Gfv.X.30.260/2007/6.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr.Lánczi István ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr.Dobrossy István Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen, küldöttgyűlési határozat felülvizsgálata iránt, a Fejér Megyei Bíróságon 18.G.40.108/2005. számon indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 2007. február 9-én kelt, 16.Gf.40.356/2006/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Ítélőtábla 16.Gf.40.356/2006/5. számú ítéletét fenntartja. a Fővárosi hatályában Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen alperesnek, 15.000 (tizenötezer) Ft áfá-t is magában felülvizsgálati eljárási költséget. meg az foglaló Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes, a 2005. október 17-én benyújtott keresetlevelében kérte az alperesnek, a felperesi érdekeltségi hozzájárulás mérséklése iránti kérelmet elutasító 14/2005.(VIII.30.) sz. küldöttgyűlési határozatának hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a támadott határozat a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995.(XII.26.) Korm.r. (a továbbiakban: Kormányrendelet) 12.§ /1/ bekezdés
- c)pontjában előírt, a felperes felvilágosítás adásához való jogának megsértése miatt, a Ptk.4.§ /1/ bekezdésébe, illetve a Ptk.5.§ /1/ bekezdésébe ütközik. Kifejtette: az érdekeltségi hozzájárulás mérséklése iránti kérelmének kedvező elbírálása feltételeként előírt szerződéseket, a megfelelő tájékoztatás hiányában nem tudta aláírni. A 2005. május 30-án kelt felperesi tájékoztató levélben megjelölt alapszabályi módosításoknak megfelelően egyébként a szükséges szerződéseket megkötötte. Előadása szerint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 36.§ /1/ bekezdésében, 38.§ /1/ bekezdésében, illetve a kormányrendelet 2.§ /1/ bekezdésében és 12.§ /1/ bekezdés
- a)pontjában előírtakra tekintettel az alperesi társulat megalakulása, utóbb történt szétválása, a szétválást követő működése törvénysértő. Közgyűlésein érvényes határozat nem hozható, így a keresetlevélben megjelölt határozat hatályon kívül helyezése ez okból is indokolt. 2006. március 21-én érkezett beadványában a felperes a keresetét kiterjesztette. Kérte az OTP Lakástakarék-pénztárral szerződést nem kötők fizetési kötelezettségére vonatkozó 7/2005.(V.12.) sz. küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezését is. Arra hivatkozott, hogy a határozat meghozatalára szintén a jogellenesen megalakult alperesi társulatnak, jogellenesen összehívott közgyűlésén került sor. A határozat a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999.(V.21.) Kormányrendelet 6.§ /4/ bekezdését sérti. A Ptk.200.§ /2/ bekezdése alapján ezért semmis. Állította azt is, hogy a határozat lehetetlen feltételt tartalmaz. A mérsékelt érdekeltségi hozzájárulás fizetésére jogot biztosító lakástakarék szerződések megkötésére olyan időpontot jelöl, amely teljesíthetetlen. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A 14/2005.(VIII.30.) sz. küldöttgyűlési határozat tekintetében arra hivatkozott, hogy a felperes az érdekeltségi hozzájárulás mérséklésére előírt alapszabályi feltételek meglétét, felhívás ellenére nem igazolta. Tudta, hogy a kedvezmény biztosításához rendelkeznie kéne lakástakarék szerződéssel. Az ilyen szerződés megkötésétől, ennek ellenére elzárkózott. Saját előadása szerint is, azt utóbb az alapszabályban előírt időponton túl kötötte meg. A 7/2005.(V.12.) sz. küldöttgyűlési határozat tekintetében, az alperes azért kérte a kereset elutasítását, mert annak benyújtására a jogszabályban előírt 30 napos, jogvesztő határidőn túl került sor. Kifejtette azt is, hogy a perbeli jogvita eldöntése során az alperesi társulat megalakulásának, szervezeti változásának, működésének jogszerűsége nem vizsgálható. A támadott határozatok meghozatalára szabályszerűen összehívott, határozatképes küldöttgyűlésen, az előírt szavazatarányban került sor. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte 50.000 Ft perköltség megfizetésére. Határozatának indokolása szerint a 14/2005.(VIII.30.) küldöttgyűlési határozat meghozatalára szabályszerűen összehívott küldöttgyűlésen, az alapszabályban írtaknak megfelelően került sor. A felperes az érdekeltségi hozzájárulás mérséklése iránti kérelmének hiányosságait, felhívás ellenére nem pótolta. A kérelmet elutasító határozat hatályon kívül helyezésére ezért, a bíróság nem látott indokot. A 7/2005.(V.12.) küldöttgyűlési határozatra nézve, az elsőfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a Vgtv. 43.§ /2/ bekezdésében előírt jogvesztő határidőn túl előterjesztett kereset alapján a határozat felülvizsgálatára nincs mód. A bíróság kifejtette azt is, hogy a társulat törvénysértő működésére vonatkozó kifogások elbírálására a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 50.§ /1/ bekezdés
- d)pontja értelmében nincs hatásköre. A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során, az Ítélőtábla a 7/2005.(V.12.) sz. küldöttgyűlési határozatra nézve az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és abban a körben a pert megszűntette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 Ft másodfokú perköltséget. Az ítélőtábla határozatának indokolásában utalt a Vgtv.43.§ /1/ és /2/ bekezdésére, amely szerint a társulat tagja, a társulat szervei által, a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozat felülvizsgálatát, a határozat kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kérheti a bíróságtól. A jogvesztő határidőt követően kereset benyújtására, a már benyújtott kereset módosítására, az eredeti keresetben megjelölt indokon, okokon túl további okok, indokok megjelölésére nincs lehetőség. A határidő elteltét követően felhozott további tények, körülmények már nem vehetők figyelembe. Az ítélőtábla a Pp.130.§ /1/ bekezdés
- h)pontja, illetve a Pp.157.§
- a)pontja alapján hivatkozott arra is, hogy a külön jogszabályban a kereset indításra megállapított határidő elmulasztása esetén, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetve a már megindult per megszűntetésének van helye. Az ismertetett szabályok tükrében vizsgálta a felperes által előterjesztett kereseti kérelmeket. Megállapította, hogy a 7/2005.(V.12.) küldöttgyűlési határozat elleni 2006. március 21-én benyújtott kereset elkésett. A felperes ugyanis a fellebbezésében azt állította, hogy a határozatot 2005. szeptember 6-án ismerte meg. Utalt arra is a másodfokú bíróság, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kereset alapján, a folyamatban lévő per megszüntetése helyett, ítéleti elutasító rendelkezést hozott. A Pp.251.§ /1/ bekezdése alapján, ezért ebben a részében a támadott elsőfokú bírósági határozatot hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. A 14/2005.(VIII.30.) küldöttgyűlési határozattal szembeni kereseti kérelem tekintetében hozott elsőfokú elutasító döntéssel, ezzel szemben egyetértett. A jogvesztő keresetindítási határidőn belül, a felperes ugyanis azalaki jogszabálysértéseket a társulat létrejöttével, illetve a társulat korábbi működése során meghozott - korábban perrel nem támadott - okiratokra, határozatokra alapítva jelölte meg. Ezek vizsgálata azonban a per tárgyát képező határozat felülvizsgálatának kereteit meghaladta. A jogvesztő keresetindítási határidő elteltét követő, a perbeli küldöttgyűlés megtartására vonatkozó kifogással ugyanakkor, a bíróság már érdemben nem foglalkozhatott. Az ítélőtábla egyetértett ezért azzal az elsőfokú bírósági megállapítással, hogy az alperesi küldöttgyűlés összehívását, megtartását jogszabálysértőnek tekinteni nem lehet. A határozat tartalmára vonatkozó alperesi kifogások elutasítását szintén helytállónak tartotta. A felperes állításával szemben azt állapította meg, hogy a felperes a kedvezmény igénybevételére jogosító feltételekről tudott. Azokra vonatkozóan gazdasági és jogi véleményét is kialakította. Fenntartásai miatt, az alperes által szükségesnek tartott szerződéseket nem kötötte meg. Az érdekeltségi hozzájárulás mérséklése iránti kérelméhez, felhívás ellenére nem csatolta a kedvező elbírálás alapjául szolgáló feltételek meglétének igazolásait. Az alperes terhére ezért az együttműködési, tájékoztatási kötelezettség megsértését és azon keresztül a küldöttgyűlési határozat jogellenességét megállapítani nem lehet. Az ítélőtábla emiatt a határozat tekintetében helybenhagyta. 14/2005.(VIII.30.) hozott elsőfokú sz. küldöttgyűlési bíróságí döntést A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a keresetben megjelölt küldöttgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, valamint az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Jogszabálysértésként a Ptk.4.§ /1/ bekezdésének 5.§ /1/-/2/ bekezdésének, a Ptk.200.§ /2/ bekezdésének, a Pp.213.§ /1/ és /2/ bekezdésének, a Pp.221.§ /1/ bekezdésének, a Pp.253.§ /3/ bekezdésének megsértésére hivatkozott. Állította, hogy a támadott jogerős ítélet iratellenes, az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelték. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp.275.§ /2/ bekezdése alapján, a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat a felperes által megjelölt jogszabályokat nem sérti. Az eljárt bíróságok a Vgtv.43.§ /2/ bekezdésében előírt jogvesztő határidőn belül előterjesztett kereseti kérelem keretei között, az érdemi elbíráláshoz szükséges tényállást megállapították, a felperes állításával ellentétben, a rendelkezésre álló bizonyítékokat, a Pp.206.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően, okszerűen mérlegelték. Az eljárt bíróságoknak elsődlegesen azt kellett vizsgálniuk, hogy a jogvesztő határidőn belül, milyen tartalmú kereseti kérelem került előterjesztésre. A felperes jóhiszeműen nem hivatkozhat arra, hogy a 7/2005.(V.12.) sz. küldöttgyűlési határozattal szembeni kereseti kérelmét határidőben terjesztette elő. A 2006. június 13-i tárgyaláson tett nyilatkozatában egyértelműen előadta, hogy e határozat felülvizsgálata iránti kérelmét 2006. március 21-én nyújtotta be. A 2005. október 17-i, a 14/2005.(VIII.30.) sz. küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmét tartalmazó beadványában az áll, hogy az alperes 2005. május 30-i keltezésű levelét kézhez vette. Állításának igazolására 6/F/11 alatt csatolta a levelet, illetve 6/F/12 alatt az annak mellékletét képező közgyűlési határozatot. Az említett iratokból kitűnik, hogy az alperes mind a 6/2005.(V.12.) sz. küldöttgyűlési határozat, mind a 7/2005.(V.12.) sz. küldöttgyűlési határozat tartalmáról tájékoztatta. A felperes 2005. július 21-én kelt, az iratokhoz 4. sorszám alatt csatolt leveléből ugyancsak megállapítható, hogy az említett határozatot ebben az időpontban már ismerte. Ezen okiratok alátámasztják a másodfokú bíróság azon helyes álláspontját, hogy a Pp.130.§ /1/ bekezdés
- h)pontja, illetve a Pp.157.§
- a)pontja értelmében, a 7/2005.(V.12.) sz. küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti, jogvesztő határidőn túl előterjesztett kereseti kérelem érdemi elbírálásának nem volt helye. Az ítélőtábla ezért a Pp.251.§ /1/ bekezdése alapján helytállóan járt el, amikor e küldöttgyűlési határozatra nézve előterjesztett kereset alapján indult pert megszüntette. A hivatalbóli eljárási kötelezettsége miatt, nem sértette a Pp.253.§ /3/ bekezdésének azon rendelkezését, amely szerint, az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálatára, főszabályként, a felperesi kérelem és ellenkérelem korlátai között van mód. E kereseti kérelem tekintetében - miután érdemi elbírálásának nem volt helye - a Pp.213.§ /1/, illetve /2/ bekezdésének megsértését sem észlelte a Legfelsőbb Bíróság. A jogerős ítélet, a Pp.221.§ /1/ bekezdése alapján, a döntést megalapozó tényállást, bizonyítékokat és a jogszabályokat is tartalmazza. A permegszüntetés miatt, a felperes által felhozott alaki és tartalmi kifogásokra nézve, érdemi elbírálás hiányában a jogerős ítéletnek kitérnie nem kellett. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság egyet értett a másodfokú bíróság azon álláspontjával is, hogy a 14/2005.(VIII.30.) sz. küldöttgyűlési határozat tekintetében is kizárólag a jogvesztő határidőn belül, a 2005. október 17-én benyújtott keresetlevélben foglaltak elbírálására volt mód. A beadvány benyújtását követően, a határozat felülvizsgálatára nyitvaálló határidőn túl, a jogellenesség alátámasztásaként bejelentett további indokok vizsgálatára jogszabályi lehetőség nem volt. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy az eredetileg előterjesztett keresetlevélben az alperesi társulat megalakulására, szétválására, működésére vonatkozóan előadott körülmények ma már nem vizsgálhatók az alapul szolgáló okiratok, határozatok megtámadására nyitvaálló jogvesztő határidő eltelte miatt. A küldöttgyűlési határozat tartalmára vonatkozóan, a kereset szerint, az eljárt bíróságoknak azt kellett vizsgálniuk, hogy az alperes a döntéshoztalt megelőzően megsértette-e a Ptk.4.§ /1/ bekezdésében írt kölcsönös együttműködési kötelezettségét. Megállapítható-e terhére a Ptk.5.§ /1/ és /2/ bekezdése alapján a joggal való visszaélés. Akadályozta-e az alperes a felperest, a kormányrendelet 12.§ /1/ bekezdés
- c)pontjában biztosított felvilágosításhoz való jog gyakorlásában. A felperes, 2005. július 21-ével már tudomással bírt a 6/2005.(V.12.) sz. küldöttgyűlési határozat alapján arról, hogy a küldöttgyűlésnek kell döntenie az érdekeltségi hozzájárulásának mérsékléséről. Az alperes 2005. július 25-én kelt levelében arról is tájékoztatta, hogy a döntés meghozatalához szükséges a módosított alapszabályban megjelölt feltételek igazolása. Egyértelmű felhívást kapott arra, hogy igazolja, ő vagy a vele egy háztartásban élők bármelyike rendelkezik lakástakarék szerződéssel. Éppen a felperes volt az, aki az együttműködési kötelezettségét megszegte. Az előírt határidőben ugyanis nem nyilatkozott, a lakástakarék szerződésre vonatkozó igazolásait nem nyújtotta be. A jogerős ítélet ezért, a Ptk.4.§ /1/ bekezdését, illetve a Ptk.5.§ /1/ és /2/ bekezdését nem sérti amiatt, hogy e jogszabályhelyekre alapozva támadott küldöttgyűlési határozat jogellenességét nem állapította meg. A 14/2005.(VIII.30.) sz. küldöttgyűlési határozat elleni kereseti kérelem alapján, a jogvesztő határidőben nem támadott 6/2005.(V.12.) sz. küldöttgyűlési határozat szserinti szerződések semmissége nem volt vizsgálható. A jogerős ítélet ez okból a Ptk.200.§ /2/ bekezdését sem sérti. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogszabályoknak megfelelő, felülvizsgálni kért határozatot mindezekre tekintettel hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.270.§ /1/ bekezdése alapján alkalmazandó Pp.78.§ /1/ bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselőjének munkadíjából álló perköltséget megtéríteni. Budapest, 2007. december 10. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk.előadó bíró Dr.Vezekényi Ursula sk.bíró PG. Kiadmány hiteléül: Piller Gizella (bírósági írnok)