A határozat elvi tartalma: A doktori cím bejegyzésének alapjául bemutatott határozat hamis voltának büntetőbírósági megállapítása esetén a doktori cím bejegyzését a személy- és lakcímnyilvántartásból törölni kell és vissza kell vonni a személyazonosító igazolványt, a lakcímet igazoló hatósági igazolványt és a vezetésre jogosító okmányt is, amelyek kiállítására a doktori cím bejegyzése szolgált. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.38.115/2016/
- A tanács tagjai:. Kovács András a tanács elnöke . Fekete Ildikó előadó bíró . Kovács Ákos bíró A felperes: I.rendű felperes neve () Képviselője:. Geréb Marianna ügyvéd () Az alperes: alperes neve (alperes címe) Képviselője:ácsos A per tárgya: doktori cím törlése tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.283/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.283/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya a
- október 29én kelt iratában értesítette a alperes neve Balatonfüredi Járási Hivatalát, hogy büntetőeljárást folytat a Btk. 342.§-a szerint minősülő intellektuális közokirat hamisítás bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás során megállapították, hogy a felperes
- szeptemberében jegyeztette be a doktori címét a járási hivatalnál, ennek alapjául az Oktatási Hivatal 1923/
- számú határozata szolgált. Ez a határozat a felperes külföldön megszerzett diplomájának honosításáról rendelkezett. A Balatonfüredi Rendőrkapitányság eljárása során azt állapította meg, hogy az Oktatási Hivatal határozata hamis, azt a felperes által a honosítással kapcsolatos eljárással megbízott személy készítette és adta át a felperesnek, őt ezzel megtévesztve. A Veszprémi Járásbíróság a 9.BPK.13008/2014/
- számú végzésével a felperes által megbízott személy terhére a közokirat-hamisítás tényét megállapította. A felperes annak ellenére, hogy számára is egyértelművé vált a határozat hamis volta, a doktori címének törléséről nem intézkedett. Az elsőfokú hatóság a
- december 16-én kelt VE-03B/KAB/35373/
- számú határozatával a felperes doktori címének bejegyzését a személy- és lakcímnyilvántartásból törölte és a felperes részére kiadott személyazonosító igazolvány, a lakcímet igazoló igazolvány és a vezetésre jogosító okmány visszavonását rendelte el. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
- február 22-én kelt VEB/005/00687-3/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A hatóságok döntésüket a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
- évi LXVI. törvény (a továbbiakban: T.) 29.§
(3)bekezdésében, illetve az e törvény végrehajtásáról szóló 146/1993.(X.26.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 15/B.§
(1)bekezdésében, illetve 19.§-ában foglaltakra alapozták. Hivatkoztak még a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999.(XI.24.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 3.§ a) pontjában, 18.§
(3)bekezdés b) pontjában és 26.§
(2)bekezdésében foglaltakra, valamint a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011.(XII.28.) Korm.rendelet 36.§
(12)bekezdésében foglaltakra. A kereset és ellenkérelem [3] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§
(1)bekezdésében foglalt előírást az alperes megszegte, a tényállást hiányosan tárta fel, ebből [4] következően az abból levont következtetése is megalapozatlanok és jogsértőek. Kifogásolta, hogy nem kapott kézhez semmilyen hiteles dokumentumot arra vonatkozóan, hogy a doktori címe alapját képező diplomát a hatóság milyen okból vonta kétségbe. A Magyar Hatóságok nem a diplomát kibocsátó egyetemet keresték meg, hanem az Ukrán Oktatási Hivatalt, amely egy nem ellenőrzött e-mail címről küldött vissza egy általánosan megfogalmazott választ, amelyből akár arra is lehet következtetni, hogy a kibocsátott diploma nem eredeti. Kifogásolta a felperes, hogy ezen e-mailt többszöri kérése ellenére sem bocsátotta a hatóság a rendelkezésére. Állította a Ket. 72.§
(1)bekezdés e), a) pontjának sérelmét is, mivel az alperesi határozat nem tartalmazta a külföldi hatósági tájékoztatást, arra csak közvetetten hivatkozott. Álláspontja szerint a nyomozóhatóság megállapítása nem tekinthető jogerős bírósági döntésnek, az ártatlanság vélelme megilleti. A bizonyítási kötelezettség a alperest terhelte, a felperesi indítványok figyelmen kívül hagyásával járt el azonban és e kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A bíróság ítélete [5] [6] A bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a T. 29.§
(1)és
(3)bekezdésére, a Vhr. 15/D.§
(1)bekezdésére, a Korm.rendelet 18.§
(3)bekezdés b) pontjára hivatkozott. Kifejtette, hogy a felperes doktori címének bejegyzése a nyilvántartásba az Oktatási Hivatal határozata alapján történt meg, erről azonban a Veszprémi Járásbíróság jogerős határozatában megállapította, hogy hamis. Tekintettel arra, hogy a személyazonosító igazolvány tartalmának a nyilvántartás tartalmával meg kell egyeznie, jogszerűen döntött a hatóság Korm.rendelet 26.§
(2)bekezdés a) pontjában és 28.§
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel a személyazonosító igazolvány visszavonásáról. E jogszabály 30.§
(4)bekezdése szerint ugyanis a személyazonosító igazolványba a doktori címet a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba történt bejegyzéssel egyezően kell feltüntetni. Erre tekintettel a vezetői engedély visszavonása is jogszerű volt a 326/2011.(XII.28.) Korm.rendelet 36.§
(10)bekezdése alapján. Rámutatott arra a bíróság, hogy téves a felperes azon érvelése, hogy nem kapott kézhez olyan hiteles dokumentumot, amely alátámasztaná, hogy diplomáját milyen okból vonták kétségbe. A hatóságok az eljárásuk során a felperes diplomájának létezését, megfelelőségét nem vizsgálták, így hivatalos eljárást sem folytattak le e körben, nem keresték meg a külföldi hatóságot, hivatalt. A doktori cím nyilvántartásba való bejegyzésének alapja hamis hatósági határozat volt, e ténynek jogerős büntető bírósági ítélet általi megállapítása szolgált a hatósági eljárás alapjául. A nyilvántartásba való bejegyzés ugyanis hatósági határozathoz kötött és amennyiben ennek hamissága megállapítható, a bejegyzett címnek a nyilvántartásból való törlésének van helye, amely maga után vonja az ennek alapján kibocsátott személyazonosító okmány és vezetői engedély visszavonását is. Tekintettel arra, hogy a hatóságok olyan bizonyítást nem folytattak le, amelyre a felperes hivatkozott, illetve a döntésüket nem is olyan bizonyítékokra alapították, amelyeket a felperes említ, így a határozatuk indokolásában ezek nem is szerepelhettek, ebből következően eljárási jogsértés az alperes terhére nem volt megállapítható. Megjegyezte a bíróság, hogy a jogerős büntető bírósági döntés 2014. októberében született, az okirat hamisságáról a felperesnek tudomása volt, azóta gondoskodhatott volna diplomája megfelelő honosításáról, amely a nyilvántartásba szereplő adat megfelelőségét alátámaszthatta volna. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett kérte a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Arra hivatkozott, hogy a bíróság ítélete anyagi jogszabályt sért, a Ket. 50.§
(1)bekezdésébe ütközik és az ítéletben az általa közölt tények és körülmények nem kerültek értékelésre, ennek indokát a bíróság nem adta meg, ezért az ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 221.§
(1)bekezdését is. A kereseti kérelmében foglaltakkal egyezően hangsúlyozta, hogy semmilyen hiteles dokumentumot nem kapott kézhez arra vonatkozóan, hogy a doktori címe alapját képező diploma pontosan milyen okból került kétségbevonásra. A hatóság a Ket. 72.§
(1)bekezdés ea) pontja megsértésével hozta meg döntését, mivel azokban nem szerepel az indokolási részben említett, még soha nem látott külföldi hatósági tájékoztatás. A másodfokú határozat is csak közvetett hatósági tájékoztatásra hivatkozik. Kifogásolta, hogy az alperes elmulasztotta beszerezni az ügyben a közvetlen bizonyítékot (Ukrán Oktatási Hivatal e-mail üzenete), akkor járt volna el körültekintően és a jogszabályoknak megfelelően, ha bevárta volna az esetleges büntető bírósági jogerős ítéletet. Hivatkozott arra, hogy a Ket. 3.§
(2)bekezdés b) pontja és a Ket. 2.§
(3)bekezdése is megsértésre került. Kifejtette a felperes, hogy a Ket. 50.§
(1)bekezdése - összhangban az Art. rendelkezéseivel - kifejezetten kimondja, hogy a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A bizonyítékok körét az Art. 97.§
(5)bekezdése majdnem teljesen azonosan szabályozza a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaival. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [11] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával minden tekintetben helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. [12] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 270.§
(2)bekezdése és 272.§
(2)bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275.§
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [13] Mindenekelőtt leszögezi a Kúria, hogy a bíróság eljárása során a Ket. rendelkezéseit nem alkalmazta és így meg sem sérthette, a bírósági eljárásra a Pp. szabályai voltak az irányadók. Úgyszintén érthetetlen volt a felülvizsgálati kérelemnek az Art-re vonatkozó hivatkozása is, ugyanis a jelen közigazgatási per tárgyát képező alperesi határozatnak az Art-hez, annak alkalmazásához semmi köze nem volt. [14] A felperes felülvizsgálati kérelmének tartalmi hivatkozását illetően hangsúlyozza a Kúria, hogy a felperes doktori címe bejegyzésének alapjául szolgáló dokumentumként az Oktatási Hivatal 1923/2011. számú határozatát mutatta be. E határozat a külföldön megszerzett diplomájának honosításáról rendelkezett. Ezen határozatról a büntetőeljárás során megállapítást nyert, hogy az hamis. A felperes annak ellenére, hogy számára is egyértelművé vált a határozat hamis volta, nem intézkedett doktori címének törléséről. [15] Minden tekintetben helyesen, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el az elsőfokú hatóság akkor, amikor a rendőrkapitányság átirata alapján, az ahhoz csatolt bírósági döntés alapulvételével a felperes doktori címének bejegyzését a személyi és lakcímnyilvántartásból törölte, személyazonosító igazolványát, a lakcímet igazoló hatósági igazolványt és a vezetésre jogosító okmány visszavonását rendelte el. A felperes által benyújtott határozat hamis voltának igazolása a Veszprémi Járásbíróság által lefolytatott büntetőügyben megállapítást nyert. Jogszerűen döntött tehát a hatóság a Korm.rendelet 26.§
(2)bekezdés a) pontja és 28.§
(1)bekezdés a) pontja alapján a személyazonosító igazolvány visszavonásáról. Ugyanezen jogszabály 30.§
(4)bekezdése szerint ugyanis a személyazonosító igazolványba a doktori címet a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba történt bejegyzéssel egyezően kell feltüntetni. Kiemeli a Kúria, hogy a személyazonosító igazolvány tartalmának a nyilvántartás tartalmával meg kell egyeznie. Erre tekintettel a vezetői engedély visszavonása is jogszerű volt, a 326/2011.(XII.28.) Korm.rendelet 36.§
(12)bekezdésében foglaltak alapulvételével. [16] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a jogszabályi rendelkezésekből következően a hatóságnak mérlegelési jogköre nincs, a nyilvántartásból törölnie kellett a doktori címet, illetőleg vissza kellett vonnia a valótlan adatokat tartalmazó személyazonosító igazolványt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a vezetői engedélyt. [17] Megalapozottan állapította meg a bíróság a perben rendelkezésre állt iratok alapján, hogy az ügyben eljárt hatóságok eljárásuk során a felperes diplomájának létezését, megfelelőségét nem vizsgálták, mivel az az ügy tárgya szempontjából irreleváns volt. A doktori cím törlésének alapja a külföldön szerzett doktori cím honosítását tanúsító okirat hamis volta volt. Ez az eljárás során egyértelműen bizonyítást nyert, ezért ehhez képest nem kellett azt vizsgálnia a hatóságoknak, sem a bíróságnak, hogy a külföldön szerzett doktori címet igazoló okirat hamis-e vagy sem. Erre vonatkozóan eljárás lefolytatási kötelezettségük nem volt. Alaptalanul hivatkozott tehát a felperes arra, hogy a felülvizsgált alperesi határozat indokolásának alapjául szolgáló okiratokat nem tárták elé és tényállás tisztázási hiányosság állt fenn. A perben felülvizsgált közigazgatási döntések egyetlen és ugyanakkor megfelelően elégséges okirati alapja a honosításról rendelkező határozat hamis voltának büntetőeljárásbeli megállapítása volt. [18] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [20] A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp. 270.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdés szerinti kötelezte. [21] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése értelmében köteles, amelynek mértéke az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésének megfelelően alakult. Budapest,
- június
- Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő