Kfv.35409/2016/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A támogatási kérelemnek minden egyes részkérdésre tartalmaznia kell a kérelmező válaszát. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.409/2016/

1. szám A tanács tagjai: . Lomnici Zoltán tanácselnök . Kurucz Krisztina előadó bíró . Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Helmeczy László ügyvéd Az alperes: alperes neve A per tárgya: támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
2. március
3. napján kelt 17.K.27.032/2016/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi 17.K.27.032/2016/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
6. június 1-jén a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához
7. évben igényelhető támogatások jogcímre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz kérelmet terjesztett elő. [2] [3] [4] Az alperes a
8. szeptember
9. napján kelt 168/1501/1321/4/
10. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Indokolása szerint felperes az elérhető 116 maximális pontszámból 99 szakmai pontot kapott, amely nem érte el a támogatás alsó határa szerinti 100 pontot. A pályázat „III. Termelés bemutatása III.
11. Minőségbiztosítási rendszer" rovatban a felperes megnevezett minőségbiztosítási rendszert, azonban azt nem ismertette. A kitöltési útmutató III.
12. pontja szerint a pályázó: „Amennyiben tervezi valamilyen minőségbiztosítási rendszer bevezetését, kérjük nevezze meg, majd röviden ismertesse!". Felperes válasza a következő volt: „Tervezem a nyerstej előállításban a HCCP élelmiszer-biztonsági rendszer bevezetését, amennyiben lehetőség van rá. Így a feldolgozó üzemek is nyomon követhető, ellenőrzött alapanyaghoz juthatnak. Segítségül veszem a H. Tanácsadó Kft. szolgáltatását, hogy mindig megbízható, naprakész legyen a gazdaságom, és így a vevői kör is bizalmasabban fordul hozzám". A minőségbiztosítási rendszer bemutatásának hiánya miatt a maximálisan adható 1 részpontszámból az alperes e kérdésre 0 pontot adott. A kereseti kérelem [5] [6] A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Kifogásolta, hogy a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozón nem volt meghatározva a „röviden" ismertetés mit jelent. Álláspontja szerint az általa válaszként közölt információ rövid ismertetésnek minősül, megnevezte ugyanis a minőségbiztosítási rendszert, amelynek a bevezetését tervezi. Azt is megjegyezte továbbá, hogy segítségül igénybe veszi a H. Tanácsadó Kft. szolgáltatását. Az 1 részpontszámot mindezek alapján meg kellett volna kapnia. Az elsőfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a felperes pályázati nyilatkozata nem tartalmazza a HCCP rendszernek még csak rövid bemutatását sem. A leírás egy része a HCCP rendszer bevezetésének céljára utal (a feldolgozó üzemek is nyomon követhető, ellenőrzött alapanyaghoz jutnak), valamint csupán arra hivatkozik, hogy a rendszer kialakításához tanácsadó cég szolgáltatását kívánja igénybe venni. Amennyiben a felperes a kérelem nyomtatványon a keresetlevelében már megjelenő a HCCP rendszerre vonatkozó leírást összefoglalta volna, az már a minőségbiztosítási rendszer bemutatása követelményének megfelelt volna. Az alperes helytállóan állapította meg, hogy a pályázat e része nem teljesíti a feltételeket, így arra pont nem volt adható. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. [10] Álláspontja szerint a határozat nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló
13. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B.§-ában foglaltaknak, mert a közigazgatási szerv az eljárási szabályokat nem tartotta be, a tényállást nem kellő mértékben tárta fel, az indokolásban a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége nem tűnik ki, a mérlegelési szempontok sem voltak teljes körűek. Sérelmezte, hogy pályázatában több helyen is megnevezte a megjelölt minőségbiztosítási rendszert, amelyet a hatóságnak értékelnie kellett volna. Az alperes egyértelműnek minősíti a pontlevonás szükségességét és indokoltságát, ugyanakkor ilyen előírást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a
14. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015.(IV.28.) MvM rendelet (a továbbiakban: Jogcím r.) nem tartalmaz, így az ítélet e vonatkozásban törvénysértő. A felperes lényegében megismételte a keresetében foglaltakat, álláspontja szerint pályázatának e vitatott részében a törvényi feltételeket teljesítette. [11] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokolása [12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [13] Elsődlegesen rögzíti a Kúria, hogy a peres felek által nem vitatottan a pályázat üzleti terv részében a „III. Termelés bemutatása - III.
15. Minőségbiztosítási rendszer" rovat III.
16. pontjában a kérdés az volt, hogy a pályázó: „Amennyiben tervezi valamilyen minőségbiztosítási rendszer bevezetését, kérjük nevezze meg, majd röviden ismertesse!". [14] A Kúria a közigazgatási iratanyag vizsgálata alapján megállapította, az alperes határozatában, az elsőfokú bíróság ítéletében a valósággal egyezően rögzítette, hogy a pályázó felperes pályázatának üzleti terve a minőségbiztosítási rendszer ismertetését nem tartalmazza. E ténykérdésben az alperes és az elsőfokú bíróság nem tévedett. [15] A minőségbiztosítási rendszer ismertetésének hiányában azt a hatóság nem értékelhette (nem volt mit), amelyből következően az értékelés, minősítés szabályait meg sem sérthette. A Pp. 339/B.§-a a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatra vonatkozóan tartalmaz szabályokat, azonban olyan törvényi rendelkezéseket, amelyeket a hatóság az ügyfél mulasztása miatt nem alkalmazhatott, meg sem sérthetett. A felperes a Pp. 339/B.§-a sérelmére ezért alaptalanul hivatkozott. [16] A Jogcím r. 9.§