)bekezdése értelmében a tényállás esetleges téves megállapítása, a perbeli nyilatkozatok téves értelmezése, illetve az indokolás elégtelensége a megsértett anyagi jogszabályhely megjelölése nélkül a hivatkozott jogszabálysértés tartalmi körülírása, és arra vonatkozó jogi álláspont mellett sem eredményezheti az alperes által kért döntést. [29] Tekintettel arra, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag az eljárásjogi jogszabálysértést panaszolta, anyagi jogszabálysértésre nem hivatkozott, továbbá nem sérelmezte a bizonyítékok téves mérlegelését a vonatkozó jogszabályhely megjelölésével (Pp. 206. §), a felülvizsgálati kérelem megalapozatlan volt. Záró rész [30] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján. [31] A felperesnek igazolt költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben a bíróság a határozathozatalt mellőzte a Pp. 79. §-ának

(1)bekezdése alapján. [32] Az alperes illetékfizetési kötelezettsége a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-án alapul. Tekintettel arra, hogy az alperes a felülvizsgálati eljárásban 50.000 forintot lerótt, csak az illetékkülönbözet megfizetésére köteles. [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. október
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő