Pf.20278/2006/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.278/2006/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Hubay Gábor ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek dr. Pais József jogtanácsos által képviselt "A" alperes ellen személyiségi jog megsértése és ettől való eltiltás iránt indított perében a Zala Megyei Bíróság

1. június 28.napján kelt 1.P.22.155/2006/
2. számú ítélete ellen a felperes részéről 19.sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes 15 nap alatt megfizetni az alperes részére 5.000,- (Ötezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles a felperes az állam részére az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni 24.000,- (Huszonnégyezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A megyei bíróság az ítéletében a felperes keresetét elutasítva kötelezte a felperest az alperesnek 10.000,- forint perköltség, az államnak pedig 21.000,forint feljegyzett kereseti illeték megfizetésére. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes által sérelmezett mondattöredék szövegkörnyezetéből kiragadva nem tekinthető tényállításnak, hanem a perrel és a közigazgatási üggyel kapcsolatos felperesi magatartásra vonatkozó vélemény-nyilvánítást tükröz. A „szándék vezérli" kifejezés önmagában arra enged következtetni, hogy nem tényállításról van szó. Ez egy értékítélet, amely a tényekből levont következtetés, így nem vezethet a jóhírnév sérelméhez még akkor sem, ha mások nézeteivel ellentétes tartalmat hordoz. Ez csak akkor valósít meg személyiségi jogsérelmet, ha önkényes, nem felelne meg az ésszerű gondolkodásnak, és az értékítélet a valóság hamis színben való feltüntetésén alapszik. Az adott szövegkörnyezetben az alperes az ottani perben mint ügyfél, az általa ismertetett és nem elferdített tények tükrében vont le következtetést, fejtette ki véleményét a felperesnek a közigazgatási perben és az azt megelőző eljárásban tanúsított magatartásáról. Ugyanezt a felperes is megengedte magának az alperes által hivatkozott és a ... Megyei Közigazgatási Hivatal akkor vezetőjéhez címzett levelében. Azzal sem értett egyet a megyei bíróság, melyet a felperes kifejtett, hogy az alperestől a perben a vélemény-nyilvánítás vagy „valótlan tényállítás" körében sokkal visszafogottabb magatartás várható el, mert ügyekben döntő hatóságról van szó. A megyei bíróság álláspontja szerint a perben az ügyfélegyenlőség elve alapján mindkét felet egyenlő jogok illetik meg és a beadvány a Baranya Megyei Bíróság előtt a jelen per felperese által indított közigazgatási perben a bírósághoz címzett, nem nyilvánosságnak szánt beadvány. Így tehát önmagában a beadvány tartalma, mint vélemény-nyilvánítás a felperes eljárásbeli magatartását illetően nem alkalmas a jóhírnév megsértésére, és így a bíróság annak valóságtartalmát nem vizsgálta. Rögzítette a megyei bíróság, hogy a sajtóban közzétett ilyen tartalmú nyilatkozat nem az alperestől származik olyan formában, hogy ezt az alperes vagy valamely képviselője, vagy ügyintézője ismertette volna az újságíróval, magából a cikkből kikövetkeztethető, hogy azt a perbeli beavatkozó "B" család szánta a sajtó elé. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatása, keresetének való helyt adás iránt. Megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait előadta, hogy nem az a szándéka, hogy a szomszéd építkezését megakadályozza, hanem hogy a neki kárt okozó építkezést elhárítsa. E valós tény azonban nem jelenti azt, hogy a szomszéd bármilyen tervének megvalósítását meggátolni kívánná. Az alperes keresetben foglalt mondata nem más, mint e valós tény hamis színben történő feltüntetése. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a közigazgatási hivatal nem egyszerű ügyfél, egy olyan hatósággal szemben, melynek döntéseihez államilag biztosított kényszerítőerő is tartozik, az elvárhatóság szintje magasabb, olyan szervezet, ahol szakképzett jogászok dolgoznak és hivatali kötelességük folytán kell tisztában lenniük nyilatkozatuk hatásaival. Nem vizsgálta a bíróság, hogy ki volt jelen a tárgyaláson, ehhez képest felderítetlen a tényállás abban a vonatkozásában, hogy az újságíró hogyan értesült, illetőleg az alperesi kijelentés - nem a sajtó révén - milyen nyilvánosságot kapott. Túlterjeszkedett az elsőfokú bíróság a kérelmen és az ellenkérelmen, mert a felperesi jogi képviselő levele nem képezte jelen per tárgyát, e tényt nem lehetett volna a mérlegelés körébe vonni. A szakvélemény alapján megállapítható, hogy a szomszéd telke beépíthető számtalan más módon, amellyel a felperesnek nem okoz értékcsökkenést. Azaz azt a fajta beépítést sérelmezi a felperes, amelyre a ... Közigazgatási Hivatal kimondta, hogy nem illeszkedik a környezetébe, és akadályozza a felperesi ingatlan rendeltetésszerű használatát. A fellebbezés elbírálása során megállapította az ítélőtábla, hogy az alperes személyében időközben törvényi jogutódlás történt, jogutód az "A". A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság az általa lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges mértékben helyes tényállást állapított meg, az abból levont jogi következtetését, a keresetnek az alperessel szembeni alaptalanságára vonatkozó érdemi döntését is osztja az ítélőtábla az alábbi eltérő indokolással: A nem vitatott tényállás alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kifogásolt kijelentést - illetőleg a periratba foglalt nyilatkozatot - bár az alperesi jogi személyiséggel rendelkező szervezet nevében eljárva, de az azt képviselő természetes személy tette. Bár a jogi személy jogképes, ám cselekvőképességgel nem rendelkezik, cselekvőképességgel csak a helyette és nevében eljáró természetes személy képviselő bír. Cselekvőséget tehát nem a képviselt, hanem a képviselő tanúsít. A Ptk. 84.§.