← Magyarország

Bfv.216/2017/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A kizárólagosan a felülvizsgálat elvont megengedhetőségi feltételére hivatkozó, de az azt alátámasztó konkrét okot nem tartalmazó, vagyis meg nem indokolt indítvány bármely megengedhetőségi feltétel esetében a törvényben kizárt. II. Rendes jogorvoslati eljárásban az egyik terheltre vonatkozó hatályon kívül helyezési ok kihathat a jogorvoslattal nem élő terheltre is, ámde ez nem érvényesül a felülvizsgálati eljárásban, melynek alapvető logikája az, hogy egy alapítélet felülbírálatára kizárólagosan azon terhelt tekintetében kerülhet sor, amelyik tekintetében a felülvizsgálati ok megvalósult. III. Azt, hogy a járásbíróságnak mikor kell tanácsban eljárnia, a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határa, s nem az adott ügyben ténylegesen kiszabható büntetés tartama alapján döntendő el. Azaz ebből a szempontból közömbös, hogy a Btk. Általános Részében szabályozott halmazati büntetésként - vagy más, a büntetési tételkeret felső határát tágító rendelkezés alapján - kiszabható-e nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.216/2017/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Katona Sándor bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. július
  3. Az ügy tárgya: garázdaság bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű és társai Első fok: Járásbíróság 12.Fk.234/2012/
  4. ítélet,
  5. november
  6. tárgyalás Másodfok: Balassagyarmati Törvényszék 4.Fkf.21/2016/
  7. végzés,
  8. április
  9. nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... III. rendű terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a garázdaság bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az ... III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Balassagyarmati Járásbíróság 12.Fk.234/2012/
  10. számú ítéletét és a Balassagyarmati Törvényszék 4.Fkf.21/2016/
  11. számú végzését ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Balassagyarmati Járásbíróság a
  12. november
  13. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 12.Fk.234/2012/
  14. számú ítéletével ... III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [
  15. évi IV. törvény (korábbi Btk.)
  16. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [korábbi Btk. 195. §
(1)bekezdés], közösség tagja elleni erőszak bűntettében [korábbi Btk. 174/B. §
(1)bekezdés] és közösség tagja elleni erőszak bűntettében [korábbi Btk. 174/B. §
(1a)bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt - 4 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Az elsőfokú ítélet a fiatalkorú I. rendű és II. rendű, továbbá az egyaránt felnőttkorú V. rendű, VI. rendű és VII. rendű terheltek tekintetében a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. Az ismeretlen helyen lévő felnőttkorú IV. rendű terhelt tekintetében az ügy elkülönítésre került. [3] A ... III. rendű terheltet érintően kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Balassagyarmati Törvényszék a
  1. április
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 4.Fkf.21/2016/
  3. számú végzésével az elsőfokú ítéletet a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [4] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen - egy beadványban másik alapítéletet is érintően - ... III. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a bíróság törvényes vád hiányában járt el, az elsőfokú bíróság nem volt törvényesen megalakítva és a másodfokú végzés meghozatalában kizárt bíró vett részt. [5] A III. rendű terhelt indítványa szerint a bíróság egyesbíróként járt el, holott az I. rendű és II. rendű terhelt fiatalkorú volt. Erre tekintettel tanácsban és egyik ülnökként pedagógussal kellett volna eljárnia. [6] A III. rendű terhelt állította továbbá, hogy más eljárási szabálysértés is történt, mert a VII. rendű terhelt tanúvallomásának a felvétele jogellenesen beszerzett bizonyíték. E bizonyíték felhasználása pedig kihatott a (nem konkretizált) „cselekmény” minősítésére és a büntetés kiszabására. E tanúvallomást ki kellett volna rekeszteni a bizonyítékok közül. [7] Végül a III. rendű terhelt megkérdőjelezte a vád törvényességét is - ugyancsak indokolás nélkül és hivatkozott a Be.
  4. §
(1)bekezdés II.b) pontjára is. [8] Mindezek alapján a jogerős marasztaló döntés hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését indítványozta. [9] A Legfőbb Ügyészség a BF.871/2017/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [10] Átiratában részletesen kimunkálta és bemutatta, hogy az elsőfokú bíróság valamennyi terhelt tekintetében törvényesen járt el egyesbíróként. A fiatalkorú I. rendű és II. rendű terheltek érdekében pedig arra jogosult nem nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Miután a III. rendű terhelt tekintetében is törvényesen járt el egyesbíróként az elsőfokú bíróság, őt érintően sem történt ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés. Az indítvány tehát a bíróság törvényes megalakításának hiányát [Be.
  2. §
(1)bekezdés II.a) pont] állító részében nem alapos. [11] A Legfőbb Ügyészség szerint a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések és a törvénysértő módon beszerzett bizonyíték eljárásjogilag tilalmazott mérlegelése legfeljebb az ún. relatív eljárási szabálysértések közé tartozik, így felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. Másrészt az irányadó tényálláshoz kötöttség miatt a tényállás esetleges megalapozatlansága törvényesen nem is támadható. [12] Nincs köze a törvényes vád tartalmi követelményeihez annak, ha a nyomozás során a VII. rendű terhelt tanúvallomását jogellenesen szerezték be, amint azt a III. rendű terhelt állította a felülvizsgálati indítványában. A bíróság erre tekintettel nem járt el törvényes vád hiányában [Be. 373. §
(1)bekezdés I.c) pont], és ekként az indítvány ebben a részében is alaptalan. [13] A Legfőbb Ügyészség jelezte még, hogy a terhelt hivatkozott ugyan a „cselekmény” törvénysértő minősítésére és törvénysértő büntetés kiszabására [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont], ám erre vonatkozó egyetlen anyagi jogi érvet sem jelölt meg. Ugyanez a helyzet a Be. 373. §
(1)bekezdés II.b) pontjának puszta megjelölése kapcsán is, mert semmivel sem igazolta, hogy ügyének elbírálásában kizárt bíró vett volna részt. [14] Mivel a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálandó egyéb eljárási szabálysértést nem észlelt, ezért a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta a III. rendű terhelt tekintetében. [15] A III. rendű terhelt védője nem tett észrevételt a Legfőbb Ügyészség átiratára. [16] A III. rendű terhelt az észrevételében a 4/
  1. BJE jogegységi határozatra hivatkozással továbbra is azt állította, hogy a fiatalkorú I. rendű terhelt miatt az ő tekintetében is a fiatalkorúakra vonatkozó összetételben megalakított bíróságnak kellett volna eljárnia. [17] A VII. rendű terhelt jogellenesen beszerzett vallomásának felhasználására tekintettel a vádat megalapozatlannak tartotta, és erre figyelemmel állította továbbra is, hogy az törvénytelen. Ennek lett következménye a törvénysértő minősítés és törvénysértően túlzott büntetés. [18] A III. terhelt a kizárt bíróra hivatkozását azzal indokolta meg, hogy a másodfokú bíróság tanácsának tagja volt ... bíró, a Salgótarjáni Járásbíróság bírája, aki ellen más ügyében elfogultságot jelentettek be. Erre nézve csatolta a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bkk.10952/2015/
  2. számú végzését. [19] III. A Kúria azt állapította meg, hogy ... III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos, a Legfőbb Ügyészség indítványa megalapozott. [20]
  3. A III. rendű terhelt kifogásolta a VII. rendű terhelt nyomozás során felvett tanúvallomásának szerinte jogellenes beszerzését és felhasználását. [21] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be.
  4. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okokból van helye. [22] A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. §
(1)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [23] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [24] A III. rendű terhelt eljárási kifogása felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható. A Be. 416. §
(1)bekezdése alapján a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések ezen eljárásban eleve közömbösek, s az esetlegesen jogellenesen beszerzett bizonyíték felhasználása ugyancsak az irányadó tényállás törvényben tilalmazott - közvetett - támadásának tekintendő. [25] A Kúria emlékeztet arra, hogy valamennyi - s közöttük a VII. rendű - terhelt nyomozás során történt tanúkénti kihallgatását az alapügyben a III. rendű terhelt védője már kifogásolta. Az elsőfokú bíróság e tanúvallomások felhasználhatóságának helytálló indokát adta a Be. 291. §
(2)bekezdésére utalással (elsőfokú ítélet 7-
  1. oldal), amivel a másodfokú bíróság is egyetértett (másodfokú ítélet
  2. oldal
  3. bekezdés). [26] A törvény ugyanis maga számol ezzel a lehetőséggel. Ezért nem érvényesíthető az a szabály, hogy „nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg” [Be.
  4. §
(4)bekezdés]. Függetlenül attól, hogy a Legfőbb Ügyészség szerint „(a) rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthetően gyanúsítottként kihallgatható személy tanúkénti kihallgatását lehetőség szerint el kell kerülni” (LFNIGA/80/
  1. számú Emlékeztető a Be. alkalmazásának egyes kérdéseiről 98.4.) pont). [27] A III. rendű terhelt indítványa ezen részében a törvényben kizárt. [28]
  2. A III. rendű terhelt indítványa szerint a VII. rendű terhelt nyomozás során tett tanúvallomásának a felhasználása kihatott a „cselekmény” (feltehetően, mert ebben volt a VII. rendű terhelt a III. rendű terhelt társa, a tényállás I.
  3. pontjában rögzített garázdaság bűntette) minősítésére és a kiszabott büntetésére. [29] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
  4. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése (
  1. fordulat) vagy a büntetőjog más szabályának megsértése (
  2. fordulat) miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [30] A Kúria azt állapította meg, hogy a III. rendű terhelt ez utóbbi felülvizsgálati ok alátámasztására semmilyen érvet nem hozott fel. Erre tekintettel nincs mit megvizsgálni, értelmezni és felülvizsgálni. Ez az elemi fogyatékosság ugyancsak az indítvány vonatkozó részének a törvényben kizártságát eredményezi. [31] A Kúria e körben utal a Bfv.II.252/2015/
  3. számú határozatában már megfogalmazott érvekre. Aszerint a felülvizsgálat körében más a törvényben elvontan megfogalmazott megengedhetőségi feltétel, amely alapján felülvizsgálatnak helye van, és más a megengedhetőségi feltételt alátámasztó konkrét ok (indok), amit az indítványnak tartalmaznia kell az érdemi elbírálás érdekében. Ezért a Be.
  4. §
(2)bekezdés
  1. mondatában foglalt azon szabálynak, hogy a felülvizsgálati indítványt a felülvizsgálat okának - és céljának - megjelölésével kell benyújtani, az a valóságos értelme, hogy az „ok” megjelölendősége valójában az indokolás követelménye. Másként fogalmazva: a kizárólagosan a felülvizsgálat elvont megengedhetőségi feltételére hivatkozó, de az azt alátámasztó konkrét okot nem tartalmazó, vagyis meg nem indokolt indítvány bármely megengedhetőségi feltétel esetében a törvényben kizárt. [32]
  2. A III. rendű terhelt azt állította felülvizsgálati indítványában, hogy a másodfokú bíróság végzésének meghozatalában kizárt bíró vett részt. [33] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja, illetőleg a Be. 373. § II.
  2. b)pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [34] A III. rendű terhelt az indítványában még nem, de észrevételében már megindokolta ezt a kifogását. [35] A Kúria e szabályszegés megvizsgálásakor abból indult ki, hogy a kizárási okok meghatározása és előírása mindig valamely konkrét ügyre vonatkozik (EBH 2016.B.14.). Azt a törvényi feltételt, miszerint az ügy elfogulatlan megítélése valamely bírótól nem várható, mindig csak az adott konkrét ügy valóságos tényei alapján lehet megállapítani, s csak olyan feltárt adatok alapján, amelyek a bíró pártatlansága iránt ésszerű (megalapozott) kételyt ébreszteni alkalmasak (EBH 2014.B.4.). [36] A Fővárosi Ítélőtábla 1.Bkk.10952/2015/3. számú végzéséből kitűnik, hogy az a III. rendű terhelt ellen folytatott másik büntetőügyre vonatkozik. Abban az ügyben az Egri Járási Ügyészség társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt emelt vádat a III. rendű terhelt ellen. A Salgótarjáni Járásbíróság bírái pedig nem a III. rendű terhelt személye miatt, hanem azért jelentettek be elfogultságot, mert azon ügy sértettje a Balassagyarmati Járásbíróság egyik bírájának az édesapja volt. [37] Következésképpen ... bírónak, mint a másodfokú bírósági tanács egyik tagjának az elfogultságára hivatkozás nem bizonyult alaposnak. [38] 4. A III. rendű terhelt indítványa szerint a VII. rendű terhelt nyomozás során felvett tanúvallomásának a felhasználása megkérdőjelezi a vád törvényességét is. [39] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdés I.c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. [40] Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi [Be. 2. §
(2)bekezdés]. [41] A törvényes vád fogalma és a VII. rendű terhelt nyomozás során felvett tanúvallomásának a felhasználása között nincs semmiféle összefüggés. [42] Egyébként pedig a vád törvényességét nem érinti, hogy a vád törvényesen beszerzett és ellenőrzött bizonyítékon alapszik-e, azaz a vád anyagi jogi megalapozottsága a vád törvényessége szempontjából közömbös (EBH 2014.B.17.). Másként fogalmazva: a vád törvényességét nem érinti annak esetleges megalapozatlansága. Ez utóbbi az érdemi döntés tárgya (BH 2012.86.). [43] E részében a III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [44] 5. A III. rendű terhelt indítvány szerint a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. [45] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §
(1)bekezdés II.a) pont
  1. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. [46] A járásbíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel [Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pont], míg ülnökök közreműködése nélkül (egyesbíróként) jár el az
  2. a)pont alá nem tartozó esetben [Be. 14. §
(1)bekezdés b) pont]. [47] Ez a szabály egyaránt vonatkozik a felnőttkorúak és - eltérő szabályozás (Be.
  1. §) hiányában - a fiatalkorúak bíróságára is. [48] A fiatalkorúak bíróságának összetételére a törvény speciális szabályként csupán azt írja elő, hogy fiatalkorúak elleni bírósági eljárásban első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és a Kúriát kivéve - harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró [Be.
  2. §
(2)bekezdés], s ha tanácsban jár el, akkor első fokon a két ülnök egyikének pedagógusnak kell lennie [Be. 448. §
(3)bekezdés]. [49] A felülvizsgálat az erre alapul szolgáló bármely ok esetén is csak arra a terheltre nézve folytatható le, akinek javára vagy terhére a felülvizsgálati indítványt az arra jogosultak benyújtották (EBH 2013.B.2.II.). A Kúria az eljárási szabálysértések kapcsán is csak azokra a terheltekre vonatkozóan bírálhatja felül a megtámadott határozatokat, akik terhére vagy javára a felülvizsgálati indítványt előterjesztették (BH 2016.170.). Felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett - a terhelt büntetőjogi felelősségének elbírálása során elkövetett - eljárási szabálysértés (BH 2006.42.III.). Az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány esetén nincs lehetőség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság olyan terhelt ügyében is lefolytassa az eljárást, aki nem terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (BH 2000.533.). [50] Felülvizsgálati eljárásban az a feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértés, ha a fiatalkorú terhelt és a felnőttkorú terhelt cselekményeinek egy eljárásban elbírálása esetén a bíróság nem a fiatalkorúak ügyeire előírt összetételben jár el, csak a fiatalkorú terhelt felülvizsgálati indítványa esetén bírálható el (BH 2016.112.II.). [51] Rendes jogorvoslati eljárásban az egyik terheltre vonatkozó hatályon kívül helyezési ok kihathat a jogorvoslattal nem élő terheltre is [Be. 349. §
(2)bekezdés], ám a felülvizsgálati eljárásban ez a szabály nem érvényesül. Ennek az az alapvető indoka, hogy egy alapítélet felülvizsgálatára kizárólagosan azon terheltet érintően kerülhet sor, akinek a tekintetében a felülvizsgálati indítványt előterjesztették. Ezt kívánja a jogerő (res iuducata) kímélete is. A Kúria hivatalból nem terjesztheti ki a felülvizsgálatot az alapügy olyan más terheltjére, akinek tekintetében indítvány nem lett előterjeszve (lásd: Bfv.II.323/2016/2.). [52] A Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) ítélkezési gyakorlata tehát - a fentiekből kitűnően következetes. Ezért egyértelmű, hogy a III. rendű terhelt - mivel abban nem érintett - eredményesen nem hivatkozhat a fiatalkorú I. rendű és II. rendű terhelt tekintetében esetlegesen megvalósult eljárási szabálysértésre, adott esetben a bíróság törvényes megalakításának hiányára. [53] Egyébiránt vitán felül áll, hogy a bíróság törvényesen járt el egyesbíróként a fiatalkorú terheltek esetében, mivel az elkövetés idején (2011. május 4. - tényállás I.1. pont) a garázdaság bűntettét [korábbi Btk. 271. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette (tehát nem nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel). [54] A Kúria ezt meghaladóan sem állapította meg, hogy a III. rendű terheltet érintően a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. [55] Az elkövetés idején (2011. május 4. - tényállás I.1. és I.2. pont; 2011. október 5. - tényállás II. pont) a garázdaság bűntette [korábbi Btk. 271. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] három évig, a kiskorú veszélyeztetésének bűntette [korábbi Btk. 195. §
(1)bekezdés] egy évtől öt évig, a közösség tagja elleni erőszak bűntette [korábbi Btk. 174/B. §
(1)bekezdés] öt évig, a közösség tagja elleni erőszak bűntette [korábbi Btk. 174/B. §
(1a)bekezdés] három évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntetendő. A vád tárgyát képező bűncselekmények egyikét sem fenyegette tehát a törvény nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel. Ebből pedig az következik, hogy a III. rendű terhelt esetében a bíróság törvényesen járt el egyesbíróként. [56] A III. rendű terhelt az észrevételében tévesen hivatkozott a 4/
  1. BJE jogegységi határozatban foglaltakra, mert az más esetre vonatkozik. A jelen ügyben az elsőfokú bíróság törvényesen járt el egyesbíróként. A jogegységi határozat viszont arra az esetre ad iránymutatást, amikor a bíróságnak egyazon ügy fiatalkorú és felnőttkorú terhelje tekintetében törvényesen egyaránt tanácsban kell eljárnia. [57] Ily módon a III. rendű terheltnek az eljárt bíróság összetételét sérelmező indítványa nem alapos. [58] A III. rendű terhelt az alapügyben még azzal kifogásolta az elsőfokú bíróság egyesbírókénti eljárását, hogy halmazati büntetésként nyolcévi vagy ennél súlyosabb büntetés szabható ki. [59] A másodfokú bíróság ezt az érvelést alapvetően helyes indokokkal vetette el (másodfokú ítélet
  2. oldal
  3. bekezdés). Azt ugyanis, hogy a járásbíróságnak mikor kell tanácsban eljárnia, mindig a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határa, s nem az adott ügyben ténylegesen kiszabható büntetés tartama alapján döntendő el. Ebből a szempontból közömbös, hogy a Btk. Általános Részében szabályozott halmazati büntetésként - vagy más, a büntetési tételkeret felső határát tágító rendelkezés alapján ténylegesen kiszabható-e nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés. Az indítvány elvi tartalma [60] A bíróság nem volt törvényesen megalakítva. Jogellenesen megszerzett bizonyítékként nem használható fel a terhelt nyomozati tanúvallomása. A döntés elvi tartalma [61] A felülvizsgálati indítvány nem alapos, részben a törvényben kizárt. I. A kizárólagosan a felülvizsgálat elvont megengedhetőségi feltételére hivatkozó, de az azt alátámasztó konkrét okot nem tartalmazó, vagyis meg nem indokolt indítvány bármely megengedhetőségi feltétel esetében a törvényben kizárt. II. Rendes jogorvoslati eljárásban az egyik terheltre vonatkozó hatályon kívül helyezési ok kihathat a jogorvoslattal nem élő terheltre is [Be.
  4. §
(2)bekezdés], ám a felülvizsgálati eljárásban ez a szabály nem érvényesül. Egy jogerős ítélet felülvizsgálatára kizárólagosan azon terheltet érintően kerülhet sor, akinek a tekintetében a felülvizsgálati indítványt előterjesztették. A Kúria hivatalból nem terjesztheti ki a felülvizsgálatot az alapügy olyan más terheltjére, akinek tekintetében indítvány nem lett előterjeszve. III. Azt, hogy a járásbíróságnak mikor kell tanácsban eljárnia, a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határa, s nem az adott ügyben ténylegesen kiszabható büntetés tartama alapján döntendő el. Ebből a szempontból közömbös, hogy a Btk. Általános Részében szabályozott halmazati büntetésként - vagy más, a büntetési tételkeret felső határát tágító rendelkezés alapján - ténylegesen kiszabható-e nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés. Záró rész [62] A kifejtettek értelmében a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdés
  1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. mondat
  2. fordulata szerinti összetételben eljárva, s miután hivatalból vizsgálandó [Be.
  3. §
(5)bekezdés] más feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértést sem észlelt - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta. [63] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.