Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.400/2017/4-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Bolevácz és Vörös Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző ügyvéd: dr. Bolevácz Éva) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (fél címe 2., ügyintéző ügyvéd: dr. Nehéz-Posony Márton) által képviselt alperes neve Szerkesztősége (alperes címe.) alperes ellen sajtó-helyreigazítás miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 40.P.20.149/2017/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a felperes a perköltséget az alperes által szerkesztett ....hu honlapot üzemeltető ... (....) részére köteles megfizetni. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a ... -nek (....) 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a felperes a ... Zrt. vezérigazgatója. Az alperes gondozásában jelent meg a ....hu internetes portálon
- december 8-án, ...on is szállodát szerezhettek ...ék" című cikk. Felperes keresetében olyan tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére kérte az alperest kötelezni, miszerint a fenti cikkben részben valótlan tényállítással, részben megtévesztően való tények hamis színben való feltüntetésével azt a látszatot keltette, hogy a felperesnek, mint a ... Zrt. vezérigazgatójának érdekeltsége volna a ... szomszédságában lévő ... utca - ... utca - ... utca által határolt háztömbben vagy egy ...i szállodaépületben. A valóság a cikkben leírtakkal szemben az, hogy a cikkben emlegetett ...nak a belvárosi háztömbhöz és a félkész ...i luxusszállodához köthető érdekeltsége és tevékenysége teljes mértékben független a felperes üzleti érdekeltségeitől. ... nevű személlyel pedig felperesnek soha semmilyen üzleti kapcsolata nem volt. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a cikk kizárólag személyi kapcsolatokat mutatott be. Olyat nem tartalmazott, hogy a felperes és ... üzleti érdekeltségei egymással összefüggnének. ... esetében puszta elírás történt. Az ő, illetve ..., valamint a felperes kapcsolatát cégiratok támasztják alá. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 50.000 forint+áfa perköltséget, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására feljegyezett 36.000 forintot. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában értékelte a cégadatokat tartalmazó okirati bizonyítékokat. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem tekinthető valótlan tényállításnak az az alperesi cikkbeli közlés, miszerint a budapesti háztömböt a felpereshez köthető ... és ... (helyesen: ...) szerezte meg, illetve ugyanezen két személy egy ...i szállodaépületet is megvett. Jelentős körülményként értékelte, hogy a felperes maga nyilatkozott úgy, hogy ismeri a cikkben szerepeltetett két személyt, csupán üzleti kapcsolatát szüntette meg velük. Ebből pedig az is következik, hogy a felperesnek korábban volt üzleti kapcsolata a cikkben megjelölt két személlyel. Értékelte azt is, hogy a felperes a per tárgyalásán elismerte, hogy köszönőviszonyt fenntart ezekkel a személyekkel, bár megszakította velük a kapcsolatát. Mindebből arra a következtetésre jutott, hogy az alperes nem állított valótlant akkor, amikor a két személyt, mint a felpereshez köthető személyként jelölte meg. Nem állította, hogy a felperes ...val, illetve ...val személyes kapcsolatot ápol, de még azt sem, hogy konkrét üzleti kapcsolatot tartanának fenn egymással, hanem csupán azt fogalmazta meg, hogy ezen személyek a felpereshez köthetőek. Az a kifejezés pedig, hogy valamely személy egy másikhoz köthető, annyit jelent, hogy bármilyen jellegű és erősségű kapcsolat, összefüggés létezett vagy létezik köztük. Azt pedig, hogy valamilyen kapcsolat állt fenn a cikk szereplői között, a bizonyítékok és a felperes tényelőadása is alátámasztotta. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását. Másodlagosan kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását. Fellebbezésében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben, a valakivel való ismeretség, nem eredményezi azt, hogy az a személy bármilyen vonatkozásban hozzá köthető. Természetesen ha a felperes valakivel megszakítja a kapcsolatait, az nem eredményezi, hogy ezeket a személyeket továbbra személyesen ne ismerné, azonban ebből következően az nem állítható, hogy ezek a személyek felpereshez lennének köthetőek bármilyen formában. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben bármilyen jellegű és erősségű kapcsolat vagy összefüggés nem alapoz meg olyan kijelentést, hogy egyik ember a másikhoz kapcsolható. A felperes a tárgyaláson továbbá akként is nyilatkozott, hogy a sérelmezett cikkben szereplő ... nevű személyt nem ismeri, ezért vele a kapcsolatot sem fenntartani, sem megszüntetni nem tudja. Hangsúlyozta, hogy a sajtó-helyreigazítást megalapozza, ha olyan személyekkel hozzák összefüggésbe, akiket még csak hírből sem ismer, ... pedig ilyen. Bár a PK
- számú állásfoglalás II. pontja úgy rendelkezik, hogy a helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra, ez a pontatlanság nem tekinthető elírásnak, vagy közömbös pontatlanságnak. Jelen esetben ugyanis az alperes olyan személyről állította, hogy felpereshez köthető, akit felperes sem személyesen, sem üzleti kapcsolatai révén nem ismer. Az alperes fellebbezési kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, annak helyes indokaira tekintettel. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és annak lényegi indokaival is egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésre tekintettel az alábbiakat emeli ki. A PK
- számú állásfoglalásra tekintettel a sérelmezett közléseket nem a szövegből kiragadottan, hanem a cikk egészére, belső összefüggéseire figyelemmel és az átlagolvasó értelmezését szem előtt tartva kellett vizsgálni. A cikk, illetve a felperes megítélése szempontjából közömbös pontatlanságok helyreigazításra nem adnak alapot. A cikk annak tömör leírása, hogy olyan körbe tartozó személyek szereztek meg félkész luxusszállodai ingatlant, illetve belvárosi épülettömbhöz tartozó ingatlanokat, akik valamilyen kapcsolatba hozhatóak a miniszterelnök vejével, illetve a felperessel. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte, hogy a cikk a felperessel összefüggően nem a felperes üzleti érdekeltségeiről számol be, hanem személyi kapcsolódásokról, egy kapcsolati háló olyan részletéről, ami közérdeklődésre számot tarthat. Az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta a felperes és az ingatlanbefektetők között felállítható összefüggést. A fellebbezéssel ellentétben nem csupán abból vont le következtetést, hogy a felperes és az ingatlanbefektetők ismerték egymást, illetve a felperes nyilatkozata szerint megszakította velük az üzleti és az üzleti tevékenységükre rálátást biztosító kapcsolatát, hanem a becsatolt okiratokból megállapítható cégadatokat is megfelelően értékelte. Ezek az adatok túlmutatnak puszta ismeretségen, továbbá a rálátást biztosító kapcsolat teljes megszűnését sem támasztották alá. Ezzel összefüggően a másodfokú bíróság azt emeli ki, hogy a felperes nyilatkozata szerint
- februári kinevezését követően szüntette meg a kapcsolatot a szállodában tulajdont szerző társasághoz (...) köthető, cikkben szereplő ingatlan befektetőkkel. Ehhez képest ez a fenti ingatlanbefektetők által
- július 5-én alapított társaság (...) a szállodát működtető cégben (...)
- szeptember 20-án szerzett tagságot, ennek a társaságnak az egyik ingatlanbefektető (...)
- december 2-ig részvényese volt. 2016 novemberétől pedig az a társaság (...) az ügyvezetője, amelynek
- augusztus 24-től a mai napig egyik tagja (...) a felperes egyszemélyes Kft.-je (
- február 5-e óta). A cégadatok alapján fentiek szerint kimutatható olyan cégadatokkal leírható, fennálló felperesi kapcsolat a szállodában tulajdont szerző gazdasági társasághoz, és azáltal azok befektetőihez, ami jellemezhető akként, hogy a szállodában érdekelt ingatlanbefektetők felpereshez „köthetőek." Ez a kifejezés alkalmas az ilyen típusú, lazább, távoli, meg nem határozható, de a puszta ismeretségen túlmutató személyi, cégkapcsolatok megjelenítésére. A gazdasági, politikai újságírásban a kapcsolati hálók feltárása során a „köthető" szó a kapcsolódások, összefüggések ábrázolásának megengedett kifejező eszköze, ami helyreigazítást nem alapoz meg. Az alperes nem tüntetett fel valós tényeket hamis színben sem, a kapcsolat teljes megszakadása a cégadatok alapján nem volt igazolható. A fellebbezésben foglaltakkal szemben az olvasó számára a hangsúly a befektetők kapcsolódásain van és nem azon, hogy ismer-e a felperes a cikkben szereplő nevű személyt. Ezért a cikk és a felperes megítélése szempontjából is teljesen közömbös, hogy az alperes a cikkben elírta a cikkben szereplő két ingatlanbefektető egyikének keresztnevét. ...t ugyanis a felperes nem vitásan ismerte, és a tulajdont szerző társaságnak (...) ő volt a másik alapítója. A másodfokú bíróság megjegyzi egyebekben, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelem nem a keresztnév elírásának kijavítására irányult. Fentiekre tekintettel a sérelmezett körben valótlan tényállítás, valós tények hamis színben való feltüntetése hiányában az Smtv.
- §
(1)bekezdése alapján helyesen döntött az elsőfokú bíróság akként, hogy helyreigazításnak nem volt helye. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alkalmazásával - utalva a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján annak helyes indokaira is helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy a végrehajthatóság érdekében a felperest az elsőfokú perköltség megfizetésére a jogképességgel bíró, rendelkező részben megjelölt alperesi honlapot üzemeltető jogi személy javára kötelezte. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 239. § folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest a másodfokú perköltség megfizetésére, mely az üzemeltető javára a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján 15.000 forint + áfa összegben megállapított ügyvédi munkadíjból állt. A le nem rótt fellebbezési illetékről a másodfokú bíróság a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján határozott. Budapest,
- május
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró