Pfv.22020/2015/7 – Kúria

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.22.020/2015/

1. A tanács tagjai: . Molnár Ambrus a tanács elnöke, Dr. Ambrus Zoltán előadó bíró, Dr. Madarász Anna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Kállay és Társa Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Ádámi Csaba ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Szabolcs András ügyvéd A per tárgya: bérleti díjtartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 4.Gf.75.678/2014/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 30.G.303.799/2012/
3. Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 50.800 (Ötvenezernyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. - Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 136.500 (Százharminchatezerötszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
4. szeptember 3-án a felperes mint bérbeadó és az alperes mint bérlő között három hónap időtartamra bérleti szerződés jött létre, mely alapján a felperes bérbe adta az alperesnek az EEN400/1250 számú CNC esztergagépet. A bérleti díj összegét havi 400 euró + áfa összegben határozták meg. A felperes a gépet
5. szeptember 6-án átadta az alperesnek, üzembe helyezte. A gép átadása előtt az alperes háromhavi bérleti díjat megfizetett a felperesnek. [2] Három hónap elteltével az alperes a gépet nem adta vissza a felperesnek. A felperes 2011 decemberétől a 2012 májusáig tartó időszakra nézve a bérleti díjról számlákat bocsátott ki,
6. június 11-i keltezésű levelében felszólította az alperest a számlák ellenértékének 3 napon belüli megfizetésére, továbbá a bérlet tárgyául szolgáló gép 3 napon belüli kiadására. Az alperes a felhívásnak nem tett eleget. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében az EEN-400/1250 számú CNC esztergagép kiadására kérte kötelezni az alperest, továbbá 9.200 euró lejárt használati díj és az ez után járó kamat megfizetésére. Előadta, hogy a tervezett 3 hónap időtartam után az alperes úgy nyilatkozott, hogy a gépet továbbra is bérelni kívánja, azonban erre az időre eső bérleti díjat nem fizette meg. Álláspontja szerint a bérleti szerződéssel nem érintett időszakra nézve a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj illeti meg. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a felek között bérleti szerződés jött létre 3 hónap időtartamra, az erre eső bérleti díjat meg is fizette. Vitatta azt, hogy továbbra is bérelni kívánt 3 hónap eltelte után a gépet, állítása szerint abban állapodtak meg
7. november
8. napján szóbeli úton, hogy a bérlet tárgyát szolgáló gépet elcserélik az ő tulajdonában álló Weboturn ferdeágyas CNC esztergagépre. Állítása szerint a Weboturn esztergagép meghibásodása miatt a felperes javítási munka elvégzését, az esztergagép vezérlőjének cseréjét vállalta azzal, hogy ennek a 3 hónapos időtartamára biztosít cseregépet bérleti konstrukció keretében oly módon, hogy a bérleti díjat a vezérlő ellenértékébe a felek beszámítják. A Weboturn esztergagép javítását a felperes megkezdte, a peres felek között azonban vita alakult ki, ugyanis a felperes a vezérlő kicserélésén túlmenően egyéb indokolatlan javításokat, átalakításokat is elvégzett. A meg nem rendelt javítási munkálatok díjának a tárgyában a felek között vita alakult ki, ezt a vitás helyzetet rendezték úgy a felek, hogy az esztergagépek tulajdonjogának a cseréjére került sor oly módon, hogy a felperes fizet 3000 euró összeget
9. május
10. napjáig az alperes részére. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére az EEN400/1250 számú CNC esztergagépet, továbbá fizessen meg részére 15 napon belül 1200 eurót, valamint annak kamatát. Ezt meghaladóan a kereset elutasításáról rendelkezett. Az elsőfokú bíróság kitért arra, hogy a perben rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetett megállapítani azt, hogy akár a felek közti bérleti szerződés határozatlan időtartamú alakítására sor került, akár azt, hogy csereszerződés jött volna létre. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felek között a 3 hónap időtartamra létrejött bérleti szerződés megszűnésével az alperes jogalap nélkül tartja birtokában a felperesi esztergagépet, ezért annak kiadására köteles, valamint kötelezte az alperest az általa nem vitatott összegű bérleti díj fizetésére. [6] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét helybenhagyta. Az elsőfokú ítélet indokolását pontosította annyiban, hogy a bérlemény további használata ellen a felperes nem tiltakozott a határozott időtartamú bérleti szerződés megszűnését követően, ezért az határozatlan időtartamúvá alakult át, ennek megfelelően a szerződésben kikötött bérleti díj a szerződés felmondásáig, azaz az esztergagép visszakövetelésének időpontjáig jár a felperesnek, így az elsőfokú bíróság ítéletében megítélt 1200 euró tőkeösszeg a
11. december,
12. január és
13. február hónapokra jutó bérleti díjat fogja át. Mivel a felperes a további 8000 euró tőkeösszegű marasztalásra irányuló keresetének elutasítását érintően nem terjesztett elő fellebbezést, így a másodfokú bíróság ezt a részt nem érintette. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Ennek indokaként azt jelölte meg, hogy az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat helytelenül mérlegelték, mivel a peres felek között csereszerződés jött létre az alperes által előadottak szerint. A bérleti szerződésből eredő anyagi jellegű követeléseiket a felek rendezték, így a felperes az esztergagép kiadását, illetve bérleti díj fizetését sem igényelheti alappal. [8] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [10] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
14. §-ának

(2)bekezdésében meghatározott keretek között bírálta felül. Az alperes felülvizsgálati kérelmében az eljárt bíróságok mérlegelési tevékenységét, a megállapított tényállást támadta. Felülvizsgálati eljárás keretében a tényállás felülmérlegelésére csak kivételesen kerülhet sor, abban az esetben, ha a tényállás okszerűtlen, iratellenes, valamint logikai ellentmondást tartalmaz. Az adott esetben a megjelölt körülmények egyike sem állapítható meg, az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló adatokat, bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának

(1)bekezdésében foglalt előírásnak megfelelőn értékelték, így eltérő tényállás megállapításának nincsen helye. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítélet hatályában való fenntartásáról rendelkezett a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján. Záró rész [11] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperes ily módon pervesztesnek minősül, ezért a Pp. 78. §ának

(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárással felmerült költségeit megtéríteni. E körben a Kúria a felperest képviselő ügyvéd munkadíját vette számításba, melynek összegét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának

(5)bekezdése és 4/A. §-ának

(1)bekezdésében írtak figyelembe vételével, forgalmi adót felszámítva határozta meg. Az alperes a részére engedélyezett illetékfeljegyzési jogra tekintettel nem fizette meg előzetesen a felülvizsgálati eljárás illetékét, annak megfizetésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 38. §-ának

(1)bekezdése alapján köteles. Budapest,

1. november
2. Dr. Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke Dr. Ambrus Zoltán s.k. előadó bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró