Kfv.39270/2007/4 – Kúria

Kfv.II.39.270/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bartha László ügyvéd által képviselt G. P.-né felperesnek a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala alperes ellen zárgondnok felmentése ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amelybe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Bartha László ügyvéd által képviselt T. B., az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a személyesen eljárt V. B.-né beavatkozott, a Békés Megyei Bíróság

1. április
2. napján kelt 2.K.23.052/2007/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes, valamint a felperesi beavatkozó által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 2.K.23.052/2007/
5. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - további 8.400.- /azaz nyolcezer-négyszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az Sz. Város Gyámhivatala /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ elmeorvos szakértő javaslata alapján a 77 éves felperes gondnokság alá helyezése iránt a városi bíróságon pert kezdeményezett, a felperes vagyonára /ingatlanok, személygépkocsi, készpénz, egyéb ingóság, nyugdíj/ zárlatot rendelt el, ugyanakkor a
6. május
7. napján kelt V.719-14/
8. számú határozatával a zárolt vagyon kezelésére az alperesi beavatkozót, a felperes keresztlányát zárgondnokként kirendelte azzal, hogy teendőit a zárlat feloldásáig, illetve a felperes gondnokság alá helyezése tárgyában indított per jogerős befejezését követően a gondnok kirendeléséig köteles ellátni. E határozat
9. május
10. napján jogerőre emelkedett. A városi bíróság
11. november
12. napján kelt zárlatot a per jogerős befejezéséig fenntartotta. végzésével a A felperes képviseletében a jogi képviselője az elsőfokú hatósághoz kérelmet terjesztett elő az alperesi beavatkozó zárgondnoki tisztségéből való felmentése, és helyette a felperesi beavatkozó zárgondnokként való kirendelése érdekében. Az elsőfokú hatóság a
13. november
14. napján kelt V.719-32/
15. számú határozatával a kérelmet elutasította. Indokolása szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló
16. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./
17. §-ának /1/ bekezdése alapján a felperes vagyonának megóvása érdekében rendelte el a zárlatot, illetve rendelkezett a zárgondnok kirendeléséről, és az alperesi beavatkozó a Ptk.
18. §-ának /1/ bekezdésében foglalt követelményeknek továbbra is megfelel. A zárgondnok tevékenységét a gyámhivatal felügyeli és irányítja, hozzájárulása nélkül a zárgondnok nem intézkedhet, ezért a gondnokolandó személy vagyona veszélybe nem kerülhet. Az alperesi beavatkozó nem tett olyan intézkedést, sem a gyámhivatala jóváhagyásával, sem anélkül, amellyel a felperes vagyonát veszélyeztette volna, ezért őt az elsőfokú hatóság továbbra is alkalmasnak tartotta a tisztség ellátására. Az alperes a
19. december
20. napján kelt 5/1829/
21. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperesi beavatkozó a Ptk. 685/A. §-a, továbbá 578/G. §ának /1/ bekezdése alapján nem minősíthető a felperes élettársának, az a vagyon, amelyet a jogi képviselő a fellebbezésben közös vagyonként nevesített, kizárólag a felperes különvagyona. Az alperes álláspontja szerint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997./IX.10./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Gyer./
22. §-ának /2/ bekezdése alapján alkalmazandó Ptk.
23. §-ának /2/ bekezdése, 19/A.-19/B. §-ai alapján az elsőfokú hatóság a kérelem elutasításáról helytállóan rendelkezett. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a Ptk. 19/C. §-ának /1/ bekezdése alapján, bizalomvesztés okán a hatóságnak a kérelmet teljesítenie kellett volna, kiemelten azon ok miatt is, hogy a felperesi beavatkozó az élettársa. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a Ptk. 19/C. §-ának /1/ bekezdés d/ pontja alapján azt kellett vizsgálnia, hogy a zárgondnok kirendelését követően olyan kizáró ok keletkezett-e, amely a zárgondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperesi beavatkozót a felperes élettársának a gyámhatóság jogszerűen nem ismerte el, továbbá, hogy a felperes a gondnok személye ellen semmiféle kifogást nem emelt. Az elsőfokú bíróság a felperest személyesen meghallgatta, és megállapította, hogy válaszai zavarosak, ellentmondóak, amelyből arra lehet következtetni, hogy nyilatkozataira valós tényállást már nem lehet alapítani. Az elsőfokú bíróság szerint a felperesnek a zárgondnokkal szembeni bizalomvesztése bizonyítást nem nyert, a hatóságok jogszerű döntést hoztak. A felperes és a felperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, fenntartva és megismételve a keresetben foglaltakat. Az alperes az ítélet hatályában fenntartását kérte, az alperesi beavatkozó ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
24. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Gyer.
25. §-ának /1/ bekezdése alapján a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a gyámhivatal 30 napon belül a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy vagyonára végzéssel zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel. Az elsőfokú hatóság V.719-14/
26. számú, a felperesi zárolt vagyon kezelésére az alperesi beavatkozót zárgondnokká kirendelő határozata fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, annak felülvizsgálata e per tárgyát nem képezte, így azt az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálhatta. A Gyer.
27. §-ának /2/ bekezdése értelmében a zárgondnok személyének kijelölésére a Ptk.
28. §-ának /2/ bekezdésében, valamint a 19/A.-19/B. §-aiban meghatározottak az irányadók, a zárgondnok felmentését, elmozdítását a Ptk. 19/C. §-a szabályozza. Az /1/ bekezdés d/ pontja alapján a gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna. A /2/ bekezdés szerint a gyámhatóság a gondnokot tisztségéből elmozdítja - azonnali intézkedést igénylő esetben ezt megelőzően a gondnokot a tisztségéből felfüggeszti -, ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti vagy olyan cselekményt követ el, amellyel a gondokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti. Az elsőfokú bíróságnak a gyámhatósági határozatok jogszerűségéről e jogszabályhelyek alkalmazásával kellett döntenie. Az elsőfokú bíróság a felperes személyes előadását, a felek és a beavatkozók nyilatkozatait, a tanúvallomást, a közigazgatási eljárás és a per teljes iratanyagát megvizsgálta, a bizonyítékokat egymással ütköztetve a Pp.
29. §-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyõzõdése szerint bírálta el. A Pp.
30. §-ának megsértését csak a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése valósíthatta volna meg, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg. Az elsőfokú bíróság a Pp.
31. §-ának /1/ bekezdése alapján ítéletében pontos tényállást rögzített, azt megfelelő jogszabályokkal ütköztette, a bizonyítékokat mérlegelte, megindokolva, hogy melyik bizonyítékot miként értékelt. A felperes a Ptk. 19/C. §-ának /1/ bekezdés d/ pontja és /2/ bekezdésének alkalmazhatóságát a Pp.
32. §-ának /1/ bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére nem igazolta, a Legfelsőbb Bíróság az okszerű és a logika szabályainak megfelelően megindokolt ítélet felülmérlegelésére alapot - a felülvizsgálati kérelem keretei között - nem talált. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
33. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperest a felülvizsgálati eljárásban hivatalvezető képviselte, ezért részére a Pp.
34. §-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp.
35. §-ának /3/ bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság perköltséget nem állapíthatott meg. Az alperesi beavatkozónak a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel. A felperes a felülvizsgálati eljárás során 27.600.- Ft illetéket lerótt, a Legfelsőbb Bíróság a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
36. §-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett a további felülvizsgálati illeték viseléséről. Budapest,
37. április
38. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Lénártné dr. Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő