A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban, annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt, nem kerülhet sor a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésre. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.749/2016/
- szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Kecskés Krisztián ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: dr. Molnár Lilla jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember 2.K.27.422/2016/
- számú ítélete Budapest Környéki
- napján kelt Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.422/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 400.000 (négyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 3.500.000 (hárommillióötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a P. Kft. (Kft1), az E. B. W. Kft. (Kft2) és az E. J. T. Zrt. (Zrt.) számlái alapján bevallásaiban adólevonási jogot gyakorolt. [2] [3] [4] Az adóhatóság a felperesnél általános forgalmi adó (áfa) adónemben
- évben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban a felperes terhére összesen 87.111.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amit adóhiánynak minősített, 65.333.000 Ft adóbírságot szabott ki, 21.752.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- február
- napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. Érdemi döntését az általános forgalmi adóról szóló
- évi CXXVII. törvény (Áfa tv.)
- §
(1)bekezdésére,
- § a) pontjára,
- §
(1)bekezdés a) pontjára, a számvitelről szóló
- évi C. törvény (Számtv.)
- §
(3)bekezdésére, 165. §
(2)bekezdésére, 166. §
(1)és
(2)bekezdéseire alapította. Az alperes határozatának indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság teljesítette tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét, amelyek alapján jogszerűen állapította meg, hogy a Kft1, a Kft2, a Zrt. és a felperes között a számlákon szereplő gazdasági események ténylegesen nem mentek végbe, az ezekről kibocsátott bizonylatok tartalmilag hiteltelenek, ezért a felperes nem gyakorolhatja adólevonási jogát. A számlák és az azokon feltüntetett gazdasági események kizárólag azt a célt szolgálták, hogy megteremtsék a levonható adó jogszerűségének látszatát, és a felperes ezek adótartalmával csökkenthesse adófizetési kötelezettségét. A számlák fiktívek, mivel az ellenőrzés során kizárólag olyan események és adatok kerültek feltárásra, amelyek összességükben a bizonylatok hiteltelenségét támasztják alá. Nem lehet megállapítani olyan körülményt, és ilyet a felperes sem tudott megjelölni, amely a számlák hitelességének irányába mutatna. A kereseti kérelem és ellenkérelem [5] [6] A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, a terhére előírt fizetési kötelezettség törlését, másodlagosan az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. A jogerős határozat [7] [8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint az alperes eleget tett az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (Art.)
- §-a szerinti tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének. A felperes azonban nem teljesítette a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §-a szerinti bizonyítási kötelezettségét, csupán állította, de nem bizonyította a keresetét alátámasztó tényeket, körülményeket. [9] A Kft1 tekintetében az alperes helytállóan állapította meg, hogy a számlák szerinti mennyiségű tartós élelmiszer szállítására, tárolására, forgalmazására a felperes nem rendelkezett munkaerővel, tárgyi eszközökkel, és ügyvezetője is úgy nyilatkozott, hogy egyszemélyes társaság. Döntő tényként fogadta el, hogy a Kft1 képviselője nem ismerte el a gazdasági események tényleges megtörténtét, és azt állította, hogy nem is ismeri a felperest. [10] A Kft2 tekintetében rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy kizárólag kristálycukrot szerzett be, ezért nem fogadhatók el hitelesnek a kávé továbbértékesítéséről kibocsátott számlái, így az alperesi határozat e körben is megalapozott. [11] A Zrt. tekintetében is az állapítható meg, hogy nem rendelkezett szállításra alkalmas eszközökkel, és kizárólag székhelyszolgáltató által működött, ezért a kereset által vitatott körben jogszabálysértés nem valósult meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatalát kérte, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Álláspontja szerint a határozatok - ideértve az ítéletet is - nem felelnek meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (Ket.)
- §-ában,
- §
(3)bekezdésében, 50. §
(1)bekezdésében, a Pp. 3. §
(3)és
(5)bekezdéseiben, 164. §
(1)bekezdésében, 339/B. §-ában foglaltaknak. Az elsőfokú bíróság nem teljesítette a tényállás tisztázási kötelezettségét, a bizonyítási eljárás során beszerzett adatokból helytelen tényállást állapított meg, és a jogerős ítéletből nem állapíthatók meg a mérlegelés szempontjai, ennek okszerűsége sem tűnik ki. Vitatta a határozatok azon megállapítását, mely szerint a számlákon feltüntetett felek között nem volt gazdasági kapcsolat, érvelése szerint ezt semmilyen adat, illetve tény nem támasztja alá. [13] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárása során betartotta a Pp. 206. §
(1)bekezdésében, 324. §
(2)bekezdés a) pontjában, 213. §
(1)bekezdésében foglaltakat és nem sértette meg az Art. szabályait. Hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp.
- §-a értelmében nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek és a felperes felülvizsgálati kérelme erre irányul. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [15] A felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati eljárás, amit e jellege miatt a Pp. korlátok, keretek közé szorít. A rendkívüli jogorvoslati eljárásban - a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében - nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet. A Pp. 275. §
(2)bekezdése előírja, hogy a jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül (BH
- 29., BH
- 490., KGD
- 40., KGD
- 62., KGD
- 62., BH
- 179.). [16] A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, kiegészíteni. A felülvizsgálati kérelemben nem említett jogszabálysértésre, indokokra, az alapeljárás során el nem bírált tényre, bizonyítékra a kérelem előterjesztője utóbb nem hivatkozhat, és a rendkívüli jogorvoslati eljárás során érdemben csak az bírálható el, ami a felülvizsgálati kérelemben a benyújtására nyitva álló határidőn belül a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően került előterjesztésre [Pp.
- §
(1)és
(5)bekezdés, BH
- 16., BH
- 290., BH
- 164., BH
- 122.]. [17] A Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdése értelmében 60 napon belül kell előadni a felülvizsgálati kérelemben a jogszabálysértés megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felülvizsgálati kérelemben nem elégséges általánosságokra utalni, hanem konkrétan meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek miatt a fél a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kéri, és a törvényi szabályozás értelmében e körben nem fogadható el korábbi beadványokra való hivatkozás sem, a felülvizsgálati kérelmet jogi képviselővel előterjesztő félnek részletesen ki kell fejtenie álláspontját (BH 2002. 164., BH 2009. 122.). [18] Az előzőekben ismertetett törvényi követelményeknek nem felelt meg a felülvizsgálati kérelemnek az a része, amely a Pp. 206. §
(1)bekezdésének, 221. §
(1)bekezdésének megjelölése nélkül vitatja az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelését és ítéletének indokolását. Az alperes keresettel támadott adóhiányt megállapító határozata továbbá nem mérlegelési jogkörben hozott érdemi döntés, ezért ennek felülvizsgálatára nem alkalmazható a felperes által megjelölt Pp. 339/B. § -a, amely a mérlegelési jogkörben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata kapcsán tartalmaz szabályozást. A mérlegelési jogkörben hozott határozat nem azonosítható a tényállás feltáráshoz, a megalapozott és jogszerű tényállás megállapításához szükséges bizonyítékértékeléssel (KGD 2013. 104., EBH 2013. K. 46.). [19] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a bíróságnak kizárólag a felek indítványai alapján, és az ügy érdemi eldöntése szempontjából releváns tények tisztázása érdekében kell bizonyítást lefolytatnia, mivel adóügyi perekben hivatalból bizonyítást nem vehet fel (Pp. 163. §
(1)bekezdése, 336/A. §
(1)bekezdése). A felperes az eljárásban - a Pp.
- §-a alapján eljárva - bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, ezért alaptalanul hivatkozott e körben eljárási szabálysértésre. Az elsőfokú bíróság - a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan állapította meg, hogy az alperes teljesítette a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét, amelyre nem a Ket. felperes által megjelölt rendelkezései, hanem az Art.
- §-a az irányadó. Önmagában az alperesi határozat tényállását vitató érvelés - ezt alátámasztó bizonyítékok hiánya miatt - nem alkalmas a Pp. 336/A. §
(2)bekezdésében foglaltak alkalmazására (KGD
- 140., BH
- 74.). [20] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyben a jogsértő bírói jogalkalmazással összefüggésben keletkezett jogsérelmek orvosolhatók. A felülvizsgálati eljárásban a közigazgatási hatóság eljárására visszavezethető már elbírált jogsértések már nem reparálhatók [Pp.
- §
(2)bekezdése, 272. §
(2)bekezdése, KGD
- 170.]. [21] A Kúria - a rendelkezésére álló iratok alapján - rögzíti azt is, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott a Pp.
- §
(3)és
(5)bekezdéseiben foglaltak megsértésre is. Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés egyébként is csak akkor állapítható meg, ha az hiányos, iratellenes, avagy téves, a logika szabályainak ellentmondó tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, mivel ez nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs törvényi lehetőség. [22] Tekintettel arra, hogy a jogerős ítélet megfelel a Pp. 206. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, az ebben megállapított tényállás jogszerű, okszerűek, helytállóak az ebből levont ténybeli és jogkövetkeztetések is, a felperes felülvizsgálati kérelme - tartalmát tekintve - a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, de erre az előzőekben részletezettek miatt - nem kerülhetett sor. [23] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság eljárása és határozata a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért eljárási szabályt. Rögzíti azt is, hogy az megfelel a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályoknak is, amelyek megsértésre a felperes nem is hivatkozott, ezért a jogerős ítéletet - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján - hatályában fenntartotta. Záró rész [24] A pervesztes felperes a Pp. 270. §
(12)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [25] A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésében és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IMr. 13. §
(2)bekezdésében foglaltakon alapul. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. ,
- május
- . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk.bíró