← Magyarország

Pf.20250/2017/7 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.250/2017/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Ulics Erika ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Szabolcsi László ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesekkel szemben személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Debreceni Törvényszék 6.P.20.780/ 2016/
  2. számú ítélete ellen a felperes részéről
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét részben megváltoztatja, és az I. rendű alperes által fizetendő marasztalás tőkeösszegét 150 000 (százötvenezer) Ft-ra, a II. rendű alperes által fizetendő marasztalás tőkeösszegét pedig 100 000 (százezer) Ft-ra felemeli, egyebekben az ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 16 406 (tizenhatezer-négyszázhat) Ft, a II. rendű alperesnek pedig 19 050 (tizenkilencezer) Ft másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 100 000 (százezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy térítsen meg az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 6000 (hatezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, továbbá kötelezi a II. rendű alperest, hogy térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 4000 (négyezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes
  4. évben a J ....... politikai párt szimpatizánsa és korabeli hite szerint a párt tagja volt (a pártban tagsági viszonyának létrejötte adminisztrációs okokból kérdéses), a párt x-i szervezetének tevékenységében aktívan részt vett, a
  5. évi önkormányzati választásokon pedig a párt képviselőjelöltjeként indult X.... területén, de nem szerzett mandátumot. A választásokat követően a párttagsági jogviszonyát lemondással megszüntette a párt x-i szervezetének tevékenységében szintén részt vevő személyek egy részével kialakult konfliktusai miatt. Azóta politikai vagy egyéb közéleti státuszt nem tölt be, foglalkozása az üzleti élethez köti. Az I. rendű alperes a J ....... X. Városi Szervezetében 2012 és 2014 között az alelnöki pozíciót töltötte be, emellett pozíció nélkül választókerületi szervezői feladatkört látott el. A korábbiakban és jelenleg is egyszemélyes hírblogot működtet „Sz.hu" néven, mely interneten hozzáférhető elektronikus felület a nyitóoldalán önmagát „Y Megyei Hírportál"ként jelöli meg, melynek egyszemélyes „hírszerkesztője" és írója az I. rendű alperes. A II. rendű alperes a..... Önkormányzat képviselő-testületének tagja a J ....... politikai párt képviselőjeként, emellett a párt Y Megyei Szervezetének és a X-i Szervezetének alelnöke. 2014 szeptemberétől a felperes a saját nevén fenntartott f oldalán rendszeresen és folyamatosan tett közzé véleményt, kritikát és bírálatot a J ....... Politikai Párt X-i Szervezetének és az abban részt vevő személyeknek a tevékenységével összefüggésben, melynek általános érvényű motivációja leginkább a
  6. július
  7. napján közzétett bejegyzéséből deríthető fel. E szerint: „Szeretném mindenki számára egyértelművé tenni, hogy miért támadjuk a j-t volt tagként/szimpatizánsként! Szokták mondani velünk kapcsolatban, hogy hátrafelé köpködünk és a volt bajtársainkat savazzuk, de nem erről van szó... én mind a mai napig árulónak gondolom a x-i j vezetését, és kb. ezt gondolom a párt országos vezetéséről is. Árulókkal szemben nem válogathatunk az eszközökben... A jkal nem érjük el a célunkat, erre mutatunk rá minden nap, miért támadjuk személyükben is őket? B-t, Cs-t, K-t, Á-t? Egyrészt, mert semmirekellők, másrészt, mert el kell kezdjük lebontani a hazugságnak és a képmutatásnak azt a falát, amely felépítésében részt vettünk, volt, aki elég sok feladatot vállalt magára. Záró gondolatként még valami: 2011ben azért nem csináltam meg a M. B. Mozgalmat, mert volt j-os bázison nem tudott volna más lenni, mint a j harsány karikatúrája. Ha tetszik antitézise a jnak. Nekünk most a szintézist kell leépítsük, jó lenne, ha még az én életemben ez bekövetkezne, addig is a tézist kell tagadjuk, mert egy tégla nem sok, de ha mindannyian magunkra vállalunk egyet, akkor a legmagasabb falon is könnyedén hatolunk át. A M. V-ra. Nekem egy ilyen tégla Á méltatlansági eljárásának kezdeményezése." A felperes
  8. szeptember -
  9. július
  10. közötti f bejegyzései rendszeresen és visszatérően érintették az alpereseket korántsem mellőzve a személyeskedő, sőt a célirányosan lekicsinylő, lealázó közléseket, melyek az I. rendű alperest román, a II. rendű alperest zsidó származásúnak jelölik, a szóhasználatot tekintve a „nácizsidók", illetőleg a „f álbuzi" kifejezésekkel is jellemezhetően. A felperesi közvélemény-formálás hangulatát idézendő: „Sz. J. , alias I.rendű alperes neve ismét írt valami ütőset, csak még az álprofilon sem meri kitenni kettő óránál tovább, ez a büszke román gyerek a saját szarságait. K is huhogott egyet, ezen Á nagy örömét fejezte ki és már nagyon várja azt a napot, amikor a mocskok megszégyenülnek. T, csak te szopattad le magad, de te aztán elég torkos voltál... Sem mocsok nem vagyok, sem behunyászkodni nem fogunk nektek, mert azzal a magyarságunkat köpnénk szembe. Én nem fogok magyarázkodni öcsém, mint te, én beleállok abba, amit mondtam és írtam, mert pl. te tényleg csak egy pitiáner bűnöző vagy semmi más." (bejegyzés:
  11. június 9.). A fenti előzmények, illetőleg körülmények között a II. rendű alperessel szemben büntetőeljárás volt folyamatban holokauszt-tagadás bűncselekménye miatt, mely eljárásban a bíróság jogerős ítéletével a II. rendű alperes büntetőjogi felelősségét megállapította. Tekintettel arra, hogy a II. rendű alperes önkormányzati képviselő, a felperes állampolgári jogával élve méltatlansági eljárást kezdeményezett vele szemben a képviselő-testületnél a büntetőeljárásban született jogerős ítélet tartalmára tekintettel, ami a II. rendű alperest bocsánatkérő nyilatkozat megtételére kötelező rendelkezéssel zárult.
  12. július
  13. napján a felperes a saját f oldalán „Szerintem így kérjen bocsánatot II.rendű alperes neve j-os önkormányzati képviselő, akit bocsánatkérésre kötelezett a x-i közgyűlés f-es többsége, az általam beadott méltatlansági indítvány okán..." kezdéssel újabb bejegyzést tett közzé, melyben a II. rendű alperes által megteendő felperesi ízlés és elvárás szerinti bocsánatkérő nyilatkozat szövegét fogalmazta meg.
  14. július 25-ről 26-ra virradó éjszaka az I. rendű alperes a saját nevén fenntartott f oldalon 4 db szerkesztett képet tett közzé, melyek mindegyike a felperes - egyébiránt
  15. évben a helyi önkormányzati választási kampányban történő felhasználás céljából készült és a kampányban felhasznált - fényképe volt kísérőszöveggel szerkesztve. Az egyik képen a kísérőszöveg: „Én jelentettem fel II.rendű alperes nevet. És valszeg örömet okozott.", a második kép kísérőszövege: „Nagyon szerettem volna képviselő lenni 2010ben. Nem sikerült. Innentől ott támadom a J-ot, ahol érem, gyűlölöm őket. Képviselő akartam lenni! Ha kell, V. S-t is megsimogatom, pedig ő rúgott ki annak idején.", a harmadik képhez szerkesztett szöveg: „A feleségem nem engedi, hogy igyak. Ezért MINDENKIT gyűlölök, aki ihat. Ha lehetne, mindig innék. (felperes neve)", és a negyedik szerkesztett kép, mely a felperes fényképe mellett Z. F. színművész fényképét ábrázolja, az alábbi kísérőszöveggel szerkesztve jelent meg: „Alább egy becsületes, tiszteletreméltó, egyenes, közkedvelt ember látható. És felperes neve." A
  16. július 25-ről 26-ra virradó éjszaka az I. rendű alperes a felperes személyére vonatkozóan még az alábbi szöveges nyilatkozatokat tette közzé: „Nem pont így nézett ki, de nagyon hasonlóan az a szimpatikus, megnyerő fiatalember, aki azt ígérte, hogy az A Tv-nél olyan bejáratott kapcsolatai vannak, hogy szinte már ígéretesebbek, mint az öngyújtói. 2010-ben történt, én csak ültem ott, és néztem ezt a barátságos arcot, ezt a megnyerő úriembert, és már-már a zsebemben éreztem az öngyújtóikat, de akkor egyszer csak beütött a krach, mert valaki olyan írásbeli jelentést adott le, miszerint volt egy ember közöttünk, aki unatkozott a feleségével otthon, és többször elutazott automobillal olyan helyekre, amik... jaj, én nem is akarnék ebben megnyilvánulni, ott vannak a dokumentumok, hagyjuk a fenébe.", „Jó sokat változtál 2010 óta. Akkoriban még csak a pénz érdekelt. Most meg S." A II. rendű alperes ezeket a képeket és bejegyzéseket a saját f oldalán megosztotta, és ezzel a saját ismerősei számára hozzáférhetővé tette, valamint az alábbiakkal kommentálta: Ø „...mert valaki olyan írásbeli jelentést adott le, miszerint volt egy ember közöttünk, aki unatkozott a feleségével otthon, és többször elutazott automobillal olyan helyekre, amik..." szöveget követően kommentként a II. rendű alperes a következő szöveget tette közzé: „Csak nem piros-lámpázott????", Ø az I. rendű alperes által szerkesztett képként közzétett „Nagyon szerettem volna képviselő lenni 2010-ben" kezdetű és az „Alább egy becsületes, tiszteletreméltó" kezdetű szövegekkel ellátott képekhez kommentként az alábbiakat írta: „A skizofréniákat általában a gondolkodás, az érzékelés jellegzetes torzulása, a nem megfelelő és/vagy elsivárosodott érzelmek és hangulat, valamint a realitással való kapcsolat zavara jellemzi. A paranoid skizofrénia a skizofrénia egyik alcsoportja, melyben többnyire üldöztetéses téveszmék jelennek meg. Betegség lefolyása: A skizofréniák leggyakoribb formája, amely általában 25-35 év utáni életkorban kezdődik. Jellemzője a klinikai kép előterében álló vonatkoztatásos, üldöztetés, befolyásoltatásos vagy nagyzásos téveszmék csoportja, amelyek általában logikusan rendezett paranoid mechanizmusok mentén alakulnak. Megelőzési és más fontos tanácsok: A visszaesések megelőzése érdekében fontos a folyamatos orvosi kontroll biztosítása, a család együttműködésének, belső kommunikációjának és érzelmi állapotának javítása. Akut pszichotikus szakban szükségessé válhat a beteg hozzájárulását nélkülöző gyógykezelés, amelynek jogi és szakmai menetéről is tájékoztatni kell, elsősorban a hozzátartozókat.", Ø az I. rendű alperes által szerkesztett képként közzétett és az „Alább egy becsületes, tiszteletreméltó" kezdetű szöveget tartalmazó képhez az előzőn túl az alábbi megjegyzést fűzte: „Amikor a bizottsági ülésre haladtunk a városháza folyosóján, visszafordulva láttuk, hogy mögöttünk jön a feljelentő. Szándékosan lassítottunk, az illető furcsa - beteg emberre emlékeztető - grimaszokkal, eltorzult pofaállásokkal lépdelt el mellettünk. Számomra igen érdekes volt a magatartása és viselkedése sajnálom szegénykét!". Az I. rendű alperes a „Sz. J. " profilnév alatt is tartott fenn f oldalt, melyen pontosan nem meghatározható időben a felpereshez címzetten az alábbi szöveget tette közzé: „K! Egyem meg a kicsi szívedet. Tudom, hogy nagyon szeretsz olyan emberekkel foglalkozni, akik soha, semmit nem ártottak neked. Ezért hát most megkérdezem, akarsz még velem foglalkozni? És a barátaimmal? Akarod, hogy közkincsé tegyem azt a dokumentumot, ami nálam van? Tudod, ami egyszer felkerül a netre, az örökre ott is marad... Szóval? Te döntesz, K. Egyszer és mindenkorra befejezed a velem és a családommal való foglakozást, ellenkező esetben a 2011 elejéről származó dokumentum nyilvánosságra kerül. Felkerül a netre. Soha, semmilyen módon nem fogod tudni onnan letörölni. Adok neked 48 órát, hogy írj egy üzenetet. És hogy befejezd a velem, meg a szeretteimmel és a barátaimmal való foglalatoskodást. Ha okosan döntesz, akkor ez a bejegyzés is törlődni fog, sőt minden olyan bejegyzés, ami veled foglalkozik. Visszamenőleg. Ha nem döntesz okosan, akkor... Na, majd meglátod." Az alperesek nem kértek hozzájárulást a felperestől a képmását tartalmazó fényképfelvétel felhasználásához és nyilvánosságra hozatalához. 2015 nyarán az I. rendű alperes saját nevén fenntartott f oldalához hozzávetőlegesen 150 ismerős, a „Sz. J. " néven fenntartott f oldalhoz hozzávetőlegesen 2800 ismerős, míg a II. rendű alperesnek a saját nevén fenntartott f oldalhoz hozzávetőlegesen 2500-3000 ismerős tartozott. A felperes módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy a fenti tartalmak közzétételével az alperesek megsértették a képmáshoz, az emberi méltósághoz, a becsülethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait. Kérte az alperesek eltiltását a további jogsértéstől és kötelezésüket a jogsértés abbahagyására, továbbá őket személyenként 750 000 Ft sérelemdíj megfizetésére és elégtétel adására kötelezni az általa megfogalmazott nyilatkozat f oldalaikon történő közzétételével. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság a
  17. sorszám alatt meghozott ítéletében megállapította: Ø az alperesek megsértették a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a hozzájárulása nélkül
  18. július 25-
  19. napjain a felperes fényképét az I. rendű alperes az általa készített feliratokkal kiegészítve a saját f oldalán közzétette, a II. rendű alperes pedig az I. rendű alperes által így közzétett fényképeket a saját f oldalán megosztotta (a saját ismerősei számára hozzáférhetővé tette), Ø az I. rendű alperes megsértette a felperes emberi méltósághoz, becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait azzal, hogy
  20. július 25-
  21. napjain a saját nevén fenntartott f oldalán a felperesről olyan tartalmú, maga által készített bejegyzéseket tett közzé, melyek azt a látszatot sugallták, miszerint a felperes a korábbiakban prostituáltak szolgáltatását vette igénybe, továbbá a felperes nem becsületes, nem tiszteletreméltó, nem egyenes és nem közkedvelt ember, akinek elfojtott alkoholkötődése áll fenn, Ø a II. rendű alperes megsértette a felperes emberi méltósághoz, becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait azzal, hogy
  22. július 25-
  23. napjain az I. rendű alperes által közzétett és a felperes személyiségi jogait sértő tartalmakat a saját f oldalán megosztotta, továbbá a saját maga által a fon közzétett nyilatkozatával maga is azt a látszatot keltette, miszerint a felperes a korábbiakban prostituáltak szolgáltatását vette igénybe, és a felperesről azt a látszatot keltette, miszerint ő skizofréniában vagy egyéb pszichés megbetegedésben szenved. Az alpereseket eltiltotta a felperes személyhez fűződő jogainak további megsértésétől, és kötelezte őket a jogsértés abbahagyására, valamint arra, hogy 15 napon belül az ítélet rendelkező részének első négy bekezdését a saját nevükön fenntartott f oldalon tegyék közzé. és azt legalább 30 napos folyamatos időintervallumban az érintett oldalakhoz tartozó valamennyi f-ismerős számára tegyék hozzáférhetővé. Kötelezte az I. rendű alperest 75 000 Ft, a II. rendű alperest pedig 50 000 Ft 15 napon belüli megfizetésére a felperes javára, amelyet meghaladóan a keresetet elutasította azzal, hogy a felek a saját költségeiket maguk viselik. Kötelezte a felperest 54 000 Ft, míg az alpereseket személyenként 18 000 Ft le nem rótt kereseti illeték állam részére történő megfizetésére. Határozatának a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns indokolása szerint az alperesek megsértették a felperes emberi méltósághoz, a becsülethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait a fenti tartalmak saját nevük alatti f oldalaikon történt közzétételével, illetőleg híresztelésével, ezért a jogsértést megállapította, valamint az alpereseket a jogsértés abbahagyására kötelezte, a további jogsértéstől eltiltotta, s az elégtételadás körében az ítélet rendelkező része első négy bekezdésének közzétételére kötelezte őket. A sérelemdíj összegének meghatározásánál értékelte, hogy a jogsértés mindkét alperes részéről több tevőleges magatartással, és a felperes több személyiségi jogát sértő módon valósult meg. A felróhatóság mindkét alperes oldalán súlyos fokú volt az öncélú, lejárató, megalázó célzat miatt. A jogsértés olyan nyilvánosság előtt került megvalósításra, mely az ismeretségi körüket és ezen keresztül áttételesen részben a felperes ismeretségi körét és azt a helyi politikai közösséget is átfogta, melyhez az alperesek tartoznak és a korábbiakban a felperes is tartozott. Ezek a tartalmak köztudomásúan alkalmasak a felperes oldalán immateriális hátrány kiváltására, mely a családi és ismeretségi körében a megszégyenítettséget, a kiszolgáltatottságot és az ehhez rendszerint kapcsolódó magyarázkodási kényszert fogja át, de ez az immateriális hátrány csekélyebb súlyú, mert a felperes hétköznapi eszköztárába beletartozik a hasonló jellegű jogsértések megvalósítása és a hasonló jellegű sérelmek okozása, miként az alperesek jogsértésének provokálója a felperes volt. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a sérelemdíj összegét 75 000 és 50 000 Ft-ban határozta meg, míg ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A felek pernyertessége és pervesztessége között számottevő eltérés nem volt, ezért az elsőfokú bíróság akként rendelkezett, hogy a saját költségeiket maguk viselik, míg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket pervesztességük arányában kötelesek megtéríteni. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak részbeni megváltoztatásával az alpereseket személyenként 750 000 Ft sérelem díj megfizetésére kérte kötelezni. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás körében szerepeltette a
  24. július
  25. napi bejegyzést, valamint a 2014 szeptembere és
  26. július
  27. napja közötti bejegyzésekkel összefüggésben megállapította, hogy a felperes nem mellőzte a személyeskedő, lekicsinylő, lealázó közléseket. Ennek megállapításával az elsőfokú bíróság a felek között fordított perfelállás mellett folyamatban lévő per tekintetében prejudikált. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás pontosításra is szorul, ugyanis az I. rendű alperes által működtetett sz nevű hírblog évek óta a J megyei hírportálja. A tényállásnak tartalmaznia kellett volna az „E. B." néven közétett írást is, mert ugyan nem bizonyosodott be, hogy ezt az alperesek hozták létre, de bizonyítja azt, hogy az alperesek magatartásának köszönhetően a felperes és az alperesek számára ismeretlen személyek is értesültek arról, amiket az alperesek híreszteltek. Álláspontja szerint a Sz. J. néven fenntartott f oldalon a közétett K kezdetű írás is alkalmas volt a felperes személyhez fűződő jogainak megsértésére. Az elsőfokú bíróság által meghatározott sérelemdíj összege nincs arányban a jogsértések súlyával, a több személyiségi jogot sértő és több tevőleges magatartással, a mindkét alperes oldalán fennálló súlyos fokú felróhatósággal, az öncélú, lejárató, megalázó célzattal, a jogsértő magatartás nagy nyilvánosság előtti tanúsításával és a felperes oldalán köztudomásúlag jelentkező immateriális hátrányokkal. Álláspontja szerint a felperes pernyertessége 99 %-os, mert a pervesztesség körében nem értékelhető a sérelemdíj vonatkozásában fennálló pervesztesség, mivel ez a jogalap pernyertessége esetén megítélendő szankció. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték annak helyes indokai alapján. Az ítélőtábla a Pp.
  28. §-ának

(3)bekezdésére figyelemmel fellebbezés hiányában nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének az objektív szankciókra vonatkozó rendelkezését. Az ítélőtábla a fellebbezést kisebb részben alaposnak találta a következők szerint: Az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, ám abból részben helytelen következtetésre jutott. A felperes fellebbezése kizárólag a sérelemdíj felemelésére irányult, ugyanakkor kérte pontosítani az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, amellyel összefüggésben elfoglalt álláspontja nem volt megalapozott. A szebbjovo.hu híroldallal összefüggésben a felperes jogi képviselője maga adta elő a
  1. sorszám alatti periratában, hogy a domainnév egyedüli tulajdonosa az I. rendű alperes, s az impresszum egyszemélyes blogként jeleníti meg azt. Ebből nem vonható le olyan következtetés, hogy a hírblog a J megyei hírportálja lenne, ám ennek a per mikénti eldöntése szempontjából nem is volt relevanciája. Alaptalanul sérelmezte a felperes, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás körében szerepeltette a 2014 szeptembere és
  2. július
  3. napja közötti bejegyzéseket, így a
  4. július
  5. napi bejegyzést is, mert ezek a perbeli jogsértések előzményét képezték, így annak tényállási részben történt megemlítése okszerű volt. Az elsőfokú bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a felperest többszörös személyiségi jogsérelem érte, s részletesen kifejtette a sérelemdíj meghatározásánál figyelembe veendő szempontokat, így azt is, hogy az okozott hátrány mellett a jogsértő magatartást is értékelni kellett. Ugyanakkor a sérelemdíj általa meghatározott összege oly' bagatell, hogy az eljelentéktelenítené a jogintézményt. Helyesen foglalt állást abban a kérdésben az elsőfokú bíróság, miszerint nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a felperes indította el azt a folyamatot, ami idáig fajult, ahogy helytálló volt az alperesek által fizetendő sérelemdíj összegét differenciáltan meghatározni, értékelve ezzel a magatartásuk súlya közötti különbséget. A jogsértés súlyára, a jogsértő magatartás felróhatóságára, a köztudomású tényként figyelembe vehető hátrányokra, valamint a sérelemdíj reparatív és punitív funkciójára is figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét a Pp.
  6. §-ának
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatva az alperesek által fizetendő sérelemdíj összegét felemelte 150 000, illetőleg 100 000 Ft-ra, míg egyebekben az ítéletet helybenhagyta, ideértve az elsőfokú perköltségre vonatkozó rendelkezést is, mert a pernyertesség-pervesztesség aránya a megváltoztatott döntés következtében csak minimális mértékben módosult. A felperes a fellebbezési eljárásban nagyobb részben lett pervesztes, ezért az ítélőtábla a Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte őt a jogi képviselővel eljárt alperesek költségének megtérítésére. Az ügyvédi munkadíjban jelentkező perköltség összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján állapította meg; a teljesítési határidő a Pp. 217. §-ának
(1)bekezdésén alapul. A per tárgyi illetékfeljegyzési jogos volta miatt le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a felek a pervesztességük arányában kötelesek megtéríteni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. §-ának
(3)bekezdése értelmében irányadó, s a költségmentesség bírósági eljárásban való alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése alapján. Debrecen,
  1. június
  2. Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. a tanács elnöke, Dr. Bakó Pál sk. előadó bíró, Dr. Molnár Tibor Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.