← Magyarország

Pf.20524/2017/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.524/2017/6/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szabó Gábor ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az Őszy Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Őszy Tamás ügyvéd) által képviselt Klebelsberg Központ (címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék

  1. február
  2. napján kelt 62.P.24.922/2016/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forintot. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a perrel kapcsolatban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik, az eljárás illetékmentes. Határozatának indokolásában tényként rögzítette, hogy a felperes
  5. február 4-én elektronikus levélben közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, aki
  6. február 16-án értesítette a felperest arról, hogy a válaszadási határidőt 15 nappal meghosszabbítja, így az Infotv.-ben a válaszadásra biztosított határidő utolsó napja
  7. március
  8. napján telt le. Az alperes az adatigénylésnek csak
  9. március
  10. napján tett eleget. A felperes a közérdekű adat kiadása iránti keresetlevelét
  11. március 8-án adta postára, az
  12. március
  13. napján érkezett a bíróságra. Az adatkiadás teljesítésére figyelemmel a felperes keresetét a perköltségre szállította le, az alperest 45.000 forint összegű perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a leszállított kereset elutasítását kérte hivatkozva arra, hogy az adatkiadás teljesítésére vonatkozó törvényi határidő
  14. március 5-én szombati napon járt volna le, az a hétvégére figyelemmel
  15. március
  16. napjáig meghosszabbodott. Az elnökváltásokra figyelemmel
  17. március 8-án került sor azon levél aláírására, melyet
  18. március 9-én elektronikus formában megküldtek a felperes részére. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy miután az alperes az adatkiadást
  19. március 9-én, a keresetlevél
  20. március 11-ei beérkezését megelőzően teljesítette, a felperes perlekedése okafogyott és indokolatlan volt, ezért perköltségre nem tarthat igényt. Utalt arra, hogy a keresetlevél postára adásának
  21. március 8-ai időpontja a perindítás szempontjából jelentőséggel nem bír, miután ahhoz a jogszabályok sem anyagi jogi, sem eljárásjogi következményt nem fűznek. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú határozat megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta megvizsgálni a kereset benyújtásának körülményeit. Az adatkiadásra rendelkezésre álló 15 napos teljesítési határidő
  22. március 7-én lejárt, ezt követően jogosulttá vált a perindításra, ezért jogszerűen fordult jogi képviselőhöz, aki megbízást vett fel, megszerkesztette a keresetlevelet és azt postára adta. Miután ezt követően beadványáról nincs módja rendelkezni, a perindítás időpontjaként a postára adás időpontját kell érteni és nem a bírósághoz érkezés időpontját. A késedelmes adatkiadás okán az alperes a perre okot adott, ezért a felmerült perköltséget viselni tartozik. Keresetének leszállítására az adatkiadás miatt került sor, ezért okkal támaszthat igényt a felmerült perköltségre. Fellebbezési ellenkérelmében az alperes az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy a közérdekű adat kiadása iránti kérelmet még az idézés kibocsátása előtt, az első tárgyalást megelőzően 57 nappal teljesítette. Ezen időszak alatt a felperesnek lehetősége lett volna keresetének leszállítására, ennek ellenére azt csak az első tárgyalást követően tette meg. A felperes fellebbezése részben alapos. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  23. évi CXII. törvény
  24. §

(1)bekezdése értelmében a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követően legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. A 29. §
(2)bekezdése alapján, ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagy számú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az
(1)bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Az alperes által meghosszabbított határidő
  1. március
  2. napján hétfői napon telt le. Ezen meghosszabbított határidő elteltéig az alperes - részéről sem vitatottan - a felperesi adatigénylést nem teljesítette, ezért a felperes az Infotv.
  3. §
(1)bekezdése alapján az adatkezelő által a 29. §
(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte okán jogszerűen fordulhatott a bírósághoz. A periratokból megállapíthatóan a felperes
  1. március 8-án bízta meg ... ügyvédet az alperessel szembeni közérdekű adatok kiadása iránti ügy ellátására. A megkötött megbízási szerződés alapján a peres képviselet ellátásáért a felperes 65.000 forint összegű megbízási díjat tartozik fizetni, viseli az időközben felmerült készkiadásokat, továbbá a tárgyalási megbízási díj megállapítására bírósági tárgyalásonként 25.000 forintban került sor. A megbízott jogi képviselő
  2. március
  3. napján a keresetlevelet elkészítette és azt postára adta. Kétségtelen, hogy a keresetlevél
  4. március 11-ei bíróságra érkezését megelőzően az alperes
  5. március 9-én teljesítette a felperesi adatigénylést. A felperes keresetének leszállítására ezen teljesítés okán került sor. A Pp.
  6. §
(1)bekezdése értelmében perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú és szakértői díj, ügygondnoki és tolmács díj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége, stb.). A
(2)bekezdés alapján a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. A Pp. 80. §
(1)bekezdése szerint, ha az alperes a perre okot nem adott és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell marasztalni. Az alperes tehát akkor mentesülhetne a perköltség megfizetése alól, ha a perre okot nem adott. A perbeli esetben ez azonban nem volt megállapítható. Az adatigénylésre nyitva álló határidő eredménytelen eltelte okán a felperes azonnal jogosulttá vált a perindításra az Infotv. 31. §
(1)bekezdésének rendelkezése alapján, különös tekintettel arra is, hogy a 31. §
(3)bekezdése 30 napot biztosít arra, hogy a határidő eredménytelen elteltétől számítva az igénylő a pert megindítsa az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Alaptalan az alperes azon álláspontja, hogy a felperes eljárása nem tekinthető jóhiszeműnek. A jogvita eldöntése során nem bírt jelentőséggel az, hogy
  1. március 9-én a délelőtti órákban elektronikus úton megküldésre kerültek a felperes számára a kiadni kért adatok. A felperest nem terhelte olyan kötelezettség, hogy intézkedjen a postai küldemény visszahívása iránt, mint ahogy nem bírt jelentőséggel a perköltségigény elbírálása szempontjából az sem, hogy csak az első tárgyalást követően - amely a peres felek megegyezésének reményében szünetelésre került - került sor a kereset perköltség összegére történő leszállítására, tekintettel arra, hogy a peres eljárás megindítását megelőzően a jogi képviselő megbízásával a felperesnek perköltség igénye merült fel, melyet jogszerűen érvényesíthet. Az, hogy a keresetlevelet a felperes mikor adta postára, önmagában nem bír jelentőséggel. Azzal, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően jogi képviselőhöz fordult, aki ügyvédi munkát végzett, díjazásra jogosulttá vált. A megjelölt összegszerűséget azonban a Fővárosi Ítélőtábla eltúlzottnak találta. A peres eljárást megelőzően az adatigénylés iránti kérelmét a felperes személyesen terjesztette elő, a megbízott jogi képviselője egy 2 oldalas keresetlevelet fogalmazott meg, továbbá az ügyben két tárgyalás megtartására került sor. A 32/
  2. (VIII. 22.) IM rendelet
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére. A
(2)bekezdés értelmében az
(1)bekezdés alapján megállapított munkaíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével, vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. A bíróság részére biztosított mérlegelés során a pertárgyérték figyelembevétele mellett a Fővárosi Ítélőtábla az elvégzett ügyvédi munka mértékét, annak időigényességét vette figyelembe. A jogvita megítélése egyszerű volt, a felperesi képviselő jelentős érdemi tevékenységet nem fejtett ki, miután az nem is vált indokolttá. A kereseti kérelem leszállítása a perköltségre a kereset jelentős lecsökkentését eredményezte, munkaigényes beadványok készítése nem vált szükségessé, a jogvitában rövid tárgyalások megtartására került sor. Ezért a másodfokú bíróság a kifejtett ügyvédi munkára figyelemmel, mérlegeléssel 30.000 forint összegű munkadíjat talált a tevékenységgel arányban állónak. Az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatására a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint került sor. A felperes fellebbezése 2/3-ad részben vezetett eredményre, ezért ezen pernyertességi, pervesztességi aránynak megfelelően a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint került sor a másodfokú perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezés meghozatalára. A Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben kifejtett indokok alapján ugyancsak mérlegeléssel, a fellebbezési eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenységre figyelemmel mérlegelte és szállította le a megbízási szerződésben megállapított munkadíj összegét. Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. június
  2. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.