Győri Ítélőtábla Gf.II.20.079/2017/4/I. A Győri Ítélőtábla a dr. Borbás Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a Strausz Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen szerződés létrehozása iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék
- február
- napján kelt 15.G.40.089/2014/
- szám alatti ítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen (Háromszáztizenhétezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget. meg az alperesnek 317.500 Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes
- január
- napjától biztosítja ... nagyközségben a közműves ivóvíz ellátást, míg ..., ..., ... és ... települések esetében
- május
- napjától kezdődően a szennyvízelvezetést. A felperes tevékenységét megelőzően ...en az ivóvíz ellátást az alperes, míg az említett négy település szennyvízelvezését a ... Víziközmű Üzemeltető Kft. végezte. A szennyvízelvezetés és tisztítás közüzemi szolgáltatásra a ... Víziközmű Üzemeltető Kft. „fa" felperes, valamint jelen per alperese között a szerződést a Székesfehérvári Törvényszék G..../2009/
- szám alatti és a Fővárosi Ítélőtábla Pf..../2012/
- szám alatti határozatával hozta létre, mivel ezen felek a szennyvízelvezetési-tisztítási szolgáltatás díjában nem tudtak megállapodni. A jogerős bírósági határozat alapján
- évtől kezdődően a köbméterenkénti díj 152.Ft + áfa összegű volt. A ... Hivatal (a továbbiakban: ...H) a felperes részére ... közműves ivóvízellátásra, illetve a négy település közműves szennyvízelvezetés és tisztítás szolgáltatására először a 415/
- számú határozatával
- július
- napjáig, majd a 2457/
- számú határozatával
- december
- napjáig adott ki működési engedélyt. Végül a
- december
- napján kelt 2016/2608-22 szám alatti határozatával a felperes részére
- szeptember
- napjáig adott ki működési engedélyt. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/
- (II.27.) Kormányrendelet
- számú melléklete a ...i szennyvízelvezetési agglomerációba tartozóként jelölte meg - más mellett - ..., ..., ... és ... településeket is. A .... Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi hatóság a
- októberben kelt 35.700/9039-8/
- számú határozatával adott ki a felperes részére
- október
- napjáig vízjogi üzemeltetési engedélyt a négy település szennyvízelvezetési létesítményeinek üzemeltetésére. A határozat szerint a szennyvíz befogadója az alperes által üzemeltetett közműhálózat, majd a ...i tisztítótelep. A hatóság a határozat indokolásában arra is kitért, hogy a szennyvízhálózat a ...i hálózattal egy rendszerként épült ki, a létesítési engedélyek alapján a városi tisztítómű alkalmas a szennyvíz befogadására, tisztítására. A .... Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a felperes részére a 35.700/2225-6/
- számú határozatával vízjogi üzemeltetési engedélyt adott ki ... ivóvíz ellátására. Az elsőfokú vízügyi hatósági határozatot (35.700/22256/
- szám) az alperes fellebbezése folytán eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a 35.000/5496/3/
- számú határozatával helybenhagyta. Az alperes közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresete alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a K..../2016/
- szám alatti ítéletével a jogerős közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot újabb eljárás lefolytatására kötelezte. A közigazgatási bíróság ítélete indokolása szerint a megismételt eljárásban a vízügyi hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a felperes milyen vízbázisból tud szolgáltatási kötelezettségének eleget tenni, ha ez csak az alperes közreműködése útján biztosítható, akkor átadás-átvételi szerződés létrejött-e közöttük, illetőleg a szerződés hiányának milyen jelentősége van a szolgáltatás ellátásának szempontjából. Az eljárás részbeni megismétlése során a .... Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a
- február
- napján kelt 35.700/205-9/
- számú határozatával a felperes részére vízjogi üzemeltetési engedélyt adott ki ... település ivóvíz ellátását szolgáló vízi létesítmények fenntartására és üzemeltetésére. A határozat indokolása szerint ... község vízellátását szolgáló vízi létesítmények a ...i városi rendszerhez való csatlakozással kerültek kiépítésre, ... vízellátása jelenleg máshonnan nem biztosítható. A perbeli felek között nem áll fenn a víziközműves kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó visszterhes szerződés, átadási szerződés. Az átadási szerződés megléte nem feltétele a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásának. A felperes keresetében ... község ivóvíz átadás-átvételi - ; valamint ..., ..., ... és ... települések szennyvíz átadás-átvételi szerződése létrehozását kérte a Ptk. 6:71.§
(1)bekezdése, valamint a víziközmű szolgáltatásról szóló
- évi CCIX. törvény (Vkszt.)
- §
- pontja és
- §
(1)bekezdése alapján. Keresetében azzal érvelt, hogy ... ivóvíz ellátására és a négy település szennyvízelvezetésére az alperes által üzemeltetett víz- és szennyvízhálózattal szerves műszaki egység áll fenn. Álláspontja szerint az átadási szerződést a vízdíjra 94,6 Ft/m3 + áfa - míg a szennyvízre 152.Ft/m3 + áfa díjjal kell létrehozni. Utóbb (
- május 13-án) keresetét úgy módosította, hogy elsődlegesen annak megállapítását (Pp.123.§) kérte, hogy a felek között ráutaló magatartással - szennyvíz esetén
- május
- napjától, ivóvíz szolgáltatásra
- január
- napjától - a szerződés létrejött. Másodlagosan a szerződés létrehozását a Ptk.6:72.§-a alapján, arra hivatkozással kérte, hogy az alperes a gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul zárkózik el a szerződés létrehozásától. A felperes álláspontja szerint a Vkszt.76.§
(1)bekezdése, 77.§
(1)bekezdése alapján a szolgáltató miniszteri árrendelet hiányában a
- január
- napján jogszerűen alkalmazott díjat, jelen esetben szennyvíznél a 152.Ft + áfa/m3 -, míg ivóvíz esetében a 186,48.Ft + áfa/m3 díjat alkalmazhatja. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felek között szerződéskötési kötelezettség a Ptk. és a Vkszt. alapján nem áll fenn. A felperes engedélyesként ... ivóvíz ellátását elláthatja saját vízkészletből, avagy más szolgáltatóktól, így a ... Zrt-től, avagy a ....víz Zrt-től vásárolt vízzel. A szennyvízelvezetés, szállítás nemcsak az alpereshez kiépült hálózaton lehetséges, hanem szippantó autókkal is. Az utóbbi időszakban megnövekedett ...i ivóvízszolgáltatási igény miatt ... részére a ivóvíz-szolgáltatást - ; míg a pénzügyi-gazdasági feltételek romlása miatt a négy település részére a szennyvízelvezetést már nem tudja biztosítani. Az elsőfokú bíróság a
- november
- napján kelt 70/I. sorszám alatti végzésével a felperes megváltoztatott keresetét a Pp.146/A.§
(1),
(6)bekezdései alapján elutasította. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolásában elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes keresetében megjelölt jogszabályi rendelkezések (Ptk.6:71.§
(1)bekezdés, 6:256.§
(2)bekezdés, a Vkszt.2.§
- pontja és 67.§-a) alapján fennáll-e a felek között szerződéskötési kötelezettség. A törvényszék az említett jogszabályok értelmezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy - világos, egyértelmű, szerződéskötési kötelezettség jogszabályi megfogalmazása hiányában - szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn. Utalt a bíróság a Vkszt.
- június
- napjától hatályos 67.§
(1a)bekezdésére, amely szerint az átadási szerződés aláírt példányát tájékoztatásul meg kell küldeni az ...H részére. Ebből következően - ugyan a törvény nem ír elő az átadási szerződésre írásbeli formát az átadási szerződés írásba foglalása az engedélyes érdeke. Így a Vkszt. 67.§
(1)bekezdésében meghatározott visszterhes átadási szerződés létrehozása csupán lehetőség az egymással műszakilag kapcsolatban álló közszolgáltatók számára, de nem kötelezettség. Ezt a jogszabályi értelmezést támasztotta alá az ...H bíróság megkeresésére küldött közlésében is. Végül a bíróság kitért arra, hogy nem kétségesen a felperes által működtetett víz- és szennyvízhálózatok az alperes által üzemeltetett ...i hálózatokhoz kapcsolódnak műszakilag. A műszakilag célszerű együttműködési lehetőségből azonban nem következik szerződéskötési kötelezettség. A műszaki kapcsolódás annak vizsgálatára alapot adhat, hogy az alperes a gazdasági erőfölényével visszaélve megalapozatlanul zárkózott-e el a szerződés megkötésétől. Jelen perben azonban ez nem volt vizsgálható, mivel a bíróság a felperes ilyen tárgyú megváltoztatott keresetét elutasította. Elsődlegesen az elsőfokú ítélet Pp.252.§
(2)bekezdése - , míg másodlagosan Pp.252.§
(3)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezése - , harmadlagosan az ítélet megváltoztatása és a felperes első-, vagy másodlagos keresetének való helytadás - , míg negyedlegesen a keresetváltoztatást elutasító végzés megváltoztatása és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen arra mutatott rá, hogy a törvényszék ítéletében foglaltaktól részben eltérően a felperes rendelkezik víziközmű-szolgáltatói engedéllyel, működési engedéllyel és üzemeltetési engedéllyel is mind az ivóvíz szolgáltatás, mind pedig a szennyvízszolgáltatás esetében. Utalt a módosított 25/
- (II.27.) Kormányrendelet I. számú mellékletére, amely szerint a ...i agglomeráció központjához tartozik - a felperes által ellátottal együtt - hét település. Ezért a jogszabályból következően ..., ..., ... és ... települések szennyvize nem vezethető (vihető) máshová, csak ...ba. Megítélése szerint a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény (Vgt.)
- számú melléklete
- pontja agglomeráció meghatározásából következően a jogszabályi kötelezettség teljesítése a települések szolgáltatói között szerződéskötési kötelezettséget is jelent egyben. A szerződéskötési kötelezettség jogszabályi alapjaként hivatkozott a Vkszt.1.§
(1)bekezdés c/ pontja ellátási felelősség - és az 1.§
(1)bekezdés d/ pontja szerinti szolgáltatói felelősség elvére, valamint a Vgt.13.§
(1)bekezdésére. A vízjogi üzemeltetési engedélyekből következően a felperes által működtetett, illetve az alperes által üzemben tartott víziközmű-rendszerek összekapcsoltak, egységet képeznek és nem működhetnek másként „mint hogy ... köteles átadni a vizet ...nek (… )a szennyvizet is ...nak, az alperesnek kell átadni és azt ... rendszerén elvezetni a szennyvíztisztítóba." Megítélése szerint a vízügyi hatósági határozatokból, valamint a törvényszék G..../2015/31. szám alatti részítéletéből nem együttműködési lehetőség következik, mivel a műszaki összekapcsoltság miatt kizárólag csak egy üzemmód létezik, tehát „nincs lehetőség, hanem determináltság van". Nincs más műszaki mód arra, hogy a felperes máshonnan kapjon vizet, mással kössön szerződést. A Vkszt.67.§
(1)bekezdése azon szövegrésze, mely szerint a viziközműves kapcsolódó szolgáltatás visszterhes szerződés alapján nyújtható, nem eshetőlegességet fejez ki, hanem kizárólagosságot. Helyesen a szerződéskötési kötelezettséget a jogszabályok nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is előírhatják. Hivatkozott az ...H
- április
- napján kelt levelére, melyben a hivatal kifejtette, hogy a szerződés létrehozására csak bírósági úton van lehetőség. Ebből az következik, hogy az ...H véleménye is az, hogy a bíróság hozza létre a szerződést. A megváltoztatott keresetét elutasító 70/I. sorszám alatti végzést amiatt vitatta, mert a felperes keresetváltoztatása, kereset kiterjesztése - az eredeti kereset fenntartása mellett - megfelelt a Pp.146/A.§
(4)bekezdésében foglaltaknak. A gazdasági erőfölénnyel visszaélésre hivatkozás eljárásjogi értelemben nem keresetváltoztatás, mivel a felperes - a Pp.146.§
(5)bekezdés a/ pontja szerint - a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megalapozására csak újabb tényeket hozott fel, illetve a felhozottakat kiigazította. Részletezte az alperes
- november
- napján benyújtott érdemi ellenkérelmét, majd a
- február
- (
- tjk.),
- április
- (
- tjk.), a
- június
- (
- tjk.) és a
- szeptember
- (
- tjk.) megtett alperesi nyilatkozatokat, illetve F.L. tanú vallomását. Megemlítette a törvényszék által a G..../
- szám alatti perben
- december
- napján meghozott részítéletet, valamint a Pécsi Ítélőtábla felperes felszámolási ügyében hozott határozatát. Mindezekből a peradatokból azt a következtetést vonta le, hogy a konkrét esetben a Pp.146/A.§
(4)bekezdése alapján - az utóbb megismert tényekre figyelemmel - helye volt a kereset megváltoztatásának. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Kiemelte a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K..../2016/
- szám alatti ítéletével megsemmisített vízjogi üzemeltetési engedély után a .... Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a
- február
- napján kelt 35.700/205-9/
- számú határozatával kiadott újabb engedélyt. Előadta, hogy ezt a határozatot ismételten bíróság előtt támadta meg, mivel a vízügyi hatósági eljárásban elmaradt mindenfajta vizsgálat. Vitatta, hogy ... kizárólag ...ból lenne vízzel ellátható, és azt is, hogy szakértők állapították volna meg a vízhozam elegendőségét. Vitatta, hogy a nagyvenyimi és a ...i vízhálózat hidraulikailag, jogilag és a tulajdoni viszonyokat illetően egy rendszer lenne. A víziközmű kapcsolódó szolgáltatásra szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn, ilyen kötelezettség csak a felhasználó és szolgáltató viszonyában van, a felperes pedig nem felhasználó. Helyesen a bíróság megkeresésére a ...H is úgy foglalt állást, hogy a vízvételi, szennyvíz-átadási szerződések megkötéséről a feleknek kell megegyezniük. Fenntartotta, hogy nem kíván a felperessel szerződést kötni, szerződés létrehozása esetén pedig azt nem lenne képes teljesíteni. Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés pedig nem hozható létre. Egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával abban, hogy a felperes keresetváltoztatását elutasította. A törvényszék a helyesen megállapított tényállásból helyes jogkövetkeztetésre jutva utasította el a felperes szerződés létrehozása iránti keresetét. Ezen túl a törvényszék az eljárásjog szabályainak megfelelően határozott a felperes megváltoztatott keresete elutasításáról. Ezért a fellebbezés nem alapos. A törvényszék az elsőfokú ítélettel együtt felülbírált (Pp.
- § /1/ bekezdés)
- november
- napján kelt 70/I. szám alatti végzésével a felperes
- május
- napján megváltoztatott keresetét a Pp. 146/A. § /1/, /6/ bekezdései alapján utasította el. A kötelező jogi képviselet alá eső perben (Pp. 73/A. § b./ pont, ba./ alpontja) a felperes
- október
- napján jogalakítási keresetet terjesztett elő, melyben ivóvíz és szennyvíz átadás-átvételi szerződés létrehozását kérte a Ptk. 6:
- § /1/ bekezdése, a Vkszt.
- § 27./ pontja és
- § /1/ bekezdése alapján. Az alperes érdemi ellenkérelme előterjesztését (
- sorszám alatt,
- november
- napján) követően több mint 30 nappal (
- május 13-án) a felperes az említett eredeti keresetét megváltoztatta. Elsődlegesen a jogalakítási kereset helyett megállapítási keresetet (Pp.
- §) terjesztett elő, melyben annak megállapítását kérte, hogy a felek között ráutaló magatartással az ivóvíz- és szennyvíz átadási szerződés létrejött. Másodlagosan (és egyben vagylagosan) újabb jogalakítási keresetet terjesztett elő, melyben a szerződés létrehozását kérte a Ptk. 6:
- §-a alapján arra hivatkozással, hogy az alperes a gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul zárkózik el a szerződés létrehozásától. Az eredeti és a megváltoztatott kereset egybevetése alapján a felperes a fellebbezésében tévesen hivatkozott arra, hogy a Pp.
- § /5/ bekezdés a./ pontja szerint valójában nem történt keresetváltoztatás. Keresetváltoztatás alatt a keresetnek a per tárgyát képező elemei, tehát a keresettel érvényesített jog, az annak alapját képező tényállás és a kereseti kérelem bármelyikének megváltoztatását kell érteni (Szegedi Ítélőtábla Gf.II..../2015/
- szám). A jogalakítási kereset helyett megállapítási kereset - illetve másodlagosan - az eltérő ténybeli és jogi alapon nyugvó újabb jogalakítási kereset előterjesztése nem minősíthető csupán úgy, hogy a felperes a keresete megalapozására pusztán újabb tényeket hozott fel, vagy a felhozottakat kiigazította. A felperes esetbeli megváltoztatott keresetében részben módosult a kereseti kérelem (jogalakítás helyett elsődlegesen megállapítási kereset); részben pedig a keresettel érvényesített jog és az annak alapjául szolgáló tények változtak meg. A felperes eredeti jogalakítási keresetét a jogszabályban előírt szerződéskötési kötelezettségre alapította; a megváltoztatott kereset azonban részben a szerződés ráutaló magatartással létrejöttén -, illetve részben az alperes gazdasági erőfölényével visszaélésen (Ptk. 6:
- §) alapult. A Ptk. 6:
- §-a , valamint a 6:
- § szerint a szerződés létrehozása egymástól eltérő kereseti jogcímeket jelent, és így eltérő tények bizonyítását teszi szükségessé (BDT2007.1397.). A Pp.
- § /5/ bekezdés d./ pontja ugyan nem minősíti keresetváltoztatásnak, ha a felperes a megállapítás helyett teljesítést (Pp.
- § /1/ bekezdés) vagy teljesítés helyett megállapítást követel (Pp.
- §). A perbeli esetben azonban a felperes a keresetét nem a törvényben írt módon változtatta meg, hanem részben jogalakítási kereset helyett megállapítást követelt. A jogalakítási kereset megváltoztatását azonban a Pp.
- § /5/ bekezdés d./ pontja nem ad korlátlan felhatalmazást. Az alperes
- november
- napján érkezett írásbeli fellebbezési ellenkérelméből a felperes tudomást szerezhetett arról, hogy az alperesi álláspont szerint jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn, és az alperes megítélése szerint a felperes más szolgáltatóval is megkötheti az ivóvíz-, és szennyvíz átadási szerződést. Erre figyelemmel az alperes a szerződéskötéstől elzárkózott. Az alperes
- február
- napján megtartott tárgyaláson és a
- június
- napján megtartott tárgyaláson (10.,
- tárgyalási jegyzőkönyv) előadott védekezéséből pedig a felperes arról is értesülhetett, hogy az alperes a megnövekedett víz-, és szennyvízfogyasztásra hivatkozással sem kívánja megkötni az átadási szerződéseket a felperessel. A felperes ezért a fellebbezésében arra is kellő alap nélkül hivatkozott, hogy a Pp. 146/A. § /4/ bekezdése szerint önhibáján kívül csak az első tárgyalást követően jutott tudomására a keresetváltoztatása alapjául szolgáló tény, bizonyíték. Helyesen már az alperes elsőfokú tárgyalás során kiegészített érdemi ellenkérelméből kiderült a felperes számára, hogy az alperes elzárkózik az átadási szerződések megkötésétől. Ezért a felperes már az ellenkérelem előterjesztésekor határozhatott úgy, hogy a keresetét a részére nyitva álló 30 napos határidőn belül (Pp. 146/A. § /1/ bekezdés) megváltoztatja, és a Ptk. 6:
- §-ára alapított szerződés létrehozása iránti kereset helyett (illetve mellett) a Ptk. 6:
- §-a alapján is keresetet terjeszt elő. Ezt azonban csak az érdemi ellenkérelem benyújtását követő 30 napon túl nyújtotta be, melyet ezért az elsőfokú bíróság a 70/I. szám alatti végzésével a Pp. 146/A. § /6/ bekezdése szerint helytállóan utasított el. A törvényszék a jogvita, az eredeti kereset érdemében is helyesen foglalt állást. A Ptk. 6:
- § /1/ bekezdése értelmében a bíróság csak azokban az esetekben hozhatja létre a felek közötti szerződést, amikor a feleket jogszabály rendelkezése alapján szerződéskötési kötelezettség terheli, és az egyik fél elzárkózik a szerződés megkötésétől. A jogszabályban meghatározott szerződéskötési kötelezettség hiányában a szerződési szabadság elve érvényesül, amely alapján a felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg a másik szerződő felet és szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát (Ptk. 6:
- § /1/-/2/ bekezdés). Az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint a jogszabályban meghatározott szerződéskötési kötelezettségnek kétségtelennek, egyértelműnek és közvetlennek kell lennie. Ezért - a fellebbezés érvelésével szemben - több jogszabályhely egybevetett értelmezése, analógia és közvetett kötelezettség alkalmazása útján szerződéskötési kötelezettség nem határozható meg. A Vkszt.
- § 27./ pontja értelmező rendelkezése és a
- § /1/ bekezdése visszterhes szerződést az átadási szerződésre előíró szabálya azonban szerződéskötési kötelezettséget nem határoz meg. Nem írt elő ilyen kötelezettséget a fellebbezésben felhívott Vkszt.
- § /1/ bekezdés c./ pontja ellátási felelősség és az
- § /1/ bekezdés d./ pontja szerinti szolgáltatói felelősség elve sem. A fellebbezésben szintén alkalmazni kért Vgt.
- §-a a felek jogviszonyára nem alkalmazható, az
- július
- napjától hatálytalan. A perbeli felek víziközmű hálózatai összekapcsoltsága - jogszabályi kötelezettség hiányában - szintén nem jár szerződéskötési kötelezettséggel. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- § /2/ bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján viselni köteles a másodfokú eljárásban felmerült saját, illetve alperesi perköltséget. Ez utóbbi - ügyvédi munkadíjból álló - perköltség összegét az ítélőtábla a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- § /2/, /5/-/6/ bekezdései alapján az Áfa-val növelt 317.500 forintban határozta meg. G y ő r ,
- július
- Dr. Ferenczy Tamás sk. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Szalay Róbert sk. bíró Dr. Bajnok István sk. bíró