A határozat elvi tartalma: Kiskorú veszélyeztetése bűntettének tettese csak az a személy lehet, aki kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles. Ez a kötelezettség fakadhat családjogi, munkajogi, szerződéses jogviszonyból vagy intézményes kereteken kívül kapott állandó vagy ideiglenes megbízásból, de ilyen kötelezettség terheli azt is, aki kifejezett megbízás nélkül látja el a kiskorú felügyeletét. Ekként minden külön jogi norma nélkül a kiskorúak tekintetében felügyeleti kötelezettséggel bíró személy a tánctanár. A tánctanár terhelt a nemi motivációjú cselekményével - így azzal, hogy a felügyeletére bízott kiskorúakkal szexuális viszonyt folytatott, hármasban végzett szexuális cselekménybe vonta őket, szabados nemi életre biztatta őket, pornográf jellegű képeket mutatott nekik, róluk pornográf felvételnek minősülő képeket készített - a kötelességét súlyosan megszegte, ezzel okozati összefüggésben a kiskorúak erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.231/2017/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Boros Tibor bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt(ek): tanácsülés
- június
- tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette I.rendű vádlott neveterhelt Elsőfok: Egri Járásbíróság
- február 12-én – tárgyaláson – meghozott 27.B.803/2013/
- számú ítélete Másodfok: Egri Törvényszék
- október 7-én – nyilvános ülésen – meghozott 2.Bf.189/2016/
- számú ítélete Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: I.rendű vádlott neveterhelt meghatalmazott védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a készítéssel elkövetett tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neveellen folyamatban volt büntető ügyben az Egri Járásbíróság 27.B.803/2013/
- számú ítéletét, illetőleg az Egri Törvényszék 2.Bf.189/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. Az Egri Járásbíróság a
- február 12-én meghozott és kihirdetett 27.B.803/2013/
- számú ítéletében I.rendű vádlott neveterheltet bűnösnek mondta ki - 2 rendbeli tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettében [
- évi IV. törvény – továbbiakban: korábbi Btk. –
- §
(3)bekezdés], - 4 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [korábbi Btk. 195. §
(1)bekezdés], - 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett kényszerítés bűntettében (korábbi Btk. 174. §), és - 2 rendbeli zaklatás vétségében [korábbi Btk. 176/A. §
(1)bekezdés]. [2] Ezért őt halmazati büntetésül 5 év 8 hónap börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terheltet 8 év időtartamra a
- életévét be nem töltött személyek vonatkozásában mindennemű táncművészeti tevékenység folytatásától eltiltotta. Az előzetes fogvatartásban, valamint a házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a terhelt terhére, a gyermekpornográfia bűntette jogi minősítésének megváltoztatása, illetőleg a büntetés súlyosítása céljából, a terhelt és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett jelentett be fellebbezést. [4] Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- október 7-én tartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.189/2016/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettét 1 rendbelinek minősítette. A terhelttel szemben halmazati büntetésül kiszabott börtön tartamát 4 év 8 hónapra enyhítette. A terheltet 10 év időtartamra tiltotta el a
- életévét be nem töltött személyek vonatkozásában mindennemű táncoktatói tevékenység folytatásától. Az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására vonatkozó rendelkezést, valamint a bűnjelek tekintetében az elkobzásra vonatkozó rendelkezést helyesbítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [5] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott irányadó tényállás a következő: [6] Az ... Tánccsoport Egyesületet a Magyar Tánccsoport Szakszövetség
- január 15-i hatállyal regisztrálta a szakszervezetei között, előtte azonban ... Egyesület, illetőleg ... Alapfokú Tánc Intézmény, Tánciskola néven működött. I.rendű vádlott neveterhelt az cím 1 alatti székhelyű ... Tánccsoport Egyesület elnöke volt a vádbeli időben, azaz 2010 és 2013 májusa között. Az egyesület székhelyén, ami egyben a terhelt lakóhelye is volt, táncoktatói tevékenységet is végzett a terhelt, noha a Magyar Táncsport Szövetség nem regisztrálta táncsport edzőként. A terhelt az cím 1 alatti ingatlanban edzőként oktatta az ...-án született tanú 1, az ... született tanú 2, a kiskorú tanú 3, valamint a kiskorú
- számú tanú sértetteket, akik az oktatási tevékenység során (edzések, fellépések, próbák, edzésidőn túli gyakorlások, edzőtáborok, valamint szülői engedéllyel történő egyéb nála tartózkodás pl. egyesületi rendezvények alatt) a felügyelete alatt álltak. [7] 1/b.) I.rendű vádlott neveterhelt 2012 nyarán, közelebbről meg nem határozható időpontban, az akkor még
- életévét be nem töltő kiskorú tanú 3 sértett tanítványával szexuális együttlétet kezdeményezett, kihasználva, hogy a sértettel bizalmas baráti viszonya alakult ki, majd vele a büntetőeljárás megindulásáig rendszeres nemi viszonyt tartott fenn, oly módon, hogy ennek során gumi óvszert nem használtak. tanú 3 a terhelt és kiskorú tanú 1 szeretkezését végignézte, valamint megmutatta neki a terhelt az együttlétük során tanú 1ről, tanú 4, és tanú 2 meztelenül készített pornográf jellegű felvételeket is. Kiskorú tanú 3 sértett a terheltre felnézett, őt tisztelte, hozzá érzelmileg erősen kötődött, így feltétel nélkül elfogadta útmutatását. Befolyásolható, tapasztalatlan fiatalként örült a terhelt kitüntető figyelmének, elfogadta az általa közvetített ideológiát, mely szerint a szexuális kapcsolatban semmi különös nincs, és a promiszkuitás elfogadható. A kiskorú sértett pszichoszexuális fejlődését, önértékelését a terhelt által irányított határsértő viszony hátrányosan érintette, az igazságügyi pszichológusi vizsgálata során is feltárható volt nála szexuális témakörben lelki konfliktus, szorongás, és erős hárítások. A promiszkuitásra, laza erkölcsi nívóra, az intim kapcsolatok, kötődések érzelmi jelentőségének bagatellizálására irányuló szocializáció tanú 3 életvezetésében hosszabb távon is kapcsolati, kötődési problémát okozhat. Ily módon a terhelt azzal a cselekményével, hogy a felügyeletére bízott kiskorú tanítványával szexuális viszonyt kezdeményezett, majd tartott fenn a fenti módon, pedagógusi feladatából folyó kötelezettségét súlyosan megszegte, és ezzel az akkor kiskorú tanú 3 sértett erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. [8] 1/c.) A terhelt 2011 szeptemberében az akkor 16 éves kiskorú tanú 1 tanítványával szexuális együttlétet kezdeményezett, kihasználva, hogy a sértettel bizalmas, baráti viszonya alakult ki. Ezt követően a sértett és a terhelt között a büntetőeljárás megindulásáig rendszeres nemi viszony állt fenn, annak ellenére, hogy a terheltnek párhuzamosan más személyekkel is volt nemi kapcsolata. tanú 1 kötődési rendszerében az édesapja nem volt jelen, vele kapcsolata nem volt, fokozottan vágyott a férfiak elismerésére, figyelmére, törődésére. A tánc és a terhelt személye alapvető érzelmi hiányokat pótolt az életében. A terhelt azon magatartása, hogy a kiskorú sértett életében fontos férfi, referencia személyként bekerülve nem tartotta a határokat, hanem szexuális viszonyt kezdeményezett, és szabados szexuális életébe a sértettet bevonta, ártott a kiskorú erkölcsi, pszichoszexuális és személyiségfejlődésének. A szexuális ingerekkel való korai találkozás és az ebben a közegben történő szocializáció miatt a sértett a szexualitás kérdését lazán kezeli, moralitása terén eltér az átlagostól. Tapasztalatai zavarokat okoznak kapcsolati működésében, kötődésében, korai érzelmi kiégéshez vezethetnek. A kiskorú sértett pszichoszexuális fejlődését, önértékelését, önbecsülését a terhelt által irányított határsértő viszony hátrányosan befolyásolta. A promiszkuitásra, a laza erkölcsi nívóra, az intim kapcsolatok, kötődések érzelmi jelentőségének bagatellizálására irányuló szocializáció tanú 1 életvezetésében hosszabb távon is kapcsolati, kötődési problémát okozhat. A szexuális együttlétüket követőn I.rendű vádlott neveterhelt 2012 nyarán, közelebbről meg nem határozható időpontban az akkor 17 éves tanú 1ről három darab fényképet készített annak beleegyezésével fényképezőgéppel, melyen azokat a sértett akarata ellenére tárolta. Ezen időszak alatt a kiskorú tanú 1ről készített fényképeket más személyeknek, köztük kiskorú tanú 3-nak, és kiskorú tanú 2-nek is megmutatta. A terhelt a fényképeket a hálószobája széfjében tárolta, ahonnan azok a
- május 15-én megtartott házkutatás során lefoglalásra kerültek. A felvételeken a kiskorú sértett teljesen meztelenül, a hálószobában a megvetett ágyon háton fekszik. A képeken a sértett mellei, valamint elsődlegesen a nemi szervének a körvonalai láthatóak, a sértett a képeken kitárulkozó pózban van. Az intim felvételek készítésének és birtoklásának célja – a nyíltan szexuális motiváció mellett, hiszen több partnerről, illetve annak nemi szervéről is készített aktus alatt vagy azt követően felvételeket a terhelt – a másik személy feletti hatalom megszerzésének érzése. Tekintettel arra, hogy a felvétel kiskorú személyt teljesen meztelenül, hálószobában ábrázol olyan pózban, amellyel a sértett magát szexuálisan felkínálja a terheltnek, az pornográf felvételnek minősül. [9] 2.) A terhelt 2012 nyarán, közelebbről meg nem határozható időpontban, az akkor 16 éves kiskorú tanú 2 sértett tanítványával szexuális együttlétet kezdeményezett, majd vele a büntetőeljárás megindulásáig rendszeres nemi viszonyt tartott fenn oly módon, hogy ennek során gumi óvszert nem használtak. A nemi viszony alatt kihasználva a sértett éretlenségét, és azt, hogy iránta komoly érzéseket táplál, a kiskorú sértettet tovább manipulálta azzal, hogy feleségül veszi, eljegyzési gyűrűt készített neki, tőle gyermekeket, családot akar. A nemi viszony alatt volt olyan alkalom, hogy a szintén kiskorú tanú 3-al hármasban szeretkeztek, valamint a terhelt megmutatta neki a más hódításairól készült fényképeket annak ellenére, hogy tudta a kiskorú és serdülőkorú sértett milyen mély érzéseket táplál irányában. Kiskorú tanú 2 a vádbeli időszakban serdülőkori személyiségű, érzelmileg kissé éretlen, az élet dolgaiban nehezen tájékozódó, naiv, irányítást könnyen elfogadó, befolyásolható személy volt. A terhelthez szerelemmel viszonyult, felnézett rá, tisztelte, rajongással kötődött hozzá, így feltétel nélkül elfogadta útmutatását. Tapasztalatlan fiatalként örül tanára kitüntető figyelmének, elfogadta a férfi által közvetített sajátos ideológiáját is, mely szerint a szexuális kapcsolatban semmi különös nincs, és a promiszkuitás teljesen elfogadható. Élettapasztalat híján mindent elhitt neki és igyekezett megfelelni elvárásainak. Ennek érdekében a kezdetben értékrendjétől távol álló szexuális cselekményekbe és méltatlan kapcsolati kompromisszumokba is belesodródott. Eképpen szocializálódott a szexuális életre, a terhelt az általa kialakított és irányított táncos közeg szexuális attitűdje igen erősen hatott rá. A kiskorú sértett pszichoszexuális fejlődését, önértékelését, önbecsülését a terhelt által irányított határsértő viszony hátrányosan érintette, az igazságügyi pszichológusi vizsgálata során is feltárható volt a szexuális témakörben a lelki konfliktus, viszolygás, és erős hárítások. A promiszkuitásra, a laza erkölcsi nívóra, az intim kapcsolatok, kötődések érzelmi jelentőségének bagatellizálására irányuló szocializáció tanú 2 életvezetésében hosszabb távon is kapcsolati, kötődési problémát okozhat. Ily módon a terhelt azzal a cselekményével, hogy a felügyeletére bízott kiskorú tanítványával szexuális viszonyt kezdeményezett, majd tartott fenn a fenti módon, pedagógusi feladatából folyó kötelezettségét súlyosan megszegte, és ezzel az akkor kiskorú tanú 2 sértett erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. A szexuális együttlétüket követően I.rendű vádlott neveterhelt 2013 februárjában – közelebbről meg nem határozható időpontban – az akkor 16 éves kiskorú tanú 2-ről olyan fényképet készített és tárolt annak belegyezésével, amelyen a sértett nemi szervét szétnyitott combok között, közvetlen közelről ábrázolja, amely pornográf felvételnek minősül. [10] II. A jogerős ítélet ellen I.rendű vádlott neveterhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, kizárólag a tényállás 1/b.), az 1/c.), és a 2.) pontját érintően, s amelynek jogalapját a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjában jelölte meg. [11] Az indítvány indokolása szerint a terhelt bűnösségének megállapítására az e tényállási pontokban rögzített (3 rendbeli) kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. E bűncselekmény kapcsán az ítélkezési gyakorlat szerint azt kell vizsgálni, hogy a terhelt a tényállásban rögzített magatartásával a kötelességét megszegte-e, ha igen, az súlyosnak minősíthető-e, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztette-e. Abból kiindulva, hogy az elkövetéskor hatályos jogszabályok értelmében a 14-18 éves kiskorúak szexuális önrendelkezéssel bírnak, és jogilag nem tilalmazott, ha 18 év feletti személy velük szexuális kapcsolatot létesít, és nincs olyan külön norma sem, amely alapján egy tánctanár tekintetében tanítványával folytatott ilyen kapcsolat önmagában tilalmazott lenne, a terhelt nem sértett semmilyen jogszabályt azzal, hogy a táncegyesületben táncoló 14-18 év közötti sértettekkel szexuális cselekményt végzett, vagy akár nemi viszonyt tartott fenn. Hivatkozott arra is, hogy egy tánctanár kötelességei közé nem tartozik, hogy a monogám párkapcsolatra mutasson példát. Emellett érzelmi fejlődés biztosítására irányuló kötelessége szintén nincs. Álláspontja szerint ezt a jogértelmezést egyértelműen igazolja az Alkotmánybíróság 37/
- számú határozata is. [12] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet változtassa meg, a terheltet az 1/b.), az 1/c.), és a 2.) tényállási pontban foglalt (3 rendbeli) kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vád alól bűncselekmény (súlyos kötelességszegés, illetve az erkölcsi és érzelmi fejlődés veszélyeztetésének) hiányában mentse fel, a részfelmentésre figyelemmel pedig a jogerős ítéletben kiszabott büntetést enyhítse. [13] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, ezért a támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. Indokolása körében előadta, hogy az oktatási tevékenység végzésekor a terhelt felügyelete alá tartoztak a kiskorú sértettek. Ennek során kötelessége volt a személyiségre károsan ható körülmények elhárítása, ezt a kötelességét azonban súlyosan megsértette. Ennek eredményeként a kiskorúaknak mind az erkölcsi fejlődését, mind az érzelmi fejlődését veszélyeztette. Átiratában tanú 3, tanú 1, tanú 2 sértetteken kívül az
- számú sértettre, és tanú 4 sértettre is utalt. Álláspontja szerint ezért a kiskorú veszélyeztetésének törvényi tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak (BF.241/2017.). [14] I.rendű vádlott neveterhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében vitatta azt az ügyészi megállapítást, hogy a terheltnek kötelessége volt a személyiségre károsan ható körülmények elhárítása. A felülvizsgálati indítványának ugyanis az az alapja, hogy a kötelességszegést nem általában, hanem az adott személy által betöltött pozíció függvényében kell értékelni. A terheltnek pedig nem volt olyan jogi kötelessége, hogy önmagában tánctanári (ténylegesen edzői) státuszára tekintettel tartózkodnia kell a sértettekkel való szexuális kapcsolattól. Észrevételezte azt is, hogy a felülvizsgálati indítvány kifejezetten csak az 1/b.), az 1/c.), és a 2.) tényállási pontokat támadja, a Legfőbb Ügyészség átirata azonban az 1/a.), és a
- alatti tényállási pontokkal (
- számú tanú és tanú 4 sértett sérelmére elkövetett cselekmények) is foglalkozott. Ezeket viszont nem támadták. [15] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [16] II/
- A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt – a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott – okból, másrészt – a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében – hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bekezdés] bírálta felül. [17] Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak ítélte meg. [18] Elöljáróban rögzíti a Kúria, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ebből következően kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okok miatt van helye. Emellett a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §
(4)bekezdésére tekintettel csak az indítványban megjelölt felülvizsgálati okra, valamint – a hivatkozott rendelkezés
(5)bekezdése alapján hivatalból folytatandó vizsgálat keretében – a 416. §
(1)bekezdés
- c)és
- d)pontja szerinti eljárási szabálysértésekre lehet figyelemmel. [19] A felülvizsgálat szabályrendszere értelmében a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §
(1)bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Annak vizsgálatánál tehát, hogy a bűnösség megállapítása, vagy a cselekmény jogi minősítése törvényes-e, csak a jogerős határozatban megállapított irányadó tényállás vehető figyelembe. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak helye nincs [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. [20] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy felülvizsgálatban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan: ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [21] A Kúria előrebocsátja azt is, hogy a Be. 423. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt – a Be. 416. §
(1)bekezdés
- e)és
- f)pontjában meghatározott esetek kivételével – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során ugyanazt a Btk.-t kell alkalmaznia, mint amit a megtámadott határozatában a bíróság alkalmazott. [22] II/2. A Kúria mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítvány elbírálása során abból indult ki, hogy a kötelezően irányadó jogerős ítéleti tényállás alapul vételével kell és lehet állást foglalni a rendkívüli jogorvoslat tárgyában. [23] A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen – egyebek mellett – akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Miután ilyen, a felülvizsgálatot megalapozó érvekre is hivatkozott a terhelt, ezért a Kúria érdemben felülvizsgálta a jogerős marasztaló döntést. [24] Az elkövetéskor hatályos – korábbi – Btk. 195. §
(1)bekezdésében meghatározott kiskorú veszélyeztetésének bűncselekményét az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. [25] A Btk. 195. §
(1)bekezdésében írt kiskorú veszélyeztetése bűntettének tettese tehát kétségkívül csak az a személy lehet, aki kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles. Ez a kötelezettség fakadhat családjogi, munkajogi, szerződéses jogviszonyból vagy intézményes kereteken kívül kapott állandó vagy ideiglenes megbízásból, de – a felülvizsgálati indítványban kifejtett állásponttal ellentétben – ilyen kötelezettség terheli azt is, aki kifejezett megbízás nélkül látja el a kiskorú felügyeletét. Márpedig azzal, hogy a terhelt a lakóhelyén végezte a táncoktatást, irányította a táncórákat, szervezte az egyesület életét, az óraadó tanárokat, a fellépéseket, város 1ben a nevével összekapcsolódott a tánc és a táncoktatás, a szülők és a beiratkozó tánctanulók alappal feltételezték, hogy a terhelt – aki bár nem volt bejegyzett táncoktató – tánctanár, ebből következően minden külön jogi norma nélkül a kiskorúak tekintetében felügyeleti kötelezettséggel bíró személy. [26] A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásból kitűnően a terhelt tánc oktatói tevékenységet végzett, és nem regisztrált edzőként is tevékenykedett. Az oktatási tevékenység során (edzések, fellépések, próbák, edzésidőn túli gyakorlások, edzőtáborok, valamint szülői engedéllyel történő egyéb nála tartózkodás pl: egyesületi rendezvények alatt) a kiskorú sértettek a terhelt felügyelete alatt álltak. [27] A terhelt ilyen módon a saját elhatározásából a kiskorúak felett tényleges felügyeletet látott el, s az azzal szükségképpen együtt járó kötelezettségeket is elvállalta. Ekként pedig a Btk. 195. §
(1)bekezdésében foglalt bűncselekmény tettesi minőségben történő megvalósításának feltételéül szolgáló speciális jellemzőkkel rendelkezett. [28] A felügyelet a kiskorúak rendszeres figyelemmel kísérését, ellenőrzését jelenti, ideértve az esetlegesen a személyiségre károsan ható ártalmak elhárításához szükséges intézkedések megtételét is. Az ebből fakadó kötelességek megszegése megnyilvánulhat mulasztásban, de a kötelezettség tartalmával ellentétes tevékenységben is. [29] A terheltnek nem tartozott a feladatai közé, hogy a felügyeletére bízott kiskorúakkal szexuális viszonyt folytasson, hármasban végzett szexuális cselekménybe vonja be őket, szabados nemi életre biztassa őket, pornográf jellegű képeket mutasson nekik, róluk pornográf felvételnek minősülő képeket készítsen. [30] A terhelt a tényállásban rögzített nemi motivációjú cselekményével tehát a kötelességét megszegte, mégpedig súlyosan, hiszen azt felnőttként, a gyermekek előtti tekintélyével, hatalmi helyzetével visszaélve követte el. Ezzel okozati összefüggésben a kiskorúak erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. A Kúria kiemeli, hogy e cselekmény tekintetében az elsőfokú bíróság kifogástalan jogi indokolást adott. A Kúria azt is csak megerősíti, hogy a tényállás akkor is befejezett, ha a veszélyeztető magatartás eredményeként a kiskorú erkölcsi és érzelmi fejlődésében nem okozott volna sérülést, de jelen esetben egyes sértetteknél – ahogy azt az irányadó tényállás tartalmazza – ez is megállapítható. [31] Mindezekre tekintettel tehát a Kúria álláspontja szerint a Btk. 195. §
(1)bekezdésében foglalt bűncselekmény tényállási elemei a felülvizsgálati indítvánnyal támadott tényállási pontok esetében maradéktalanul megvalósultak, ebből következően a terhelt bűnösségének megállapítása és cselekményének jogi minősítése az 1/b.), az 1/c.), és a 2. tényállási pontok tekintetében megállapított kiskorú veszélyeztetésének bűntettében törvényes. [32] III. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [33] Mindezekre figyelemmel – s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat – a Be.
- § alapján – I.rendű vádlott neveterhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [34] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. ,
- június
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő