Mfv.10720/2015/1 – Kúria

(1),

1. I. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság közbenső ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.720/2015/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Papp Dezső ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Alperesi beavatkozó ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.713/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.229/2014/
3. Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.713/2015/
4. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, az államnak pedig - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A közbenső ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes
5. óta áll az alperesnél távközlési hálózatszerelő szakmunkás munkakörben alkalmazásban. Feladata többek között számítógépes, rádió-, telefon- és televíziós átviteli kábelek szerelése, javítása. Az alperes
6. november 5-én kötött keretszerződést a M.T. Nyrt-vel kivitelezői és üzemeltetési tevékenységre. Ennek alapján a M.T. Nyrt. tulajdonában lévő, a távközlési hálózat részét képező oszlopokon hálózatfenntartási, hibajavítási feladatok elvégzésére is köteles. A keretszerződés szerint a M.T. Nyrt. kötelezettsége a felmérést, tervezést követően az alperes részére a megrendelések és a munkaterület jegyzőkönyvvel történő átadása, és ő köteles biztosítani a szükséges hatósági és közmű engedélyeket. Az alperes munkavállalóinak az adott munkafolyamatot megelőzően a távközlési oszlopok állapotát fel kellett mérniük, azonban az alperes és a munkavállalói egyedi munkamegrendelés nélkül általános felmérésre, az oszlopok nem megfelelő állapota esetén karbantartásra, felújításra nem voltak sem jogosultak, sem kötelesek. A keretszerződés alapján
7. június 27-én Ö-n kellett a felperesnek és a munkatársának munkát végezni egy
8. november 2-án kiadott építési engedély alapján elhelyezett, dupla betongyámos, úgynevezett sós fenyőoszlopon. Az oszlopot szemrevételezéssel és kopogtatással megvizsgálták, azon sérülést vagy repedést nem észleltek. Az életkorát és a leállításának idejét tartalmazó adattábla azon nem volt elhelyezve. Az oszlop stabilitását mászás közben folyamatosan próbálgatta a felperes, de hibára utaló jelet nem tapasztalt. A munkavégzés magasságában két vezetéket levágott, a harmadik elvágása után azonban a betongyámos oszlop dőlni kezdett az úttest irányába, majd közvetlenül a két betongyám fölött eltört. A felperes a mászóvasat ki tudta akasztani a faoszlopból, de még a deréköv által tartva mindkét talpára érkezett, és a bal oldalon nyílt, a jobb oldalon zárt, rendkívül romos mindkét oldali sarokcsont törését szenvedett el. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] A felperes a keresetében vagyoni kártérítés megfizetését kérte arra hivatkozással, hogy a baleset oka az volt, miszerint a munkáltatója a biztonságos munka feltételeit részére nem biztosította. Az oszlop állapotát ugyanis kellő rendszerességgel és alapossággal nem vizsgálta meg. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A baleset üzemi jellegét elismerte, ugyanakkor hivatkozott arra, hogy a faoszlop kívülről nem látható módon belülről volt elkorhadva, így annak hibáját szemrevételezéssel, a munkavégzés megkezdése előtti vizsgálattal nem lehetett megállapítani. Az alperesnek a távközlési rendszer karbantartása során nem volt feladata az oszlopok rendszeres ellenőrzése, a karbantartást a M.T. Nyrt. saját hatáskörben végzi. Erre tekintettel az oszlopok állapota a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülménynek minősül, hiszen tényleges ráhatása az oszlopok állapotára az alperesnek nem volt. A baleset előrelátható sem volt figyelemmel arra, hogy a kellő gondossággal és körültekintéssel történő vizsgálatot követően mindkét munkavállaló arra az álláspontra helyezkedett, hogy az oszlop alkalmas a munkavégzésre. Az első- és másodfokú ítélet [8] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.229/2014/
9. számú közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperes
10. június 27-én ért balesetéért teljes felelősséggel tartozik. [9] Az elsőfokú bíróság a döntését a munka törvénykönyvéről szóló
11. évi I. törvény (Mt.)
12. §

(1)-

(2)bekezdése, a Polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (Pp.)
2. §-ának

(1)bekezdése rendelkezéseire alapította, és figyelemmel volt a Polgári törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (Ptk.) 6:
2. §-ára, valamint az MK
3. számú állásfoglalásra. [10] Megállapította, hogy a kár a munkavállalót a munkaviszonyával összefüggésben érte. Az Mt.
4. §

(2)bekezdésben foglalt kimentési okra történő alperesi hivatkozás folytán vizsgálta, hogy az abban foglalt három konjunktív feltétel fennáll-e. [11] Az ellenőrzési kör keretében a munkáltató tényleges befolyási lehetőségét, ellenőrzési kötelezettségének terjedelmét kell vizsgálni álláspontja szerint. Az ellenőrzési körbe tartoznak mindazon körülmények (eszközök, energia, munkavállalók) amelyeknek működésére a munkáltatónak tevékenysége során befolyása van. A telephelyen kívüli munkahelyen alvállalkozóként munkát végző munkáltatónak azonban nincs lehetősége az ottani munkakörülmények befolyásolására. Megállapította, hogy a felperes alatt eltört fenyőoszlop nem az alperes, hanem a M.T. Nyrt. tulajdona, és a baleset bekövetkeztekor hatályos Polgári törvénykönyvről szóló

1. évi IV. törvény (régi Ptk.) 98-
2. §-ában írt tulajdonos által gyakorolható széleskörű jogok kizárólag ezen gazdálkodó szervezetet illették meg. Az alperest a keretszerződés szerint az egyedi munkamegrendelés alapján terhelte szolgáltatási kötelezettség. Mindebből következően az egyedi munkamegrendelés formájában megjelenő tulajdonosi rendelkezés hiányában az alperesnek nemcsak kötelezettsége, de joga sem volt a keretszerződés területi hatálya alá tartozó faoszlopok általánosságban történő karbantartása vagy javítása, így a fenyőoszlop állapotára, mint nem vitatott károkozó körülményre ráhatása vagy befolyása nem volt. [12] Abban a körben, hogy a munkáltató számolhatott-e a károkozó körülménnyel, illetve elvárható volt tőle annak elhárítása, kiemelte, hogy esetenként vizsgálandó az, hogy az elvárható gondossággal, körültekintéssel járt-e el e tekintetben. Ebből a szempontból annak van jelentősége, hogy az adott helyzetben lévő munkáltatótól milyen ésszerű intézkedések meghozatala, továbbá az előreláthatóság érdekében milyen tájékozódás volt tőle elvárható. [13] Szükségesnek tartotta azonban a munkavédelemről szóló
3. évi XCIII. törvény (Mvt.)
4. §

(2)és

(3)bekezdésének, 54. §

(7)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjának a figyelembe vételét. E rendelkezések alapján a munkáltató kötelezettsége a munkavégzést megelőzően a szükséges utasítások és tájékoztatások megadása a munkavállalók részére, és az is, hogy rendszeresen meggyőződjön arról, miszerint a körülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. [14] Az Mt. 51. §

(1)és

(4)bekezdése a munkáltató kötelezettségévé teszi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítását. [15] A perbeli oszlop a balesetkor 17 éves volt, adattáblával nem rendelkezett. Nem volt továbbá olyan személy az alperesnél, aki általánosságban az oszlopok állapotát vizsgálta, vagy a munkavégzés előtt megnézte volna a munkaterületet. Az ügyvezető sem tudott arról, hogy az általános karbantartási és állagmegóvási tevékenységet ki végzi a M.T. Nyrt. részére. Előadta azt is, hogy a perbeli kisebb munkafeladatok esetén nem történik meg a munkaterület konkrét, keretszerződés

1. oldalán írt megfelelő átadása. [16] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes olyan munkavégzési helyen történő feladatellátásra utasította a felperest és munkatársát, amelynek állapotáról semmiféle közvetlen információval nem rendelkezett, így a biztonságos munkavégzés feltételeit nem biztosította a részükre. [17] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az egyedi munkamegrendelés szerint a munkához szükséges feltételeket (adatok, tervdokumentációk, anyagok, eszközök) a megrendelő biztosította, az egyedi munkamegbízás aláírása egyidejűleg a munkaterület átadás-átvétel igazolásául is szolgált. Ezt követően a munkavégzéssel kapcsolatos minden felelősség az alperest terhelte. Alaptalanul hivatkozott tehát arra, hogy „joggal bízhatott" abban, hogy a perbeli oszlop megfelelő, biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban van. A megrendelő ugyanis éppen abban bízott, hogy az alperes az, aki az oszlopok karbantartását végzi. Ennek következménye az, hogy az oszlopok általános állapotfelmérését, állagmegóvását senki nem végezte el. [18] Annak, hogy az alperes bizakodása alapos volt-e, nincs jelentősége, mert az Mvt. és az Mt. fenti rendelkezései szerint a biztonságos munkavégzés feltételei megteremtésének kötelezettségét senki másra nem háríthatta át. A faoszlopok természetükből fakadó folyamatos állapotváltozására tekintettel elkorhadásukkal számolni kell. Az, hogy ezzel az alperes azért nem számolt, mert bízott a tulajdonosban, illetve az egyedi munkamegrendelés tartalmában, a felperes terhére nem eshet. [19] Annak sincs jelentősége, hogy a munkáltató a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésével kapcsolatos kötelezettségének milyen formában, és hogyan tett eleget. A perbeli esetben megállapítható, hogy ezen kötelezettségét [Mt.
2. §

(1)és

(4)bekezdés] nem teljesítette. Bizakodása pedig a munkaterület, vagy az oszlopok állapota ismeretének hiányában még alaposnak sem volt tekinthető. Elvárható volt az alperestől, hogy a munkavégzés megkezdése előtt bizonyosságot jelentő információkkal rendelkezzen, adott esetben a munkaterületet megtekintse, ott a biztonságos munkavégzés feltételeiről megbizonyosodjon függetlenül annak költségeitől. Ennek szükségességét a hasonló balesetek elkerülése érdekében előírt intézkedésként a munkabaleseti jegyzőkönyv is tartalmazza. [20] A biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása szerződés nélkül is kötelezettsége a munkáltatónak. Adott esetben a szerződő partner esetleges mulasztása a munkavállalóval szembeni kártérítési felelőssége alól nem mentesítheti a munkáltatót. [21] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.713/2015/

1. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. [22] Rögzítette, hogy mivel az alperes szerződéses kötelezettsége nem terjedt ki az oszlopok rendszeres karbantartására, így azok károsodása az ellenőrzési körén kívül esett. A kárfelelősség alóli mentesüléséhez szükséges három együttes feltételre vonatkozó bizonyítási kötelezettségének azonban nem tett eleget. [23] A peradatok szerint az oszlop vizsgálata a munkavégzés megkezdése előtt szemrevételezéssel történt, amely a rejtett hibák feltárására, az oszlopok avulásából eredő károsodás megállapítására nem alkalmas. A felperes a munkaterületen lévő oszlop állapotáról, koráról semmilyen információval nem rendelkezett, azon adattábla nem volt. [24] A M.T. Nyrt-vel az alperes állt szerződéses jogviszonyban, neki volt jogosultsága, hogy az oszlopok állapotáról, koráról, karbantartásának idejéről, a hibákról a megrendelőtől tájékozódjon, a tájékoztatás hiánya esetén az ellenőrzést akár saját költségén is elvégezze. Ezek olyan, az alperesnek a munkaviszonyból származó kötelezettségei [Mt.
2. §

(4)bekezdés], amelyek nem háríthatók a felperesre. A felperes nem a M.T. Nyrt-vel állt szerződéses kapcsolatban, hanem az alperessel. [25] Az alperes arra eredménnyel nem hivatkozhat, hogy a balesetet okozó körülménnyel nem kellett számolnia, mert az oszlopok károsodása, esetleges nem megfelelő karbantartása balesetet eredményezhet. Kizárólag az alperes rendelkezett olyan jogosítványokkal, hogy a károsodás elkerülése érdekében az oszlopok állapotáról megnyugtató információkat szerezzen az Mt. 51. §

(4)bekezdés alapján irányadó Mvt. 54. §

(7)bekezdés szerint ugyanis a munkáltató köteles meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek. Ennek akkor tett volna eleget, ha információt szerez az oszlop koráról, karbantartásának időpontjáról, ezek hiányában megteszi a szükséges intézkedéseket az oszlop állapotának feltárása érdekében. [26] A kimentésnél nincs jelentősége az alperes oszlopok megfelelő állapotára vonatkozó bizakodásának. A biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése esetén bizonyossággal kell rendelkezni olyan információkkal, amely alapot ad arra a bizakodásra, hogy a baleset nem következik be. [27] Önmagában az a körülmény, hogy a két munkavállaló a munkakezdés előtt az oszlopokat szemrevételezéssel, kopogtatással ellenőrizte és hibát nem észlelt, nem alkalmas annak megállapítására, hogy az alperes a kár elhárítása érdekében minden tőle elvárhatót megtett. A felperesnek és kollégájának feladata nem az oszlop mélyreható vizsgálata volt, hanem a kábelek cseréje. A felperes alappal bízhatott abban, hogy az alperes a munkaterület biztonságosságáról megfelelő információval rendelkezik. [28] A munkáltató kárfelelősség alóli mentesüléséhez nem elegendő annak megállapítása, hogy ellenőrzési körön kívül eső ok idézte a balesetet elő, ahhoz még a további két feltétel fennállása is szükséges. Az elháríthatóság megítélésekor azt kell vizsgálni, hogy a baleset a megfelelő technikai és műszaki megoldásokkal elhárítható lett volna [MK 29. számú állásfoglalás b) pont]. Amennyiben a munkáltatónak megvolt a lehetősége a károsodás bekövetkezésének elhárítására, de ennek érdekében érdemben semmilyen intézkedést nem tett, a kártérítési felelősség alól nem mentesülhet. [29] A munkáltató kárfelelősségének megállapítását nem érinti az, hogy a Magyar Telekom Nyrt-nek esetleg felróható okból keletkezett kártérítési kötelezettsége az alperesnek. E két gazdálkodó szervezet között fennálló jogviszony alapján érvényesíthet igényt a Telekom Nyrt-vel szemben. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [30] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítéletet „az elsőfokú közbenső ítéletre is kiterjedően" kérte hatályon kívül helyezni a felperes keresetének elutasításával. Másodlagos kérelme új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára irányult az előreláthatóság szakértői bizonyításának elrendelése érdekében. Jogszabálysértésként az Mt. 166. §

(1)és

(2)bekezdésére hivatkozott. [31] A balesettel érintett oszlop a M.T. Nyrt. tulajdonában van, akit tulajdonosként terhel a karbantartás kötelezettsége is. Arról az alperestől független módon gondoskodik, hiszen az alperes csak a megrendelő által megjelölt feladatokat végezheti el. A karbantartás módját a jelen perben nem derítették fel a bíróságok. [32] Tény, hogy az egyedi munkamegrendelés visszaigazolásával egyidejűleg a munkaterület átadása is megtörténik annak ellenére, hogy ténylegesen a felek a munkaterületen nem jelennek meg. Ennek kompenzálásaként írta elő az alperes a munka megkezdését megelőzően munkavállalói feladatként az ellenőrzés elvégzését, melyet a perbeli esetben meg is tettek a munkavállalók. Alaptalan tehát azon ítéleti megállapítás, miszerint az alperes nem tett eleget a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségének. Annak nincs jelentősége, hogy ezt az ellenőrzést az alperes, a felperes munkatársa, vagy harmadik személy végezte, hiszen ehhez minden szakismerete, gyakorlata a felperesnek és munkatársának is megvolt, tehát minden elvárhatót megtett alperes annak érdekében, hogy az adott munkaterület biztonságáról, a munkavégzés megkezdhetőségéről állást tudjon foglalni. A felperes sem vitatta, hogy munkáltatói utasítás volt az oszlopok megvizsgálására. Ezt munkavédelmi oktatáson is előírták. [33] Az alperes egyetértett azon megállapítással, miszerint a baleset a munkáltató ellenőrzési körén kívül esett, így a felülvizsgálattal annak megállapítását kérte, hogy a munkáltatónak kellett-e számolnia a balesetben részes oszlop karbantartásának elmaradásával, nevezetesen a M.T. Nyrt. jogszabályokban rögzített kötelezettségének megsértésével. Álláspontja szerint ugyanis munkáltatóként valamennyi rá irányadó kötelezettségének eleget tett, előreláthatósága pedig nem terjedhet túl az ésszerű és általában elvárható előreláthatósági körön, tehát nem kell számolnia olyan körülményekkel, amelyek a szerződéses partnerei jogszabálykövető magatartása esetén nyilvánvalóan nem következnek be {Hatton v Sutherland [2002] ICR 613; Sayers v Cambridgeshire CC [2007] IRLR 29. ügy}. Az alperes álláspontja szerint a helyes kiindulási alap annak feltételezése, hogy a részére átadott munkaterületen az átadó személy valamennyi jogszabályi kötelezettségének eleget tett. Az elsőfokú bíróság erre nézve nem vett fel bizonyítást, de a felek sem fogalmaztak meg a perben ellentétes állítást arról, miszerint az oszlopon külső vizsgálat alapján nem volt megállapítható a korhadás. [34] Az előreláthatóság körében tehát az alperest nem terheli mulasztás, mivel az oszlop megbontásán kívül semmilyen vizsgálattal nem lett volna megállapítható, hogy az adott oszlop alkalmas-e a mászásra vagy nem. A felelősségi korlát előreláthatósági formulával történő vegyítése azt eredményezi, hogy a munkáltató azokban az esetekben, ahol nem volt reálisan elvárható tőle az, hogy alappal számoljon a károkozó esemény bekövetkezésével, mentesül a felelősség alól. [35] A munkáltatónak azon túlmenően, hogy megköveteli az adott munkaterület átadását követően a munkavállalóitól a vizsgálatot, további kötelezettsége nem volt, mert ez a vele szerződéses viszonyban álló tulajdonost terhelte, ily módon a tulajdonos mulasztása vezetett a baleset bekövetkezéséhez. [36] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartására irányult. [37] Álláspontja szerint az Mt. 166. §

(1)és

(2)bekezdésének megfelel a jogerős közbenső ítélet figyelemmel az Mt. 51. §

(4)bekezdésére, az Mvt. 2. §

(2)bekezdésére is. Hangsúlyozta, hogy a faoszlopok állagának romlása köztudott tény, ezzel számolni kell, ebből következően elvárható, hogy a munkáltató is számoljon azzal, hogy a faoszlopok egy bizonyos idő után korhadnak, elvesztik szilárdságukat, így veszélyessé válhatnak. Az ellenőrzés kötelezettsége a munkáltatót terheli, ennek elégtelensége miatti baleseti felelősség sem a munkavállalóra, sem a megrendelőre nem hárítható át. A Kúria döntése és jogi indokai [38] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [39] A Pp. 275. §

(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Felülvizsgálati kérelemmel nem volt támadott a jogerős közbenső ítélet megállapítása, miszerint a perbeli balesetet a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta. Ezért a Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján a Pp. 166. §

(1)és

(2)bekezdés értelmében arról kellett állást foglalnia, hogy e körülménnyel a munkáltatónak kellett-e számolnia, és elvárható volt-e, hogy annak bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. [40] A jogszabály kifejezett rendelkezéséből adódóan a munkáltató akkor mentesül a munkaviszonnyal összefüggésben a munkavállalónak okozott kárért fennálló felelőssége alól, ha az Mt. 166. §

(2)bekezdés

1. a)vagy
2. b)pontjában foglaltakat bizonyítja. Ezért a perbeli esetben a munkáltatón volt a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzési körön kívül eső körülmény bekövetkezésével nem kellett számolnia, továbbá hogy nem volt tőle elvárható annak bekövetkezésének, elkerülése, vagy a kár elhárítása. [41] Annak vizsgálata során, hogy a károkozó körülménnyel a munkáltatónak számolnia kellett-e, nem hagyható figyelmen kívül az adott munkavégzés azon sajátossága, hogy az nem a munkáltató tulajdonában lévő oszlopon történő kábelszerelés volt. A munkavállalónak azonban a munkáját a munkáltató által biztosított körülmények között kellett végeznie, vagyis a perbeli esetben a megrendelőtől a munkáltató által átvett munkaterületen. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében sem vitatta, hogy ez az átvétel a munkaterületen történő tényleges megjelenés hiányában, pusztán az egyedi munkamegrendelés visszaigazolásával történt. Az ekként biztosított munkakörülmények közötti munkavégzéssel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel azonban a munkáltatónak számolnia kell (EBH 2000.253., BH 2003.129.). [42] Az eljáró bíróságok helyes következtetéssel állapították meg, hogy a perbeli balesetet okozó körülménnyel az alperesnek számolnia kellett, mert adott helyzetben nem tett eleget az ésszerű tájékozódás követelményének a munkaterület adminisztratív átvételével, de nem felel meg e követelménynek azon intézkedése sem, hogy az oszlopok állapotának felméréseként a munkavállalóit külső szemrevételezéssel, kopogtatással bízta meg. A munkáltatótól legalább elvárható lett volna, hogy felderítse az oszlopok korát, mert ebből is következtetés lett volna levonható állagukra, vagy az, hogy az oszlopok tulajdonosától, egyben a megrendelőtől beszerezze az oszlopok állagmegóvása, azok felmérése tárgyában tett intézkedési jegyzéket. [43] Az alperes csak állította, de a reá háruló bizonyítási teher ellenére nem bizonyította, hogy az oszlop megbontásán kívül nem volt olyan vizsgálati mód, amellyel annak korhadtságára, balesetveszélyességére következtetni lehetett. [44] Kárfelelősség alóli sikeres kimentése érdekében alappal csak akkor hivatkozhat a munkáltató azon feltételezésére, hogy a részére átadott munkaterületen az átadó személy valamennyi jogszabályi kötelezettségének eleget tett, ha objektíve megállapítható, hogy ezen feltételezést ésszerű tájékozódásra, vagy intézkedések megtételére alapította. Adott esetben azonban ez a fentiek alapján nem volt megállapítható, mert az Mvt. 54. §

(7)bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére nem győződött meg arról, hogy a felperes munkakörülményei megfelelnek-e a biztonságos munkavégzés követelményének. Miután ennek biztosítása az Mt. 51. §

(4)bekezdés alapján a munkáltatót terheli, a felperessel szemben fennálló kárfelelőssége szempontjából a megrendelő szerződésből eredő kötelezettsége esetleges elmulasztásának nincs jelentősége. [45] A fentiek alapján a Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §

(3)bekezdés alapján. A döntés elvi tartalma [46] Annak vizsgálata során, hogy a károkozó körülménnyel a munkáltatónak számolnia kellett-e, nem hagyható figyelmen kívül az adott munkavégzés azon sajátossága, hogy az nem a munkáltató tulajdonában lévő munkaeszközön történt. Záró rész [47] A pernyertes felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét az alperes a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján köteles viselni. [48] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdés alapján köteles viselni a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. [49] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. július
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő dr.