← Magyarország

Kbf.144/2016/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.144/2016/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. június
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A több alárendelt sérelmére elkövetett alárendelt megsértésének bűntette miatt ... vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa
  4. november
  5. napján kihirdetett Kb.I.23/2016/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést megrovás intézkedésre enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a
  7. november
  8. napján kihirdetett Kb.I.23/2016/
  9. számú ítéletével ... vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.449.§

(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés d) pontja szerint minősülő több alárendelt sérelmére elkövetett alárendelt megsértésének bűntettében, ezért 120 napi tétel, napi tételenként 1.000,- ft, összesen 120.000,- ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltozatására. Kötelezte a vádlottat 6.895,- ft bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A védő szintén felmentés érdekében fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1121/2016/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a másodfokú katonai tanács az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Kifejtette azon álláspontját, hogy a fellebbezések az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadják, ezért nem vezethetnek eredményre. További súlyosító körülménynek kell értékelni, hogy a vádlott kettőnél több alárendelt sérelmére követte el a bűncselekményt. A vádlott a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását. Ebben kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított történeti tényállás megalapozatlan, mivel a bíróság a tényállást nem derítette fel, az részben hiányos, ellentétes a beszerzett iratokkal, valamint a megállapított tényekből, további tényekre is helytelenül következtetett. A Be.351.§
(2)bekezdés a.) c.) és d.) pontjaiban írt megalapozatlansági okok miatt arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság a Be.372.§
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a több alárendelt sérelmére elkövetett alárendelt megsértésének bűntette miatt emelt vád alól mentse fel. Másodsorban ugyanezen indokok alapján arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság a Be.376.§
(1)bekezdésében meghatározott okra figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. A vádlott beadványában hiányolta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során minden lehetséges bizonyítékot nem szerzett be, illetve a beszerzett bizonyítékok tekintetében nem adott számot az értékelésükről teljes egészében. Ezen túlmenően, ahol értékelést adott ott ez nem megfelelően történt. Ezért álláspontja szerint a bűnösség kérdésében levont következtetés alapvetően téves. Ugyanakkor megállapítható, hogy a bíróság még indokolási kötelezettségének sem tett teljes egészében eleget. Hiányolta továbbá a vádlott, hogy az elsőfokú katonai tanács nem jelölte meg, hogy a Btk.449.§
(1)bekezdésében írt bűncselekmény melyik fordulatába ütközteti a cselekményt. A vádiratban rögzített történeti tényállás ugyanis elvileg mindkét fordulat vonatkozásában lehetőséget ad a következtetésre. Hiányolta, hogy az elsőfokú katonai tanács a bizonyítékok értékelése során nem foglalkozott az alárendeltjeinek, a sértettek vallomásainak olyan szempontból történő elemzésével, hogy mi volt a motivációjuk a vallomásuk megtétele során. Így nem foglalkozott például azzal, hogy éppen mulasztásuk miatt a felelősségük alól akartak ilyen módon kibújni. Erre figyelemmel a sértett rendőr tanúk elfogultsága nyilvánvalóan fennállt, míg T.Cs.Gy. tekintetében nem világos, hogy miért nem lehetett őt elfogulatlan tanúnak tekinteni. Kifejtette továbbá, hogy részéről sem a más előtti, sem a feltűnően durván történő elkövetési fordulat nem valósult meg. Ennek a bűncselekménynek a megállapíthatósága objektív mérce alapján kell, hogy megtörténjen, nem pedig valakinek a szubjektív érzékenysége alapján. A vádlott a saját védelmében, valamint az utolsó szó jogán az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését, valamint az írásbeli indokolásban írtakat változatlanul fenntartotta. Utalt arra, hogy időközben a szolgálati viszonyát megszüntették, mert a részére felajánlott másik beosztást nem fogadta el. Előadta továbbá, hogy az elsőfokon eljárt bíróság az előzményeket nem ismerte, nem tudta, hogy ezen a környéken rendszeres a feljelentgetés. Megismételte indítványát. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak és védőjének a felmentésre, illetve hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értéktelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlott tagadó vallomásával, valamint az azt alátámasztó T.Cs.Gy. polgári személy vallomásával szemben a tárgyaláson kihallgatott négy sértett tanú vallomása, valamint az objektív tanúnak tekinthető J.né M. Sz. rendőr törzsőrmester vallomása alapján állapította meg. Az elsőfokú katonai tanács ítélete indokolása
  1. oldal alulról első bekezdésétől az
  2. oldal első bekezdés végéig értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlott védekezését fogadta el a tényállás alapjául. A sértettek a vádlottra nézve következetesen tették meg terhelő vallomásukat, és lényeges körülmény tekintetében azokat J.né M. Sz. rendőr törzsőrmester tanú vallomása alátámasztotta. Míg ugyanezen vallomás T.Cs.Gy. tanúnak a vádlotti védekezést alátámasztó vallomását cáfolta. Észlelte másodfokú katonai tanács, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a vádlott személyi körülményeire vonatkozó része a bekövetkezett változásokkal kiegészítésre szorul. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontja alapján a rendelkezésre álló személyügyi parancs, valamint a vádlott nyilatkozata alapján a személyi körülményeit annyiban egészíti ki, hogy: „A vádlott szolgálati viszonya 2016. november 10-i hatállyal felmentéssel megszűnt. Jelenleg A.-ban egy halászatban dolgozik, - havi jövedelme kb. 1150 euró.." A Be.351.§
(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a vádlott és védője fellebbezésükben új tényre, új bizonyítékra nem hivatkoztak. Megállapítható továbbá az is, hogy az elsőfokú katonai tanács teljes körű bizonyítást folytatott le, a megismert bizonyítékokat a logika szabályainak megfelelően értéktelte. Így az általa rögzített és a másodfokú katonai tanács által kiegészített tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért az a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Emiatt a vádlottnak és védőjének a felmentésre, valamint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. A katonai tanács az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor ... vádlott bűnösségét a Btk.449.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés d) pontja szerint minősülő több alárendelt sérelmére elkövetett alárendelt megsértésének bűntettében megállapította. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki alárendeljét emberi méltóságában más előtt, vagy feltűnően durván megsérti. A cselekmény bűntettként minősül, ha a bűncselekményt több alárendelt sérelmére követik el. A törvényi tényállás szövegezéséből egyértelműen következik, hogy az őrsparancsnok a terhére rótt bűncselekményt azzal a magatartásával követte el, hogy négy alárendeltjének az ügyfél jelenlétében azt kiáltotta, hogy: „A nappalosok takarodjanak be az irodámba", majd utána is sértő tartalmú kijelentéseket tett rájuk a tényállásban írtaknak megfelelően. Megállapítható, hogy a vádlott által a beosztottai vonatkozásában használt kifejezések az emberi méltóság feltűnően durva megsértése minősítő körülmény megállapítására nem alkalmasak. Alkalmasak ugyanakkor arra, hogy a beosztottakat emberi méltóságukban megsértsék. Azért nem tekinthető a vádlotti magatartás csupán fegyelmi vétségnek, mert a cselekmény elkövetése egyértelműen más előtt, mégpedig egy ügyfél előtt történt. A sértő kifejezések használata a vádlott négy alárendeltjét érintette, tehát a minősítő körülmény is megvalósult. A fellebbviteli bíróság tehát annyiban értett egyet az elsőfokú bíróság jogi értékelő tevékenységével, figyelemmel a hasonló ügyekben követett gyakorlatra. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket azzal, hogy a vádlott szolgálai viszonya ténylegesen már megszűnt tehát a jövőben már lehetősége sem lesz katonai bűncselekmény elkövetésére, és ez nyomatékos enyhítő körülmény. Az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel a másodfokú katonai tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott cselekménye az elbíráláskor már olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen. Ezért az elsőfokú katonai tanács ítéletét megváltoztatta és a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést a Btk.64.§
(1)bekezdése alkalmazásával megrovás intézkedésre enyhítette. A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú katonai tanács - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. június
  2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke . Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
  3. június
  4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül Iván Erika bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.