A határozat elvi tartalma: A hirdető logójának a hirdetőtáblán történő elhelyezése önmagában nem hoz létre közterület-használati díj fizetési kötelezettséget.
- IV. Tv.
- §,
- IV. Tv.
- §,
- IV. Tv.
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.806/2015/
- A tanács tagjai: . Molnár Ambrus a tanács elnöke Dr. Szűcs József előadó bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: felperes neve. A felperes képviselője: Dr. Megay Györgyi ügyvéd Az alperes: alperes neve. alperes címe. Az alperes képviselője: DR. Bócsi Szabolcs ügyvéd A per tárgya: számlatartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 2.Gf.75.057/2014/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budai Központi Kerületi Bíróság 16.P/G.XI.21.836/2013/
- Rendelkező rész - A jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 160.000 (százhatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. - A le nem rótt 550.000 (ötszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a hrszú, a valóságban utcában lévő ingatlanok területének egy részét a Zrt-től, a hrszú, a valóságban utcában lévő ingatlan egy részét a TÜZÉP Vállalattól vette bérbe reklámtáblák elhelyezése céljából. Az alperes a utcai ingatlanon egy 12 m2 felületű 2 darab vasrúd által tartott reklámtáblát helyezett el. Az alperes és a Kft. város területén más helyeken is bérelt területeket reklámtáblák elhelyezésére. Az alperes és a Kft. megállapodtak abban, hogy az általuk bérelt területek használatát elcserélik egymással. A megállapodásnál fogva a szóban lévő ingatlanrészek a Kft. használatába kerültek. A Kft. a hrszú és a hrszú utcai ingatlanon egy-egy darab 12 m2 felületű hirdetőtáblát helyezett el az iratokhoz csatolt tulajdoni lapok tanúsága szerint. A hrszú ingatlanok 1991 évben Megyei Jogú Város tulajdonába kerültek; a tulajdonjog bejegyzése az ingatlannyilvántartásba azonban csak 2003 évben történt meg. A hrszú ingatlan tulajdonosa eredeti felvétel címén a Magyar Állam; az ingatlanra a vagyonkezelői joga van bejegyezve 2005 óta. A reklámhordozók közterületen való elhelyezéséért járó díjat Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2007.(V.17.) önkormányzati rendelete alapján a felperes jogosult érvényesíteni. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes keresetében 5.505.039 forint és ebből 4.761.892 forint után
- március 2-től, 743.144 forint után
- május 30-tól járó kamatok megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a hirdetőtáblákon nem ő helyezett el plakátokat, hanem a Kft, ezért a hirdetőtáblákért járó díjak megfizetésére sem ő köteles. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság a főkövetelésben az alperest a kereset szerint marasztalta, a főkövetelés után azonban a követeltnél alacsonyabb kamatlábbal számított kamatot, a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot ítélt csak meg. Az ezt meghaladó 7 % kamatra irányuló részében a keresetet elutasította. Ítéletét a következőkkel indokolta: A gazdasági reklámtevékenységről szóló
- évi XLVIII törvény (Grt.) értelmében a reklám közzétevője az a személy, aki a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkezik kés ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi. A Grt.
- §
(4)bekezdése szerint a szabadtéri reklámhordozón a reklám közzétevője köteles azonosítható módon feltüntetni a cég nevét továbbá székhelyét, lakóhelyét. A 14/2007.(V.27.) önkormányzati rendelet 5. §
(2)bekezdés úgy szól, hogy a közterületi reklámhasznosító szervezet a hirdetmény közzétevőjével köteles megkötni a közterület hasznosítási szerződést. Az önkormányzati rendelet 5. §
(13)bekezdése értelmében a közterület használati szerződés nélküli használat esetén a
- számú mellékletben meghatározott díj háromszorosát kell fizetni. A
- számú melléklet az óriásplakát-hely bérleti díját négyzetméterenként havi 2400 forintban határozza meg. A táblákat a Kft. használta, így ő tekinthető közterület használónak. A plakátokon azonban az alperes neve volt feltüntetve, így a felperes alappal feltételezhette, hogy a plakátokat az alperes helyezte el. Az „alperes magatartása a Ptk.
- §a szerinti joggal való visszaélést valósított meg, mivel az alperesnek tudnia kellett, hogy ha a Kft. önként nem veszi fel a kapcsolatot a felperessel, a felperes elveszti annak lehetőségét, hogy a tényleges használóval szemben érvényesítse a közterület használati díj iránti, jogszabályon alapuló igényét". Az alperes ezért a Ptk.
- §
(1)és
(4)bekezdése értelmében nem hivatkozhat arra, hogy a reklámfelületet nem ő hasznosította. Az alperestől az is elvárható volt, hogy a Kft. perbe hívja. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet a főkövetelés tekintetében megváltoztatta s a keresetet egészében elutasította, a perköltség vonatkozásában helybenhagyta, a másodfokú perköltség viselésére azonban már a felperest kötelezte. A jogerős ítélet indokolása szerint: A hrszú utcai ingatlanokon a hirdetőtáblákat a Kft. állította fel, a hrszú utcai ingatlanon lévő tábla tulajdonjogát az alperes átruházta a Kft-re. Ezeket a tényeket a felperes nem vonta kétségbe. A felperes a keresetének jogcímét közterület használati díjban jelölte meg, az elsőfokú bíróság az alperest ezen a jogcímen is marasztalta, a marasztaló ítéletének jogszabályi alapjaként a Ptk. 5. §-át, valamint 4. §
(1)és
(4)bekezdését jelölte meg. A közterületet azonban nem az alperes használta, ezért a közterület használati díj fizetési kötelezettsége szóba sem jöhetett. Annyiban helytálló az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy az alperes a perindítást megelőzően nem az elvárható módon járt el, ennek a helyteleníthető alperesi magatartásnak azonban csak a perköltségviselésre kiható következménye van. Az alperesnek tájékoztatnia kellett volna együttműködési kötelezettsége alapján a felperest arról, hogy a reklámhordozóknak nem ő a tulajdonosa, ezért a Pp. 80. §
(6)bekezdése szerint az elsőfokú perköltséget pernyertessége ellenére az alperesnek kell viselnie. Az alperestől az nem volt elvárható, hogy a Kft-t perbe hívja. A felperesnek azonban lehetősége lett volna arra, hogy a keresetét az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt a Kft-re is kiterjessze, s így a követelését a tényleges használóval szemben érvényesítse. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a keresetének maradéktalanul helytadó ítélet meghozatalát kérte; a jegybanki alapkamatot 7 %-kal meghaladó kamatokra is igényt tartott, annak ellenére, hogy a kamatkövetelését részben elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést nem fellebbezte meg. Azzal érvelt, hogy az óriásplakátokon az alperes neve volt, ezért a reklám közzétevőjének az alperes számít. Kifejtette, hogy a bíróság a fél által megjelölt jogcímhez nincs kötve, így nem volt akadálya annak, hogy a bíróság a követelését kártérítés címén ítélje meg; a másodfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. Hangsúlyozta, hogy ha az alperes nem akarta, hogy közzétevőnek tekintsék, ellenőriznie kellett volna a plakátokat és a nevét azokról el kellett volna távolíttatnia. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Kiemelte, hogy a reklámtáblák tulajdonosa a Kft. volt, így a Grt. 3. § k) pontja értelmében közzétevőnek is az minősül. Kártérítés címén pedig nem volt marasztalható, mert kártérítésre alapított keresetet a felperes nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [11] A Pp. 270. §
(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. A másodfokú bíróság helytálló érdemi döntést hozott, a jogerős ítélete indokaival azonban a Kúria nem értett maradéktalanul egyet. [12] Az első-és másodfokú bíróság egyaránt téves jogi álláspontot foglalt el, amikor abból indult ki, miszerint a peres felek között polgári jogi jogviszony és szerződéses kapcsolat jött létre. Emiatt tévesen vizsgálták a Ptk.
- §
- § és
- § által meghatározott feltételek fennállását és abból tévesen jutottak arra a jogi következtetésre, hogy az alperest az együttműködési kötelezettség megsértése miatt kártérítési felelősség terheli. A felek közötti szerződéses jogviszony hiányában ez nem volt megállapítható és ezzel összefüggésben az alperes terhére jogsértő magatartás nem volt kimutatható. Emellett az alperest a felperessel szemben jogok sem illeték, kötelezettségek sem terhelték, ezért ezért a részéről visszaélésszerű joggyakorlás sem volt kimutatható. [13] A felperes a keresetét a 14/2007.(V.27.) önkormányzati rendelet
(13)bekezdésére alapította, amely szerint a közterületet közterület-használati szerződés nélkül használó a
- számú mellékletben meghatározott mértékű közterület-használati díjat köteles fizetni.díj háromszorosát kell fizetni. A perben nem vitás tényállás szerint a keresetben érvényesített közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége a Kft szerződés nélküli közterület-használata alapján keletkezettz. Mivel a törvény idézett rendelkezélse ezt a fizetési kötelezettséget a közterület tényleges használójának a terhére írja elő, annak az adott esetben nem az alperes, hanem közvetlenül maga a Kft tartozik eleget tenni. Ezért az alperessel szemben előterjesztett kereset teljesítésére nem volt jogi lehetőség. Az alperes logójának a hirdetőtáblákon történt elhelyezése önmagában nem hoz létre közterület-használati díj fizetési kötelezettséget. A döntés elvi tartalma [14] A Kúria mindezért a jogerős ítéletet indokainak részbeni módosításával és kiegészítésével a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni az alperes felülvizsgálati költségét. [16] A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Molnár Ambrus a tanács elnöke Dr. Szűcs József előadó bíró Dr. Madarász Anna bíró