Mfv.10565/2015/1 – Kúria

(1)bekezdését tartalmazza. A vonatkozó anyagi jogszabályhely megsértésére hivatkozás nélkül a tényállás esetleg jogszabálysértő megállapításának megállapítása sem eredményezheti a munkáltatói intézkedés jogszerűségének megállapítását. 1952. III. Tv. 272. §

(2),

1. III. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.565/2015/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Patakiné dr. Teremi Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: . Szűcs Péter ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . Horváth Ottó ügyvéd A per tárgya: azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.314/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.M.158/2014/
3. Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.314/2015/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 30.000 (harmincezer) forint és 8.100 (nyolcezer-egyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak (háromszázhatvannégyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. - felhívásra - 364.000 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
5. november 15-étől állt biztonságtechnikai munkatárs munkakörben az alperesnél munkaviszonyban. A munkaköri leírása szerint feladatai közé tartozott a munkavégzésre vonatkozó utasítások szakmai ellenőrzése. Felelős volt az előírt ellenőrzések elvégzéséért, azok szakszerűségéért és jogszerűségéért. [2] Az alperes az úgynevezett alkalomszerűen végezhető tevékenységek engedélyezési rendjéről működési szabályzatot készített (a továbbiakban Működési Szabályzat), melynek területi és személyi hatálya kiterjedt az alperes valamennyi telephelyére, alkalmazottjára, a belépő külső vállalkozásokra és azok alkalmazottaira. A pontja a magasban végzett munkák, a pontja a beszállással végzett munkák fogalmát határozta meg. A pontjai előírták, hogy a beszállással végzett munka előtt légtérelemzést kell végezni; illetve szükségessé válhat a tartály belsejében, illetve annak megközelítésekor a magasban történő munkavégzés biztonságos feltételeinek biztosítása; továbbá a beszállással végzett munka során az oxigénkoncentráció 17 tf % alá csökkenésekor a légtér folyamatos ellenőrzéséről gondoskodni kell; illetve a beszállással végzett munkáknál a szűrőbetétes gázálarcok használata tilos. A Működési Szabályzat a beszállással végzett munkavégzés esetén a berendezést rendeltetésszerűen használó szervezeti egység vezetőjét vagy megbízottját nevesíti engedélyt kiadó személyként, aki meghatározza a munka jellegéből adódó biztonsági és óvintézkedéseket. A biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztályvezető, vagy az általa megbízott személy tanácsadó, oktató és ellenőrző feladatokat lát el ezen esetekben, továbbá a munkaengedély aláírásával annak formai, tartalmi megfelelőségét igazolja, és felelős annak ellenőrzéséért is, hogy az előírásokat a munkát közvetlenül irányítók és a munkát végzők megértették, végrehajtották. [3] Az alperes S.Ü.-ben
6. január 24-től március 15-éig terjedően a szellőztető rendszert is érintő technológiai átépítés történt. Ezzel összefüggésben
7. május 16-án kockázatelemzés készült, mely a szellőzésnél külön kockázatot nem jelzett. Az átépítést követően a beszállással történő munkavégzésre külön kockázatelemezés nem készült. A technológiaváltás után a jelű reaktor a saját 462 mm átmérőjű nyílásán keresztül természetes szellőzéssel nehezen volt átszellőztethető, emellett a tisztításra szolgáló víz leeresztése okozta vákum következtében a tartályban az oxigén térfogatszázaléka 17 tf % alá csökkenhetett. [4]
8. január 18-án a reaktorberendezés beszállással történő karbantartási tevékenységére a Gy.T. Kft. kivitelezőt bízták meg. Az ehhez szükséges munkaengedélyt kiállították, azt utolsóként a felperes is aláírta. Ebben szerepelt, hogy a szellőztetés módja természetes, a munkavégzésre zárt térben, beszállással kerül sor, de ennek ellenére biztonsági hevederzet, zuhanásgátló berendezés, mentőfelszerelés előírása nem történt meg, viszont gázálarcot előírtak. A felperes az engedély aláírásakor azon feltüntette, hogy a beszállás előtt légtérelemzés szükséges. [5] [6] A kivitelező részéről eljáró H.CS. légtérelemzés tényleges elvégzése nélkül engedélyezte az alkalmazottja számára a beszállást, aki nem viselt légzésvédőt, és azonnal rosszul lett. Az őt figyelő személy szűrőbetétes gázálarcban ment be utána, és ő is rosszul lett. A segítségre siető létesítményi tűzoltók palackos készüléke használatától az elsőként beszálló munkavállaló jobban lett, a másik sérült eszméletlen volt, akit végül 3-4 perc múlva tudtak kötéllel kiemelni. A balesetet követő hatósági vizsgálatok szerint a rosszulléteket a rendkívül alacsony térfogatszázalékú oxigénkoncentráció okozta. A munkavédelmi hatóság a munkaengedély alapján hiányosságként állapította meg a légtérelemzés elmaradását, a gázálarc előírását, a természetes szellőztetés feltüntetését, a mentéshez szükséges eszközök előírásának hiányát. [7] [8] Az alperes
9. február 1-jén a felperes munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló
10. évi I. törvény (Mt.)
11. §- alapján azonnali hatállyal megszüntette. Az indokolás szerint a felperes a Működési Szabályzat pontjában foglaltakat megszegte. Előírta az előzetes légtérelemzést, ellenben az összes többi, a Működési Szabályzatban előírt biztonsági követelmények betartását nem, pedig előre kellett látnia, hogy a kisméretű tartályban az oxigénkoncentráció 17 tf % alá csökkenhet. Ezért a munka a berendezés légterétől független készülékben lett volna csak végezhető. A mentési előírásokat is súlyos gondatlansággal megszegte. A tartály 2 métert meghaladó mélységű volt, szűk nyílású, ezért mentőöv, biztonsági heveder használatának előírása szükséges lett volna. Ennek hiánya az eszméletét vesztett munkavállaló mentését elhúzódóvá tette. Az azonnali hatályú felmondás közlését követően a leszámolással kapcsolatos eljárás során a szokásoktól eltérően nemcsak az alperes HR előadója kísérte a felperest, hanem egy vagyonőr is, aki a portán csatlakozott hozzájuk. Néhány méter megtétele után a felperes kérésére a vezetőjével történő egyeztetést követően azonban már nem folytatta a kíséretet. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [9] A felperes a módosított keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként 17 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés, továbbá kompenzációs kárátalány címén 120 nap felmondási időre járó távolléti díj megfizetését kérte. 1.000.000 forint nem vagyoni kárt az azonnali hatályú felmondás jogellenességétől függetlenül igényelt a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos eljárás során emberi méltósága, jóhírneve, becsülete megsértése miatt. [10] Álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondás indokai valótlanok. A felmondásban szereplő egyik előírást sem szegte meg, a balesethez nem az ő, hanem a munkaengedélyben foglaltak elmulasztása vezetett, mert nem történt meg az előírt légtérelemzés. Kockázatelemzés hiányában nem lehetett tudomása arról, hogy az átépítést követően a légtér fokozottabb vizsgálatra szorul. A Működési Szabályzat személyes ellenőrzési kötelezettséget nem írt elő a számára. Vitatta, hogy a magasban történő munkavégzésre vonatkozó munkaengedély biztonsági előírásait is figyelembe kellett volna venni. Azt nem vitatta, hogy a szűrőbetétes gázálarcok használata tilos a beszállással végzett munkáknál, de nem emlékezett, hogy aláírásakor ennek előírása a munkaengedélyben szerepelt-e. [11] Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondás indokai valósak, és megalapozzák az intézkedést. Vitatta, hogy a leszámolás alkalmával megsértette volna a felperes becsületét, emberi méltóságát. Az első- és másodfokú ítélet [12] A Debreceni Törvényszék 2.Mf.21.618/2013/
12. számú végzésével elrendelt megismételt eljárásban a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.M.158/2014/
13. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Marasztalta az alperes javára perköltségben, megállapította, hogy a kereseti illetéket az állam viseli. [13] Annak kiemelésével, hogy a perben a munkabaleset okainak értékelése, és emiatt a felelősség megállapítása nem volt feladata, az azonnali hatályú felmondás okainak valóságáról és megalapozottságáról döntött. [14] A Működési Szabályzat és a felperes munkaköri leírásának alapján megállapította, hogy a munkaengedély formai és tartalmi szabályszerűségének felülvizsgálata során elkövetett kötelezettségszegés a felperes munkaköri kötelezettségének megszegését is jelenti. [15] Az alperes az intézkedésében nem kérte számon a felperesen, hogy az előzetes légtérelemzés megtörténtét nem ellenőrizte, ezért a bíróság nem értékelte a felperes terhére, hogy nem tudott az oxigénkoncentráció mértékéről. K.M. szakértői véleménye elsősorban a technológiából eredő oxigénkoncentráció csökkenésére utalt a baleset okaként. Ezen veszélyre felhívó kockázatelemzés hiányában nem volt megalapozott az azonnali hatályú felmondás indoka, amely a folyamatos légtérelemzés előírásának hiánya miatt is súlyos kötelezettségszegést állapított meg. [16] Megalapozottnak ítélte azonban azon indokot, amely szerint a szűrőbetétes gázálarc előírása súlyos kötelezettségszegés volt, mivel az kifejezetten tilos a Működési Szabályzat pontja szerint. [17] Az elsőfokú bíróság szerint jogszerű az azonnali hatályú felmondás azon indoka is, amely a mentéshez szükséges védőeszközök hiánya miatt állapított meg lényeges és súlyos gondatlan kötelezettségszegést. Döntését a Működési Szabályzat 4.
14. pontjára, a munkavédelemről szóló
15. évi XCIII. törvény (Mvt.)
16. §

(1)bekezdésére, a MSZ-09-57.0033-

1. munkavédelmi szabvány előírásaira, K.M. szakvéleményére alapította. [18] Megalapozatlannak találta az Mt.
2. §

(1)bekezdésére alapítottan a nem vagyoni kártérítés iránti igényt. A felperes ugyanis nem bizonyította az emberi méltósága, jóhírneve, becsülete megsértését. [19] A felperes fellebbezése folytán eljárt Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.314/2015/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, megállapította az azonnali hatályú felmondás jogellenességét és kötelezte az alperest a felperes javára végkielégítés, felmentési időre járó távolléti díj, továbbá 300.000 forint nem vagyoni kártérítés és ezen összegek után késedelmi kamat megfizetésére. Marasztalta az alperest az állam javára kereseti és fellebbezési illetékben, a felperes javára első- és másodfokú perköltségben. [20] A másodfokú bíróság álláspontja szerint miután a felperes munkaviszonyának megszüntetésére a balesettel összefüggésben került sor, a kötelezettségszegése megítélésekor nem mellőzhető a baleset okainak feltárása. Ezért vizsgálat tárgyává tette, hogy mely szakmai szabályszegések vezettek a munkabaleset bekövetkezéséhez, és ebben a felperes felelőssége milyen körben és milyen mértékben állapítható meg. [21] Megállapította, hogy a felperes aláírásával igazolta, hogy a munkaengedély kiadása a szabályzatnak megfelelően történt. Nem a felperes volt az engedély kiadója, feladata annak ellenőrzése volt, hogy a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges előzetes lépések megtörténtek. A munkaengedélyben a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges előzetes művelet szakszerű elvégzését az azért felelős munkavállaló aláírta, ezzel kötelezettséget vállalt az elvégzett munka szabályszerűségéért. [22].M. szakvéleményéből megállapítható, hogy a felperes a magasban történő munkavégzésre vonatkozó szabályokat nem szeghette meg, mert a perbeli munka nem minősült annak, tehát a leesés elleni védelem biztosítását nem kellett előírnia. Ezért a törvényszék a felperes kötelezettségszegését a Működési Szabályzat pontjai vonatkozásában nem állapította meg. [23] A felperes a munkaengedély aláírása előtt a pontban a beszállás előtti légtérelemzést előírta, melyet a kiviteleztető nem végeztetett el. A tanúk vallomása és a baleset-kivizsgálási jelentés, valamint a szakértői vélemény kiegészítése alapján az volt megállapítható, hogy a beszállás előtti légtérelemzés, vagy az üzem általi átfúvásos szellőztetés, és a természetes szellőzés hatékonyságának ellenőrzése közül bármelyiknek a megvalósulásával a balesetveszély nem jött volna létre, együttes megvalósulásuk pedig kizárható. A szakértő tárgyaláson tett nyilatkozatából az is megállapítható, hogy nem volt feltétlenül előre látható, hogy az oxigénkoncentráció 17 tf % alá csökkent. Mindezek alapján a törvényszék a Szabályzat pontjának felperes általi megsértését sem találta megállapíthatónak. [24] A gázálarc előírása szabálytalan volt, de a munkabalesetet nem ez a körülmény okozta figyelemmel arra is, hogy az elsőként reaktorba beszálló munkavállaló nem is viselt gázálarcot. A felperesnek e szakmai hiba felróható, de nem olyan súlyú gondatlan kötelezettségszegés, amely az azonnali hatályú felmondást megalapozná. [25] A jogellenes azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményeként az Mt.
2. §

(4)bekezdése, az Mt. 69. §

(2)bekezdés és a kollektív szerződés alapján rendelkezett a felmondási időre eső távolléti díj és az Mt. 77. §

(3)és

(4)bekezdése, valamint az alperes kollektív szerződésében foglalt végkielégítés megfizetéséről. [26] A törvényszék a felperes nem vagyoni kárigényét is alaposnak találta. A tanúvallomások szerint az alperesnél nem volt általános gyakorlat az, hogy fegyveres biztonsági őr kísérje a munkavállalót a leszámoláskor. Az alperesnél dolgozó munkavállalókban alappal alakulhatott ki az a feltételezés, hogy a felperes súlyos mulasztást követett el, és a személye veszélyt jelent a munkáltatóra. Az alperes nem adott elő, és nem bizonyított olyan körülményt, amely indokolta volna a felperes biztonsági őrrel való kísérését. A munkáltató eljárása alkalmas volt a felperes emberi méltóságának megsértésére. Az alperes a nála több évtizede dolgozó munkavállalót tüntetett fel olyan színben alapos indok nélkül, hogy a munkáltató érdekeinek a vele szembeni megóvása szükséges, mely indokolja fegyveres biztonsági őr igénybe vételét. Erre tekintettel a nem vagyoni kártérítés iránti igény 300.000 forint összegben alapos. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [27] Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. [28] Hivatkozása szerint a törvényszék ítéletében okszerűtlen és ellentmondásos tényállást állapított meg, ezért a levont jogkövetkeztetése jogellenes. Megsértette a Polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény(a továbbiakban: Pp.)
2. §-ában foglaltakat. [29] A munkaengedélyezési rend szerint ő volt az utolsóként aláíró, mert biztonságtechnikai szakemberként neki voltak a legátfogóbb ismeretei az adott tárgyban. A hiányos, vagy nem az előírásoknak megfelelő munkaengedélyt nem kellett volna aláírnia, vagy azt ki kellett volna egészítenie. [30].M. szakértő alapszakvéleményében kifejtette, hogy az adott munkabiztonsági feltételsor valamennyi szabályának megszegése, annak egyidejű megjelenése okozta a baleset bekövetkezését, illetve befolyásolta annak súlyosságát. Ezzel azt igazolta, hogy a munkaengedély Működési Szabályzat szerinti tartalommal való kiállítása a felperes felelőssége volt, amelyet elmulasztott. Ezt rótták az azonnali hatályú felmondásban a terhére. [31].M. szakértő a kiegészítő szakvéleménye
3. oldalán ellentétes következtetésre jutott az alapszakvéleményben fentebb kifejtettekkel, amikor megállapította, hogy a baleset elsődleges oka a kivitelező magatartása, de „a munkavédelmi szakterület hozzájárulását adó személy tévedése egyértelműen fellelhető (nem megfelelő légzésvédő egyéni védőeszköz előírása és mentőeszköz helyszíni biztosítása), már olyan szükségtelen intézkedés is lehetett volna, amely a baleset bekövetkezését nem befolyásolja". Ha a felperes a mentőfelszerelések helyszíni jelenlétét előírta volna, a gázálarc előírását törölte volna a munkaengedélyből, a baleset még mindig elkerülhető lett volna. Ebből következően a logika szabályaival ellentétes az a következtetés, hogy a felperes mulasztása és a baleset bekövetkezése között nincs ok - okozati összefüggés. [32] A törvényszék félreértelmezte a Működési Szabályzatnak a magasban végzett munkára vonatkozó pontban foglalt szabályait. Jelen esetben a magasban történő munkavégzés biztonságos feltételeinek biztosítása a beszállással történő munkánál kötelező volt, mert 2 métert meghaladó szintkülönbség van a munkavégzés helyéül szolgáló tartály alja és a kibúvó nyílás között. [33] Jogsértő a törvényszék megállapítása, amellyel szakmai hibának minősítette a gázálarc előírását, mert az nem egy eldöntendő kérdésben való hibás, szakmai állásfoglalás volt, hanem a munkáltató írott, kötelező utasításának lényeges és jelentős súlyú megszegése. A gázálarc viselése közrehatott a baleset súlyosságában, mert eszméletvesztéssel járt. [34] A felperesnek a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban
4. február 1-jén az egyeztető tárgyaláson tanúsított fenyegető nyilatkozatára és az együttműködési készségének hiányára tekintettel nem volt indokolatlan, hogy a munkáltató a telephelyre történő belépését és az ott történő mozgását ellenőrizni kívánta. Valótlan a törvényszék megállapítása, hogy az alperes nem adott elő és nem bizonyított a biztonsági őr jelenlétét igazoló körülményt, mert csatolta a peres iratokhoz a felszólító levelét az egyeztető tárgyaláson történtekkel összefüggésben. [35] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. [36] Előadása szerint az alperes az alapeljárás során a szakértői véleményt nem kifogásolta, ezért a felülvizsgálati eljárásban erre már nem kerülhet sor. A szakvélemény azonban sem önmagával, sem a perben beszerzett más bizonyítékokkal nem áll ellentétben, nem támasztja alá az alperesnek a szabályzat értelmezésével kapcsolatosan a felmondásban és a perben kifejtett álláspontját. [37] A szakvéleménynek a magasban történő munkavégzéssel kapcsolatos megállapításait is alaptalanul sérelmezi az alperes. A Működési Szabályzat pontja mérlegelési körbe utalja annak eldöntését, hogy az adott munkavégzés során szükséges-e a magasban történő munkavégzés feltételeinek a biztosítása. A perbeli esetben nem merült fel olyan körülmény, amelyből következtetni lehetett a mentés szükségességére figyelemmel arra is, hogy az alperes a munkavégzésre nem rendelkezett kockázatértékeléssel. [38] A gázálarc használatával kapcsolatos jogerős ítéleti megállapítás helytálló. Nem igazolható, hogy a gázálarc használata miatt lett rosszul a tartályba másodikként beszállt munkavállaló. [39] A nem vagyoni kár megállapításául szolgáló tényállást az alperes alaptalanul támadta. A tanúk vallomása nem igazolta, hogy olyan fenyegető magatartást tanúsított volna, amely a biztonsági őrrel történő kísérést igazolná. Az alperes viszont ezzel kifejezésre juttatta a felperessel szemben megfogalmazott negatív és alaptalan félelmét, továbbá az emberi méltóságát jelentős mértékben sértette. A Kúria döntése és jogi indokai [40] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [41] A Pp.
5. §

(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdés szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [42] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előző pontban meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét a Kúria is külön-külön vizsgálja [1/2016. (II.15.) PK vélemény 4-6. pont]. [43] Az alperes felülvizsgálati kérelme a munkaviszony megszüntetés jogellenessége, valamint a nem vagyoni kártérítés vonatkozásában csak eljárási jogszabálysértésre, a Pp. 206. §-ának a megsértésére hivatkozott. A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg. A bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A

(3)bekezdés szerint a bíróság a kártérítés, vagy egyéb követelés összegét ha a szakértői vélemény, vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményének mérlegelésével belátása szerint határozza meg. [44] Az alperes által alkalmazott azonnali hatályú felmondás az Mt. 78. §

(1)bekezdés a) pontján alapult. Ebben a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségének szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős mértékű megszegését állította. A felülvizsgálati kérelem a tényállás jogszabálysértő megállapítását jelölte meg jogszabálysértésként, de az alperes által alkalmazott intézkedés alapjául szolgáló anyagi jogszabályhelyre nem hivatkozott. Önmagában azonban a Pp.

1. § rendelkezéseinek alapján történő felülvizsgálat nem eredményezheti a vonatkozó anyagi jogszabályhely megjelölése hiányában a felülvizsgálattal elérni kívánt célt, nevezetesen a munkáltatói azonnali hatályú felmondás jogszerűségének a megállapítását. Az esetleges jogszabálysértő tényállásmegállapításból önmagában ugyanis nem vonható le következtetés arra, hogy a törvényszék a lefolytatott bizonyítás eredményeként miért és mennyiben jutott az Mt.
2. §

(1)bekezdés nem megfelelő alkalmazásának megállapítására. A Pp. 206. §

(1)bekezdésében szabályozott, a tényállás megállapítása során történő bizonyítékok mérlegelése nem azonos az anyagi jogszabályban, az Mt. 78. §

(1)bekezdés a) pontjában foglalt, a minősített kötelezettségszegés súlyosságának megállapítása körében végzett mérlegeléssel. Ez alapján vonható le ugyanis következtetés arra, hogy az adott tényállás alapján jogszerű volt-e a munkáltató azonnali hatályú munkaviszony megszüntetésről hozott intézkedése, fennálltak-e az Mt.78. §

(1)bekezdés a) pontjában foglalt feltételek. [45] A törvényszék a felperes nem vagyoni kártérítés iránti igényét azért találta részben alaposnak, mert a felperes biztonsági őr általi kísérése emberi méltóságának megsértésére alkalmas volt, a személyiségi jogai sérültek. Ezen kereseti kérelem vonatkozásában sem hivatkozott más jogszabálysértésre az alperes a Pp.

1. §-on kívül. Előadása szerint igazolt olyan körülményt, amely a biztonsági őr jelenlétét indokolta. Érvelésével azonban a megsértett anyagi jogszabályhely [nem vagyoni kártérítés, emberi méltóság, személyiségi jogsértés az ügyben még irányadó
2. évi IV. törvény (régi Ptk.) vonatkozó rendelkezései] megjelölésének hiányban nem foglalkozhatott a Kúria. [46] A tényállás esetleges iratellenes megállapítása az anyagi jogszabályhelyek vizsgálata nélkül nem eredményezhet nem vagyoni kárigényt elutasító döntést, mert erre vonatkozó érvelés hiányában a Kúria nem vizsgálhatja, hogy a tényállás egy elemének megalapozatlanság miatti kiesése a felperes emberi méltóságának, személyiségi jogainak sérelme megállapíthatóságára mennyiben van hatással, és az a nem vagyoni kár összegénél miként értékelhető. [47] A Kúria a fent kifejtettek alapján a Pp.
3. §

(3)bekezdés szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [48] Kötelezte a pervesztes alperest a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [49] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdés alapján köteles viselni. [50] A Pp. 274. §

(1)bekezdés alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Patakiné dr. Teremi Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő