A határozat elvi tartalma: A jutalékfizetés elmaradásából eredő kártérítés esetén a munkavállalót terheli a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggés bizonyítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.240/2016/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró . Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperesek: A felperesek képviselője: Dr. Molnár Péter ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Balás Ákos ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.033/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.199/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.033/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek tizenöt nap alatt - személyenként 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. Az I. rendű felperes által le nem rótt 953.000 (kilencszázötvenháromezer) forint, a II. rendű felperes által le nem rótt 62.200 (hatvankettőezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felperesek
- augusztus 1-jétől határozatlan idejű munkaviszonyban álltak az alperesnél regionális értékesítési vezető munkakörben. Feladatukat képezte a munkáltató szervizszolgáltatása, az általa forgalmazott gépek, alkatrészek értékesítése; potenciális partnerek felkutatása; a munkáltató előző és meglévő partnereinek felkeresése; az esetleges új termékek bemutatása, ezek értékesítése; érdeklődők felkeresése; árajánlatok kiadása, azok nyomon követése; részvétel a cég által szervezett és egyéb szakmai napokon, kiállításokon. A felperesek a munkaviszonyuk fennállása alatt nem értékesítettek egy gépet sem. Az I. rendű felperes munkaterülete Z., S., B., T. a II. rendű felperesé J.N.SZ.SZ., CS., B., B.K., H., N., P. megye volt. A munkaszerződésük
- számú melléklete szerint e területen kívül értékesítési tevékenységet nem folytathattak. A munkáltató vállalta, hogy a munkába állás napján a munkavállalónak átadja az adott területen meglévő partnerek listáját, a függőben lévő értékesítési ügyleteket, a kiadott árajánlatokat, melyek nyomon követését, az ügyletek lebonyolítását ezt követően ő végzi. A munkáltató a továbbiakban minden, a céghez beérkező érdeklődőt automatikusan átirányítja a területileg illetékes értékesítési vezetőhöz. A központba érkező érdeklődésekre ott senki információt, árakat az érdeklődőnek nem ad ki. Központi gépeladás nincs, csak a munkavállaló írásos beleegyezésével. A munkaszerződéssel egyidejűleg kötött megállapodás szerint a munkáltató vállalta, hogy a munkavállaló részére a munkavégzés során eladott gépek nettó árrésének 10 %-át értékesítői jutalékként kifizeti. Ennek alapja a munkavállaló havi rendszerességgel minden hónap első munkanapján írásban tett, az előző havi forgalmi adatokra vonatkozó jelentése, amelyben csak a kifizetett, a cég számlájára beérkezett vételárakat lehet feltüntetni. Az I. rendű felperes munkaviszonyát az alperes
- december 6-án kelt, a II. rendű felperesét
- december 10-én kelt „rendkívüli felmondás" intézkedéssel azonnali hatállyal megszüntette. A munkaviszony megszüntetés jogellenességének jogkövetkezményei iránti perben jogerősen megállapították a bíróságok, hogy a felperesek a munkaköri kötelezettségét képező, a vevőnyilvántartás munkáltató felé történő dokumentálásának elmaradása miatt az azonnali hatályú felmondás jogszerű volt (Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.032/2015/
- számú részítélete). A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] [8] Jutalék elmaradása miatti kártérítésként az I. rendű felperes 9.527.910 forint, a II. rendű felperes 621.995 forint kamatokkal növelt összegben történő megfizetését kérte. Igényüket arra alapították, hogy a munkaszerződésük mellékletében az alperes a számukra munkaterületükön kizárólagos értékesítést biztosított azzal, hogy a központban nem ad el gépeket. E kötelezettségét megszegve kárt okozott a felpereseknek. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy a felperesek értékesítési területéről jelentkező összes érdeklődőt hozzájuk irányította. Általuk a perben hivatkozott megrendelések még a munkaviszonyuk létesítését megelőzően születtek, ezzel az üzlet is létrejött. A felperesek viszont nem értékesítettek egy gépet sem. Az első- és másodfokú ítélet [9] A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.199/2014/
- számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította. [10] Megállapította a perben becsatolt iratokból, hogy az alperes a felpereseknek bizonyos időközönként táblázatokat küldött az általa forgalmazott gépekről, melyen kék színnnel a lehívott gépeket, piros színnel az eladottakat, zöld színnel a kész, de nem lehívható, sötét sárga színnel a lehívható, világos sárga színnel az „információt tartalmazó" kategóriájú gépeket jelölte. A felperesek a táblázatban piros színnel kiemelt gépek közül azokat vették figyelembe a jutalékszámításuk alapjául, amelyeknél - a táblázat szerint - a rendelés dátuma az munkaviszonyuk idejére esett. Az alperes arra hivatkozott, hogy piros színnel nemcsak a ténylegesen eladott gépeket jelölte meg, hanem azokat is, amelyekre komoly érdeklődő volt. A táblázat célja az volt, hogy az üzletkötők áttekintést kapjanak az értékesíthető gépekről. Az abban szereplő rendelési időpont a gyári megrendelés időpontja, nem pedig a vásárló által leadott rendelésé. A felperesek által hivatkozott gépekre a vevő a megrendelést még a munkaviszonyuk létesítését megelőzően leadta, ezzel „az üzlet létrejött". A vásárló már nem érdeklődőnek minősül, a felpereseket ezért jutalék nem illeti meg. [11] Az elsőfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a megrendelések a felperesek munkaviszonyának létesítését megelőzően történtek, annak nem, hogy az üzlet a továbbiakban teljesedésbe ment-e, mert a felperesek munkaköri feladata a megrendelésekhez volt köthető. Nem látta indokát ezért annak a felperesi bizonyítási indítványnak, miszerint az általuk megjelölt értékesítésekkel kapcsolatos további okiratokat csatoljon az alperes, illetve tanúmeghallgatásra kerüljön sor. [12] Megállapította, hogy a felperesek egyetlen gépet sem adtak el, ezért ha az alperes nem irányított volna minden, illetékességi területükről érdeklődőt a felperesekhez, abból sem következne az, hogy üzletet tudnak létrehozni, és ezért jutalék illette volna meg őket a munkaviszonyuk fennállása alatt. [13] A felperesek fellebbezése folytán eljárt Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.033/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [14] Álláspontja szerint a felperesek perbe hozott igénye szempontjából annak volt jelentősége, hogy regionális értékesítési vezető munkakörük alapján jutalékra jogosultságuk a munkavégzésükhöz kötött igény volt a munkaköri leírás és a jutalék-megállapodás alapján. Hangsúlyozta, hogy a felperesek jutalékigényének alapja az általuk kiküldött árajánlat volt, mert a felperesek fő tevékenységi köre az üzletszerzés volt. [15] Kártérítési követelésük alapjaként arra hivatkoztak, hogy a hozzájuk tartozó üzleteket - amelyeket a kiküldött árajánlatok formájában a munkáltatónak lejelentettek - a felpereseket kijátszva az alperes más üzletkötője vagy a központja kötötte meg, a hozzájuk tartozó ügyfeleket pedig nem továbbította hozzájuk. [16] A perben rendelkezésre álló, a felperesek bizonyítási indítványaira az alperes által becsatolt értékesítési iratok olyan eladások megrendelési dokumentációi, amelyek a felperesek munkaviszonyának létesítését megelőző időszakból származó ügyletekre vonatkoznak. A felperesek indítványára foganatosított bizonyítás tehát eltért a felperesek kártérítési igénye alapjául hivatkozott körülményektől. Bizonyítási kötelezettségük arra terjedt ki, hogy a munkaviszonyuk fennállása alatt milyen üzletszerző tevékenységet folytattak, e tevékenységük alapján kötött-e üzletet az alperes anélkül, hogy a felpereseket jutalékban részesítette. Ezt bizonyíthatták volna a vevőnyilvántartással, amelynek arra is ki kellett terjednie, hogy milyen árajánlatot adtak le potenciális vevőknek. A kártérítési igényüket nem az általuk hivatkozott, az alperes rendelkezésére álló olyan dokumentáció beszerzésével kellett volna bizonyítaniuk, amely iratok a munkaviszonyuk fennállása alatt kötött szerződések, ügyletek létrejöttét igazolják, mert a perbeli igényük szempontjából nem annak volt jelentősége, hogy az üzlet mikor jött létre, hanem annak, hogy a munkaviszonyuk alatt a felperesek milyen módon igyekeztek új vevőket szerezni az alperesnek. [17] A felperesek azt az állításukat, hogy az általuk kiközvetített árajánlatokat a munkáltatónak leadták, nem bizonyították abból fakadóan, hogy az ennek igazolására szolgáló munkaköri kötelezettségüket képező vevőnyilvántartást nem vezetették, mint ahogy azt a jogerős részítélet is megállapította. Ennek hiányában nem bizonyított, hogy üzletszerző tevékenységük, és az alperes által megkötött szerződések milyen összefüggésben álltak, megkerülésükkel kötött-e az alperes szerződést, és a saját munkájuk szerint járó jutaléktól emiatt estek el. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára kérték utasítani. [19] Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet az Mt.
- §
(1)bekezdésébe, 42. §
(2)bekezdés b) pontjába és a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe ütközik. [20] A törvényszék a bizonyítandó tényeket tévesen állapította meg, és döntése a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésén alapul. Hangsúlyozva a munkaszerződés mellékletében foglaltakat kiemelték, hogy a részükre biztosított kizárólagosság az ún. folyamatban lévő értékesítésekre is vonatkozott, tehát a munkáltatónak azokat is át kellett volna adnia. Ezért annak van jelentősége, hogy a megállapodásban foglaltakat az alperes betartotta-e, és e szerződésszegéssel kárt okozott-e nekik. Bizonyítási indítványuk azt célozta, hogy az alperes szolgáltasson adatot arról, hogy a munkaviszonyuk fennállása alatt történt-e a részéről központi gépeladás az értékesítési területeiken. Ezért az nem fontos, hogy ha történt ilyen eladás, akkor azt a vevőt ki szerezte, mert ha közvetlenül az alperesnél jelentkezett egy potenciális vevő, akkor is csak felperesek tárgyalhattak volna vele. [21] Ebből következően a vevőnyilvántartásnak jelentősége nincs, mert az alperes szerződésszegő magatartásával elzárta attól őket, hogy az adott gép értékesítésében közreműködjenek. [22] A bíróságok tévedtek, amikor úgy tekintették, hogy kizárólag az olyan vevőkkel kötött szerződés alapján járt volna jutalék a részükre, akiket eleve a felperesek kerestek fel, vagy akik őket keresték fel közvetlenül. [23] Amennyiben a szerződési kötelezettségének eleget téve az alperes a folyamatban lévő értékesítéseket átadja, akkor a felperesek által befejezett értékesítések után is járt volna a jutalék a részükre függetlenül attól, hogy a vevőket a felperesek szerezték-e. Az értékesítés folyamata nem ér véget a megrendeléssel, és az árajánlatra rávezetett nyilatkozatok önmagukban még nem hozzák létre a szerződést. Ezért nem a megrendelés időpontja a döntő, hanem az, amikor ténylegesen meg is kötik a felek a szerződést. A szállítási szerződés aláírásáig ugyanis még több ponton is módosulhat a felek elképzelése, változhat a vételár, a fizetési ütemezés, stb. [24] A bizonyítási indítványaik teljesítése nélkül nem lehet megállapítani a releváns tényállást, a hiányos tényállásból levont jogkövetkeztetés pedig jogsértő. A felperesek által kért okiratból megállapítható lenne, hogy az ügyfélnek mikor adták át az árajánlatot, mikor és hogyan történt részéről a megrendelés, és mikor fizette ki a vevő a gépet. Ezekből az adatokból lehetne csak megalapozott következtetést levonni arról, hogy a munkaviszonyuk fennállása alatt történt-e értékesítés az alperes által a területükön. [25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [27] A felperesek kereseti kérelmük jogcímeként jutalék elmaradásából származó kártérítést jelöltek meg, mely kárt a munkáltató a munkaszerződésben foglalt kötelezettség megszegésével okozott. A szerződésszegő magatartásként arra hivatkoztak, hogy a munkaviszony fennállása alatt a részükre biztosított értékesítési kizárólagosság ellenére munkaterületükön más részéről is történt értékesítés, mert a munkaszerződésük megkötésekor folyamatban lévő ügyeket az alperes nem adta át nekik, illetve az ő megkerülésükkel tárgyalt érdeklődőkkel. Az ő munkaterületükre értékesített gépek után járó jutalék elmaradásából keletkezett a káruk. [28] Az Mt. 166. §
(1)bekezdés alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A kártérítést igénylő felpereseket terhelte a Pp. 164. §
(1)bekezdés alapján a munkáltatói kárfelelősség feltételei - a károkozó magatartás, a kár felmerülte és a kettő közötti okozati összefüggés - fennálltának bizonyítása. [29] Az alperes a perben nem vitatta, hogy a felperesek munkaterületén munkaviszonyuk fennállta alatt történt gépeladás. A felperesek által eladottként megjelölt gépek vonatkozásában azonban a perben csatolta a gépekre a vevők által történő megrendelést igazoló iratokat, melyből megállapítható, hogy azokat a felperesek munkaviszonya létesítését megelőzően adták le. Helyes az elsőfokú bíróság érvelése, hogy ezzel az üzlet létrejött, a vevők már nem érdeklődőnek minősültek. A felperesek tehát nem tudták bizonyítani a munkáltató károkozó magatartását, vagyis azt, hogy függőben lévő értékesítési ügyleteket, kiadott árajánlatokat nem adott át a részükre, illetve nem minden céghez beérkező érdeklődőt irányított hozzájuk. Ez utóbbi körben kiemelten értékelendő, hogy ennek ellenkezőjére vonatkozó bizonyítékokat csatolt az alperes, mint ahogy erre az első fokú bíróság is utalt. Helytálló az alperes védekezése, miszerint a jutalékra vonatkozó megállapodásból kitűnően azt az értékesítésre tekintettel fizették. Nyilvánvalóan nem irányulhatott szándéka arra, hogy egy más által megkötött üzlet után járó értékesítési jutalékot a vételár későbbi kifizetésére, avagy a későbbi szállításra tekintettel nem az ügyletkötőnek, hanem másnak fizessék ki. Ennek ellenkezőjét kellett volna a felpereseknek bizonyítani, de az általuk felajánlott bizonyítás erre nem volt alkalmas. [30] A munkáltató magatartása, illetve a felperesek által kárként megjelölt jutalék elmaradása közötti okozati összefüggés sem bizonyított a perben figyelemmel arra, hogy a felperesek munkaviszonyuk fennállása alatt egyetlen egy gépet sem értékesítettek. Ezért helytálló az elsőfokú bíróság megállapítása, miszerint abból a körülményből, hogy esetleg az alperes nem minden érdeklődőt irányított a felperesekhez, nem következik az, hogy az üzletet létre tudták volna hozni. [31] A fentiek alapján a felperesek alaptalanul hivatkoztak a Pp. 206. §
(1)bekezdésének a megsértésére. A bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, iratellenes értékelése a perben nem volt megállapítható. [32] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [33] A Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte a pervesztes felpereseket az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [34] A felperesek helyett munkavállalói költségkedvezményre jogosultságukra tekintettel a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § alapján az állam viseli. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pp. 274. §
(1)bekezdés Budapest,
- január
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő