Mfv.10240/2016/1 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jutalékfizetés elmaradásából eredő kártérítés esetén a munkavállalót terheli a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggés bizonyítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.240/2016/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró . Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperesek: A felperesek képviselője: Dr. Molnár Péter ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Balás Ákos ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.033/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.199/2014/
3. Rendelkező rész A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.033/2015/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek tizenöt nap alatt - személyenként 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. Az I. rendű felperes által le nem rótt 953.000 (kilencszázötvenháromezer) forint, a II. rendű felperes által le nem rótt 62.200 (hatvankettőezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felperesek
5. augusztus 1-jétől határozatlan idejű munkaviszonyban álltak az alperesnél regionális értékesítési vezető munkakörben. Feladatukat képezte a munkáltató szervizszolgáltatása, az általa forgalmazott gépek, alkatrészek értékesítése; potenciális partnerek felkutatása; a munkáltató előző és meglévő partnereinek felkeresése; az esetleges új termékek bemutatása, ezek értékesítése; érdeklődők felkeresése; árajánlatok kiadása, azok nyomon követése; részvétel a cég által szervezett és egyéb szakmai napokon, kiállításokon. A felperesek a munkaviszonyuk fennállása alatt nem értékesítettek egy gépet sem. Az I. rendű felperes munkaterülete Z., S., B., T. a II. rendű felperesé J.N.SZ.SZ., CS., B., B.K., H., N., P. megye volt. A munkaszerződésük
6. számú melléklete szerint e területen kívül értékesítési tevékenységet nem folytathattak. A munkáltató vállalta, hogy a munkába állás napján a munkavállalónak átadja az adott területen meglévő partnerek listáját, a függőben lévő értékesítési ügyleteket, a kiadott árajánlatokat, melyek nyomon követését, az ügyletek lebonyolítását ezt követően ő végzi. A munkáltató a továbbiakban minden, a céghez beérkező érdeklődőt automatikusan átirányítja a területileg illetékes értékesítési vezetőhöz. A központba érkező érdeklődésekre ott senki információt, árakat az érdeklődőnek nem ad ki. Központi gépeladás nincs, csak a munkavállaló írásos beleegyezésével. A munkaszerződéssel egyidejűleg kötött megállapodás szerint a munkáltató vállalta, hogy a munkavállaló részére a munkavégzés során eladott gépek nettó árrésének 10 %-át értékesítői jutalékként kifizeti. Ennek alapja a munkavállaló havi rendszerességgel minden hónap első munkanapján írásban tett, az előző havi forgalmi adatokra vonatkozó jelentése, amelyben csak a kifizetett, a cég számlájára beérkezett vételárakat lehet feltüntetni. Az I. rendű felperes munkaviszonyát az alperes
7. december 6-án kelt, a II. rendű felperesét
8. december 10-én kelt „rendkívüli felmondás" intézkedéssel azonnali hatállyal megszüntette. A munkaviszony megszüntetés jogellenességének jogkövetkezményei iránti perben jogerősen megállapították a bíróságok, hogy a felperesek a munkaköri kötelezettségét képező, a vevőnyilvántartás munkáltató felé történő dokumentálásának elmaradása miatt az azonnali hatályú felmondás jogszerű volt (Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.032/2015/
9. számú részítélete). A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] [8] Jutalék elmaradása miatti kártérítésként az I. rendű felperes 9.527.910 forint, a II. rendű felperes 621.995 forint kamatokkal növelt összegben történő megfizetését kérte. Igényüket arra alapították, hogy a munkaszerződésük mellékletében az alperes a számukra munkaterületükön kizárólagos értékesítést biztosított azzal, hogy a központban nem ad el gépeket. E kötelezettségét megszegve kárt okozott a felpereseknek. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy a felperesek értékesítési területéről jelentkező összes érdeklődőt hozzájuk irányította. Általuk a perben hivatkozott megrendelések még a munkaviszonyuk létesítését megelőzően születtek, ezzel az üzlet is létrejött. A felperesek viszont nem értékesítettek egy gépet sem. Az első- és másodfokú ítélet [9] A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.199/2014/
10. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította. [10] Megállapította a perben becsatolt iratokból, hogy az alperes a felpereseknek bizonyos időközönként táblázatokat küldött az általa forgalmazott gépekről, melyen kék színnnel a lehívott gépeket, piros színnel az eladottakat, zöld színnel a kész, de nem lehívható, sötét sárga színnel a lehívható, világos sárga színnel az „információt tartalmazó" kategóriájú gépeket jelölte. A felperesek a táblázatban piros színnel kiemelt gépek közül azokat vették figyelembe a jutalékszámításuk alapjául, amelyeknél - a táblázat szerint - a rendelés dátuma az munkaviszonyuk idejére esett. Az alperes arra hivatkozott, hogy piros színnel nemcsak a ténylegesen eladott gépeket jelölte meg, hanem azokat is, amelyekre komoly érdeklődő volt. A táblázat célja az volt, hogy az üzletkötők áttekintést kapjanak az értékesíthető gépekről. Az abban szereplő rendelési időpont a gyári megrendelés időpontja, nem pedig a vásárló által leadott rendelésé. A felperesek által hivatkozott gépekre a vevő a megrendelést még a munkaviszonyuk létesítését megelőzően leadta, ezzel „az üzlet létrejött". A vásárló már nem érdeklődőnek minősül, a felpereseket ezért jutalék nem illeti meg. [11] Az elsőfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a megrendelések a felperesek munkaviszonyának létesítését megelőzően történtek, annak nem, hogy az üzlet a továbbiakban teljesedésbe ment-e, mert a felperesek munkaköri feladata a megrendelésekhez volt köthető. Nem látta indokát ezért annak a felperesi bizonyítási indítványnak, miszerint az általuk megjelölt értékesítésekkel kapcsolatos további okiratokat csatoljon az alperes, illetve tanúmeghallgatásra kerüljön sor. [12] Megállapította, hogy a felperesek egyetlen gépet sem adtak el, ezért ha az alperes nem irányított volna minden, illetékességi területükről érdeklődőt a felperesekhez, abból sem következne az, hogy üzletet tudnak létrehozni, és ezért jutalék illette volna meg őket a munkaviszonyuk fennállása alatt. [13] A felperesek fellebbezése folytán eljárt Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.033/2015/
11. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [14] Álláspontja szerint a felperesek perbe hozott igénye szempontjából annak volt jelentősége, hogy regionális értékesítési vezető munkakörük alapján jutalékra jogosultságuk a munkavégzésükhöz kötött igény volt a munkaköri leírás és a jutalék-megállapodás alapján. Hangsúlyozta, hogy a felperesek jutalékigényének alapja az általuk kiküldött árajánlat volt, mert a felperesek fő tevékenységi köre az üzletszerzés volt. [15] Kártérítési követelésük alapjaként arra hivatkoztak, hogy a hozzájuk tartozó üzleteket - amelyeket a kiküldött árajánlatok formájában a munkáltatónak lejelentettek - a felpereseket kijátszva az alperes más üzletkötője vagy a központja kötötte meg, a hozzájuk tartozó ügyfeleket pedig nem továbbította hozzájuk. [16] A perben rendelkezésre álló, a felperesek bizonyítási indítványaira az alperes által becsatolt értékesítési iratok olyan eladások megrendelési dokumentációi, amelyek a felperesek munkaviszonyának létesítését megelőző időszakból származó ügyletekre vonatkoznak. A felperesek indítványára foganatosított bizonyítás tehát eltért a felperesek kártérítési igénye alapjául hivatkozott körülményektől. Bizonyítási kötelezettségük arra terjedt ki, hogy a munkaviszonyuk fennállása alatt milyen üzletszerző tevékenységet folytattak, e tevékenységük alapján kötött-e üzletet az alperes anélkül, hogy a felpereseket jutalékban részesítette. Ezt bizonyíthatták volna a vevőnyilvántartással, amelynek arra is ki kellett terjednie, hogy milyen árajánlatot adtak le potenciális vevőknek. A kártérítési igényüket nem az általuk hivatkozott, az alperes rendelkezésére álló olyan dokumentáció beszerzésével kellett volna bizonyítaniuk, amely iratok a munkaviszonyuk fennállása alatt kötött szerződések, ügyletek létrejöttét igazolják, mert a perbeli igényük szempontjából nem annak volt jelentősége, hogy az üzlet mikor jött létre, hanem annak, hogy a munkaviszonyuk alatt a felperesek milyen módon igyekeztek új vevőket szerezni az alperesnek. [17] A felperesek azt az állításukat, hogy az általuk kiközvetített árajánlatokat a munkáltatónak leadták, nem bizonyították abból fakadóan, hogy az ennek igazolására szolgáló munkaköri kötelezettségüket képező vevőnyilvántartást nem vezetették, mint ahogy azt a jogerős részítélet is megállapította. Ennek hiányában nem bizonyított, hogy üzletszerző tevékenységük, és az alperes által megkötött szerződések milyen összefüggésben álltak, megkerülésükkel kötött-e az alperes szerződést, és a saját munkájuk szerint járó jutaléktól emiatt estek el. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára kérték utasítani. [19] Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet az Mt.
12. §