← Magyarország

Pf.20525/2017/9 – Fővárosi Ítélőtábla

Obsah (4)Art. 56Art. 53Art. 2016Art. 54

Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.525/2017/9-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (fél címe 1., ügyintéző ügyvéd: dr. Karsai Dániel András) által képviselt felperes neve Alapítvány (felp

elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi

I., II., III., IV., és

V. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül küldjék meg a felperes részére

  1. július 1jétől
  2. július 21-éig terjedő időszakra vonatkozóan a társasági adóról és

osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. évi törvény (Tao. törvény) 22/C. §

(1)bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezetek szerinti bontásban

alperesi szervezetek által a Tao. törvény 22/C. §

(3e)bekezdés alapján kiállított valamennyi támogatási igazolást, olyan formában, hogy megállapítható legyen mely támogatási időszakban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban, kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesültek; a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. §
(1)bekezdés 7. pontja által meghatározott támogatott szervezetek szerinti bontásban

okat

igazolásokat, amelyeket

alperesi szervezetek a Korm. rendelet 2. §

(1)bekezdés 2. pontja alapján eljárva jóváhagyó szervezetként a Korm. rendeletben foglaltak szerint állítottak ki, olyan formában, hogy megállapítható legyen, mely támogatási időszakban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban, kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesültek. Ezt meghaladóan a per főtárgya tekintetében

elsőfokú bíróság ítélet helybenhagyja. Kötelezi

alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 75.000 (hetvenötezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget.

ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes 2016. július 21-én kelt, és ezen a napon továbbított elektronikus leveleiben közérdekű adatok kiadását kérte

alperesektől, mely kérelemben foglaltaknak

alperesek, a II. rendű alperes kivételével, meghosszabbított határidőt követően részben eleget tettek. A II. rendű alperes a kérelemre a felperes keresetének előterjesztése napján válaszolt, melyben a többi alpereshez hasonló terjedelemben tett csak eleget a felperes kérelmében foglaltaknak. A felperes 2016. szeptember 19-én érkezett keresetében eredeti kérelme 3. és 4. pontjában foglalt adatok kiadására kérte kötelezni

alpereseket. Kérte, hogy a bíróság közérdekű adatok megismerése körében kötelezze

alpereseket a társasági adóról és

osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 22/C. §

(1)bekezdés b-d. pontjaiban meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezetek szerinti bontásban

alperesi szervezetek által a Tao tv. 22/C. §

(3e)bekezdés alapján kiállított valamennyi támogatási igazolás kiadására, olyan formában, hogy megállapítható legyen mely támogatási időszakban, mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban, kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesültek. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. §
(1)bekezdés 7. pontja által meghatározott támogatott szervezetek szerinti bontásban

okat

igazolásokat is kérte kiadni, amelyeket

alperesi szervezetek a rendelet 2. §

(1)bekezdés 2. pontja alapján eljárva jóváhagyó szervezetként a kormányrendeletekben foglaltak szerint állítottak ki, szintén olyan formában, hogy megállapítható legyen, mely támogatási időszakban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban, kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesültek.

adatokat 2011. július 1-től a Tao törvény 22/C. § hatályba lépésétől a perben születendő jogerős ítélet kézbesítése, rendkívüli perorvoslat esetében a perorvoslat tárgyában született ítélet kézbesítése napjáig terjedő időszakra kérte. Hivatkozott arra, hogy

alperesek által közölt adatokból nem látható, hogy a látvány csapatsportok országos sportági szakszövetségeiként mely támogatóknak milyen mértékű támogatás után állítottak ki igazolásokat, így nem állapítható meg, hogy mely támogatott mely időszakban mely támogatótól mekkora összegű támogatásban részesült. Hivatkozott a közérdekű adatok megismerésének alaptörvényi rendelkezésére,

ezt tartalommal megtöltő 32/

  1. (V. 29.) és a 34/
  2. (VI. 24.) AB határozatokra és

Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdésére. Álláspontja szerint a támogatás fejében a támogatók adókedvezményben részesülnek, ezért nem csak a támogatott szervezeteknek juttatott összeg közpénz, hanem ilyen jellegűnek tekinthető

adókedvezmény is, ezért

erre vonatkozó adatok közérdekűek. Ilyen jellegű juttatást magánszemély nem ajánlhat fel, ezért

adatok kiadásával személyes adat nem érintett.

alperesek adótitokra történő hivatkozását nem tartotta megalapozottnak, figyelemmel arra, hogy

információs önrendelkezési jogról és

információszabadságról szóló

  1. évi CXII. törvény (Info tv.)
  2. § ilyen jellegű korlátozást a közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatosan nem rögzít.

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseiből pedig nem következik

adótitok korlátozhatatlansága.

alperesek a kereset elutasítását kérték.

I. rendű alperes hivatkozott

Info tv. I.

  1. pontjában írt általános korlátozási lehetőséget kibontó
  2. §

(2)bekezdés e) pontjára utalással,

Art. 56. §

(2)bekezdésére és

54. §

(1)bekezdésére. Mindezek alapján álláspontja szerint a felperes magánjogi jogalanyok adózását érintő tényt, adatot kíván megismerni, ami adótitkot képez, így annak kiadását jogszerűen tagadta meg. Álláspontja szerint a támogatás, amit

egyes adózók nyújtanak közpénzek, a támogatói szándékok

onban nem közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok, így

ok

információk, hogy a támogatott milyen összegben részesülhet a támogatásként felajánlott adó összegből, nem közérdekű, nem közérdekből nyilvános adat. Hivatkozott arra is, hogy a támogató adózó

alperesnek nyújtott támogatással ténylegesen adókedvezményben nem részesül, továbbá arra, hogy a perbeli adatok vonatkozásában nem

I. rendű alperes, hanem a NAV folytat a költségvetést érintő gazdálkodást. A II., III. és IV. rendű alperesek egységes védekezése szerint a támogatók adatai adótitoknak minősülnek, így kiadásuk esetén alperesek Art. 53. §

(1)bekezdésére tekintettel adótitkot sértenének. Analógiaként hivatkoztak arra, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének (1%-ának) felhasználásáról történő rendelkezés körében, a törvény adótitoknak minősített adatok tekintetében korlátozott hozzáférést határoz meg, a felajánló személyéről

adóhivatal sem adhat tájékoztatást. Hivatkoztak arra is, hogy

  1. október 24-vel módosított Art.
  2. §

(1a)bekezdés b), c) pontja külön adótitokként nevezi meg a támogatást nyújtó felajánló adózó megnevezését, ez is

t támasztja alá, hogy

adatszolgáltatás megtagadása

adatigényléskor hatályos Art.

  1. §-a értelmezésével is helyes volt. Álláspontjuk szerint a támogatási igazolás kiállításakor közigazgatási szervként járnak el, eljárásuk részletes szabályait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  2. évi CXL. törvény (Ket.) határozza meg. A Ket.
  3. §

(4)bekezdése, a 17. §
(1)bekezdése és a 172. § irányadó a személyes adatok védelme, titkok megőrzése vonatkozásában.

V. rendű alperes pertársai védekezéséhez csatlakozott. Kiemelten hivatkozott

adótitok tilalmára és a személyes adatok kiadásának tilalmára is. Vitatta, hogy a felperes eljárása jóhiszemű lenne.

elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg

I. rendű alperesnek 20.000, a II-IV. rendű alpereseknek együttesen 30.000 forint,

V. rendű alperesnek 20.000 forint perköltséget áfával. Rögzítette, hogy

alperesek adatkezelői minősége nem volt vita tárgya, a felperes keresetét

Info tv. 31. §

(1)és
(3)bekezdése alapján határidőben nyújtotta be. A felperes igénye

on adatok megismerésére irányult, hogy

alperesi szövetségek mely adózóktól,

egyes támogatási időszakban mekkora összegű támogatásban részesültek, a támogatók milyen összegű támogatás után jogosultak adókedvezményre. Idézte a Tao. tv. 22/C §

(1),
(2),
(3e),
(3f)és
(9)bekezdését, a 107/2011 (VI. 30.) Korm. rendelet 8. §-t,

Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdését és 39. cikk
(2)bekezdését,

állami vagyonról szóló

  1. évi CVI. törvény
  2. §

(1)bekezdését,

Info tv. 27. §-t,

Art. 53. § rendelkezéseit.

Megállapította, hogy a felperesi kérelemmel érintett adat (a támogatások és adókedvezmények igazolása)

Art. 53. §

(1)bekezdés által korábban is, és a 2016. október 24-i új rendelkezés óta [
(1a)bekezdésben] különösen adótitokként volt definiálva, illetve jelenleg is

. Megítélése szerint, a kért adatok nem minősülnek kiadandó közérdekű adatnak, mert

ok

adott gazdálkodó szervezettel összekapcsolható adatok, de megismerésük nem szükséges

alperesi szervek költségvetési gazdálkodásának kontrollja szempontjából. Utalt e körben

Info tv. 2. §

(1)bekezdésére, a 3. § fogalommeghatározásai közül a személyes adat, valamint a közérdekű adat fogalmára, a 26.
(1)bekezdésére.

elsőfokú bíróság megítélése szerint

Alaptörvény felperes által felhívott 39. cikk

(2)bekezdéséből, a közpénzekre vonatkozó gazdálkodással összefüggő elszámolási kötelezettségéből, a közpénzekkel is gazdálkodó szervezeteknek

a kötelezettsége származik, hogy a minisztériumok felé, illetve a támogatók felé kiadott igazolásokban rögzített támogatási pénzek összértéke közlésére kötelesek. Mindez szakszövetségi, szakági bontásban való adatközlést jelent, mert ezzel arról ad tájékoztatást

adatkezelő, hogy milyen mértékű a magánszférából, vagy más, állami tulajdonnal is érintett gazdálkodó szervezetektől származó támogatási összegből gazdálkodhatnak

egyes, a jogszabályban rögzített területeket érintő támogatásokkal érintett látvány-csapatsporti (alperesi) szövetségek; és arról is tájékoztatást ad

adatközlés, hogy milyen mértékű támogatás után mond le

adó egy részéről

állam. Ezen adatközlési kötelezettségüknek pedig

alperesek a felperes kérelmére a pert megelőzően eleget tettek. Kiemelte, hogy a felperes által a perben igényelt

on adatok, hogy

állam mely adózók számára (és milyen mértékű befizetések után) teszi

adókedvezmény érvényesítést lehetővé, nem olyan adat, amely a közpénzből (is) gazdálkodó alperesi szakszövetségek tevékenységének, a központi költségvetéssel való gazdálkodása, tevékenysége átláthatósága érdekében kiadandó lenne. A támogatás alapján igénybe vehető adókedvezmény csak lehetőség,

zal

adózó belátása szerint élhet, ezért előfordulhat, hogy a támogatással összefüggésben közpénz sem keletkezik. Kifejtett álláspontja szerint nincs olyan alkotmányos érdek, ami indokolja, hogy egyes gazdálkodó szervezetek gazdálkodásába betekintést nyerjen a felperes, illetve bármely más közérdekű adatigénylő.

Art. 2016

. október 24-i,

adatigénylést követően hatályba léptetett korlátozó rendelkezését nem vizsgálta, mert álláspontja szerint a korábbi rendelkezés alapján is védendőnek minősült

adat, és mint ilyen, kivételes esetben megismerhető, főszabály szerint

onban nem közérdekű adat.

állami gazdálkodással kapcsolatban a támogatások összegén túl indokoltan megismerhető adat

lenne, hogy

állam milyen mértékű adóbevételről mond le, és nem

, hogy egyes gazdálkodó szervezetek összesen milyen összegeket szánnak a látvány-csapatsportok támogatására. A keresettel igényelt támogatási igazolások

onban olyan egyediesített adatra engednének következtetni, ami

adótitok körébe esik, ezért a keresetet elutasította. A felperest kötelezte

alperesek részére a perrel kapcsolatosan felmerült ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére.

elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Elsődlegesen

t kérte, hogy a másodfokú bíróság

elsőfokú ítéletet változtassa meg és kötelezze

alpereseket

igényelt adatok kiadására. Másodlagosan kérte

ítélet hatályon kívül helyezését és

elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítását. Kiemelte, hogy

elsőfokú bíróság ítéletét

zal indokolta, hogy a támogatási igazolások által magukban foglalt adatok ismerete nem szükségesek

alperesi szervek költségvetési gazdálkodásának kontrollja szempontjából. Utalt

on elsőfokú bírósági álláspontra is, hogy a kiadni kért adatok

Art. 53. §

(1)bekezdésében meghatározott adótitok körébe esnek, és arra, hogy

egyes sportszövetségeknek támogatást nyújtók jogai szempontjából csak

minősülne arányos korlátozásnak, ha

adókedvezményre feljogosító igazolásokban rögzített támogatási pénzek összértéke megismerhető. Álláspontja szerint ez

érvelés teljesen figyelmen kívül hagyja

Info tv.

  1. §
  2. pontjában foglalt rendelkezéseket, amely egyértelműen meghatározza, hogy mely adatok minősülnek közérdekű adatnak. E szerint nemcsak

adott szerv gazdálkodásához kapcsolódó adatokat definiálja közérdekűként, hanem a közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggő bármely adatot. Ebből egyértelműen következik, hogy a felperes által kiadni kért adatok is közérdekű adatnak minősülnek, így irreleváns, hogy

ok megismerése szükséges-e

alperesi szervek költségvetési gazdálkodásának kontrollja szempontjából. Mivel a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog gyakorlása nem célhoz kötött, teljességgel helytelen

elsőfokú bíróság okfejtése arra vonatkozóan, hogy mi lenne a közpénzek felhasználásával kapcsolatosan megismerhető adat.

ítélet nem

Info tv. rendelkezéseiből indul ki, hanem egy alapjog korlátozó szemszögből, amikor

t vizsgálja, fűződik-e egyáltalán közérdek ahhoz, hogy a felperes által kiadni kért adatok megismerhetőek legyenek. Fenntartotta

elsőfokú eljárás során kifejtetteket arra vonatkozóan, hogy a támogatott szervezeteknél a támogatás összege egyértelműen állami támogatásként jelenik meg. Hivatkozott

Európai Bizottság 2011. november 9-én kelt C

(2011)7278 számú döntésére, ami kifejezetten a látvány-csapatsport fejlesztési támogatás konstrukcióját vizsgálta és mely megállapította, hogy

ennek keretében nyújtott támogatások a támogatottak vonatkozásában állami támogatásnak minősülnek. Ez önmagában megalapozza, hogy a kiadni kért adatok

Info tv.

  1. §
  2. pontja alapján közérdekűek. Mivel

egyes támogatók a támogatási igazolások ellenében adókedvezményt igényelhetnek a kiadni kért adatok közérdekűek. Ez a közérdekűség egyebekben közvetlenül következik

Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdéséből is. A per tárgya olyan konstrukciójú állami támogatásra vonatkozó adatok kiadása, mely állami támogatás úgy valósul meg, hogy közvetlenül nem a központi költségvetésből különítik el a látványcsapatsport támogatására szánt előirányzott összeget. A támogatások után járó adókedvezményen és a támogatás értéke, mint adóalap-csökkentő tényezőn (Tao tv. 3. számú melléklet B. 15. pontja) keresztül jelenik meg a központi költségvetés érintettsége, és

állami támogatás jellege. Hivatkozott a 8/

  1. (IV. 6.) AB határozat
  2. pontjára. Kiemelte, hogy a társasági adókedvezmény érvényesítésére jogosító látvány-csapatsport támogatások egyértelmű célja állami támogatás nyújtása törvényben kijelölt körbe tartozó szervezetek számára olyan jogszabályi környezet megteremtésével, amely egyes adózókat támogatás juttatására ösztönöz adózási kedvezményekkel. E támogatási konstrukció lehetővé teszi, hogy ezen szervezetek támogatásának ne legyen nyoma a központi költségvetésben, mivel a támogatók bevonásával megkerülhető, hogy a központi költségvetésből kelljen elkülöníteni a támogatott szervezetek számára a támogatás összegét. Mivel jelen adatok Tao. tv.-nyel összefüggő adatok, a támogatók csakis jogi személyek lehetnek, így

Info tv.

  1. §
  2. és
  3. pontja értelmében fogalmilag kizárt, hogy ezek személyes adatok legyenek, így egyértelmű a kiadni kért adatok közérdekű minősége.

alperesek csak abban

esetben mentesülhetnének a per tárgyává tett közérdekű adatok kiadása alól, amennyiben jogszerűen hivatkoznak valamely

Info. tv.-ben meghatározott megtagadási okra.

alperesek által e körben hivatkozott adótitok tekintetében álláspontja

volt, hogy e körben a bizonyítás

alpereseket terhelte, mely kötelezettségüknek nem tettek eleget. Hivatkozott

Art. 54. §

(1)bekezdés a) pontjára is.

I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében

ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes által kért adatok nem minősülnek közérdekű adatoknak, mert a támogatási igazolások címzettjeinek személye és

összegek támogatókra való lebontása,

ehhez kapcsolódó adatok nem függnek össze

I. rendű alperes tevékenységével. Utalt arra, hogy olyan adatbázist nem kezel, amely nyilvántartaná, hogy a támogatási összegek honnan, mely személyektől, szervezetektől származnak. Hivatkozott arra is, hogy a felperesi joggyakorlás rosszhiszemű,

adatok megismerésére nem közérdekből törekszik, hanem magánszemélyek adózási teljesítményének megismerésére,

az

Alaptörvény szellemével ellentétes célokat kíván a megszerzett adatokkal szolgálni. Hivatkozott arra is, hogy a támogató diszkrecionális joga annak eldöntése, hogy megismerhetővé kívánja-e tenni személyét, mint támogatót, ezért a személyiségi jogait sértené, ha ilyen adatot

I. rendű alperes megismerhetővé tenné. Vitatta a támogatási összegek közpénz jellegét

igazolás kiállításának időpontjában, figyelemmel arra, hogy

ekkor még a támogató birtokában van. Annak felhasználására, amire

Info tv. 32. § is utal csak a támogatás elosztása, kiutalása során kerül sor, ekkor nyeri el közpénz jellegét. Hivatkozott arra is, hogy

Európai Bizottság felperes által is hivatkozott állásfoglalásának

(68)bekezdése rögzítette, hogy a programban résztvevő adományozóknak nyújtott adókedvezmény nem minősül állami támogatásnak.

állásfoglalás

(19)bekezdése pedig kifejezetten tilalmazza a támogatás kompenzálását akár a támogatót reklámozó formában is, mely támogatói anonimitás

Uniós szabályoknak történő megfelelést is szolgálja (EUMSZ 107., 108. cikk). A jóváhagyásokra vonatkozó adatok és

, hogy melyik szervezet milyen összegű támogatásban részesült megismerhető adat,

t a honlapján nyilvánosságra hozza. A Ket. rendelkezései szerint a közigazgatási határozatok is nyilvánosak

zal

onban, hogy

okból a személyes adatokat törölni kell. Vitatta, hogy a felperes által hivatkozott AB határozatok figyelembe vehetők lennének.

adótitok körében

elsőfokú eljárásban kifejtett érvelését fenntartotta

zal, hogy

Art. 54

. § szerinti ellenőrzési jogosultság nem

onos

adótitok bárki által történő megismerésének jogával.

kifejezetten

ellenőrzésre jogosult szervek jogosítványát jelenti. A II., III. és IV. rendű alperesek ellenkérelmükben

elsőfokú eljárás során előadott védekezésüket fenntartották,

I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében kifejtetteket osztva, ahhoz csatlakoztak. Kérték

elsőfokú ítélet helybenhagyását.

V. rendű alperes ellenkérelmében

elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Csatlakozott

I. rendű alperes érveihez.

t

zal egészítette ki, hogy a felperes hasonló tartalommal előterjesztett keresetétől egy másik perben elállt, mert

V. rendű alperes megfelelő adatokat szolgáltatott, így jelen eljárása indokolatlan.

alperes a sportról szóló

  1. évi I. törvény (Sporttv.)
  2. §

(3)bekezdése alapján a perbeli igazolások kiállítása során adóhatóságként jár el, ezért köteles

adótitkot megőrizni. Önmagában

a tény, hogy

igazolás kiállítójaként közfeladatot lát el nem jelenti

t, hogy

adótitok tárgyát képező információt korlátozás nélkül köteles kiadni. Utalt

Art. 2016. október 24.

napján hatályba lépett módosítására is. A felperes

alperesi ellenkérelmekben kifejtettekkel összefüggésben hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla másik tanácsa által hasonló tárgyú ügyben született jogerős döntésre.

Európai Bíróság döntésének alperesek által hivatkozott

(68)bekezdése tekintetében

t adta elő, hogy

pusztán arra vonatkozik, hogy

adókedvezmény nem tiltott állami támogatás. Utalt

Alkotmánybíróság határozataiban körülírt közpénz fogalomra, amiből kiemelte, hogy a perbeli támogatási összeg amiatt, hogy a költségvetésen nem folyik keresztül, adó jellege miatt közpénznek minősül. A közérdekű adatok megismerhetősége mint alapjog és

adótitok megőrzéséhez fűződő érdek mérlegelésével összefüggésben értékelendő tényezőnek tartotta, hogy a támogatók személyének megismerése hiányában a közvélemény nem tudja ellenőrizni

on rendelkezés betartását, miszerint a támogatás fejében ellenszolgáltatás nem kérhető, adható. A perbeli adatok megismerhetőségének hiányában

sem ellenőrizhető a támogatott szervezetek milyen jogcímen kaptak juttatást és

sem, hogy a támogatással kapcsolatos döntés összhangban van-e a sportpolitikai célokkal.

Art. módosítására is meggyőződése szerint

ért került sor, mert a perbelihez hasonló adatok tekintetében a törvényhozó felismerte annak közérdekű jellegét, ezen törvénymódosítással igyekezett ebből a körből kivonni.

V. rendű alperes a felperes által hivatkozott ítélet vonatkozásában előadta, hogy abban

ügyben

adatkezelők minisztériumok voltak, így párhuzam

on döntés és a jelen per között nem vonható. A fellebbezés megalapozott.

elsőfokú bíróság a tényállást kellő mélységgel felderítette,

alkalmazandó jogszabályok körét helyesen határozta meg, levont következtetéseivel, így döntésével

onban a másodfokú bíróság

alábbiak miatt nem értett egyet. Jelen per tárgyát a felperesnek

Info tv. 31. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett közérdekű adat megismerésére vonatkozó igénye képezte.

Info tv.

  1. §
  2. pont szerinti közérdekű adat fogalommeghatározásából kiindulva elsődlegesen

t kellett vizsgálni,

alperesek közfeladatot végeznek-e a perrel érintett igazolások kiállítása során. Erre a kérdésre, figyelemmel

alperesi elismerésre is egyértelműen igenlő válasz adható. A Tao. tv., a Korm. rendelet, illetve

V. rendű alperes által hivatkozott Sporttv. is egyértelműen rendelkezik e körben. Ezen jogszabályok kifejezetten közfeladatokkal ruházzák fel

alapvetően nem ilyen jellegű tevékenységet végző alpereseket. A perben

sem volt vitás, hogy a keresettel érintett adatok köre közérdekű adat,

ok

alperesek kezelésében vannak, amit

is alátámaszt, hogy

alperesek a felperesi adatigénylésnek nagyobb részben eleget is tettek. A jelen perrel érintett adatok vonatkozásában alapvetően nem

adatok közérdekűségét vitatták, hanem arra hivatkoztak, hogy

Info tv. rendelkezései alapján jogosan tagadták meg

ok kiadását. Éppen ezért

t kellett vizsgálni ez

alperesi hivatkozás megalapozott-e, mely vizsgálat során figyelemmel kellett lenni

Info tv. 31. §

(2)bekezdésére, ami szerint a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait

adatkezelőnek kell bizonyítania. Mindezek miatt nem értett egyet a másodfokú bíróság

elsőfokú bíróság által kifejtett

on indokokkal, amelyek

adatigénylés céljára vonatkoztak. Jelen per eldöntése szempontjából

igényelt adatok nem vitásan közérdekű jellegére, és

alperesek adatkezelői minőségére nem vonható vizsgálat alá, hogy

adatigénylés mennyiben érinti

alperesek tevékenységének átláthatóságát, ellenőrzését.

adatigénylés célzata, motivációja, visszaélésszerű, vagy rosszhiszemű gyakorlása nem képezhetik vizsgálat tárgyát, mivel egy alapjog érvényesítése esetén

alapjogi jogviszony mentes ezen értékelési szempontoktól.

Info tv. 2015 október

  1. napjától hatályos
  2. §

(1a)bekezdésének rendelkezése szerint,

alapjog érvényesítésével kapcsolatban csak

onos jogérvényesítő,

onos adatra vonatkozó kérelmének tényére kell figyelemmel lenni. Ilyen körülmény

onban jelen esetben nem merült fel, és

alperesek sem hivatkoztak erre. A másodfokú bíróság megítélése szerint

alperesek

Info tv. 31. §

(2)bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni.

I. rendű alperes

on hivatkozása, hogy olyan adatbázist nem kezel, amely nyilvántartaná, hogy a támogatási összegek honnan, mely személyektől, szervezetektől származnak nem volt alapos, figyelemmel arra, hogy a felperesi igény nem

igazolások tartalmi értékelésére irányult ez okból adatbázis felállítására nem volt szükség. A felperes mindössze a Tao. tv-ben és a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletben részletesen körülírt dokumentum másolatok megismerésére tartott igényt. Ezen túlmenően

alperesek védekezése csak ezen dokumentumok egyes elemeinek nem nyilvános voltára irányult, így ez a kifogás ellentmondásos is. Mindezekre tekintettel a perben eldöntendő kérdés

volt, hogy

alperesek a kért adatok kiadását

adótitokra történő hivatkozással alappal tagadták-e meg. A közérdekű adatok kiadása iránt indult perekben alakuló bírói gyakorlat már több esetben vizsgálta ezt a kérdést, mely vizsgálat eredményeképpen megállapítható konzekvencia, hogy

adótitkok a közérdekű adatok megismerhetőségével szemben abszolút korlátként nem hivatkozható. Ez a megállapítás

Art. 53

. §-nak módosításától függetlenül jelen ügyben is tartható.

Info tv. 26. §

(1)bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közérdekű adat megismerhetősége csak ezen törvény rendelkezései alapján korlátozható. A 27. §
(1)bekezdése szerint nem ismerhető meg a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat, ha

a minősített adat védelmére vonatkozó törvény szerinti minősített adat. Ezen túlmenően pedig korlátozásra vonatkozó rendelkezést kizárólag törvény, és kizárólag

Info tv. 27. §

(2)bekezdésben meghatározott célból írhat elő.

itt felsorolt célok közé

onban

adótitok nem illeszthető.

nem vonható sem a honvédelmi érdek, sem a nemzetbiztonsági érdek, a bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekkörébe, sem a környezet- vagy természetvédelmi érdek, a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek fogalma alá.

önmagában nem értelmezhető a külügyi kapcsolatokkal, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokkal összefüggésben, sem a bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra, sem a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel. Ezért

t szükséges vizsgálni, hogy

adótitok jelen adatigényléssel összefüggésben jelent-e olyan,

alpereseket megillető alkotmányos jogot, vagy más hasonló érdeket, ami a kereset teljesítésének akadálya. A Tao. tv. rendelkezései szerint a támogató kizárólag jogi személy lehet, így a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog nem vehető figyelembe.

Info tv. 1.§-a,

  1. §
  2. pontja alapján a személyes adat fogalma, csak a természetes személyek információs önrendelkezési jogára nézve alkalmazható.

adótitok által védelmezett jog kizárólag pénzügyi, gazdasági jellegű lehet. Ez

onban nem értékelhető olyan védendő jognak, ami egy közérdekű adat megismerhetősét abszolút módon befolyásolhatja.

alapjogi teszt alá sem vethető [Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdés], mivel

adótitok intézménye nem alapjogi jellegű, összemérésük ezen

elven nem végezhető el. Kétségtelen, hogy

adótitok alá olyan,

érintett személyre vonatkozó gazdasági ismeret tartozik, amelyből rá vonatkozóan következtetés vonható le. Ez

onban csak természetes személy esetében tartozik, személyes adat jellege miatt

érintett önrendelkezési joga körébe. Jogi személy esetében

onban ez csak akkor vehető figyelembe, ha ezen következtetés sérelmes voltára vonatkozó konkrét bizonyíték áll rendelkezésre. Ilyenre

onban

alperesek nem hivatkoztak. Ezen túlmenően a Tao. tv. által szabályozott társasági adókedvezmény csak olyan,

t igénybe vevő jogi személlyel kapcsolatos gazdasági jellemzők megléte esetén vehető igénybe, melyre vonatkozó alapadatok a gazdasági társaságok beszámolási kötelezettsége miatt akár más nyilvános forrásból (pl. mérlegadatok) is megismerhetők. Ezzel szemben a felperesi igény olyan adatokra vonatkozott, amelyek állami kedvezmény igénybevételére jogosítanak. E körben a másodfokú bíróság a felperesi érveléssel értett egyet. A társasági adókedvezmény jogi konstrukcióját

Európai Bizottság

Európai Unióról Szóló Szerződés (EUMSZ) 108. cikk

(3)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján vizsgálta.

t bírálta el, hogy

e törvényben foglalt támogatási rendszer

EUMSZ 107. cikk

(3)bekezdés e) pontjával összhangban áll-e. Ez a rendszer ugyanis a Magyar Állam szerint is olyan állami támogatás, amely egyes vállalkozásokat előnyben részesít, ezáltal torzítja a versenyt, illetve ennek veszélyével fenyeget, és érinti

államok közötti kereskedelmet is [EUMSZ 107. cikk

(1)bekezdés]. A Bizottság

onban ezt összeegyeztethetőnek ítélte a belső piaccal, mint olyan gazdasági támogatást, amely úgy mozdítja elő egy meghatározott terület, jelen esetben a sport fejlődését, hogy ezáltal nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A döntés

(65)bekezdése rögzítette, hogy a program következtében a központi költségvetés adóbevételtől esik el, a
(66)bekezdés

t, hogy

adományozók gazdasági előnyhöz, adományukon keresztül vagyoni előnyhöz jutnak. A

(67)bekezdés szerint

onban ez a lehetőség minden vállalkozás számára korlátozás nélkül elérhető,

az nem szelektív, ezért vonta le a

(68)bekezdés szerint

t a következtetést, hogy

adományozóknak nyújtott adókedvezmény nem minősül

EUMSZ 107. cikkének

(1)bekezdése szerinti állami támogatásnak,

az tiltott állami támogatásnak. Ebből viszont

is következik, hogy a Bizottság egyértelműen állami támogatásnak tekinti nem csak a sportszövetségeknek nyújtott támogatást, hanem a támogatóknak ennek fejében biztosított adókedvezményt is. Ebből pedig

Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdése alapján egyértelműen következik, hogy

ezen kedvezményre jogosítottak adatai olyan közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetőek. Nem tartotta alaposnak a másodfokú bíróság ezen adat megismerésének korlátjaként, a Bizottsági döntés

(19)bekezdésére történt alperesi hivatkozást sem. Egyrészt ez a Magyar Állam Bizottság elé tárt álláspontját, vállalt garanciáját tartalmazza, nem a Bizottság döntésére, megállapításaira vonatkozik. Másrészt a Tao. tv. 22/C. §
(2a)bekezdésébe ez a garancia olymódon épült be, hogy a támogató
(1)bekezdés szerinti támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről - szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével - ellenszolgáltatásra nem jogosult,

ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem a

(2)bekezdés szerinti adókedvezményre, sem a 24/B. § szerinti jóváírásra. Ez a rendelkezés tehát kifejezetten kétoldalú megállapodásra vonatkozik, mely körbe a felperesi adatigény nem vonható,

ezen rendelkezés megsértését nem jelentheti. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság

elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a felperes által igényelt adatok kiadására kötelezte

alpereseket.

adatigényléssel érintett időszaknak a keresetlevél benyújtását követő tartama tekintetében

onban a felperes keresetét elutasította.

alperesek ugyanis vagy a kérelemben foglalt időpontig, vagy ha

nem kellően határozott, illetve a jövőre vonatkozó, legkésőbb a keresetlevél benyújtásáig tehetnek jogszerűen eleget

adatigénynek. Ezen túlmutató időszak tekintetében eljárásuk jogszerűsége nem vizsgálható, így rájuk kötelező határozat sem hozható. A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény csak meghatározott időpontban rendelkezésre álló adatok megismerhetőségére vonatkozhat, folyamatos adatszolgáltatási kötelezettsége

adatkezelőknek egyéni adatigénylés esetében

Info tv. rendelkezelései szerint sincs. Mivel

ítélet megváltoztatása folytán a felperes mind

elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban pernyertesnek minősült, a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 239. §-nak utaló szabálya és a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján, kötelezte

alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessék meg a felperesnek

ügyvédi munkadíjból álló együttes első és másodfokú perköltséget, melynek mértékét a bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg.

eljárás

  1. évi XCIII. törvény
  2. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. június
  2. dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró dr. Istenes Attila s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.