elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi
I., II., III., IV., és
V. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül küldjék meg a felperes részére
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. évi törvény (Tao. törvény) 22/C. §
alperesi szervezetek által a Tao. törvény 22/C. §
okat
igazolásokat, amelyeket
alperesi szervezetek a Korm. rendelet 2. §
elsőfokú bíróság ítélet helybenhagyja. Kötelezi
alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 75.000 (hetvenötezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget.
ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes 2016. július 21-én kelt, és ezen a napon továbbított elektronikus leveleiben közérdekű adatok kiadását kérte
alperesektől, mely kérelemben foglaltaknak
alperesek, a II. rendű alperes kivételével, meghosszabbított határidőt követően részben eleget tettek. A II. rendű alperes a kérelemre a felperes keresetének előterjesztése napján válaszolt, melyben a többi alpereshez hasonló terjedelemben tett csak eleget a felperes kérelmében foglaltaknak. A felperes 2016. szeptember 19-én érkezett keresetében eredeti kérelme 3. és 4. pontjában foglalt adatok kiadására kérte kötelezni
alpereseket. Kérte, hogy a bíróság közérdekű adatok megismerése körében kötelezze
alpereseket a társasági adóról és
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 22/C. §
alperesi szervezetek által a Tao tv. 22/C. §
okat
igazolásokat is kérte kiadni, amelyeket
alperesi szervezetek a rendelet 2. §
adatokat 2011. július 1-től a Tao törvény 22/C. § hatályba lépésétől a perben születendő jogerős ítélet kézbesítése, rendkívüli perorvoslat esetében a perorvoslat tárgyában született ítélet kézbesítése napjáig terjedő időszakra kérte. Hivatkozott arra, hogy
alperesek által közölt adatokból nem látható, hogy a látvány csapatsportok országos sportági szakszövetségeiként mely támogatóknak milyen mértékű támogatás után állítottak ki igazolásokat, így nem állapítható meg, hogy mely támogatott mely időszakban mely támogatótól mekkora összegű támogatásban részesült. Hivatkozott a közérdekű adatok megismerésének alaptörvényi rendelkezésére,
ezt tartalommal megtöltő 32/
Alaptörvény 39. cikk
adókedvezmény is, ezért
erre vonatkozó adatok közérdekűek. Ilyen jellegű juttatást magánszemély nem ajánlhat fel, ezért
adatok kiadásával személyes adat nem érintett.
alperesek adótitokra történő hivatkozását nem tartotta megalapozottnak, figyelemmel arra, hogy
információs önrendelkezési jogról és
információszabadságról szóló
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseiből pedig nem következik
adótitok korlátozhatatlansága.
alperesek a kereset elutasítását kérték.
I. rendű alperes hivatkozott
Info tv. I.
54. §
egyes adózók nyújtanak közpénzek, a támogatói szándékok
onban nem közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok, így
ok
információk, hogy a támogatott milyen összegben részesülhet a támogatásként felajánlott adó összegből, nem közérdekű, nem közérdekből nyilvános adat. Hivatkozott arra is, hogy a támogató adózó
alperesnek nyújtott támogatással ténylegesen adókedvezményben nem részesül, továbbá arra, hogy a perbeli adatok vonatkozásában nem
I. rendű alperes, hanem a NAV folytat a költségvetést érintő gazdálkodást. A II., III. és IV. rendű alperesek egységes védekezése szerint a támogatók adatai adótitoknak minősülnek, így kiadásuk esetén alperesek Art. 53. §
adóhivatal sem adhat tájékoztatást. Hivatkoztak arra is, hogy
t támasztja alá, hogy
adatszolgáltatás megtagadása
adatigényléskor hatályos Art.
V. rendű alperes pertársai védekezéséhez csatlakozott. Kiemelten hivatkozott
adótitok tilalmára és a személyes adatok kiadásának tilalmára is. Vitatta, hogy a felperes eljárása jóhiszemű lenne.
elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg
I. rendű alperesnek 20.000, a II-IV. rendű alpereseknek együttesen 30.000 forint,
V. rendű alperesnek 20.000 forint perköltséget áfával. Rögzítette, hogy
alperesek adatkezelői minősége nem volt vita tárgya, a felperes keresetét
Info tv. 31. §
on adatok megismerésére irányult, hogy
alperesi szövetségek mely adózóktól,
egyes támogatási időszakban mekkora összegű támogatásban részesültek, a támogatók milyen összegű támogatás után jogosultak adókedvezményre. Idézte a Tao. tv. 22/C §
Alaptörvény VI. cikk
állami vagyonról szóló
Info tv. 27. §-t,
Megállapította, hogy a felperesi kérelemmel érintett adat (a támogatások és adókedvezmények igazolása)
. Megítélése szerint, a kért adatok nem minősülnek kiadandó közérdekű adatnak, mert
ok
adott gazdálkodó szervezettel összekapcsolható adatok, de megismerésük nem szükséges
alperesi szervek költségvetési gazdálkodásának kontrollja szempontjából. Utalt e körben
Info tv. 2. §
elsőfokú bíróság megítélése szerint
Alaptörvény felperes által felhívott 39. cikk
a kötelezettsége származik, hogy a minisztériumok felé, illetve a támogatók felé kiadott igazolásokban rögzített támogatási pénzek összértéke közlésére kötelesek. Mindez szakszövetségi, szakági bontásban való adatközlést jelent, mert ezzel arról ad tájékoztatást
adatkezelő, hogy milyen mértékű a magánszférából, vagy más, állami tulajdonnal is érintett gazdálkodó szervezetektől származó támogatási összegből gazdálkodhatnak
egyes, a jogszabályban rögzített területeket érintő támogatásokkal érintett látvány-csapatsporti (alperesi) szövetségek; és arról is tájékoztatást ad
adatközlés, hogy milyen mértékű támogatás után mond le
adó egy részéről
állam. Ezen adatközlési kötelezettségüknek pedig
alperesek a felperes kérelmére a pert megelőzően eleget tettek. Kiemelte, hogy a felperes által a perben igényelt
on adatok, hogy
állam mely adózók számára (és milyen mértékű befizetések után) teszi
adókedvezmény érvényesítést lehetővé, nem olyan adat, amely a közpénzből (is) gazdálkodó alperesi szakszövetségek tevékenységének, a központi költségvetéssel való gazdálkodása, tevékenysége átláthatósága érdekében kiadandó lenne. A támogatás alapján igénybe vehető adókedvezmény csak lehetőség,
zal
adózó belátása szerint élhet, ezért előfordulhat, hogy a támogatással összefüggésben közpénz sem keletkezik. Kifejtett álláspontja szerint nincs olyan alkotmányos érdek, ami indokolja, hogy egyes gazdálkodó szervezetek gazdálkodásába betekintést nyerjen a felperes, illetve bármely más közérdekű adatigénylő.
. október 24-i,
adatigénylést követően hatályba léptetett korlátozó rendelkezését nem vizsgálta, mert álláspontja szerint a korábbi rendelkezés alapján is védendőnek minősült
adat, és mint ilyen, kivételes esetben megismerhető, főszabály szerint
onban nem közérdekű adat.
állami gazdálkodással kapcsolatban a támogatások összegén túl indokoltan megismerhető adat
lenne, hogy
állam milyen mértékű adóbevételről mond le, és nem
, hogy egyes gazdálkodó szervezetek összesen milyen összegeket szánnak a látvány-csapatsportok támogatására. A keresettel igényelt támogatási igazolások
onban olyan egyediesített adatra engednének következtetni, ami
adótitok körébe esik, ezért a keresetet elutasította. A felperest kötelezte
alperesek részére a perrel kapcsolatosan felmerült ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére.
elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Elsődlegesen
t kérte, hogy a másodfokú bíróság
elsőfokú ítéletet változtassa meg és kötelezze
alpereseket
igényelt adatok kiadására. Másodlagosan kérte
ítélet hatályon kívül helyezését és
elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítását. Kiemelte, hogy
elsőfokú bíróság ítéletét
zal indokolta, hogy a támogatási igazolások által magukban foglalt adatok ismerete nem szükségesek
alperesi szervek költségvetési gazdálkodásának kontrollja szempontjából. Utalt
on elsőfokú bírósági álláspontra is, hogy a kiadni kért adatok
egyes sportszövetségeknek támogatást nyújtók jogai szempontjából csak
minősülne arányos korlátozásnak, ha
adókedvezményre feljogosító igazolásokban rögzített támogatási pénzek összértéke megismerhető. Álláspontja szerint ez
érvelés teljesen figyelmen kívül hagyja
Info tv.
adott szerv gazdálkodásához kapcsolódó adatokat definiálja közérdekűként, hanem a közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggő bármely adatot. Ebből egyértelműen következik, hogy a felperes által kiadni kért adatok is közérdekű adatnak minősülnek, így irreleváns, hogy
ok megismerése szükséges-e
alperesi szervek költségvetési gazdálkodásának kontrollja szempontjából. Mivel a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog gyakorlása nem célhoz kötött, teljességgel helytelen
elsőfokú bíróság okfejtése arra vonatkozóan, hogy mi lenne a közpénzek felhasználásával kapcsolatosan megismerhető adat.
ítélet nem
Info tv. rendelkezéseiből indul ki, hanem egy alapjog korlátozó szemszögből, amikor
t vizsgálja, fűződik-e egyáltalán közérdek ahhoz, hogy a felperes által kiadni kért adatok megismerhetőek legyenek. Fenntartotta
elsőfokú eljárás során kifejtetteket arra vonatkozóan, hogy a támogatott szervezeteknél a támogatás összege egyértelműen állami támogatásként jelenik meg. Hivatkozott
Európai Bizottság 2011. november 9-én kelt C
ennek keretében nyújtott támogatások a támogatottak vonatkozásában állami támogatásnak minősülnek. Ez önmagában megalapozza, hogy a kiadni kért adatok
Info tv.
egyes támogatók a támogatási igazolások ellenében adókedvezményt igényelhetnek a kiadni kért adatok közérdekűek. Ez a közérdekűség egyebekben közvetlenül következik
Alaptörvény 39. cikk
állami támogatás jellege. Hivatkozott a 8/
Info tv.
alperesek csak abban
esetben mentesülhetnének a per tárgyává tett közérdekű adatok kiadása alól, amennyiben jogszerűen hivatkoznak valamely
Info. tv.-ben meghatározott megtagadási okra.
alperesek által e körben hivatkozott adótitok tekintetében álláspontja
volt, hogy e körben a bizonyítás
alpereseket terhelte, mely kötelezettségüknek nem tettek eleget. Hivatkozott
I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében
ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes által kért adatok nem minősülnek közérdekű adatoknak, mert a támogatási igazolások címzettjeinek személye és
összegek támogatókra való lebontása,
ehhez kapcsolódó adatok nem függnek össze
I. rendű alperes tevékenységével. Utalt arra, hogy olyan adatbázist nem kezel, amely nyilvántartaná, hogy a támogatási összegek honnan, mely személyektől, szervezetektől származnak. Hivatkozott arra is, hogy a felperesi joggyakorlás rosszhiszemű,
adatok megismerésére nem közérdekből törekszik, hanem magánszemélyek adózási teljesítményének megismerésére,
az
Alaptörvény szellemével ellentétes célokat kíván a megszerzett adatokkal szolgálni. Hivatkozott arra is, hogy a támogató diszkrecionális joga annak eldöntése, hogy megismerhetővé kívánja-e tenni személyét, mint támogatót, ezért a személyiségi jogait sértené, ha ilyen adatot
I. rendű alperes megismerhetővé tenné. Vitatta a támogatási összegek közpénz jellegét
igazolás kiállításának időpontjában, figyelemmel arra, hogy
ekkor még a támogató birtokában van. Annak felhasználására, amire
Info tv. 32. § is utal csak a támogatás elosztása, kiutalása során kerül sor, ekkor nyeri el közpénz jellegét. Hivatkozott arra is, hogy
Európai Bizottság felperes által is hivatkozott állásfoglalásának
állásfoglalás
Uniós szabályoknak történő megfelelést is szolgálja (EUMSZ 107., 108. cikk). A jóváhagyásokra vonatkozó adatok és
, hogy melyik szervezet milyen összegű támogatásban részesült megismerhető adat,
t a honlapján nyilvánosságra hozza. A Ket. rendelkezései szerint a közigazgatási határozatok is nyilvánosak
zal
onban, hogy
okból a személyes adatokat törölni kell. Vitatta, hogy a felperes által hivatkozott AB határozatok figyelembe vehetők lennének.
adótitok körében
elsőfokú eljárásban kifejtett érvelését fenntartotta
zal, hogy
. § szerinti ellenőrzési jogosultság nem
onos
adótitok bárki által történő megismerésének jogával.
kifejezetten
ellenőrzésre jogosult szervek jogosítványát jelenti. A II., III. és IV. rendű alperesek ellenkérelmükben
elsőfokú eljárás során előadott védekezésüket fenntartották,
I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében kifejtetteket osztva, ahhoz csatlakoztak. Kérték
elsőfokú ítélet helybenhagyását.
V. rendű alperes ellenkérelmében
elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Csatlakozott
I. rendű alperes érveihez.
t
zal egészítette ki, hogy a felperes hasonló tartalommal előterjesztett keresetétől egy másik perben elállt, mert
V. rendű alperes megfelelő adatokat szolgáltatott, így jelen eljárása indokolatlan.
alperes a sportról szóló
adótitkot megőrizni. Önmagában
a tény, hogy
igazolás kiállítójaként közfeladatot lát el nem jelenti
t, hogy
adótitok tárgyát képező információt korlátozás nélkül köteles kiadni. Utalt
napján hatályba lépett módosítására is. A felperes
alperesi ellenkérelmekben kifejtettekkel összefüggésben hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla másik tanácsa által hasonló tárgyú ügyben született jogerős döntésre.
Európai Bíróság döntésének alperesek által hivatkozott
t adta elő, hogy
pusztán arra vonatkozik, hogy
adókedvezmény nem tiltott állami támogatás. Utalt
Alkotmánybíróság határozataiban körülírt közpénz fogalomra, amiből kiemelte, hogy a perbeli támogatási összeg amiatt, hogy a költségvetésen nem folyik keresztül, adó jellege miatt közpénznek minősül. A közérdekű adatok megismerhetősége mint alapjog és
adótitok megőrzéséhez fűződő érdek mérlegelésével összefüggésben értékelendő tényezőnek tartotta, hogy a támogatók személyének megismerése hiányában a közvélemény nem tudja ellenőrizni
on rendelkezés betartását, miszerint a támogatás fejében ellenszolgáltatás nem kérhető, adható. A perbeli adatok megismerhetőségének hiányában
sem ellenőrizhető a támogatott szervezetek milyen jogcímen kaptak juttatást és
sem, hogy a támogatással kapcsolatos döntés összhangban van-e a sportpolitikai célokkal.
Art. módosítására is meggyőződése szerint
ért került sor, mert a perbelihez hasonló adatok tekintetében a törvényhozó felismerte annak közérdekű jellegét, ezen törvénymódosítással igyekezett ebből a körből kivonni.
V. rendű alperes a felperes által hivatkozott ítélet vonatkozásában előadta, hogy abban
ügyben
adatkezelők minisztériumok voltak, így párhuzam
on döntés és a jelen per között nem vonható. A fellebbezés megalapozott.
elsőfokú bíróság a tényállást kellő mélységgel felderítette,
alkalmazandó jogszabályok körét helyesen határozta meg, levont következtetéseivel, így döntésével
onban a másodfokú bíróság
alábbiak miatt nem értett egyet. Jelen per tárgyát a felperesnek
Info tv. 31. §
Info tv.
t kellett vizsgálni,
alperesek közfeladatot végeznek-e a perrel érintett igazolások kiállítása során. Erre a kérdésre, figyelemmel
alperesi elismerésre is egyértelműen igenlő válasz adható. A Tao. tv., a Korm. rendelet, illetve
V. rendű alperes által hivatkozott Sporttv. is egyértelműen rendelkezik e körben. Ezen jogszabályok kifejezetten közfeladatokkal ruházzák fel
alapvetően nem ilyen jellegű tevékenységet végző alpereseket. A perben
sem volt vitás, hogy a keresettel érintett adatok köre közérdekű adat,
ok
alperesek kezelésében vannak, amit
is alátámaszt, hogy
alperesek a felperesi adatigénylésnek nagyobb részben eleget is tettek. A jelen perrel érintett adatok vonatkozásában alapvetően nem
adatok közérdekűségét vitatták, hanem arra hivatkoztak, hogy
Info tv. rendelkezései alapján jogosan tagadták meg
ok kiadását. Éppen ezért
t kellett vizsgálni ez
alperesi hivatkozás megalapozott-e, mely vizsgálat során figyelemmel kellett lenni
Info tv. 31. §
adatkezelőnek kell bizonyítania. Mindezek miatt nem értett egyet a másodfokú bíróság
elsőfokú bíróság által kifejtett
on indokokkal, amelyek
adatigénylés céljára vonatkoztak. Jelen per eldöntése szempontjából
igényelt adatok nem vitásan közérdekű jellegére, és
alperesek adatkezelői minőségére nem vonható vizsgálat alá, hogy
adatigénylés mennyiben érinti
alperesek tevékenységének átláthatóságát, ellenőrzését.
adatigénylés célzata, motivációja, visszaélésszerű, vagy rosszhiszemű gyakorlása nem képezhetik vizsgálat tárgyát, mivel egy alapjog érvényesítése esetén
alapjogi jogviszony mentes ezen értékelési szempontoktól.
Info tv. 2015 október
alapjog érvényesítésével kapcsolatban csak
onos jogérvényesítő,
onos adatra vonatkozó kérelmének tényére kell figyelemmel lenni. Ilyen körülmény
onban jelen esetben nem merült fel, és
alperesek sem hivatkoztak erre. A másodfokú bíróság megítélése szerint
alperesek
Info tv. 31. §
I. rendű alperes
on hivatkozása, hogy olyan adatbázist nem kezel, amely nyilvántartaná, hogy a támogatási összegek honnan, mely személyektől, szervezetektől származnak nem volt alapos, figyelemmel arra, hogy a felperesi igény nem
igazolások tartalmi értékelésére irányult ez okból adatbázis felállítására nem volt szükség. A felperes mindössze a Tao. tv-ben és a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletben részletesen körülírt dokumentum másolatok megismerésére tartott igényt. Ezen túlmenően
alperesek védekezése csak ezen dokumentumok egyes elemeinek nem nyilvános voltára irányult, így ez a kifogás ellentmondásos is. Mindezekre tekintettel a perben eldöntendő kérdés
volt, hogy
alperesek a kért adatok kiadását
adótitokra történő hivatkozással alappal tagadták-e meg. A közérdekű adatok kiadása iránt indult perekben alakuló bírói gyakorlat már több esetben vizsgálta ezt a kérdést, mely vizsgálat eredményeképpen megállapítható konzekvencia, hogy
adótitkok a közérdekű adatok megismerhetőségével szemben abszolút korlátként nem hivatkozható. Ez a megállapítás
. §-nak módosításától függetlenül jelen ügyben is tartható.
Info tv. 26. §
a minősített adat védelmére vonatkozó törvény szerinti minősített adat. Ezen túlmenően pedig korlátozásra vonatkozó rendelkezést kizárólag törvény, és kizárólag
Info tv. 27. §
itt felsorolt célok közé
onban
adótitok nem illeszthető.
nem vonható sem a honvédelmi érdek, sem a nemzetbiztonsági érdek, a bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekkörébe, sem a környezet- vagy természetvédelmi érdek, a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek fogalma alá.
önmagában nem értelmezhető a külügyi kapcsolatokkal, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokkal összefüggésben, sem a bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra, sem a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel. Ezért
t szükséges vizsgálni, hogy
adótitok jelen adatigényléssel összefüggésben jelent-e olyan,
alpereseket megillető alkotmányos jogot, vagy más hasonló érdeket, ami a kereset teljesítésének akadálya. A Tao. tv. rendelkezései szerint a támogató kizárólag jogi személy lehet, így a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog nem vehető figyelembe.
Info tv. 1.§-a,
adótitok által védelmezett jog kizárólag pénzügyi, gazdasági jellegű lehet. Ez
onban nem értékelhető olyan védendő jognak, ami egy közérdekű adat megismerhetősét abszolút módon befolyásolhatja.
alapjogi teszt alá sem vethető [Alaptörvény I. cikk
adótitok intézménye nem alapjogi jellegű, összemérésük ezen
elven nem végezhető el. Kétségtelen, hogy
adótitok alá olyan,
érintett személyre vonatkozó gazdasági ismeret tartozik, amelyből rá vonatkozóan következtetés vonható le. Ez
onban csak természetes személy esetében tartozik, személyes adat jellege miatt
érintett önrendelkezési joga körébe. Jogi személy esetében
onban ez csak akkor vehető figyelembe, ha ezen következtetés sérelmes voltára vonatkozó konkrét bizonyíték áll rendelkezésre. Ilyenre
onban
alperesek nem hivatkoztak. Ezen túlmenően a Tao. tv. által szabályozott társasági adókedvezmény csak olyan,
t igénybe vevő jogi személlyel kapcsolatos gazdasági jellemzők megléte esetén vehető igénybe, melyre vonatkozó alapadatok a gazdasági társaságok beszámolási kötelezettsége miatt akár más nyilvános forrásból (pl. mérlegadatok) is megismerhetők. Ezzel szemben a felperesi igény olyan adatokra vonatkozott, amelyek állami kedvezmény igénybevételére jogosítanak. E körben a másodfokú bíróság a felperesi érveléssel értett egyet. A társasági adókedvezmény jogi konstrukcióját
Európai Bizottság
Európai Unióról Szóló Szerződés (EUMSZ) 108. cikk
t bírálta el, hogy
e törvényben foglalt támogatási rendszer
EUMSZ 107. cikk
államok közötti kereskedelmet is [EUMSZ 107. cikk
onban ezt összeegyeztethetőnek ítélte a belső piaccal, mint olyan gazdasági támogatást, amely úgy mozdítja elő egy meghatározott terület, jelen esetben a sport fejlődését, hogy ezáltal nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A döntés
t, hogy
adományozók gazdasági előnyhöz, adományukon keresztül vagyoni előnyhöz jutnak. A
onban ez a lehetőség minden vállalkozás számára korlátozás nélkül elérhető,
az nem szelektív, ezért vonta le a
t a következtetést, hogy
adományozóknak nyújtott adókedvezmény nem minősül
EUMSZ 107. cikkének
az tiltott állami támogatásnak. Ebből viszont
is következik, hogy a Bizottság egyértelműen állami támogatásnak tekinti nem csak a sportszövetségeknek nyújtott támogatást, hanem a támogatóknak ennek fejében biztosított adókedvezményt is. Ebből pedig
Alaptörvény 39. cikk
ezen kedvezményre jogosítottak adatai olyan közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetőek. Nem tartotta alaposnak a másodfokú bíróság ezen adat megismerésének korlátjaként, a Bizottsági döntés
ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem a
ezen rendelkezés megsértését nem jelentheti. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság
elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
alpereseket.
adatigényléssel érintett időszaknak a keresetlevél benyújtását követő tartama tekintetében
onban a felperes keresetét elutasította.
alperesek ugyanis vagy a kérelemben foglalt időpontig, vagy ha
nem kellően határozott, illetve a jövőre vonatkozó, legkésőbb a keresetlevél benyújtásáig tehetnek jogszerűen eleget
adatigénynek. Ezen túlmutató időszak tekintetében eljárásuk jogszerűsége nem vizsgálható, így rájuk kötelező határozat sem hozható. A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény csak meghatározott időpontban rendelkezésre álló adatok megismerhetőségére vonatkozhat, folyamatos adatszolgáltatási kötelezettsége
adatkezelőknek egyéni adatigénylés esetében
Info tv. rendelkezelései szerint sincs. Mivel
ítélet megváltoztatása folytán a felperes mind
elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban pernyertesnek minősült, a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 239. §-nak utaló szabálya és a Pp. 78. §
alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessék meg a felperesnek
ügyvédi munkadíjból álló együttes első és másodfokú perköltséget, melynek mértékét a bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
eljárás
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.