Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.524/2017/6/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szabó Gábor ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az Őszy Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Őszy Tamás ügyvéd) által képviselt Klebelsberg Központ (címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 62.P.24.922/2016/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forintot. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a perrel kapcsolatban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik, az eljárás illetékmentes. Határozatának indokolásában tényként rögzítette, hogy a felperes
- február 4-én elektronikus levélben közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, aki
- február 16-án értesítette a felperest arról, hogy a válaszadási határidőt 15 nappal meghosszabbítja, így az Infotv.-ben a válaszadásra biztosított határidő utolsó napja
- március
- napján telt le. Az alperes az adatigénylésnek csak
- március
- napján tett eleget. A felperes a közérdekű adat kiadása iránti keresetlevelét
- március 8-án adta postára, az
- március
- napján érkezett a bíróságra. Az adatkiadás teljesítésére figyelemmel a felperes keresetét a perköltségre szállította le, az alperest 45.000 forint összegű perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a leszállított kereset elutasítását kérte hivatkozva arra, hogy az adatkiadás teljesítésére vonatkozó törvényi határidő
- március 5-én szombati napon járt volna le, az a hétvégére figyelemmel
- március
- napjáig meghosszabbodott. Az elnökváltásokra figyelemmel
- március 8-án került sor azon levél aláírására, melyet
- március 9-én elektronikus formában megküldtek a felperes részére. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy miután az alperes az adatkiadást
- március 9-én, a keresetlevél
- március 11-ei beérkezését megelőzően teljesítette, a felperes perlekedése okafogyott és indokolatlan volt, ezért perköltségre nem tarthat igényt. Utalt arra, hogy a keresetlevél postára adásának
- március 8-ai időpontja a perindítás szempontjából jelentőséggel nem bír, miután ahhoz a jogszabályok sem anyagi jogi, sem eljárásjogi következményt nem fűznek. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú határozat megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta megvizsgálni a kereset benyújtásának körülményeit. Az adatkiadásra rendelkezésre álló 15 napos teljesítési határidő
- március 7-én lejárt, ezt követően jogosulttá vált a perindításra, ezért jogszerűen fordult jogi képviselőhöz, aki megbízást vett fel, megszerkesztette a keresetlevelet és azt postára adta. Miután ezt követően beadványáról nincs módja rendelkezni, a perindítás időpontjaként a postára adás időpontját kell érteni és nem a bírósághoz érkezés időpontját. A késedelmes adatkiadás okán az alperes a perre okot adott, ezért a felmerült perköltséget viselni tartozik. Keresetének leszállítására az adatkiadás miatt került sor, ezért okkal támaszthat igényt a felmerült perköltségre. Fellebbezési ellenkérelmében az alperes az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy a közérdekű adat kiadása iránti kérelmet még az idézés kibocsátása előtt, az első tárgyalást megelőzően 57 nappal teljesítette. Ezen időszak alatt a felperesnek lehetősége lett volna keresetének leszállítására, ennek ellenére azt csak az első tárgyalást követően tette meg. A felperes fellebbezése részben alapos. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény
- §
(1)bekezdése értelmében a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követően legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. A 29. §
(2)bekezdése alapján, ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagy számú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az
(1)bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Az alperes által meghosszabbított határidő
- március
- napján hétfői napon telt le. Ezen meghosszabbított határidő elteltéig az alperes - részéről sem vitatottan - a felperesi adatigénylést nem teljesítette, ezért a felperes az Infotv.
- §
(1)bekezdése alapján az adatkezelő által a 29. §
(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte okán jogszerűen fordulhatott a bírósághoz. A periratokból megállapíthatóan a felperes
- március 8-án bízta meg ... ügyvédet az alperessel szembeni közérdekű adatok kiadása iránti ügy ellátására. A megkötött megbízási szerződés alapján a peres képviselet ellátásáért a felperes 65.000 forint összegű megbízási díjat tartozik fizetni, viseli az időközben felmerült készkiadásokat, továbbá a tárgyalási megbízási díj megállapítására bírósági tárgyalásonként 25.000 forintban került sor. A megbízott jogi képviselő
- március
- napján a keresetlevelet elkészítette és azt postára adta. Kétségtelen, hogy a keresetlevél
- március 11-ei bíróságra érkezését megelőzően az alperes
- március 9-én teljesítette a felperesi adatigénylést. A felperes keresetének leszállítására ezen teljesítés okán került sor. A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú és szakértői díj, ügygondnoki és tolmács díj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége, stb.). A
(2)bekezdés alapján a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. A Pp. 80. §
(1)bekezdése szerint, ha az alperes a perre okot nem adott és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell marasztalni. Az alperes tehát akkor mentesülhetne a perköltség megfizetése alól, ha a perre okot nem adott. A perbeli esetben ez azonban nem volt megállapítható. Az adatigénylésre nyitva álló határidő eredménytelen eltelte okán a felperes azonnal jogosulttá vált a perindításra az Infotv. 31. §
(1)bekezdésének rendelkezése alapján, különös tekintettel arra is, hogy a 31. §
(3)bekezdése 30 napot biztosít arra, hogy a határidő eredménytelen elteltétől számítva az igénylő a pert megindítsa az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Alaptalan az alperes azon álláspontja, hogy a felperes eljárása nem tekinthető jóhiszeműnek. A jogvita eldöntése során nem bírt jelentőséggel az, hogy
- március 9-én a délelőtti órákban elektronikus úton megküldésre kerültek a felperes számára a kiadni kért adatok. A felperest nem terhelte olyan kötelezettség, hogy intézkedjen a postai küldemény visszahívása iránt, mint ahogy nem bírt jelentőséggel a perköltségigény elbírálása szempontjából az sem, hogy csak az első tárgyalást követően - amely a peres felek megegyezésének reményében szünetelésre került - került sor a kereset perköltség összegére történő leszállítására, tekintettel arra, hogy a peres eljárás megindítását megelőzően a jogi képviselő megbízásával a felperesnek perköltség igénye merült fel, melyet jogszerűen érvényesíthet. Az, hogy a keresetlevelet a felperes mikor adta postára, önmagában nem bír jelentőséggel. Azzal, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően jogi képviselőhöz fordult, aki ügyvédi munkát végzett, díjazásra jogosulttá vált. A megjelölt összegszerűséget azonban a Fővárosi Ítélőtábla eltúlzottnak találta. A peres eljárást megelőzően az adatigénylés iránti kérelmét a felperes személyesen terjesztette elő, a megbízott jogi képviselője egy 2 oldalas keresetlevelet fogalmazott meg, továbbá az ügyben két tárgyalás megtartására került sor. A 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére. A
(2)bekezdés értelmében az
(1)bekezdés alapján megállapított munkaíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével, vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. A bíróság részére biztosított mérlegelés során a pertárgyérték figyelembevétele mellett a Fővárosi Ítélőtábla az elvégzett ügyvédi munka mértékét, annak időigényességét vette figyelembe. A jogvita megítélése egyszerű volt, a felperesi képviselő jelentős érdemi tevékenységet nem fejtett ki, miután az nem is vált indokolttá. A kereseti kérelem leszállítása a perköltségre a kereset jelentős lecsökkentését eredményezte, munkaigényes beadványok készítése nem vált szükségessé, a jogvitában rövid tárgyalások megtartására került sor. Ezért a másodfokú bíróság a kifejtett ügyvédi munkára figyelemmel, mérlegeléssel 30.000 forint összegű munkadíjat talált a tevékenységgel arányban állónak. Az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatására a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint került sor. A felperes fellebbezése 2/3-ad részben vezetett eredményre, ezért ezen pernyertességi, pervesztességi aránynak megfelelően a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint került sor a másodfokú perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezés meghozatalára. A Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben kifejtett indokok alapján ugyancsak mérlegeléssel, a fellebbezési eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenységre figyelemmel mérlegelte és szállította le a megbízási szerződésben megállapított munkadíj összegét. Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- június
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró