Pfv.21282/2016/6 – Kúria

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.21.282/2016/6.szám A tanács tagjai: . Havasi Péter a tanács elnöke . Udvary Katalin előadó bíró . Döme Attila bíró A felperesek: I. rendű II. rendű III. rendű A felperesek képviselője: űcs Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Péter ügyvéd) Az alperes: alperes Az alperes képviselője: . Szabó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó Tamás ügyvéd) Az alperes beavatkozója: Alperesi beavatkozó Az alperes beavatkozójának képviselője: . dr. Horváth Ferenc ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Ítélőtábla Pf.I.20.057/2016/

1. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Törvényszék 10.P.20.671/2010/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét hatályon kívül helyezi és e körben az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletét helybenhagyja; a másodfokú költségek viseléséről szóló részét hatályon kívül helyezi, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 150.000 (százötvenezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, míg a 269.200 (kétszázhatvankilencezer-kétszáz) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A kereseti kérelem és az alperes védekezése [1] A felperesek a keresetükben a II. rendű felperes volt házastársának, a III. rendű felperes édesapjának: az I. rendű felperesnek az egészségkárosodásával okozati összefüggésben álló vagyoni és nem vagyoni káraik megtérítésére kérték az alperes kötelezését. Az első- és másodfokú ítélet [2] Az elsőfokú bíróság a közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik az I. rendű felperes ellátásából eredő egészségkárosodásért, valamint az ezzel összefüggésben a II. és a III. rendű felpereseket ért károkért és hátrányokért. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét azzal a szövegezésbeli pontosítással hagyta helyben, hogy az alperes kártérítési felelőssége az I. rendű felperest ért egészségkárosodás következményeiért áll fenn az I. rendű felperes vonatkozásában is. [3] A folytatódó eljárásban hozott, a keresetnek túlnyomórészt helyt adó, kiegészített elsőfokú ítéletben a bíróság - többek között arra kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 21.067.382 forintot és ennek a
3. november
4. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatát és
5. május 12-től havi 280.269 forint keresetpótló járadékot. Az elsőfokú bíróság a jövedelemveszteség, illetőleg a járadékigény tekintetében az alperesnek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló
6. évi IV. törvény (Ptk.)
7. §-ának

(3)bekezdésére alapított elévülési kifogását alaptalannak tartotta. [4] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatta - egyebek között - a jövedelemveszteség címén

1. május 11-ig lejárt és az alperes által az I. rendű felperesnek fizetendő tőkeösszeget 18.375.059 forintra leszállította azzal, hogy ezután a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja
2. március
3. napja. jogerős ítélet indokolása szerint az alperes elévülési kifogása alapos. Az I. rendű felperes már 2004-ben végzett rehabilitációs munkát, és ehhez képest csak a
4. szeptember 14-én került sor a perindításra, a Ptk.
5. §-ának

(3)bekezdése alapján a

1. március 14-énél régebbi követelése elévült. Emiatt le kellett vonni a 2003., 2004.,
2. évre jutó összegeket, valamint a
3. évi összeg is csak 293 napra vehető figyelembe. Az alperes az így módosított lejárt járadékot, valamint a középarányos időponttól járó késedelmi kamatot köteles megfizetni. A A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] Az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelme az I. rendű felperes részére jövedelemveszteség címén az alperest a
4. június 13-tól
5. május 11-ig terjedő időszakra 21.067.382 forint és ennek a
6. november 26-tól járó törvényes középarányos késedelmi kamata megfizetésére kötelező döntés meghozatalára irányult. A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet a Ptk.
7. §-ának

(3)bekezdését és a Ptk. 355. §-ának

(1)-

(4)bekezdéseit sérti. A Ptk. 280. §-ának

(3)bekezdése kizárólag a tartásdíjra, az életjáradékra és a baleseti járadékra vonatkozik. E külön nevesített járadékigények nem keverhetők össze a Ptk. 355. §-ának

(1)-

(4)bekezdései alapján megtéríteni indokolt vagyoni kártérítési tételekkel. A jövedelemveszteség iránti megtérítési igényt a Ptk. 355. §-ának

(1)-

(4)bekezdései, valamint a Ptk. 356-

1. §-ai alapozzák meg. A jövedelemveszteség nem minősül baleseti járadéknak. Egy vagyoni tétel pedig nem választható ki, vagy mindegyik baleseti járadék vagy egyik sem, a másodfokú bíróság álláspontja ezért fogalmilag értelmezhetetlen. Téves az a megállapítás is, hogy az alperesnek alapos az elévülési kifogása, mert a Ptk.
2. §-ának

(3)bekezdése nem elévülési szabályt tartalmaz, hanem három jogintézmény tekintetében a bírósági út igénybevételét zárja ki. [6] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet támadott részének hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Pp. 270. §-ának

(2)bekezdése és 275. §-ának

(2)bekezdése alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott része a felülvizsgálati kérelemben kifejtett okokból jogszabálysértő-e. [8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. [9] A jogerős ítéletet felülvizsgálattal az I. rendű felperes támadta a jövedelemveszteség címén előterjesztett keresetének helyt adó elsőfokú ítéletet megváltoztató részében. A másodfokú ítélet támadott része több okból is jogszabálysértő. Az alperes a fellebbezésében utalt ugyan az elévülési kifogására, azonban a fellebbezés nem tartalmazza a kártérítési összeg leszállítására irányuló kérelmet, vagyis azt, hogy e körben a marasztalási összeg megváltoztatását a fellebbező fél mennyiben kívánja. Az alperes a Pp. 235. §-a

(1)bekezdésének megfelelő fellebbezési kérelmet csak a nem vagyoni kártérítés és a kerti kisegítés kapcsán megítélt kártérítés tekintetében terjesztett elő, ebből következően az elsőfokú bíróság által jövedelemveszteség címén megítélt összeg leszállításával a másodfokú bíróság a fellebbezés keretein túllépett, megsértve ezzel a Pp. 253. §-ának

(3)bekezdését. [10] A másodfokú bíróság megsértette továbbá a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Ptk. 280. §-ának

(3)bekezdését is és tévesen alkalmazta az elévülést. A Ptk. 280. §-ának

(3)bekezdése a tartásdíj, az életjáradék és a baleseti járadék teljesítésének idejére külön szabályt fogalmaz meg és a jogérvényesítés határidejére is speciális rendelkezést tartalmaz. E három járadékfajta esetében írja elő a hat hónapnál régebben lejárt részletek érvényesíthetőségének tilalmát, mert ezeket tartja az életfenntartás céljára szolgáló, időszakonként visszatérően nyújtandó olyan szolgáltatásoknak, amelyekkel az élet fenntartásához segítség nyújtható. A Ptk. 280. §-ának

(3)bekezdése ezért olyan járadék esetében alkalmazható, amelyet időszakonként előre, életfenntartás céljára, nem vagyongyarapítási céllal fizetnek a károsultnak és visszakövetelni nem lehet. A hat hónapos határidő nem elévülési, hanem az elévülési határidőn belül, az igényérvényesítésre meghatározott korlát. E korlátozás indokai azonban az adott esetben nem állnak fenn. Az új Ptk. hatálybalépése előtt kialakult bírósági gyakorlat szerint ez a szabály nem alkalmazható olyan járadékkövetelések esetén, amelyek nem balesetiek, illetőleg amelyek olyan pénz pótlására szolgálnak, amelyeket baleset hiányában havonta fizetnek, kiesésük által elmaradna vagyongyarapító szerepük. Az I. rendű felperes a felülvizsgálati kérelmében helyesen hivatkozott arra, hogy a jövedelemveszteség címén igényelt keresete tekintetében e szabály alkalmazásának nem volt helye. Záró rész [11] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét a Pp. 275. §-ának

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletét helybenhagyta. [12] A megváltozott pernyertesség-pervesztesség arányára tekintettel hatályon kívül helyezte továbbá a másodfokú költségek viseléséről szóló részét és a Pp. 81. §-ának

(1)bekezdése alapján rendelkezett a másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségek megfizetéséről, míg a felülvizsgálati illeték viseléséről szóló rendelkezés a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának

(1)bekezdésén és a

1. §án alapul. Budapest,
2. június
3. Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Udvary Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM