Pfv.I.21.987/2007/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Balázs László Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek az I. rendű, a dr. Brolly Tamás ügyvéd által képviselt II. rendű, a személyesen eljárt III. rendű, a dr. Tóth Károly ügyvéd által képviselt IV. rendű és V. rendű, a személyesen eljárt VI. rendű és VII. rendű, a dr. Tóth Károly ügyvéd által képviselt VIII. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt a Fejér Megyei Bíróság előtt P.22.152/
- számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.391/2007/
- számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű valamint a II. rendű alpereseknek 50.000 (Ötvenezer) - 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Indokolás: A felperes 1947-ben megörökölte az m-i 227-
- helyrajzi számú ingatlanokat valamint az 55-
- és
- helyrajzi számú ingatlanok 1/2 illetőségét, amelyeket az egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről szóló
- évi
- tvr. (a továbbiakban: tvr.) alapján kártalanítás nélkül az I. rendű alperes tulajdonába vettek. Az ingatlanok és az illetőségek tulajdonosai (megosztásokat, területátjegyzéseket és a helyrajzi számok változását követően) jelenleg a II-VIII. rendű alperesek. A felperes az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló
- évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) alapján eljárást indított, majd a kárpótlási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, azonban keresetét a Pesti Központi Kerületi Bíróság - a Fővárosi Bíróság által helybenhagyott - ítéletével elutasította. A jelen perben a felperes módosított keresetében (amelyet az elsőfokú eljárásban
- sorszámon benyújtott beadványa tartalmaz) a Ptk.123.§-a alapján annak megállapítását kérte, hogy tulajdonjoga fennáll, mert a II-VIII. rendű alperesek tulajdonjogukat nem a tulajdonostól, emellett jogcím nélkül szerezték. Mivel az eredeti állapot nem állítható helyre, tulajdonjogára az
- évi XVIII. törvénnyel becikkelyezett Párizsi Békeszerződés
- és
- cikkeire figyelemmel az I. rendű alperes kötelezését kérte az ingatlanok értéke kétharmadának megfelelő kártalanítás, valamint költségeinek megfizetésére, míg a további alperesekkel szemben keresete mindezek tűrésére kötelezésre irányult. Az I-V. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték, a VI-VII. rendű alperesek nem tettek érdemi nyilatkozatot. Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet, másodfokon eljárt ítélőtábla az ítéletet helybenhagyta. a A jogerős ítélet indokolása szerint az I. rendű alperes a Ptk.120.§
(1)bekezdésének megfelelő hatósági határozatokkal szerzett tulajdonjogot, amelyek utólagos felülvizsgálatára - a Legfelsőbb Bíróság BH2004.
- számon közzétett eseti döntésében kifejtettek szerint - nincsen lehetőség. A felperes a Kpt. alapján léphetett fel igénnyel, azonban teljes kártalanítására nem volt mód, a Párizsi Békeszerződés pedig nemzetközi megállapodás, amely az aláíró államokat kötelezte, s nem keletkeztetett magánjogi alapot a felperes számára kárpótlás vagy kárrendezés követelésére. A jogerős ítélet ellen - mindkét fokon eljárt bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatala, költségeinek megtérítése végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Változatlan álláspontja szerint a Párizsi Békeszerződés magánjogi jogviszonyt hozott létre a felperes és az I. rendű alperes között, ezért „lényegében kötelmi jogcímen előterjesztett" keresetének elutasítása jogszabálysértő. Kihangsúlyozta: nem a korábbi közigazgatási határozatok felülvizsgálatát kérte, a tulajdonával kapcsolatos kötelmi igényére pedig sem az alaptörvény, sem az egyéb törvények nem tartalmaznak korlátozást, s nemcsak a Kpt. alkalmazható. Az Alkotmánybíróság 27/1991.(V.20.) AB határozata utat engedett a károsultak igényének méltányossági alapon történő előterjesztésére, ugyanakkor nem említette, hogy ezek kizárólag a Kpt. alapján bírálhatók el, így a Párizsi Békeszerződés alkalmazásra kerülhet. Az I. és II. rendű alperesek felülvizsgálati nyújtottak be, amely a jogerős ítélet hatályban költségeik megtérítésére irányult. ellenkérelmet tartására és A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes - az előbbiekben már részletezett - módosított keresetében tulajdonjoga fennállásának alapjaként a Ptk.123.§-ára hivatkozott, amely rendelkezés azonban az elbirtoklás nyugvására vonatkozik, nem a felperes tulajdoni igényéhez biztosít jogalapot. Az
- február
- napján aláírt Párizsi Békeszerződés a második világháborúban győztes nagyhatalmak és a vesztes Magyarország között a hadi eseményekkel kapcsolatban felmerült kérdéseket rendezte. A békeszerződésnek - a felperes keresetének jogalapjaként megjelölt -
- és
- cikkei az
- szeptember
- napja, valamint a szerződés életbe lépése,
- július
- között a második világháború eseményei kapcsán elvont anyagi javak és jogok visszaállítását rendelte el, mégpedig az
- szeptember
- napján fennállott állapotnak megfelelően. Azt a felperes sem állította, hogy a jelen perrel orvosolni kívánt sérelmei a második világháború eseményeivel kapcsolatban és a megjelölt időtartam alatt keletkeztek. A felperes ingatlanainak és illetőségeinek tulajdonjogát nem a második világháború eseményeinek eredményeként, hanem a későbbiekben, a szocialista államépítés időszakában lefolytatott államosítással vesztette el, azok az
- évi
- tvr. alapján - a felperes előadása szerint 1952-ben és 1963-ban kerültek az I. rendű alperes tulajdonába. Mivel a Párizsi Békeszerződés nem a felperest ért sérelemmel kapcsolatos jogelveket és gazdasági rendelkezéseket tartalmaz, ezért a sérelmek rendezésére nem alkalmazható. A felperest ingatlanainak államosításával sérelem érte. E sérelem orvoslásának előfeltételét az Alkotmánybíróság teremtette meg azzal, hogy 27/1991.(V.20.) AB számú határozatával megsemmisítette - továbbiak mellett - az egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről szóló
- évi
- tvr-t. Az Alkotmánybíróság azonban nem szabta meg a sérelmek rendezésének módját, határozatának indokai szerint az erről való gondoskodás az I. rendű alperes feladata. Az I. rendű alperes az állampolgárok tulajdonában
- június 8-át követően okozott sérelmek orvoslására és károk rendezésére a már említett Kpt-t alkotta meg, amely kárpótlási jegy kibocsátásával és csupán részlegesen tette lehetővé a jogosultak kárpótlását. (Itt jegyzi meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes perbeli igényei e törvény hatálya alá tartoztak, és a felperes élt is a törvény adta lehetőséggel, hiszen kárpótlási kérelmet nyújtott be.) A felperes a jelen perben a részleges kárpótlást meghaladó kárának megtérítését igényli, erre azonban a hatályos jogszabály hiányában nincsen lehetőség. Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp.275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp.270.§
(1)bekezdése értelmében alkalmazott Pp.78.§
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségek az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperest terhelik. Budapest, 2008. április 14. a tanács elnöke, előadó bíró, bíró