A határozat elvi tartalma: Külön intézkedés, belső utasítás nélkül is elvárható a munkavállalótól, hogy olyan magatartást tanúsítson, amely nem okoz munkáltatójának érdeksérelmet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.135/2016/
- A tanács tagjai: . Tallián Blanka a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Pozsgai Nóra ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Muszka Sándor ügyvéd Dr. Keresztes Tamás ügyvéd A per tárgya: megállapítása azonnali hatályú felmondás jogellenességének A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.259/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi 14.M.578/2014/
- Bíróság Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.259/2015/
- számú ítéletének azon rendelkezését, amellyel a keresetet elutasította és a felperest együttes elsőés másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezte, hatályában fenntartja. A felperest terhelő eljárási, fellebbezési, és csatlakozó fellebbezési illetékre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi azzal, hogy azok viselése az államot terheli. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt napon belül - 40.000 (negyvenezer) forint és 10.800 (tízezernyolcszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A felperes
- május 10-étől állt az alperes alkalmazásában szervizvezető munkakörben. Munkaköri feladatai közé tartozott a lakatos-fényezőműhely, a szerviz, az alkatrészműhely, azaz a teljes műszaki terület irányítása. A felperes családjának jó barátja, C.Á.
- február 15-én a gyártól megvásárolt egy S.S. gépjárművet, amelynek futásteljesítménye 81.260 km volt. C.Á. a C. Kft-től
- március 3-án vett egy S.S. kilométerórát, amelyet az alperesnél szereltek be. A felperes C.Á. kérésére a személygépjárművet lefényképezte, a honlapra hirdetést tett fel, és a saját telefonszámát megadva az autót eladásra kínálta. A hirdetésben feltüntette a járműre vonatkozó általános adatokat, futott kilométerként a cserélt kilométeróra állását, 45.000 km-t tüntetett fel azzal, hogy a gépkocsi „keveset futott”. Egy, a gépjármű iránt érdeklődő személy felhívta az alperest és közölte, hogy azon gépjármű állapota felől érdeklődik, amelyet a felperes árul. A S.J.H.S.K.-nél
- március 11-én jegyezték be C.Á.-t a gépjármű tulajdonosaként a közúti közlekedési járműnyilvántartásba. A felperes meghatalmazottként eljárva a kilométeróra cseréjére vonatkozó igazolást is benyújtott, amelyben szerepelt a gépjármű vásárlásának dátuma, a cserélt kilométeróra állása, és a csere dátuma is. Az alperes
- április 1-jén kelt azonnali hatályú felmondásával szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Ennek az volt az indoka, hogy
- március 17-én észlelte, miszerint a hasznaltauto.hu honlapon a felperes a saját telefonszámának megadásával eladásra kínálja az S.S. személygépkocsit 45.000 km óraállással. Az autót a felperes által vezetett szervizben
- június 27-én 66.400 km óraállással szervizelték. A munkáltató intézkedésében hivatkozott a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.)
- §-ának
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakra, továbbá arra, hogy a felperes bűncselekményt is megvalósíthatott, nevezetesen csalást, illetve közokirat hamisítást. A történtek teljes feltárása a munkáltató hatáskörét meghaladta, azonban a jogos gazdasági érdekeit nyilvánvalóan sérti, hogy a szerviz vezetője magánszemélyként a társaság fő tevékenységét képező autókereskedési tevékenységet folytat. A gépjárművet a felperes által vezetett szervizben karbantartották, és tudnia kellett volna az elvárható gondosság tanúsítása mellett, hogy visszatekert kilométerórájú gépkocsit árul. Elvárható annak felismerése, hogy a kilométeróra visszatekerése bűncselekmény. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] A felperes a keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
- december 31-éig 3.244.791 forint jövedelempótló kártérítés, 490.000 forint végkielégítés, és 407.570 forint általános kártérítés megtérítését igényelte. Hangsúlyozta, hogy a hirdetést magánszemélyként tette közzé, amellyel nem tanúsított olyan magatartást, amely a munkaviszonya fenntartását lehetetlenné tette. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint jogos gazdasági érdeket képez mindaz, ami a munkáltató által folytatott jogszerű gazdasági tevékenységgel összefügg. Amennyiben a felperesnek nem állt volna szándékában az érdeklődők megtévesztése, akkor fel kellett volna tüntetnie a valódi, általa nyilvánvalóan ismert futásteljesítményt. Az első- és másodfokú ítélet [7] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.M.578/2014/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek keresetpótló kártérítés jogcímén 2.404.218 forintot, végkielégítés jogcímén 490.000 forintot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperes részére perköltséget, míg az államnak eljárási illetéket. [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott az Mt.
- §-ának
(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra, a 64. §
(2)bekezdésére, valamint az MK.
- számú állásfoglalásra. [9] Kifejtette, hogy a munkáltatói intézkedés indoka kettős volt, egyrészt az, hogy a felperes magánszemélyként autókereskedési tevékenységet folytat, másrészt az, hogy visszatekert kilométerórájú gépkocsit árul, a kilométeróra visszatekerése bűncselekmény, és ezt a felperesnek fel kellett volna ismernie. [10] A munkáltatói intézkedés indokolása nem említi, hogy a hirdetés megtévesztő, az a vásárlók félretájékoztatására alkalmas, ezzel szemben a Btk. több jogszabályhelye feltüntetésre került a munkáltatói intézkedésben. Az azonnali hatályú felmondás tartalmazta azt is, hogy a kilométeróra visszatekerését az alperes bűncselekménynek minősíti, következésképp a bíróság nem osztotta az alperesi képviselő azon állítását, miszerint számára közömbös volt, hogy a kilométeróra visszatekerése megtörtént-e egyáltalán. Amennyiben ez valóban nem érdekelte az alperest, akkor nyilvánvalóan nem szerepelt volna az a munkáltatói intézkedésben, hogy a kilométeróra visszatekerése bűncselekmény, és nem hivatkozott volna a Btk. több jogszabályhelyére sem a munkáltató. [11] A kilométeróra visszatekerésére nem került sor, azaz a munkáltatói intézkedés ezen indoka a tényeknek nem felel meg, azaz valótlan. A rendelkezésre álló adatok alapján aggálytalanul megállapítható, hogy a hirdetésben szereplő személygépkocsi kilométeróra cseréjére került sor, a cserélt (bontott) kilométeróra állása 44.800 km volt, azaz lényegesen kisebb értéket mutatott, mint a kicserélt kilométeróra, amely a tényleges futásteljesítményt jelezte. Az alperes alappal hivatkozott arra, hogy a hirdetés megtévesztő, és az érdeklődők félrevezetésére is alkalmas lehetett, ezt azonban nem vehette figyelembe, hiszen a munkáltatói intézkedés nem ezen indokot tartalmazta. A felperesnek a hirdetés feladásával összefüggő szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása kizárható, hiszen az érintett gépkocsi szervizkönyvében a szervizelés időpontjai és a kilométeróra állások feltüntetésre kerültek, mint ahogy sor került a kilométeróra csere bejelentésére is. [12] A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként nem állapítható meg, hogy a felperes autókereskedési tevékenységet folytatott. Kizárólag azt lehetett rögzíteni, hogy a felperes egy ismerőse részére segítséget nyújtott, az érintett gépjármű hirdetését a hasznaltauto.hu honlapra feladta, és néhány napig a saját telefonszámát tüntette fel. A bizonyítási eljárás eredményeként megállapíthatóan a gépjárműre volt érdeklődő, aki az alperes társasághoz is telefonált. Önmagában egy hirdetés feladása, és az értékesítésben való néhány napig tartó közreműködés autókereskedési tevékenység megállapításának alapjául nem szolgálhat. A kereskedéshez több ügyletben történő közreműködés szükséges, márpedig a jelen esetben egy értékesítésben játszott közre a felperes, ráadásul úgy, hogy a gépjárműhöz sem tulajdonosi, sem üzembentartói jogviszony nem kötötte. [13] A bíróság minderre tekintettel arra az álláspontra helyezkedett, hogy az autókereskedési tevékenység folytatása a felperes részéről nem volt megállapítható, azaz a munkáltatói intézkedés ezen indoka sem felel meg a tényeknek. [14] A bíróság álláspontja szerint az alperes által csatolt belső szabályozás jelen ügyben nem volt figyelembe vehető tekintettel arra, hogy az abban foglaltak arra az esetre alkalmazhatóak, amennyiben az alperes munkavállalója annak szolgáltatásait igénybe véve értékesít gépjárművet. Jelen esetben azonban nem a felperes akarta a gépkocsit eladni, hanem egy közeli ismerőse, és ebben a munkáltató szolgáltatását sem kívánta igénybe venni. Az eljárás során nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy amennyiben a munkavállaló gépkocsi értékesítésben közreműködik, köteles lenne az alperes szolgáltatásait igénybe venni. [15] Az Mt.
- §
(1),
(2)és
(3)bekezdése tartalmazza, hogy a jogellenes megszüntetés esetén milyen körben terheli az alperest elszámolási kötelezettség. A bíróság az alperes által kimunkált, és a felperes által elfogadott 490.000 forintos távolléti díj alapulvételével számította ki a jövedelempótló kártérítés összegét. Ennek megfelelően
- április 1-jétől
- december 3-áig értékelhette az elmaradt jövedelmet, amelyből a máshonnan megtérült összeget - álláskeresési ellátás, G. Kft-től és az I. Kft-től származó jövedelem - levonásba kellett helyezni, így mindösszesen 2.949.961 forint jelentkezett munkabér-különbözetként. Tekintettel arra, hogy ezen összegből levonásba kellett helyezni 18,5 % járulékot, így a munkáltató fizetési kötelezettsége 2.404.218 forintban határozható meg. [16] A bíróság az általános kártérítés iránti igényt elutasította figyelemmel arra, hogy a felperes előadásából kitűnően a munkaviszony megszüntetését követően saját célra gépjárművet nem vásárolt, annak fenntartásával költségei nem merültek fel. Az általános kártérítés vagyoni kártérítés, azaz kár bekövetkezése mindenképpen szükséges, jelen eljárásban azonban ezt a bíróság nem látta megállapíthatónak. [17] Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.259/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította, és a felperest együttes első- és másodfokú eljárási költség, valamint le nem rótt eljárási, fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. [18] A másodfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy az azonnali hatályú felmondás indoka tekintetében nem annak valóságát és okszerűségét kell vizsgálni, hanem az együttes feltételek fennállását, tehát azt, hogy a kötelezettségszegés lényeges, jelentős mértékű, szándékos vagy súlyosan gondatlan volt-e, illetve hogy a magatartás, amit a felperes tanúsított, olyannak minősíthető-e, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás együttes feltételeinek külön-külön és együttes értékelése a törvényből következik, az nem mellőzhető. [19] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a munkáltatói intézkedés nyelvtani értelmezéséből azt a következtetést vonta le, hogy az indokolás csak a munkáltatói intézkedés egy része, míg a második részében szereplő tények nem képezik annak indokát. A munkáltató intézkedését teljes tartalmában kell vizsgálni, azt az abban foglaltak összességének kell megalapoznia. [20] A bíróság előtt lefolytatott bizonyítási eljárás során bizonyítást nyert, hogy a gépkocsi kilométeróráját nem tekerték vissza, hanem azt egy másik órára cserélték, amely kevesebb km-t mutatott. Ez azonban nem értékelhető a felperes javára, hiszen ebből a körülményből még inkább levezethető, hogy a munkavállaló pontosan tudta, miszerint a gépkocsi futásteljesítménye nem annyi, amennyit a kilométeróra mutat, a hirdetésben mégis ezt jelölte meg külön hangsúlyozva, hogy a gépjármű „kevesebbet futott”, és amikor a gépkocsira vevő jelentkezett, szóban is megerősítette a gépkocsi futásteljesítményét. A felperes jelen volt Cs.E.T. tanúként történő meghallgatásakor aki elmondta, hogy az autó után érdeklődő hölgy a felperestől kifejezett tájékoztatást kapott a gépjármű futásteljesítményéről, és a tanúvallomásra a felperes semmilyen észrevételt nem tett. Arra helytállóan hivatkozott az alperes, hogy a gépjármű értékesítés köthető volt a felpereshez, a hirdetésben a rendszámtáblán fel volt tüntetve a szerviz neve és telefonszáma, az érdeklődő hölgy is ilyen módon kereste meg a szervizt. Mindezen körülmények együttes értékelésével és mérlegelésével megállapítható, hogy a felperes olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. [21] A felperes csatlakozó fellebbezésével kapcsolatban a másodfokú bíróság kifejtette, hogy az ítéletben nem szükséges feltüntetni minden egyes adatot amire a per során fény derül, a tényállásnak csak a határozathozatal szempontjából lényeges adatokat kell tartalmaznia. Az ítélet indokolásának pedig csak arra kell kitérnie, hogy a bíróság miért fogadott el egyes tényeket bizonyítottnak, másokat pedig nem. [22] A másodfokú bíróság bizonyítottnak találta azt a tényt, hogy volt olyan érdeklődő a gépkocsira, akinek a felperes szóban is a valóstól eltérő futásteljesítményre vonatkozó adatokat adott meg. E tekintetben sem volt szükség az elsőfokú bíróság ítéletének kiegészítésére. Annak pedig nincs jelentősége, hogy a felperes érdekelt volt-e az adás-vételben, mivel erre a felmondás indokolása nem tartalmazott állítást. Ugyancsak nincs jelentősége annak, hogy a műszer cseréje csak egységben végezhető-e el, mint ahogy arra a felperes hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [23] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát kérte a csatlakozó fellebbezésben írtak szerint a követelés felemelése mellett. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és közbenső ítélettel annak megállapítását igényelte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát. Az összegszerűség körében a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Harmadlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta az alperes felülvizsgálati költségben történő marasztalása mellett. Érvelése szerint a jogerős ítélet sérti az Mt.
- §
(2)bekezdését, 78. §-ának
(1)bekezdés b) pontját, illetve a Pp.
- §-át és a
- §-ának rendelkezéseit. [24] A felülvizsgálati érvelés szerint az Mt.
- §
(2)bekezdése alapján a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető nyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. Más kérdés, hogy az Mt. 78. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított azonnali hatályú felmondás esetében az indok valós és okszerű voltának vizsgálatát követően figyelembe kell venni azt is, hogy a hivatkozott magatartás valóban olyannak minősül-e, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. [25] A másodfokú bíróság eltekintett az alperes által közölt azonnali hatályú felmondásban írt indokolás valós és okszerű voltának vizsgálatától, ezáltal pedig súlyosan sérült az Mt. 64. §
(2)bekezdése. [26] A csatolt hirdetésre figyelemmel a másodfokú bíróság súlyosan megsértette a bizonyítékok egybevetésére és összességükben történő értékelésére vonatkozó kötelezettségét azzal, hogy Cs.E.T. tanúvallomását bizonyítékként fogadta el a sérelmezett magatartásról való tudomásszerzést illetően. Az alperes által csatolt hirdetésből ugyanis semmilyen adat (például rendszám) nem állapítható meg a gépjárműről, amelynek alapján az alperes munkatársa be tudta volna azonosítani az autót a telefonbeszélgetés során, így már a tudomásszerzés körülményei is kétségesek. [27] Az alperes ugyan azt adta elő az ellenkérelmében, hogy a gépjárműről telefonon érdeklődő személy a rendszámtáblán látta az alperes cégjelzését, címét és telefonszámát, azonban a csatolt hirdetést tanulmányozva aggálytalanul megállapítható, hogy ezen adatok nem olvashatóak le. A hirdetésben feltüntetésre került, hogy a jármű Sz-n tekinthető meg, az alperes székhelye pedig B. volt, így a jármű ennek alapján sem volt az alpereshez köthető. [28] A felperes egyértelműen akként nyilatkozott, hogy legfeljebb négy napig szerepelt a telefonszáma a hirdetésben, vagyis
- március
- és
- között volt lehetőség ezen a számon érdeklődni. A felperes semmilyen jogviszonyban nem állt a járművel, továbbá közte és az alperes közötti jogviszony sem volt nyilvánvaló a hirdetésből, ezt a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. [29] Az alperes főtevékenysége autókereskedés volt, az azonnali hatályú felmondásban írtak szerint a felperes éppen ilyen tevékenységet folytatott. Nyilvánvaló azonban, hogy autókereskedési tevékenységről abban az esetben lehet szó, ha rendszeresen, üzletszerűen haszonszerzési célzattal történik a gépjárművek eladása, önmagában egy jármű értékesítésében nyújtott segítség, az értékesítési folyamat befejezése nélkül nem minősülhet autókereskedési tevékenységnek. A felperesnek nem volt kötelessége a tőle segítséget kérő ismerősét az alpereshez irányítani, ilyen a csatolt „szabályzatból” sem következik. [30] Figyelemmel az Mt.
- §
(2)bekezdésére, amely szerint a jogviszonyt megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja, súlyosan jogsértő a jogerős ítélet azon megállapítása, amely szerint nem értékelhető a felperes javára az a perben egyébként bizonyítást nyert tény, hogy a gépkocsi kilométeróráját nem tekerték vissza. Amennyiben a felmentés indoka a hirdetésben és az alperes nyilvántartásában eltérő adattal szereplő jármű értékesítése volt, akkor a munkáltatónak ezt kellett volna szerepeltetnie a felmondásban. [31] Nyomatékosan kellett volna értékelni Sz.T. tanúvallomását, amely egyértelműen igazolja, hogy az alperes a felmondásban írtakon azt értette és az alkalmazottaival azt közölte, hogy a felperes üzletszerűen kereskedett járművekkel, egy esetben pedig visszapörgetett kilométerórájú autóval. Iratellenes tehát a jogerős ítélet azon megállapítása, amely szerint a felmondás indoka az volt, hogy a felperes általa tudottan valótlan kilométeróra állással hirdetett meg egy gépkocsit. [32] A munkaviszony fenntartásának kizártsága körében figyelemmel kellett volna lenni az Mt. 6. §
(2)bekezdésében meghatározott kötelezettségekre, az alperestől ugyanis az együttműködési kötelezettség alapján elvárható lett volna a felmentést megelőzően az ügy tisztázása különös tekintettel arra, hogy a felperes még az alperes előadása szerint is nagyon jól végezte a munkáját. A jogerős ítélet ennek alapján is tehát az Mt. 64. §
(2)bekezdésébe, a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe, és a 221. §
(1)bekezdésébe ütköző. [33] A felperes
- június 27-én módosított munkaszerződése szerint juttatásként bruttó 430.000 forint alapbérre, és bruttó 60.000 forint vezetői pótlékra volt jogosult. A vezetői pótlék nem az Mtben nevesített, és a távolléti díj megállapításakor figyelembe veendő pótlék, így esetében a munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságnál ez a pótlék irreleváns. Ennek alapján a felperes távolléti díja valójában bruttó 430.000 forint, amely nem haladja meg a felperes esetében irányadó nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset kétszeresét. Erre tekintettel a felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult, így ennek megfelelően kérte az illeték viseléséről való rendelkezést. [34] A felperes a csatlakozó fellebbezésében már előadta, hogy az elmaradt jövedelem körében a kereseti kérelme az Mt.
- §
(2)bekezdése alapján 12 havi elmaradt jövedelem, és a máshonnan megtérült jövedelem különbözetének társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összege, összesen 3.448.910 forint. Arra az esetre, amennyiben a Kúria egyetért a felperes álláspontjával a távolléti díjának kiszámításával kapcsolatban, akkor a 3.448.910 forint kártérítésből 2.862.110 forint összeg megfizetésére elmaradt munkabér jogcímén, és 586.800 forint összeg megfizetésére elmaradt vezetői pótlék címén kéri kötelezni az alperest. Ebben az esetben a felperes egy havi távolléti díjnak megfelelő összegű, 430.000 forint végkielégítés megfizetését is igényli a jogellenes felmondásra tekintettel. [35] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a tényállásban rögzített körülmények együttes értékelésével és mérlegelésével állapította meg, hogy a felperes a felmondásban hivatkozott értékesítés során olyan kifogásolható magatartást tanúsított, amely a gépjármű kereskedelemmel foglalkozó alperesnél a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. A Kúria döntése és jogi indokai [36] A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [37] A Pp. 275. §
(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős határozatot a Pp. 272. §
(2)bekezdés alapján értékelt felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. [38] A bíróság a bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékok bizonyító erejét a maguk összességében értékeli, és a per összes releváns körülményeire figyelemmel - meggyőződése szerint - bírálja el, mérlegelve, hogy az egyes bizonyítékok közötti ellentét miként oldható fel [bizonyítékok szabad mérlegelésének elve, Pp. 206. §
(1)bekezdés]. E mérlegelés legfőbb korlátja a bíróság indokolási kötelezettsége [Pp. 221. §
(1)bekezdés]. Az ítélet indokolásából ugyanis világosan ki kell tűnnie, hogy a bizonyítékok mérlegelése során melyek voltak azok a körülmények, amelyeket a bíróság irányadónak tekintett. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére, újabb egybevetésére nincs jogi lehetőség, a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróság nyilvánvalóan téves, vagy okszerűtlen következtetésre jutott-e (BH2012.173.). [39] Jelen perben a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése során nem jutott téves következtetésre, azokat helyesen, összességükben is a jogszabályoknak megfelelően értékelte, így nem volt lehetőség az ítélet felülmérlegelésére. [40] Az Mt. 78. §-ának
(1)bekezdése egyértelműen meghatározza a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének feltételeit. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy az azonnali hatályú felmondás együttes feltételeinek fennállta során azt kell vizsgálni, hogy a kötelezettségszegés lényeges és jelentős mértékűe, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul sértette-e meg a munkavállaló munkaviszonyból eredő kötelezettségét, illetve, hogy a magatartás olyannak minősíthető-e, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (ítélet,
- oldal utolsó bekezdés). Az ezzel ellentétes felülvizsgálati érvelés alaptalan különösen az, amely a valóság és okszerűség kérdéskörére vonatkozott. [41] A bizonyítási eljárás alapján egyértelműen kiderült, hogy 45.000 kilométerben határozták meg az autó futásteljesítményét, amely nyilvánvalóan nem felelt meg a valóságnak. [42] Cs.E.T. tanúvallomása szerint (amit a tárgyaláson a felperes maga sem vitatott) az alperes cégnél jelentkezett egy vevő a gépjárműre, aki ráadásul arról is tudomást szerzett, hogy a felperes által állítottak nem fedik a valóságot. [43] A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utalt arra, hogy az ügy eldöntése szempontjából annak nem volt jelentősége, hogy a felperes érdekelt volt-e az ügylet lebonyolításában. Az alperessel egyező gazdasági tevékenységet folytatott (gépjármű eladás), amikor más autóját kínálta értékesítésre, személye beazonosítható volt, ez pedig összefüggésbe hozható a munkáltatóval. A tanúvallomás szerint a gépkocsi iránt érdeklődő személy az alperes alkalmazottjától érdeklődve szembesült azzal a ténnyel, hogy a hirdetés szövege, illetve a felperes által elmondottak és a szerviz nyilvántartásában szereplő futásteljesítmény nem fedik egymást. [44] Az azonnali hatályú felmondás az óra visszatekerését állította, azzal szemben ténylegesen a futásteljesítménytől eltérő, annál kevesebb, 45.000 km-t rögzítő szerkezet beszerelésére került sor. Ennek az ügy eldöntése szempontjából azért nem volt kiemelt jelentősége, mivel a munkáltató intézkedésének indokolása első- és második bekezdésében rögzítette, hogy eladáskor a hirdetett autó 45.000 km-es óraállást mutatott, ezzel szemben a
- június 27-ei szerviz idején 66.400 km óraállást rögzítettek. Így mindenképpen megállapítható, hogy a felperes a valóságtól eltérő adatokat közölt, a terhére rótt cselekményt tehát megvalósította. Az a körülmény pedig nem volt bizonyított, hogy mindez tévedésből történt. [45] Nem megalapozott azon felperesi hivatkozás sem, hogy az alperesnek tájékoztatnia kellett volna a munkavállalóit arról, milyen segítséget nyújthatnak az ismerősük autójának eladása során. Az külön intézkedés (belső szabályozás) nélkül is elvárható ugyanis minden munkavállalótól, hogy a munkáltató tevékenységével összefüggésben nem tanúsít olyan magatartást, amely érdeksérelmet okozhat, különösen nem tehet olyan nyilatkozatot, amely tudottan a valóságtól eltérő (Mt.
- §). A felperessel szemben pedig, aki szervizvezető volt, fokozott elvárások érvényesültek. [46] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet érdemben hatályában fenntartotta a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján. Záró rész [47] A felperest terhelő perköltségviselési kötelezettség a Pp. 78. §ának
(1)bekezdésén alapul. [48] A másodfokú bíróság a felperes részére már megállapította a munkavállalói költségkedvezményt, azonban tévesen az illeték megfizetésére kötelezte. Ezen ítéleti rendelkezést a Kúria hatályon kívül helyezte [Pp. 275. §
(4)bekezdés]. A kereseti, fellebbezési és a felülvizsgálati eljárás illetékét ennek megfelelően az állam viseli a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján. [49] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- december
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró