Bf.793/2016/15 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] minősíti. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben kiszabott fegyházbüntetést 540 (ötszáznegyven) napi tétel pénzbüntetésre enyhíti. A közügyektől eltiltást és a pénzmellékbüntetést mellőzi. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 10.000.- (tízezer) forintban határozza meg. Az így kiszabott 5.400.000.- (ötmillió-négyszázezer) forint pénzbüntetésbe számítja be a vádlott által

1. június
2. napjától
3. szeptember
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt, ezáltal 84 (nyolcvannégy) nap beszámítása folytán 840.000.- (nyolcszáznegyvenezer) forint pénzbüntetést lerovottnak tekint. A fennmaradó 4.560.000.- (négymillió-ötszázhatvanezer) forint pénzbüntetést kell megfizetnie I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottnak, ezen összeget meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egy napi tétel összegének a helyébe egy napi szabadságvesztés lép. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottal szemben kiszabott fegyházbüntetést 450 (négyszázötven) napi tétel pénzbüntetésre enyhíti. A közügyektől eltiltást mellőzi. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000.- (kettőezer) forintban határozza meg. Az így kiszabott 900.000.- (kilencszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egy napi tétel összegének a helyébe egy napi szabadságvesztés lép. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottal szemben kiszabott fegyházbüntetést 400 (négyszáz) napi tétel pénzbüntetésre enyhíti. A közügyektől eltiltást és a pénzmellékbüntetést mellőzi. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.500.- (egyezer-ötszáz) forintban határozza meg. Az így kiszabott 600.000.- (hatszázezer) forint pénzbüntetésbe számítja be a vádlott által
5. június
6. napján előzetes fogvatartásban töltött időt, ezáltal 1 (egy) nap beszámítása folytán 1.500.(egyezer-ötszáz) forint pénzbüntetést lerovottnak tekint. Az így fennmaradó 598.500.- (ötszázkilencvennyolcezer-ötszáz) forint pénzbüntetést kell megfizetnie V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottnak, ezen összeget meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. A kft. neve Kft. (...) gazdasági társasággal szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzi, és a gazdasági társaság ... Zrt.-nél vezetett 10700433-42501408 számú bankszámlájára a Szegedi Városi Bíróság 13.Bny.454/2008/
7. számú és a Csongrád Megyei Bíróság 4.Bnyf.346/2008/
8. számú végzésével elrendelt zár alá vételt feloldja. A Magyar Államkincstár Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága által Bü.90.
9. szám alatt letétként kezelt összesen 14.000.- (tizennégyezer) euróra és az ugyanitt Bü.90.
10. szám alatt letétként kezelt összesen 8.160.- (nyolcezer-egyszázhatvan) euróra és 1.500.- (egyezer-ötszáz) USDra vagyonelkobzást rendel el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének I.rendű vádlott neve I. rendű, IV.rendű vádlott neve IV. rendű és V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottakra vonatkozó, fellebbezések folytán felülbírált részét helybenhagyja. Megállapítja, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott állandó lakcíme: ..., IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott lakcíme ..., tartózkodási helye: IV.rendű vádlott címe, személyazonosító igazolványának száma: ..., V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott személyazonosító igazolványának száma: .... Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [
11. évi IV. törvény
12. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §), ezért mint bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap fegyházra, 4 év közügyektől eltiltásra és 2.000.000.-Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat egyezően bűnösnek mondta ki folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] és folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §), ezért IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottat mint bűnszervezetben elkövetőt 3 év fegyházra és 3 év közügyektől eltiltásra, V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat mint bűnszervezetben elkövetőt 2 év 6 hónap fegyházra, 3 év közügyektől eltiltásra és 500.000.-Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók. Rendelkezett a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, amit V.rendű vádlott neve V. r. vádlott esetében
3. július
4. napjaként jelölt meg. Rendelkezett I.rendű vádlott neve I. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottal szemben kiszabott pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére az átváltoztatásról. Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat az ellene a Btk.
5. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette (különadó), a Btk. 403. §

(1)bekezdés b) pontja szerint minősülő számvitel rendje megsértése vétségének kísérlete, az 1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő adócsalás bűntette (társasági adó), és az 1978. évi IV. törvény 303. §

(3)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat az ellene a Btk. 403. §

(1)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett számvitel rendje megsértése vétségének kísérlete, a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette (különadó), valamint az 1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette (társasági adó) miatt emelt vád alól ugyancsak felmentette. A kft. neve Kft. gazdasági társasággal szemben 28.860.012.-Ft összegre vagyonelkobzást rendelt el. A Magyar Államkincstár Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága által letétként kezelt 76.400 eurót, 14.000 eurót, 8.160 eurót és 1.500 USD-t elkobozta. A ... Kft. ... Zrt.-nél vezetett bankszámlájára elrendelt zár alá vételt a vagyonelkobzás értékét meghaladó részében részlegesen feloldotta. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, és a vádlottakat külön-külön, illetve egyetemlegesen terhelő bűnügyi költségről. Az elsőfokú bíróság ítélete rendelkezéseket tartalmazott még II.r.vádlott neve II. r., III.r.vádlott neve III. r. és VI.r.vádlott neve VI. r. vádlott vonatkozásában is. E rendelkezések a Szegedi Ítélőtábla

1. november
2. napján meghozott Bf.I.431/2015/
3. számú ítéletében foglalt változtatásokkal jogerőre emelkedtek. Az első fokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor. Az ügyész I.rendű vádlott neve I. r. vádlott terhére anyagi- és eljárásjogi jogszabálysértés miatt, megalapozatlanság okából, hatályon kívül helyezés érdekében, az általános forgalmi adóra vonatkozó részében eltérő tényállás megállapítása, a társasági adóra és a pénzmosás bűntettére vonatkozóan eltérő tényállás és bűnösség megállapítása, valamint a kiszabott halmazati büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú fegyházbüntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott terhére anyagi- és eljárásjogi jogszabálysértés miatt, megalapozatlanság okából hatályon kívül helyezés, az általános forgalmi adóra vonatkozó részében eltérő tényállás megállapítása, és e cselekmény vonatkozásában bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette szerinti minősítés, míg a társasági adóra vonatkozó részében eltérő tényállás és bűnösség megállapítása, hosszabb tartamú fegyházbüntetés, valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében, míg V.rendű vádlott neve V. r. vádlott terhére anyagi jogszabálysértés miatt, az általános forgalmi adó vonatkozásában eltérő tényállás megállapítása, és a cselekmény bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette szerinti minősítése, valamint hosszabb tartamú fegyházbüntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a bűnszervezet mellőzése és enyhítés, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott hatályon kívül helyezés vagy felmentés, végső soron enyhítés, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője enyhítés, a bűnszervezet mellőzése érdekében, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott védője a bűnszervezet téves megállapítása és megalapozatlanság okából jelentett be fellebbezést. Az ügyészi fellebbezés tartalmára és irányára figyelemmel az első fokú ítélet felmentő rendelkezései közül a Btk.
4. §

(1)bekezdés b) pontja szerint minősülő számvitel rendje megsértése vétségének kísérletét illetően valamennyi vádlott, míg a külön adót, azaz a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző, és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettét illetően I.rendű vádlott neve I. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott tekintetében az első fokú ítélet az elsőfokú bíróság előtt jogerőre emelkedett. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője a fellebbezése indokolásában támadta a titkos információgyűjtés eredményének bizonyítékként történő felhasználását, mert annak tartama álláspontja szerint törvénysértő módon meghaladta a 180 napot, valamint a titkos információgyűjtést végző szerv a feljelentési kötelezettségének sem tett haladéktalanul eleget. A védői álláspont szerint a bűnszervezetben elkövetés törvényben előírt és a bírói gyakorlat által kimunkált kritériumai sem valósultak meg. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletben nem indokolta meg ... tanúkénti kihallgatására irányuló bizonyítási indítvány elutasítását. A védő a fellebbezéséhez csatolta a ... igazolását arról, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott

1. november
2. napján kártérítés megfizetése (... Kft.) címén 28.860.012.-Ft-ot elutalt az adóhatóságnak. Ugyancsak csatolta a védő ... igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértő magán igazságügyi szakértői véleményét is, amelyben a védelem arra kérte a választ, hogy mekkora összegű eltérés van az első fokú ítéletben és az ügyészi fellebbezésben írt áfa összegek között, és a felkért szakértő szerint mekkora a I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által okozott költségvetési hiány áfa adónemben. A különböző összegek közötti eltérések indokának megmagyarázását is a szakértő feladatává tette. A védő indítványozta továbbá, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékok közül rekessze ki a titkos információgyűjtés során beszerzett lehallgatási anyagot, mellőzze a bűnszervezetben elkövetés megállapítását, az okozott kár megfizetésére tekintettel éljen a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségével, mellőzze a vagyonelkobzást és a I.rendű vádlott neve I. r. vádlottól lefoglalt készpénz elkobzását. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott védője a fellebbezése írásbeli indokolásában elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Be. 375-
3. §-ai alapján. Másodlagosan a Be.
4. §ára figyelemmel az iratok tartalma alapján helyes ténybeli következtetéssel eltérő tényállás megállapítását kérte, amelynek alapján a bűnszervezetben történő elkövetés megállapításának mellőzését és a büntetés jelentős mértékű enyhítését, pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Támadta a titkos információgyűjtés eredményének bizonyítékként való értékelését, mert álláspontja szerint a titkos információgyűjtést végző szerv az információ megszerzését követően nem tett haladéktalanul eleget feljelentési kötelezettségének. A törvényszék pedig eljárási hibát vétett, amikor nem indokolta meg ... tanúkénti kihallgatására irányuló bizonyítási indítvány elutasításának az okát. Álláspontja szerint a megállapított tényállásból nem vonható le az a következtetés, hogy a vádlottak között ezen elkövetői minőséget megalapozó, magasabb szintű koordináció jött volna létre. A bűnszervezet létére bizonyítást sem folytattak le. A vádlottak részcselekményei a folytatólagosság folytán minősülnek súlyosabban, ezért a súlyosabb minősítés mellett a bűnszervezetben elkövetés megállapítása már a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. Álláspontja szerint még a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása esetén is lehetőség van az
5. évi IV. törvény
6. §-ának az alkalmazására, és ún. kétszeres leszállással a védencével szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.139/2010/4-II. számú átiratában a társasági adóra vonatkozóan megállapított tényállás tekintetében a bűnösség megállapítása érdekében I.rendű vádlott neve I. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott terhére, továbbá a pénzmosás bűntettében történő felmentés miatt, megalapozatlanság okából hatályon kívül helyezés érdekében I.rendű vádlott neve I. r. vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést a Be.
7. §

(2)bekezdése alapján visszavonta. Egyebekben az ügyész által bejelentett fellebbezést a vagyonelkobzást érintő módosítással fenntartotta. Indítványozta az első fokú ítélet rendelkező részének kiegészítését azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott az előzetes letartóztatás megszüntetése után

1. szeptember
2. napjától
3. február
4. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt állt, illetve V.rendű vádlott neve V. r. vádlott
5. június
6. napján volt előzetes fogvatartásban. Indítványozta annak megállapítását, hogy az eső fokú ítélet tényállásának I. pontjában az adóhiány mértéke 46.610.780.-Ft, a II. pontjában 20.833.370.-Ft. A fentiekre tekintettel indítványozta annak megállapítását is, hogy a tényállás I. és II. pontjában írt cselekményeivel I.rendű vádlott neve I. r. vádlott 66.708.301.-Ft adóhiányt okozott. Arra figyelemmel, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott az adóhatóság részére 23.000.000.-Ft-ot megtérített, az összességében okozott 66.708.301.-Ft kárból fennmaradó 43.708.301.-Ft erejéig indítványozta vagyonelkobzás elrendelését a ... Kft.-vel szemben. A fő- és mellékbüntetések súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezést a korábban bejelentettek szerint fenntartotta. Az ügyészi fellebbezés visszavonása folytán és tekintettel arra, hogy a vádlottak, valamint a védőik a felmentés jogcímét nem támadták, ezért az eső fokú ítélet valamennyi felmentő rendelkezése jogerőre emelkedett. Így IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak felmentése az ellenük az
7. évi IV. törvény
8. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette (társasági adó) miatt emelt vád alól, és ugyanezen okból jogerőre emelkedett I.rendű vádlott neve I. r. vádlott felmentése is az ellene az 1978. évi IV. törvény 303. §

(3)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette, valamint ugyanezen törvény 310. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő adócsalás bűntette miatt emelt vád alól. Az első fokú indokolt ítélet rendelkező része ez utóbbi bűncselekményt, nevezetesen I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tekintetében az adócsalás bűntettét illetően felmentő rendelkezést nem tartalmaz, a felmentés indokát azonban az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásának

1. oldal 5-7., és
2. oldal
3. bekezdésében részletesen kifejti. Az iratokból ugyanakkor megállapítható, hogy az első fokú ítélet tárgyaláson kihirdetett rendelkező része tartalmazza e bűncselekmény vádja alóli felmentést is. Ha az ügydöntő határozat előzetesen írásba foglalt és kihirdetett rendelkező része, illetve az írásba foglalt határozat rendelkező része eltér egymástól, a kihirdetett rendelkező rész az irányadó (Kúria,
4. BK vélemény
5. pontja), azaz így I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében az adócsalás bűntette miatt emelt vád alól történt felmentő rendelkezést meghozottnak és egyben jogerőre emelkedettnek kellett tekinteni. A Szegedi Ítélőtábla a
6. november
7. napján meghozott Bf.I.431/2015/
8. számú ítéletével a Szegedi Törvényszék
9. október
10. napján kihirdetett 2.B.296/2010/
11. számú ítéletének fellebbezések folytán felülbírált részét megváltoztatta, a bűnszervezetben elkövetői minőségre utalást, a közügyektől eltiltásra ítélést valamennyi vádlott vonatkozásában mellőzte. A kiszabott szabadságvesztést I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében 2 év börtönre, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott vonatkozásában 1 év 10 hónap börtönre, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott vonatkozásában 1 év 8 hónap börtönre enyhítette. A szabadságvesztés végrehajtását I.rendű vádlott neve I. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott tekintetében 4 év, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott esetében 5 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére a vádlottak feltételes szabadságra bocsáthatóságáról. A kiszabott szabadságvesztésbe végrehajtásának elrendelése esetén - V.rendű vádlott neve V. r. vádlott által
12. június
13. napján előzetes fogvatartásban töltött időt számította be. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére I.rendű vádlott neve és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott tekintetében az átváltoztatásról. A kft. neve Kft.-vel szembeni vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte. A ... Kft. ... Zrt.nél vezetett bankszámlájára elrendelt zár alá vételt feloldotta. Egyebekben az első fokú ítélet fellebbezések folytán felülbírált részét helybenhagyta. A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.431/2015/
14. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 2.B.296/2010/
15. számú ítéletének fellebbezések folytán felülbírált és a másodfokú ítélettel meg nem változtatott része
16. november
17. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Kúriára
18. április
19. napján érkezett Bf.109/2016/1-I. számú felülvizsgálati indítványt nyújtott be I.rendű vádlott neve I. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. terhelt terhére. A Kúria a
20. október
21. napján meghozott Bfv.II.615/2016/
22. számú végzésével a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.431/2015/
23. számú ítéletét I.rendű vádlott neve I. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A végzés indokolásában a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítványban felvetett anyagi jogi jogkérdés az irányadó tényállás alapján nem bírálható el, az elsőfokú bíróság ítéleti tényállásának a másodfokú bíróság általi nem kellően szabatos meghatározása és a megváltoztatás megindokolásának teljes hiánya nem teszi teljesen egyértelműen rögzíthetővé azt, hogy mely tények alapul vétele mellett állapítható meg a bűnszervezetben történt elkövetés, vagy annak hiánya. A Szegedi Ítélőtábla a másodfokú ítéletében indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy amiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. A Be.
24. §

(1)bekezdés c) pontjára és a Be. 373. §

(1)bekezdés III/a. pontjára figyelemmel a Szegedi Ítélőtábla másodfokú ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Iránymutatásul adta, hogy a másodfokon eljáró bíróságnak az első fokú ítéletet ismételten felül kell bírálnia, amely felülbírálat során a Kúria által kifejtett szempontok szerint is egyértelműen rögzített tényállás alapján kell állást foglalnia a felülvizsgálati indítványban felvetett jogkérdésekben is. A Be. 406. §

(1)bekezdése szerint, ha a Kúria a másodfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, a másodfokú bíróság eljárására a Be. XIV. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A Be. XIV. Fejezete a másodfokú bírósági eljárás szabályait tartalmazza. A megismételt másodfokú eljárásban a fellebbezési nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője az első fokú ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Tekintettel arra, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a teljes adóhiány összegét megtérítette, ezért a ... Kft.-vel szemben a vagyonelkobzás alkalmazásának törvényi feltételei hiányában a vagyonelkobzás alkalmazására irányuló indítványát nem tartotta fenn. Egyebekben pedig a főügyészi átiratban foglaltakkal egyezően foglalt állást és indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a tényállás kiegészítése mellett változtassa meg akként, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben hosszabb tartamú fegyházbüntetést és közügyektől eltiltást, magasabb összegű pénzmellékbüntetést, míg IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottal szemben hosszabb tartamú fegyházbüntetést és közügyektől eltiltást szabjon ki. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen a védence érdekében előterjesztett fellebbezését és a már korábban ismertetett fellebbezés indokolását változatlanul fenntartotta. Elsődleges indítványa arra irányult, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárásra. Amennyiben a megalapozatlansági okok a másodfokú eljárásban kiküszöbölhetők, arra az esetre kérte az első fokú ítélet megváltoztatását, a bűnszervezetben történő elkövetés megállapításának mellőzését és a védencével szemben kiszabott büntetés jelentős enyhítését. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen elsődlegesen a bűnszervezetben elkövetés felderítetlenségével összefüggésben, megalapozatlanság okán az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan a bűnszervezetben való elkövetés megállapításának mellőzését, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott büntetésének jelentős enyhítését, vele szemben a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása esetén is enyhítő szakasz alkalmazásával pénzbüntetés kiszabását indítványozta. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott védője az előterjesztett fellebbezését fenntartotta. Törvénytelen bizonyíték felhasználására és felderítetlenségre hivatkozva vitatva a bűnszervezet megállapíthatóságát, s elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt, másodlagosan az enyhítő körülményekre és az időmúlásra is figyelemmel pénzbüntetés kiszabását kérte. A megismételt másodfokú eljárásban a fellebbezési nyilvános ülésen megjelent I.rendű vádlott neve I. r. vádlott akként nyilatkozott, hogy megbánta a bűncselekmény elkövetését. Előadta, hogy a megállapított adóhiányt teljes egészében megtérítette. Ezen kívül az összes terhére megállapított bűnügyi költséget és pénzmellékbüntetést is kifizette. Három kiskorú gyermeket nevel. Időközben új céget hozott létre, az elmúlt évben megközelítően 800.000.000.-Ft adót fizetett az államnak, amelynek a döntő része forgalmi adó volt. Ha börtönbe kellene esetleg vonulnia, akkor ezzel mintegy 28-30 ember megélhetése válik kétségessé. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott írásban fejtette ki álláspontját a megismételt másodfokú eljárásban. Ebben elismerte, hogy a vádak nagy részében bűnös. Szakított időközben a vállalkozói tevékenységgel és főállásban felnőtt sebészeti szakápolóként, másodállásban felsőfokú gerinc- és mozgásterapeutaként dolgozik. 2008. őszétől rendszeresen oktat gyerekeket és felnőtteket helyes életmódra. 27 éve él házasságban, két leányát, egy felnőtt és egy kiskorú gyermekét tartja el jelenleg is. Igyekszik törvénytisztelő életet élni. Az ítélőtábla kizárólag a büntetések enyhítésére irányuló fellebbezéseket ítélte alaposnak. A másodfokú bíróság a Be. 348. §

(1)bekezdése és 349. §

(1)bekezdése alapján eljárva - a jogerős felmentő rendelkezésekre tekintettel a Be. 348. §

(2)bekezdésében írt korlátok között - a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt, a Kúria hatályon kívül helyező határozatával érintett vádlottak vonatkozásában bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. Az elsőfokú bíróság minden lényeges eljárási szabályt megtartott az eljárása során, de az eljárási szabályok megtartása a nyomozati szakra is vonatkozott. Helytálló volt ugyanakkor a védelmi fellebbezések azon tartalma, amely szerint az elsőfokú bíróság nem indokolta meg a bizonyítási indítvány elutasítását, s ezáltal a Be. 258. §

(3)bekezdés f) pontjában írt indokolási kötelezettségét megsértette. Az iratok szerint IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott tanúként indítványozta kihallgatni ...t, ...t és ...t arra vonatozóan, hogy az ... Kft. ténylegesen is folytatott gazdasági tevékenységet (első fokú iratok

1. sorszám). A felsorolt személyek közül az elsőfokú bíróság ...t és ...t tanúként kihallgatta (első fokú iratok
2. és
3. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvekben), míg ... tanúkénti kihallgatására vonatkozó bizonyítási indítványt elutasította, ennek okát azonban az írásba foglalt ítéletben nem adta meg. ... és ... vallomását ugyanakkor bizonyítékként értékelte és ennek alapján meg is állapította azt, hogy az ... Kft. tényleges gazdasági tevékenységet is folytatott. Ugyanezen körülményre már szükségtelen lett volna ... tanúkénti kihallgatása is. Helyesen döntött tehát, amikor az erre irányuló bizonyítási indítványt elutasította, az erre vonatkozó indokolás elmulasztásával pedig nem valósított meg olyan súlyú eljárási szabálysértést, ami az ügy érdemi felülbírálatát akadályozta volna. A védelmi fellebbezések támadták a titkos információgyűjtés eredményének bizonyítékkénti felhasználását. Az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezések is azon alapultak, hogy a védelmi álláspont szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor a titkos információgyűjtés eredményét bizonyítékként felhasználta. A vádlottak védőinek álláspontja szerint a titkos információgyűjtést kérelmező szerv megsértette a haladéktalanság követelményét is, amikor az információ megszerzését követően feljelentési, illetve nyomozás elrendelési kötelezettségének nem tett haladéktalanul eleget. A védők szerint a titkos információgyűjtés eredményének bizonyítékkénti felhasználása azért is törvénysértő, mert annak tartama meghaladta a törvényben engedélyezett kétszer 90 napot. A védelmi érvelések szerint a nyomozóhatóság, majd a bíróság törvénysértő módon beszerzett bizonyítékot használt fel, ezért azt a Be.
4. §

(4)bekezdésére figyelemmel a bizonyítékok közül ki kell rekeszteni. Ez azonban az első fokú ítélet olyan mértékű megalapozatlanságát eredményezi, ami annak hatályon kívül helyezését indokolja. A megismételt másodfokú eljárásban az ítélőtábla osztotta a korábbi első- és másodfokú határozatban foglaltakat, míg a védelmi okfejtéseket nem tartotta elfogadhatónak. A Be. IX. Fejezetének V. Címe részletezi a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés szabályait. A titkos információgyűjtés szabályait azonban nem a Be., hanem egyéb - ágazati - jogszabályok tartalmazzák. Ezek a Nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.), a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) és az elkövetéskor még hatályban volt Vám- és pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (Vámtv.). Ez utóbbit 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény váltotta fel. A titkos információgyűjtés végrehajtása idején hatályban volt Rtv. 71. §

(3)bekezdése, az Nbtv. 58. §

(4)bekezdése, de a Vámtv. 32. §

(5)bekezdése is azonosan úgy rendelkezett, hogy a titkos információgyűjtést esetenként legfeljebb 90 napra lehet engedélyezni, és ezt a határidőt az engedélyező indokolt esetben további 90 nappal meghosszabbíthatja. A jelenleg hatályban lévő Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló hivatkozott törvény 64. §

(5)bekezdése ugyanilyen rendelkezést tartalmaz. A Be. 203. §

(5)bekezdése a titkos adatszerzésre vonatkozóan tartalmaz olyan megszorító rendelkezést, hogy az legfeljebb 90 napra engedélyezhető, és ismételt indítványra csak egy alkalommal hosszabbítható meg legfeljebb további 90 napra. A titkos információgyűjtés körében a már hivatkozott törvényi rendelkezésekre figyelemmel az időtartamra vonatkozóan nincs felső határ. [Ezzel azonos álláspontot fejtett ki az Alkotmánybíróság a 32/

1. (XI. 22.) AB határozatában.] Az első fokú ítélet indokolásának
2. oldal utolsó bekezdése részletesen tartalmazza a vádlottak vonatkozásában engedélyezett lehallgatási időszakokat. Ez I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében
3. november
4. napjától
5. július
6. napjáig, II.r.vádlott neve II. r. vádlott esetében
7. január
8. napjától
9. július
10. napjáig, III.r.vádlott neve III. r. vádlott esetében
11. január
12. napjától
13. április
14. napjáig, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott esetében
15. december
16. napjától
17. szeptember
18. napjáig, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott esetében
19. január
20. napjától
21. április
22. napjáig tartott. A lehallgatási időszak meghosszabbítására az előbb kifejtettekre tekintettel törvényesen került sor. A nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Nyomozó Hivatalának Csongrád Megyei Osztálya
23. június
24. napján rendelte el, azaz olyan időpontban, amikor I.rendű vádlott neve I. r., II.r.vádlott neve II. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott esetében az információgyűjtés meghosszabbított ideje még le sem telt. A Be.
25. §

(4)bekezdése alapján ettől az időponttól a titkos információgyűjtést a továbbiakban a Be. szabályai szerint mint titkos adatszerzést lehetett folytatni. A védők a feljelentés haladéktalansága követelményének oldaláról is támadták a titkos információgyűjtés bizonyítékkénti értékelését. A végrehajtáskor hatályban volt törvényi rendelkezés szerint [Be. 206/A. §

(1)bekezdés b) pont] a bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a titkos információgyűjtést végző szerv a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett. A jelenleg hatályos törvényi rendelkezés ettől annyiban különbözik, hogy a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szervnek kell a büntetőeljárás megindításának valamennyi, a törvényben meghatározott feltétele megállapításakor a nyomozást nyomban elrendelnie, vagy a feljelentési kötelezettségének nyomban eleget tennie. Az ügyben az összefoglaló jelentést a megfigyelést végző szerv

1. május
2. napján készítette el. Az előbb már részletezett lehallgatási időszakok alapján tehát akkor, amikor I.rendű vádlott neve I. r., II.r.vádlott neve II. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott esetében a titkos információgyűjtésre engedélyezett intervallum még le sem telt. Az összefoglaló jelentés volt az ügyben a tulajdonképpeni feljelentés, amely alapján a nyomozóhatóság a nyomozást három hét elteltével,
3. június
4. napján elrendelte. Leszögezhető, hogy jelen ügyben, az ügy bonyolultságára figyelemmel a három héttel később tett feljelentés nem sérti a haladéktalanság követelményét, így ez okból sem kellett kirekeszteni a bizonyítékok közül a titkos információgyűjtés eredményét. A titkos információgyűjtés eredményeként felhasznált hanganyag lejátszására az első fokú eljárásban nem került sor, de ezt nem is látta indokoltnak a másodfokú bíróság sem. A hanganyagról készült jelentés közokiratnak minősül. A vádlottak, illetve védőik nem vitatták azok tartalmát, s nem is merült fel kétely a hitelességük iránt. Ha ezen jelentések, közükiratok hitelessége pedig nem kétséges, akkor nem szükséges a lehallgatások anyagát meghallgatni. Összességében tehát megállapítható volt, hogy nem volt törvénysértő a lehallgatás anyagának a felhasználása, és ennél fogva a tényállás felderítetlenség sem állapítható meg. Az ügyben az elsőfokú bíróság rendkívül széles körű és megfelelő mélységű bizonyítást vett fel, amelynek során részletesen kihallgatta azokat a vádlottakat, akik nem éltek vallomásmegtagadási jogukkal. Az ügyben érintett gazdasági társaságok tevékenységével kapcsolatosan tanúként hallgatta ki a gazdasági társaságok könyvelőit, korábbi és jelenlegi ügyvezetőit. A bizonyítás köre kiterjedt azon személyek kihallgatására is, aki a fóliatekercsek láncolatos értékesítése során kapcsolatba kerültek I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal (tanú 2 tolmács, ... a fóliák áttekercselője, tanú 7 fuvarozó). A tárgyalás előkészítő szakaszában I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője új igazságügyi könyvadó- és járulékszakértő kirendelésére tett indítványt, amelynek az elsőfokú bíróság utóbb szakértő neve igazságügyi adó- és könyvszakértő kirendelésével eleget tett. A két szakértőt a tárgyaláson is meghallgatta (
5. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv). Ennek során tisztázta annak az ellentmondásnak az okát, ami a két szakértői vélemény között volt. szakértőet először
6. február
7. napján (
8. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv), majd szakértő neve jelenlétében
9. április
10. napján hallgatta meg. E meghallgatások időpontjában szakértő szakértő is rendelkezett megfelelő kompetenciával, azaz azzal a jogosultsággal, hogy az adóhiányra vonatkozóan is véleményt adjon (első fokú iratok
11. és
12. szám). A szakértői vélemények közötti ellentmondás feloldásra került, és szakértő neve adószakértő részletesen megindokolta miért és milyen szakértői módszerrel állapította meg a vádlottak számára kedvezőbb elkövetési értéket. További szakvélemények beszerzését nem látta szükségesnek az elsőfokú bíróság. Az elsőfokú bíróság a vádlottak illetőleg a lehallgatással érintett tanúk kihallgatásakor felolvasta és bizonyítékként értékelte a telefonbeszélgetésekről készített lehallgatási anyagot is. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott védőjének a megfigyelésről készített jelentések ismertetésére irányuló bizonyítási indítványát elutasította, mert azok tartalmától a már megállapítottól eltérő tényállás megállapítása nem volt várható. A védelem hivatkozott többek között arra, hogy az elsőfokú bíróság a bűnszervezet létére vonatkozóan nem folytatott le bizonyítást, ezzel a felderítési kötelezettségét sértette meg, ami miatt az ítélet megalapozatlanná vált. Ezt az álláspontot azonban a másodfokú bíróság nem osztotta, tekintettel arra, hogy a bűnszervezet jogi kategória, és a bizonyítás az annak alapjául szolgáló tényekre folyik. Az elsőfokú bíróságnak tehát a vád tárgyává tett történeti tényekre vonatkozóan kellett bizonyítást lefolytatnia, és annak eredményeként meg kell állapítania a lehetséges tényállást, amelyből aztán a jogi indokolás körében következtetést kell levonnia a bűnszervezet fennállásának kérdésére. A perrendi szabályok betartásával lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként beszerzett bizonyítékokat az elsőfokú bíróság egyenként és összességükben körültekintően megvizsgálta és kellően részletes indokát adta annak, hogy a vádlotti védekezéseket mely egyéb bizonyítékokra figyelemmel vetette el. A bizonyítékok iratszerű, a logika szabályainak megfelelő értékelésével túlnyomórészt megalapozott tényállást állapított meg, amit a másodfokú bíróság a Be.
13. §

(1)bekezdés a) pontja, illetve a Be. 361. §

(2)bekezdés b) pontja szerint eljárva az iratok és a vádlottak fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján a következőkkel egészített ki, illetve helyesbített: Az ítélőtábla a korábban másodfokon eljárt bírósághoz hasonlóan mellőzte az ítéleti tényállásból a bűnszervezet fogalmát, azonban egyúttal ezt a kifejezést helyettesítette a kapcsolatrendszer kifejezéssel. Ennek az oka az volt, hogy a bűnszervezet jogi kategória, jogi fogalom, amelyet a Btk. határoz meg, s amelynek a megvalósulása tárgyában a jogi indokolásban kell következtetést levonni. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott előzetes fogva tartásának megszüntetése után,

1. szeptember
2. napjától vezeti a ... Kft.-t. Évente 300-400 millió forint adót és 20-25 millió forint iparűzési adót fizet. A vállalkozás nyomdaipari tevékenységgel bővült. A kft. telephelye a ... telepen van. A vállalkozás az elmúlt éven 5 milliárd forintos árbevételt ért el és közel 30 főt foglalkoztat. A vádlott kiváló adózó elismerésben részesült. Vállalkozása a ... Kosárlabda és a ... kézilabdacsapatának támogatója, emellett az ... Alapítványon keresztül árva gyerekek szabadidős tevékenységéhez is hozzájárult. A budapesti ... utcai ingatlanát értékesítette, ennek árából
3. november
4. napján 28.860.012.-Ftot, mint további kártérítést a NAV számlájára befizetett. Egy alkalommal volt büntetve. A Csongrádi Városi Bíróság
5. szeptember
6. napján jogerőre emelkedett 2.B.197/2006/
7. számú határozatával a
8. szeptember
9. napján elkövetett ittas járművezetés vétsége miatt 65.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott gazdasági vállalkozást nem folytat, felsőfokú ápolói végzettséggel rendelkezik. A salgótarjáni ... Kórházban dolgozik, havi bruttó jövedelme 110.000130.000.-Ft. Másodállásban mozgásterapeutaként dolgozik, de ezen túl üzemorvos mellett is végez ápolói tevékenységet. Ennek révén havi összjövedelme 170.000.-Ft. A vádlott saját háztartásában egy kiskorú és egy nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Rendszeresen tart az egészséges életmódra oktató ingyenes előadásokat. Egy alkalommal volt büntetve. A Balassagyarmati Városi Bíróság
10. január
11. napján jogerőre emelkedett B.1147/2003/
12. számú ítéletével az 1999-ben elkövetett 5 rb., az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette, 3 rb., az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő adócsalás bűntette, számvitel rendje megsértésének vétsége és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 40.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. A másodfokú bíróság az első fokú ítélet indokolásának
13. oldal
14. bekezdéséből a tényállás
15. oldal utolsó bekezdésébe utalja azt, hogy a cégbíróság ott írt végzése
16. február
17. napján emelkedett jogerőre. A tényállást is ki kellett egészíteni az első fokú ítélet
18. oldalán a gazdasági társaságokra vonatkozó megállapítások fejezet
19. bekezdését azzal, hogy az ügyeket I.rendű vádlott neve I. r. vádlott intézte, de ha cégjegyzés kellett, azt az ügyvezetők (ügyvezető neve1, ügyvezető neve2) írták alá. Az ítéleti tényállás I. pontjában foglaltakat kiegészítette az ítélet
20. és
21. oldalain írt ténymegállapításokkal: Az ítéleti tényállás I. pontjában foglalt cselekményeket I.rendű vádlott neve I. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak
22. év március hónapjától
23. év májusáig követték el, a tevékenységüket hosszabb időn át folytatták, illetve kívánták folytatni. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott egy külföldi, olasz beszerzésből kiinduló láncolatos hálózatot alakított ki, amelyben a vádlott megbízásából tanú 2 révén erre szakosodott ügyintéző is részt vett. A tényállás II. pontja kapcsán megállapítható, hogy I.rendű vádlott neve I. r., II.r.vádlott neve II. r. és III.r.vádlott neve III. r. vádlottak
24. november és
25. március hónapok között működtek együtt. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott az ítéleti tényállás I. pontjában írt láncolatos hálózatot alakított ki ebben az esetben is, azzal az eltéréssel, hogy az .... részvételével a fiktív gazdasági láncolatba egy külföldi honosságú gazdasági társaságot is bevont. A kapcsolatrendszer ezen ága sem alkalmi együttműködés volt, a vádlottak tevékenységüket hosszabb időn keresztül tervezték folytatni. A kapcsolatrendszer mindkét ágában minden vádlottnak megvolt a I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által kiosztott, jól behatárolt feladata. A rendszert valamennyi vádlott-társ által tudottan I.rendű vádlott neve I. r. vádlott irányította akként, hogy a ... Kft. gazdasági igényeinek megfelelően adta le a külföldi, illetve belföldi gyártóktól történő beszerzésekre vonatkozó megrendeléseket, biztosította azok anyagi hátterét és részt vett a fuvarozás és raktározás megszervezésében is. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott utasításait II.r.vádlott neve II. r. és III.r.vádlott neve III. r. vádlottak teljesítették. Mindketten részt vettek a fiktív gazdasági láncolat részeként működő ... Kft. és .... működtetésében, így ezen belül a megrendelések egyeztetésében, illetve a szükséges banki tranzakciók elvégzésében is. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott, illetve az általa irányított ... Kft. összekötőkapocs volt a szervezetet irányító I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és az annak utasításai alapján a külföldi gyártóknál fiktív megrendelőként jelentkező ... Kft. és ... Kft. között. Ebből adódóan IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlotton oda és vissza is átfutottak a megrendelések, illetőleg a teljesítések, továbbá az ezekkel összefüggő átutalások is. IV.rendű vádlott neve V. r., illetve VI.r.vádlott neve VI. r. vádlottak a fiktív gazdasági láncolat utolsó részeként I.rendű vádlott neve I. r. vádlott áttételes utasításai alapján a vezetésük alatt álló gazdasági társaságok révén megrendeléseket adtak le az olasz gyártók felé, majd a kapcsolatrendszer működésének keretein belül I.rendű vádlott neve I. r. vádlott pénzügyi érdekeinek megfelelően fiktív számlákat bocsátottak ki az ... Kft., illetve a ... Kft. irányába, továbbá részt vettek a rendszer működéséhez szükséges banki átutalások teljesítésében is. Valamennyi vádlott tisztában volt azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott irányításával egy láncolatosan és összehangoltan működő csoport tagjaként fiktív számlák kibocsátása révén olyan tevékenységet folytat, amely segítségével I.rendű vádlott neve I. r. vádlott az általa működtetett gazdasági társaság kapcsán adóügyi visszaéléseket tud elkövetni. Emellett valamennyi vádlott kezén nagy összegű banki átutalások mentek keresztül, így tisztában voltak azzal is, hogy a kibocsátott fiktív számlák bruttó összegére is figyelemmel ezen adóügyi visszaélések nem csak rendszeresek, hanem nagyobb összegűek is voltak. Mindebből adódóan valamennyi vádlott tudott arról, hogy a részvételével működő csoport a lehető leghosszabb ideig fog működni, s ezalatt az idő alatt bármekkora összegű adóhiányt is okozhatnak illegálisan a költségvetésnek, amely akár súlyos következményekkel is járhat. Az ítéleti tényállás I/a. és I/b. pontját kiegészítette azzal a másodfokú bíróság, hogy a vádlottak által okozott összes adóbevétel-csökkenés összege 45.874.931.-Ft volt. A korábban lefolytatott másodfokú eljárásban védelmi hivatkozásként jelent meg az, hogy az elsőfokú bíróság a
26. I. negyedévére megállapított 7.311.375.-Ft-os adóhiányt a tényállás II. pontját érintően tévesen kétszer értékelte a vádlottak terhére. Ez a hivatkozás iratszerű és alapos volt, ennek megfelelően helyesbítésre szorult az ítéleti tényállás II/a/b. pontja. Az elsőfokú bíróság az elkövetési értékek megállapítása kapcsán kifejtette az ítélet
27. oldal
28. bekezdésében, hogy a két igazságügyi szakértői állásponthoz képest egyfajta köztes megoldást választott akkor, amikor az egyes gazdasági társaságok között csak és kizárólag azokat a pénzmozgásokat vette figyelembe, amelyek vagy számlával, illetőleg számlaszámmal voltak beazonosíthatóak, avagy a felek közötti pénzmozgás során az átutalás közlemény rovatában az szerepelt, hogy „árukiegyenlítés." Ez utóbbiból ugyanis az elsőfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az adott utalás az érintett gazdasági társaságok között adásvétel tárgyában történt, amely a gyakorlatban ipari csomagolóanyag értékesítését jelentette. Az ilyen típusú átutalások elfogadása és értékelése mellett is a törvényszéknek figyelemmel kellett lennie az ítéleti tényállás I. és II. pontjaiban már rögzített gazdasági láncolatok „legszűkebb keresztmetszetére" (első fokú ítélet
29. oldal utolsó bekezdés). Ennek az elvnek az elfogadása mellett rögzíthető volt, hogy szakértő neve szakvéleményének
30. oldala alapján
31. IV. negyedév, illetőleg
32. I. negyedév viszonylatában az .... és az ... Kft. viszonylatában ehhez képest szükségtelenné vált az ítéleti tényállás II. pontjában az a.) és b.) pontra való felosztás, e két tényállási pontot az ítélőtábla összevonta és a következőket látta az iratok alapján megállapíthatónak: A fentiekben ismertetett rendszerre alapítva I.rendű vádlott neve I. r. vádlott mint a ... Kft. tényleges irányítója
33. november és december hónapokban, valamint
34. január-március hónapokban az olasz honosságú ... cégtől különböző fajtájú és minőségű ipari csomagolófóliát rendelt meg és importált II.r.vádlott neve II. r. és III.r.vádlott neve III. r. vádlottak által irányított .... és ... Kft. közbeiktatásával. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott ezen ügylet kapcsán a ... Kft. könyvelésébe beállította a II.r.vádlott neve II. r. és III.r.vádlott neve III. r. vádlott által irányított ... Kft. részéről kibocsátott, de egyedileg pontosan be nem azonosítható, valótlan tartalmú számlákat. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott emellett
35. november és december hónapokban, továbbá
36. január-március hónapokban az irányítása alatt álló ... Kft. üzleti érdekeinek megfelelően ipari csomagoló fóliát szerzett be a magyarországi székhelyű ... Kft.-től akként, hogy a gyártótól a II.r.vádlott neve II. r. és III.r.vádlott neve III. r. vádlott által irányított romániai székhelyű .... rendelte és vásárolta meg papíron az árut. Az Európai Unión belüli, külföldi rendeltetési helyre figyelemmel ezáltal a vételárat áfa nem terhelte, a megvásárolt árut pedig az .... fiktív számlák kibocsátása révén tovább értékesítette a szintén II.r.vádlott neve és III.r.vádlott neve vádlottak irányítása alatt álló ... Kft. részére. Ezáltal I.rendű vádlott neve I. r. vádlott elérte azt, hogy az irányítása alatt álló, a vételárat ténylegesen kifizető ... Kft. az árut általános forgalmi adótól mentesen szerezze be, illetve az ... Kft. részéről a ... Kft. felé kiállított fiktív számlák révén, és azok könyvelésbe történő beállításával áfa adónemben jogosulatlanul növelte a kft. beszerzését terhelő levonható adójának összegét is. A ... Kft.
37. IV. negyedévben összesen 8.154.997.-Ft összegben fogadott be fiktív számlát az ... Kft.-től, amely révén 1.630.999.-Ft erejéig jogosulatlanul növelte a beszerzést terhelő levonható áfa összegét.
38. I. negyedévében összesen 7.311.375.-Ft összegben fogadott be fiktív számlát a ... Kft. az ... Kft.-től, amely révén összesen 1.462.275.-Ft erejéig jogosulatlanul növelte a beszerzést terhelő levonható áfa összegét. A II. pontban foglalt cselekménnyel I.rendű vádlott neve I. r., II.r.vádlott neve II. r. és III.r.vádlott neve III. r. vádlott összesen 3.093.274.-Ft kárt okozott az állami költségvetésnek. Az ítéleti tényállást a
39. oldal
40. bekezdésében kellett a fentiekre tekintettel helyesbíteni akként, hogy I.rendű vádlott neve I. r. váldott az állami költségvetésnek összesen 48.968.205.-Ft kárt okozott, amelyhez III.rendű vádlott neve IV. r. és IV.rendű vádlott neve V. r. és VI.r.vádlott neve VI. r. vádlottak 45.874.931.-Ft erejéig, II.r.vádlott neve II. r. és III.r.vádlott neve III. r. vádlottak 3.093.274.-Ft erejéig nyújtottak segítséget. Az ítélőtábla az első fokú ítélet
41. oldalának
42. bekezdését akként helyesbítette, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott az első fokú ítéletben terhére megállapított adóhiányt megtérítette azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére 51.860.012.-Ft-ot megfizetett. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, az az előbb írt kiegészítésekkel, illetve helyesbítésekkel együtt irányadó volt a másodfokú felülbírálat során. Az első fokú ítélet indokolásának nyilvánvaló elírási hibáit az ítélőtábla a következők szerint helyesbítette: A
43. oldal
44. bekezdés
45. sora nyilvánvalóan VI.r.vádlott neve VI. r., nem pedig IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottra vonatkozik. Ugyanezen oldalon az utolsó bekezdésben írt tanú neve helyesen: tanú
46. A
47. oldal utolsó bekezdés
48. sorában a dátum évszáma helyesen:
49. A
50. oldal utolsó bekezdésében IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott vonatkozásában a Kecskeméti Városi Bíróság negyedikként megjelölt végzésének száma helyesen El.T.262/2/2008., ugyanitt II.r.vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában a másodikként megjelölt végzés száma helyesen El.T.00147/2/
51. A
52. oldal
53. bekezdésében az összefoglaló jelentés dátuma helyesen:
54. május
55. napja. A
56. oldal utolsó bekezdésében az „Eszerint" kezdetű mondatban II.r.vádlott neve II. r. vádlott helyesen III.r.vádlott neve III. r. vádlott. A 46.oldal
57. és
58. bekezdésében a tanú neve helyesen: .... Az
59. oldal
60. bekezdésében írtak a tényállás II/b. pontjával kapcsolatosak. A tényállás helyesbítésére figyelemmel értelemszerűen a tényállásban foglaltaknak megfelelően módosultak az elkövetési értékek a
61. és
62. oldalon. A
63. oldal utolsó bekezdésének alulról számított
64. sorában az elkövető tudattartama helyett a tudattartalma a megfelelő kifejezés. A
65. oldal
66. bekezdését helyesbíti akként, hogy a Btk.
67. §

(6)bekezdés

1. d)pontja határozza meg a különösen nagy érték alsó és felső határait. Értelemszerűen a 79. oldal 3. bekezdésében a megállapított elkövetési érték a tényállásban foglaltak szerint módosul 48.968.205.-Ft-ra. Az ügyészi fellebbezés arra is irányult, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényekből további tényekre helyes következtetést levonva a tényállás I. pontját illetően összesen 45.610.780.-Ft-ban, a II. pontját illetően pedig 20.833.370.-Ft-ban, azaz I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat illetően összesen 66.708.301.-Ft-ban állapítsa meg az adóhiányt. Az ítélőtábla az ügyészi fellebbezést ebben a körben alaptalannak találta. Az eljárás során bizonyítást nyert, hogy IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott által irányított ... ... Kft. egyéb gazdasági tevékenységet is végzett. Az ügyben érintett további cégek, így az ...., az ... Kft., a ... Kft. és a ... Kft. bár ténylegesen gazdasági tevékenységet nem folytatott, azt nem lehetett kizárni, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által kiépített értékesítési láncolathoz hasonló egyéb tevékenységet ne folytattak volna. szakértő neve igazságügyi adószakértő szakértői véleményéből ugyanis az állapítható meg, hogy az .... 2008. I. negyedévében 56.645.278.-Ft értékű áru beszerzéséről állított ki számlát, de az OBERON-nak ugyanebben az időszakban csak 7.311.375.-Ft értékben számlázott. Vagy például a cserkeszőlői fóliagyártó cégtől 2007. IV. negyedévben 7.147.654.-Ft értékben szerzett be árut az ...., ugyanakkor ugyanebben az időszakban az ... Kft.-nek 8.154.997.-Ft-ban értékesített, az ... Kft. a ... Kft.-nek ebben az időszakban ugyanakkor ezt jóval meghaladó értékben, több mint 37.000.000.-Ftban állított ki számlákat. A beszerzésre vonatkozó számlák értéke tehát volt amikor meghaladta a ... Kft.-nek értékesített számlákon szereplő értékeket, de volt, amikor azoknál kevesebb összegeket mutattak. Ezért alkalmazta szakértő neve igazságügyi adószakértő az ún. legszűkebb keresztmetszet elméletét, vagyis csak azokat az összegeket vette figyelembe, amelyek mind az eladónál, mind pedig a ... Kft.nél, ... Kft-nél. és az ....-nél és az ... Kft.-nél kimutathatóak voltak, és amelyek az értékesítési láncolat legvégén álló ... Kft. számláin is szerepeltek. Az elsőfokú bíróság szakértő neve adószakértő ezen koncepcióját elfogadta, amivel a másodfokú bíróság is egyetértett. Az elsőfokú bíróság tehát az elkövetési értékeket a bizonyítékok mérlegelésével állapította meg. Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban nincs törvényes lehetőség a bizonyítékok eltérő mérlegelésére, ezért az ezt támadó ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlottak bűnösségére. Az értékesítési láncolat lényege az volt, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott utasítására az egyébként nettó értékben beszerzett árukra vonatkozóan a közbeiktatott cégek vezetői, vagyis I.rendű vádlott neve I. r. vádlott társai áfával terhelt bruttó számlát állítottak ki azt a látszatot keltve, mintha a beszerzett árut ténylegesen ők vásárolták volna meg, de valójában a közbeiktatott cégek bevonása az áfa fizetés elkerülését és azt a célt szolgálta, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a neki felszámított áfát levonásba helyezhesse, mintha az árut ténylegesen áfával terhelten vásárolta volna meg. Az elsőfokú bíróság az ítélet 74-75. oldalán helyesen állapította meg, hogy valamennyi vádlott esetében kedvezőbb az elkövetéskori büntető törvény, azaz az 1978. évi IV. törvény alkalmazása, mert az üzletszerűség folytán a hatályos törvény szerint a vádlottak cselekménye súlyosabban minősülne. A büntetés kiszabása körében súlyosabb rendelkezésnek tekintendő az elbíráláskori büntető törvénynek a büntetési tétel középmértékének irányadóságára vonatkozó rendelkezése is. A jelentős érték alsó határa az elkövetéskori Btk. 138/A. §
2. c)pontja alapján 2.000.001.-Ft volt, szemben a jelenleg hatályos Btk. 459. §

(6)bekezdés c) pontja szerinti 5.000.001.-Ft-ban meghatározottal. Elkövetési időpontnak I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által benyújtott legutolsó adóbevallás időpontját véve az elkövetés ideje I.rendű vádlott neve I. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott esetében

1. július
2. napja. Ami a cselekmények minősítését illeti, az IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott esetében törvényes volt. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában az elkövetési érték változása folytán a folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének értékelt bűncselekményt az ítélőtábla az
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdése,

(3)bekezdése és a 12. §

(2)bekezdése szerint minősítette. A már említetteknek megfelelően az

1. évi IV. törvény 138/A. § c) pontja tartalmazta az elkövetési érték meghatározását, azaz I.rendű vádlott neve I. r. vádlott terhére 2.000.000.-Ft-ot meghaladó, de 50.000.000.-Ft-ot meg nem haladó mértékű adóbevétel-csökkenés állapítható meg, azaz az elkövetési érték, az adóbevétel-csökkenés mértéke jelentős volt. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott az adócsalás bűntettét közvetett tettesként valósította meg, hiszen a ... Kft. törvényes képviselője nem I.rendű vádlott neve I. r. vádlott volt, és ugyan ténylegesen a gazdasági társaság irányítását, a cselekmények elkövetését ő irányította, névlegesen a céget mások jegyezték, olyan személyek, akik bár ügyvezetőként írták alá az okiratokat, de a tényállásban nem volt megállapítható, hogy tudtak a cég adóelkerülő tevékenységéről, a kapcsolatrendszer működéséről, vagyis tévedésben voltak, s ezt használta fel az I. r. vádlott az adócsalások elkövetésekor. A I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által elkövetett bűncselekményekhez IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott pedig szándékosan nyújtottak segítséget, amely egyrészt fizikai bűnsegély volt a számlák kiállítása révén, másrészt a cselekményük szándékerősítő, pszichikai bűnsegély is volt volt a bűnszervezet általuk is elfogadott céljainak kereteibe tartozó valamennyi bűncselekményre nézve (
2. évi IV. törvény
3. §

(2)bekezdés). A védelmi fellebbezések mindegyike támadta azt is, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottak terhére megállapította a bűnszervezetben történő elkövetést. E körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság okfejtésével értett egyet. Az elsőfokú bíróság az ezzel kapcsolatos jogi indokolást az ítélet

1. oldalának utolsó bekezdésétől a 74.oldal
2. bekezdésével bezárólag fejtette ki. Az abban foglaltakat a másodfokú bíróság teljes egészében osztotta. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az
3. évi IV. törvény 137.§
4. pontja által meghatározott fogalmi ismérvek törvényi meghatározása kimerítő, azok más egyéb ismérvekkel nem bővíthetőek. A bűnszervezet mint társas bűnelkövetési forma nem a bűnszövetségre épül, és az attól való elhatárolás nem a szervezettség eltérő fokán, hanem kizárólag az egyéb törvényi fogalmi elemeken nyugszik, amely fogalmi elemeket a jogalkalmazónak sem szűkítenie, sem bővítenie nem lehet. Ebből következően nem lehet a bűnszervezet megállapítását olyan további, a törvényben nem szereplő feltételhez kötni, mint amilyen a szereplők közötti aláfölé rendeltségi viszonyokon alapuló hierarchia, a konspiráció léte, vagy bármilyen más kritériummal rendelkező, a bűnszövetséghez képest valamilyen magasabb szintű szervezettség, összehangoltság. Helyesen rögzítette az ítéletében az elsőfokú bíróság, hogy a kapcsolatrendszernek két ága volt, valójában kettő bűnszervezet működött. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott kivételével egyrészről IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r. és VI.r.vádlott neve VI. r. vádlottak nem bírtak tudomással a másik bűnszervezetről, amelyben az I.r. vádlotton túlmenően II.r.vádlott neve II. r. és III.r.vádlott neve III. r. vádlott vett részt, s ugyanez visszafelé is igaz volt. Az összehangolt működés kapcsán megállapítható, hogy mindkét bűnszervezetben minden vádlottnak megvolt a I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által kiosztott, jól behatárolt feladata. Amint a tényállás helyesbítése, kiegészítése kapcsán megállapításra került és a tényállás részévé vált, a vádlottak tevékenysége nem volt alkalminak tekinthető, tevékenységüket hosszabb időn át folytatták, illetve kívánták folyatni, és annak csak a hatóság intézkedése vetett véget, azaz a vádlottak nem a saját akaratukból hagytak fel a tevékenységükkel. Ugyancsak megállapításra került és a bűnszervezetben elkövetést támasztotta alá, hogy valamennyi vádlott tisztában volt azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott irányításával egy láncolatosan és összehangoltan működő csoport tagjaként fiktív számlák kibocsátása révén olyan tevékenységet folytat, amely segítségével az I. r. vádlott az általa működtetett gazdasági társaság kapcsán adóügyi visszaéléseket tud elkövetni. A vádlottak azzal is tisztában voltak, hogy a kibocsátott fiktív számlák bruttó összegére is figyelemmel ezen adóügyi visszaélések nem csak rendszeresek, hanem nagyobb összegűek is voltak. A vádlottak a bűnszervezet büntetőjogi fogalmának törvény által előírt taxatív feltételeivel valamennyien tisztában voltak, azok tudatában vettek részt a fiktív gazdasági láncolat működtetésében. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a jogi indokolásban helyesen hivatkozott a háttérjogszabályokra és azok tartalmára, amelyek az adózási kötelezettséget, illetőleg annak a rendjét írták elő. A bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság részben helyesen vette számba, azonban mindhárom, a felülbírálattal érintett vádlott esetében szükséges volt azok korrekciója. Az elkövetési érték, illetőleg a minősítés változása következtében I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnál további súlyosító körülményként kellett figyelembe venni azt, hogy az elkövetési érték a törvényi felső határhoz közeli volt, ugyanakkor ezzel összhangban mellőzni kellett az enyhítő körülmények köréből azt, hogy az elkövetési érték az irányadó értékhatár alsó egyharmadához tartozott. Nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a másodfokú ítélet meghozataláig az adóhiányt teljes egészében megtérítette. Az okozott adóhiány megtérítése, azaz a kár megtérülése a többi fellebbezéssel érintett vádlottra is kihatott, és az ő esetükben is a másodfokú bíróság ezt a körülményt enyhítő körülményként értékelte. A tényállás kiegészítésével vált megalapozottá I.rendű vádlott neve I. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott esetében a büntetett előélet súlyosító körülménykénti értékelése, míg V.rendű vádlott neve V. r. vádlott esetében a tényállás kiegészítésére figyelemmel a másodfokú bíróság súlyosító körülményként értékelte azt, hogy a bűncselekményt büntetőeljárás hatálya alatt követte el. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott tekintetében további enyhítő körülmény volt az, hogy egy kiskorú gyermekén kívül egy nagykorú hozzátartozója eltartásáról is gondoskodik. További enyhítő körülményként értékelte a másodfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott tekintetében az ellenszolgáltatás nélküli társadalmi szerepvállalásokat. Valamennyi vádlottnál a további jelentős időmúláson kívül nyomatékos enyhítő körülmény, hogy hosszú ideje állnak büntetőeljárás hatálya alatt, és az első fokú ítélet meghozatala óta is több mint két és fél év, a legutolsó részcselekmény óta közel 9 év telt el. Ilyen körülmények között annak ellenére, hogy a bűnszervezetben elkövetés miatt valamennyi érintett vádlott esetében a büntetési tétel 1-10 évig terjedő szabadságvesztés, egyik vádlott esetében sem indokolt szabadságvesztés kiszabása, hiszen az a büntetési célon túlmutató hátrányt jelentené számukra. Különös tekintettel az igen jelentős időmúlásra és a kár teljes megtérítésére, a másodfokú bíróság lehetőséget látott az
5. évi IV. törvény 87.§

(1)bekezdés d) pontjának az alkalmazására, azaz a vádlottak különös méltánylást érdemlő személyi körülményeire figyelemmel az enyhítő szakasz alkalmazására és annak révén a vádlottakkal szemben az 1978. évi IV. törvény 51. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti pénzbüntetés kiszabására. A pénzbüntetések napi tételszáma igazodott a bűnösségük fokához, míg az egy napi tétel összege a vádlottak jövedelmi, vagyoni helyzetéhez és életviteléhez. Tekintettel arra, hogy a közügyektől eltiltás és a pénzmellékbüntetés alkalmazásának a törvényi feltételei hiányoztak, ezért az azok kiszabására vonatkozó rendelkezéseket mellőzte az ítélőtábla. A pénzbüntetésbe I.rendű vádlott neve I. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott vonatkozásában beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt az 1978. évi IV. törvény 99. §

(1)és

(2)bekezdései rendelkezéseinek megfelelően. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott esetében helyesen a

1. június
2. napján előzetes fogvatartásban töltött időt kellett beszámítani. A pénzbüntetések meg nem fizetése esetére szóló rendelkezés alapja az
3. évi IV. törvény
4. §-a volt. Itt jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy az ügyészi indítvánnyal ellentétben I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában szükségtelennek tartotta az ítélet rendelkező részében a lakhelyelhagyási tilalom tartamának megjelölését, mert a Be.
5. §

(2)bekezdés a) pontja ezt csak az előzetes fogvatartásra írja elő. Figyelemmel arra, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott az első fokú ítéletben terhére megállapított adóhiányt teljes egészében megfizette, a vagyonelkobzás törvényi előfeltételei már nem álltak fenn, ezért az erre vonatkozó rendelkezést a másodfokú bíróság mellőzte. Ugyanezen okból a ... Kft. bankszámlájára elrendelt zár alá vételre a továbbiakban már nincs szükség, ezért azt a másodfokú bíróság a Be. 160. §

(1)bekezdés a) pontja alapján feloldotta. Az elsőfokú bíróság az 1978. évi IV. törvény 75. §

(1)bekezdés a) pontja alapján elkobozta I.rendű vádlott neve I. r. vádlottól a tőle házkutatás során lefoglalt 14.000 eurót, és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott lakóhelyén tartott házkutatás során lefoglalt 8.160 eurót és 1.500 USD-t. Ezekről a fizetőeszközökről azonban az állapítható meg, hogy azokat az érintett vádlottak a bűnszervezetben való részvételük ideje alatt szerezték meg, ezért nem elkobzásnak, hanem az 1978. évi IV. törvény 77/B. §

(1)bekezdés b) pontja és

(4)bekezdése alkalmazásával történő vagyonelkobzásnak van helye. Ennek megfelelően az ítélőtábla az elkobzásra vonatkozó rendelkezést megváltoztatva, a felülbírálattal érintett vádlottak vonatkozásában az elkobzás helyett vagyonelkobzást rendelt el. Az első fokú ítélet rendelkezéseit megváltoztató másodfokú ítéleti rendelkezések alapja a Be. 372. §

(1)bekezdése volt. Az első fokú ítélet egyéb rendelkezései helyesek, törvényesek voltak, ezért azokat a másodfokú bíróság a Be. 371. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. I.rendű vádlott neve I. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott személyi adatait helyesbítette a helybenhagyó rendelkezés mellett. Az ítélet ellen a Be. 386. §

(1)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye. Szeged,

1. június
2. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke Dr. Benedek Tibor előadó bíró helyett Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke Dr. Halász Edina s.k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.793/2016/
3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 2.B.296/2010/
4. számú ítéletének fellebbezések folytán felülbírált és jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon I.rendű vádlott neve I. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott vonatkozásában jogerős és végrehajtható. Szeged,
5. június
6. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő