Pfv.VII.20.081/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Nagy Dániel ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fekete László ügyvéd által képviselt alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt a Váci Városi Bíróságon 5.P.20.287/
- szám alatt indult, és a Pest Megyei Bíróság 5.Pf.25.849/2006/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperes részére 15.000 (Tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s : A
- június 8-án kelt megbízási szerződésben a felperes elvállalta az Sz. Óvoda bővítés, átalakítási, felújítási munkáinak műszaki ellenőrzési tevékenységét az építmény bruttó bekerülési összegének 2 %-a megbízási díjért. Az alperes a szerződést azzal a véleményeltéréssel fogadta el, hogy a felperes részt vesz az előkészítő munkában, a kivitelező kiválasztására irányuló pályázati kiírás előkészítésében, a kivitelező kiválasztásában, illetve a kivitelezésre vonatkozó szerződés előkészítésében. Az alperes
- augusztus 12-én kötött vállalkozási szerződést a kivitelezővel. A munkaterület kivitelező részére történő
- április 15-i átadása előtt már bontási munkavégzés történt a helyszínen, az épület egy részén más kivitelező a cserepet és a tetőlécet elbontotta. A kivitelezés során benyújtott részszámlákat a felperes kollaudálta, utoljára
- augusztus 18-án végzett ilyen tevékenységet. Az alperes a felperessel kötött megbízási szerződést
- augusztus 28-án azonnali hatállyal felmondta. Az alperes összesen 624.688 forint megbízási díjat fizetett ki a felperes részére az általa kollaudált kivitelezői számlák arányában. A felperes módosított keresetében összesen 1.404.765 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. 340.000 forintot többletműszaki ellenőri munkák fejében, 274.765 forintot a kollaudált kiviteli számlák összegének és a készültségi fok alapján járó megbízási díjnak a különbsége címén, 290.000 forint a megbízási szerződésen felüli többletmunkák elvégzése címén, 100.000 forintot a korábbi számlái késedelmes kifizetése miatt járó kamat címén, míg 400.000 forintot elmaradt haszon miatti kártérítés címén követelt. Az alperes a
- szeptember 10-én a H. Gy. által leigazolt részszámla alapján 177.363 forintot, a számlával nem igazolt, de ténylegesen elvégzett bontási munkák folytán 10.766 forintot, összesen 188.129 forintot a felperes követeléséből elismert, míg egyebekben a kereset elutasítását kérte. A bíróság jogerős ítéletében 189.633 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperest megbízási díjként a kivitelező által kiállított és az általa kollaudált négy számla alapján 40.102.555 forint vállalkozói díj összegének 2 %-a 802.000 forint, valamint a számlával nem igazolt, de ténylegesen elvégzett bontási munkák 538.330 forint összegének 2 %-a 10.766 forint, összesen 812.766 forint megbízási díj illeti meg. A másodfokú bíróság ebből az összegből levonta az alperes által megfizetett 624.688 forintot, és a különbözetként jelentkező 188.078 forinttal megemelte az elsőfokú bíróság által megítélt 1.554 forintot, és ezen számítás eredményeként 189.632 forint megbízási díj és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a perbeli jogainak érvényesítésében folyamatosan és indokolatlanul gátolta azzal, hogy az eljárási cselekményekről tájékoztatást sem közvetlenül a felperes, sem a jogi képviselő részére nem nyújtott, illetve a bizonyítás indítványainak nem adott helyt, valamint az ügyben többször előterjesztett indítványainak teljesítésére a saját végzésének is ellentmondva az alperest nem kötelezte. A felülvizsgálati kérelem szerint a bíróság az ítéletének alapjául szolgáló tényállást tévesen állapította meg és abból téves, illetve jogellenes következtetéseket vont le. A felperes a felülvizsgálati kérelmében kifogásolta a szakértő tevékenységét. Szerinte a szakértő az elvégzett többletmunkákra vonatkozóan több esetben jogi szakkérdésekben foglalt állást. Arra is hivatkozott, hogy a szakértő az épület készültségi fokára vonatkozóan téves összeget határozott meg, mivel az helyesen 49.309.928 forint. Sérelmezte, hogy a bíróság többszöri határozott indítványa és kérése ellenére nem hallgatta meg személyesen a szakértőt. Érvelése értelmében az alperes is tisztában volt azzal, hogy irányában tartozása állt fenn, amelynek megfizetését azonban a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetéséhez kötötte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt okból nem jogszabálysértő. Alaptalanul hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az elsőfokú bíróság a perbeli jogainak érvényesítésében gátolta. A felülvizsgálati kérelmében a felperes maga is elismerte, hogy az elsőfokú bíróság a felperes bizonyítási indítványának helyt adva több alkalommal felhívta az alperest a felperes által kért okiratok becsatolására. A szakértői véleményt a felperes megismerhette, azzal kapcsolatban az észrevételeit előterjeszthette, és a szakértő válaszolt is a felperes észrevételeire és kérdéseire. Mind az elsőfokú, mind a másodfokú tárgyalás berekesztése előtt a felperesnek lehetősége volt a bizonyítási indítványai előterjesztésére, azonban sem az elsőfokú tárgyalás, sem a másodfokú tárgyalás berekesztése előtt a felperes részéről további bizonyítási indítvány nem hangzott el, ezért a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte további bizonyítási eljárás lefolytatását, miután a perben a Pp.
- §
(2)bekezdésének megfelelően a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének feltételei nem álltak fenn. Alaptalanul sérelmezte a felperes a felülvizsgálati kérelmében a bíróság által megállapított tényállást. A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése során az említett hibáktól mentesen, az aggálytalan szakértői vélemény alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és határozta meg a felperest megillető megbízási díj összegét. Jogszabálysértés nélkül jutott a bíróság arra a következtetésre is, hogy a felperes a Ptk. 483. §
(3)bekezdése alapján előterjesztett kártérítési igényének jogalapját nem tudta bizonyítani, ezért ebben a körben is helytállóan utasította el a bíróság a felperes keresetét. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye. Nem állapítható meg jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja (BH 1994.221.). A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,
- április
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Kováts Rolandné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: