Bf.315/2016/41 – Szegedi Ítélőtábla

(1),

(3)bekezdés d) pont], Dr. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérlete [1978. évi IV. törvény 319. §

(1),

(3)bekezdés d) pont] és magánokirat-hamisítás vétsége (

1. évi IV. törvény
2. §) miatt emelt vád alól felmenti . Dr. V.rendű vádlott neve V. r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 180 (egyszáznyolcvan) napi tételre e n y h í t i . A büntetést halmazati büntetésnek tekinti. Az így kiszabott 360.000,- (háromszázhatvanezer) forint pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén 180 (egyszáznyolcvan) nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. I.rendű vádlott neve I. r. és dr. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak bűnügyi költség megfizetésére kötelezését mellőzi. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből dr. V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat 777.568,(hétszázhetvenhétezer-ötszázhatvannyolc) forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, míg 8.999.381,- (nyolcmillió-kilencszázkilencvenkilencezer-háromszáznyolcvanegy) forint bűnügyi költséget az állam visel. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Megállapítja, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott születési neve: .... A másodfokú ítélet I.rendű vádlott neve I. r. és dr. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottra vonatkozó része ellen az ügyész által, a dr. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottra vonatkozó része ellen a II. r. vádlott és védője által is bejelenthető fellebbezésnek van helye. INDOKOLÁS: A Szolnoki Törvényszék a
3. szeptember
4. napján kihirdetett ítéletével I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott bűnösségét az
5. évi IV. tv. (a továbbiakban a „korábbi Btk.")
6. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettének kísérletében állapította meg. Ezért 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által

1. augusztus
2. napjától
3. december
4. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt. Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott bűnösségét a korábbi Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérletében, valamint ugyanezen törvény

1. §-a szerint minősülő magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg. Ezért a II. rendű vádlottat halmazati büntetésül 3 év 6 hónap börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a II. rendű vádlott által
2. augusztus
3. napjától
4. december
5. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt. Dr. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott bűnösségét a korábbi Btk.
6. §

(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő, 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg. Ezért 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tétel összegét 2000 Ft-ban állapította meg. Az így kiszabott, összesen 600.000 Ft. pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 300 nap, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. Az elsőfokú bíróság III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottat a korábbi Btk. 319. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettének kísérlete, IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottat a korábbi Btk. 319. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérlete és ugyanezen törvény

1. §-a szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, a Gazdasági társaság neve1 Zrt. által bejelentett polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat 1.142.745 Ft, Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat 1.148.240 Ft. Dr. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottat 668.808 Ft, az I. és a II. rendű vádlottat egyetemlegesen 5.150.735 Ft. megfizetésére kötelezte. A fennmaradó 1.275.264 Ft-ról akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az első fokú ítélet ellen fellebbezést jelentettek be: - az ügyész: I.rendű vádlott neve I. és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében terhükre, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott vonatkozásában további büntetésként foglalkozástól eltiltás alkalmazása végett, III.rendű vádlott neve III. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottak esetében terhükre, a felmentésük miatt, bűnösségük megállapítása végett a vád szerinti bűncselekményekben. Az ügyészi fellebbezés valamennyi vádlott esetében az elbíráláskori Btk. alkalmazását indítványozta. A határozat kihirdetése után bejelentett védelmi fellebbezések a következők voltak: I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott: felmentésért, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője: felmentés érdekében, a - jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata szerint - megalapozatlanság okán, tekintettel arra, hogy az ügy súlyához képest nagyon rövid indokolás alapján is megállapítható, hogy az ítélet a Be.
2. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjába ütközik, ellentétes az iratok tartalmával. Álláspontja szerint az indokolás is olyan érveket tartalmazott, amelyek a Be. 351. §

(2)bekezdés d) pontjában előírt okszerű következtetés törvényi követelményeibe ütközik. Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott: felmentésért, azzal, hogy az erre vonatkozó indokolást később fogja benyújtani. A másodfokú iratokhoz Bf.

1. sorszám alatt
2. szeptember
3. napján érkezett meg a II. rendű vádlott fellebbezésének részletes indokolása. Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője: megalapozatlanság okából, felmentés végett fellebbezett. Dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott védője szintén védence felmentése érdekében jelentett be fellebbezést. A határozathirdetésről távol maradó Dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott az első fokú ítéletet
4. január
5. napján vette át, ellene önállóan nem nyújtott be fellebbezést. A Központi Nyomozó Főügyészség
6. Nyom. 202/
7. számú átiratában III.rendű vádlott neve III. és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott terhére bejelentett fellebbezést - az írásba foglalt ítélet ismeretében - módosította és e két vádlott esetében a a Be.
8. §

(2)bekezdésének

1. b)és
2. c)pontjában írt megalapozatlansági okok miatt - vagyis azért, mert az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, illetve a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett -, és mert ez a megalapozatlanság a másodfokú eljárásban a Be. 352. §

(1)bekezdés b) pontjára, valamint a 352. §

(3)bekezdésére figyelemmel nem küszöbölhető ki, vonatkozásukban az első fokú ítélet Be. 376. §

(1)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezése végett tartotta fenn a fellebbezést. Az ügyészi fellebbezés szerint az első fokú ítélet I.rendű vádlott neve I. rendű és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott vonatkozásában is részben megalapozatlan, mert a tényállás hiányos, ez azonban az iratok tartalma alapján kiküszöbölhető. Ezért indítványozta e két vádlott esetében a tényállás kis mértékű kiegészítését, a bűnösségi körülmények helyesbítését. Álláspontja szerint egyik vádlott esetében sem indokolt az ún. enyhítő szakasz alkalmazása, ezért fenntartotta a terhükre bejelentett, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítására irányuló fellebbezését azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben a cégvezetői tevékenység gyakorlásától eltiltás büntetés kiszabását és a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó kedvezőbb rendelkezésekre tekintettel mindkét vádlottnál az elbíráláskori Btk. alkalmazását is indítványozta. Ezen kívül észrevételezte az első fokú ítélet több elírását, valamint azt, hogy az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az ítéletet megismételt eljárás során hozta meg. Ezért indítványozta az ítéletben feltüntetett tárgyalási napokat megelőző tárgyalási napok feltüntetését is. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf. 204/2015/13-I. számú átiratában a vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést annak módosított tartalma és iránya szerint, indokaival egyezően fenntartotta, de ahhoz részletes kiegészítést fűzött. Több eljárásjogi problémát felvetett, amelyek azonban álláspontja szerint nem akadályozzák az ügy érdemi felülbírálatát (pl. V. rendű vádlott védőjének távol maradása az I., II., III., IV. rendű vádlott kihallgatásakor, a többi vádlott és védőiknek távolmaradása az V. rendű vádlott kihallgatásakor, egyes tanúk relatív mentességi jogra történő figyelmeztetésének elmaradása). Észlelt olyan eljárási hibát, amit maga az elsőfokú bíróság orvosolt, de jelzett olyanokat is, amelyek orvoslása a másodfokú eljárásban szükséges. Így indítványozta az elsőfokú bíróság megkeresését annak közlése végett, hogy III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott kihallgatásakor IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott a tárgyalóteremben tartózkodott-e. Ez ugyanis sem a tárgyalási jegyzőkönyv, sem pedig a tárgyalásról készült hangfelvétel alapján nem állapítható meg. A másodfokú bíróság a Be. 358. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a szükséges felvilágosítást beszerezte az elsőfokú bíróságtól. A Bf.

1. sorszám alatt iktatott tájékoztatás szerint a III. rendű vádlott kihallgatásakor a IV. rendű vádlott nem volt bent a tárgyalóteremben. A tanúk relatív mentességi jogára történő figyelmeztetés elmulasztása körében az ügyész a tanú vallomásának tartalmára figyelemmel volt, hogy a teljes vallomás kirekesztését indítványozta a bizonyítékok köréből (tanú1 neve vallomása), de volt, ahol elegendőnek tartotta csupán a vallomás e mentességi joggal érintett részének kirekesztését (tanú2 neve vallomása a tényállás
2. pontjára vonatkozóan), de volt, ahol azt állapította meg, hogy a tanú teljes vallomása figyelembe vehető a figyelmeztetés elmulasztása ellenére, mert nem állított olyat a tanú, amivel saját magát terhelné (a Gazdasági társaság neve2 Kft. értékbecslőinek vallomása, kivéve tanú3 neveét). tanú3 neve tanú esetében azonban - akinél az elsőfokú bíróság szintén elmulasztotta a Be.
3. §

(1)bekezdés b) pontjára történő figyelmeztetést - azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a Be. 353. §

(1)bekezdése alapján rendeljen el bizonyítást, és a Be. 363. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti tárgyaláson a mentességi jogra történt figyelmeztetés után ismételten hallgassa ki a tanút. Az ügyészi álláspont szerint e tanú vallomásából nyerhető bizonyíték egyéb bizonyítási eszközök alapján nem pótolható, a törvényszék ítéleti tényállását e tanú vallomására is alapította, ezért az ítéleti tényállás a hivatkozott eljárási szabálysértésre visszavezethetően a Be. 351. §

(2)bekezdés a) pontja alapján részben megalapozatlan, mert a tényállása részben felderítetlen. Az ügyész észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság a tolmácsot nem nyilatkoztatta az elfogultságot illetően, hozzátette azonban, hogy ez csak relatív eljárási szabálysértés. Az ügyész azonban I.rendű vádlott neve I., dr. II.rendű vádlott neve II., és dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottak esetében a Be. 351. §

(2)bekezdés b) pontjában részletezett okból is részben megalapozatlannak tartotta az első fokú ítélet tényállását, de álláspontja szerint ez a hiányosság az iratok alapján pótolható. Indítványozta a tényállás általa felsoroltak szerinti kiegészítését. Dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott esetében az ügyészi álláspont szerint az elsőfokú bíróság tényállás felderítési kötelezettségének eleget tett, helyesen állapította meg, hogy a bűncselekmények büntethetősége nem évült el és a bűncselekmények tárgyi súlyához, a számba vett bűnösségi körülményekhez igazodó, arányos büntetést szabott ki. I.rendű vádlott neve I. rendű és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében a bűnösség megállapítása, a bűncselekmények minősítése és a büntetések kiszabása körében az észrevételeit és érdemi indítványait a bizonyítás felvétele után, a tárgyaláson kívánta előterjeszteni. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében az első fokú ítéletet az átiratban részletesen kifejtett okokból a Be. 351. §

(2)bekezdés b), c), és d) pontjában írt okokból megalapozatlannak tartotta, mert az első fokú ítélet tényállása hiányos, részben ellentétes az iratok tartalmával, és a hiányosan megállapított tényállásból a törvényszék helytelen ténybeli következtetéseket vont le a III. rendű vádlott cselekvősége tekintetében, amely a tudattartalmát és a bűnösség formáját illetően téves jogkövetkeztetésekhez vezetett. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott vonatkozásában az első fokú ítéletet a Be. 351. §

(2)bekezdés b) pontjában írt okból tartotta megalapozatlannak, mert a törvényszék a tényállást hiányosan állapította meg. Emellett azonban álláspontja szerint abszolút eljárási szabálysértést is elkövetett az elsőfokú bíróság, mert egyáltalán nem indokolta meg, hogy a IV. rendű vádlott

1. július 24-i cselekvőségét miért nem tette a tényállás részévé, holott a vádirat ezt a magatartását is vád tárgyává tette. Ezáltal az elsőfokú bíróság nem merítette ki a vádat. Észrevételezte az ügyész, hogy míg az ítélet szöveges indokolása bűncselekmény hiánya okából történt felmentésre hivatkozik, addig a jogszabályi megjelölés a bizonyíték hiányos felmentést tartalmazza. Az ügyész az általa részletesen kifejtett indokokra figyelemmel III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében a már hivatkozott megalapozatlansági okok miatt, a Be.
2. §-ra figyelemmel, IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott esetében a Be.
3. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti okból az első fokú ítélet e vádlottakra vonatkozó részének hatályon kívül helyezését indítványozta a Be. 376. §

(1)bekezdése és a IV. rendű vádlott esetében a Be. 373. §

(1)bekezdés III/a) pontja alapján is. Az ügyészi indítvány részletesen felsorolta, hogy a megismételt eljárásban álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak milyen eljárási cselekményeket kell foganatosítani. A másodfokú bíróság az ügyészi indítványnak helyt adva bizonyítást rendelt el és az ügyben tárgyalást tűzött ki, melyre tanú3 nevet tanúként megidézte. Az ügyész a másodfokú tárgyaláson felvett bizonyítást (tanú3 neve tanúkénti kihallgatását) követően perbeszédét az átiratban foglaltak szerint adta elő, ahhoz kiegészítéseket fűzött. Az írásban benyújtott védelmi fellebbezésekre reflektálva hangsúlyozta, hogy a Szolnoki Törvényszék illetékességét a Kúria 2014. április 23-i Bkk.III.494/2014/4. számú végzése alapozza meg. Ennek 5. oldal utolsó előtti bekezdése leszögezi, hogy a Be. 20. §

(3)bekezdése alapján a törvény erejénél fogva a Kúria döntése képezi e bíróság illetékességének okát és alapját. A végzés

1. oldalának
2. bekezdésében a Kúria arra is kitért, hogy a kijelölés alapja a megelőzés elve, mint általános illetékességi ok volt, ezért a Be. hatályos rendelkezései szempontjából közömbös körülmény az OBH elnökének korábbi kijelölő döntése és az Alkotmánybíróság 36/
3. (XII. 5.) AB számú, az OBH elnöke általi kijelölést biztosító jogszabályi rendelkezések alaptörvényellenességét megállapító határozata. Tévesnek tartotta a II. rendű vádlott azon álláspontját, mely szerint a Kúria döntését követően a törvényszéknek az eljárást elölről kellett volna kezdenie, mert az illetékesség hiányának megállapításával az előtte folyamatban lévő eljárás „megszűnt". E körben kifejtette, hogy bár az iratok visszaérkezése után az iratot új számon iktatták, de ez csak ügyviteli intézkedés volt. Az ügy
4. július elsejétől már nem minősült kiemelt ügynek, ezért az eljárást a törvényszék hat hónapon belül ismétlés nélkül folytathatta. Nem osztotta a védelemnek az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleménnyel kapcsolatos aggályait sem, ezért alaptalannak tartotta az új szakértő kirendelésére irányuló indítványokat is. Álláspontja szerint a Gazdasági társaság neve2 Kft. által készített értékbecslések nem tartalmaztak olyan tényezőket, amelyek indokolták volna az ún. draft és a végleges példány közötti lényeges eltéréseket. Az elsőfokú bíróság III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében elmulasztotta a tudati tények vizsgálatát. Az tévesen szerepel az ítéletben, hogy a II. rendű vádlott kért tájékoztatást a vezetői értekezletről, mert azt a III. rendű vádlott kérte. Ezáltal viszont tisztában kellett lennie a csereügylettel kapcsolatosan megfogalmazott aggályokkal. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott esetében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a felmentést arra alapította, hogy
5. július 3-án a vádlott szabadságon, külföldön volt. Nem merítette ki azonban a vádat a
6. július 24-i cselekvőségét illetően, amelyre vonatkozóan a IV. rendű vádlott ellentmondásos vallomásokat tett. Ezért e vádlottak esetében az átiratban írtakkal egyező okokból az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. I.rendű vádlott neve I. és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott vonatkozásában álláspontja szerint az első fokú ítélet tényállása a lényeget illetően megalapozott és az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének is túlnyomó részt eleget tett. I. és II. rendű vádlottak tisztában voltak a ... iroda által közölt termőföld árakkal, azzal, hogy a ... milyen áron kívánja megvenni az ingatlanokat és azzal is, tanú2 neve mennyiért vásárolta meg azokat. Tudták, hogy a ... ingatlan az értékbecslés készítésekor még nem volt tanú2 neve tulajdonában, így az előszerződés ellenére kisajátítással is megszerezhették volna annak tulajdonjogát. Ismerték a Gazdasági társaság neve2 Kft. munkaanyagában megállapított értékeket is. A Gazdasági társaság neve2 -es értékbecslők módszere többször is hibás volt. Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott, akinek feladata volt az értékbecslések felülvizsgálata és elfogadása, az értékbecsléseket nem továbbította az azokat megrendelő igazgatóságnak. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott tisztában volt a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel és belső utasításokban írt szabályokkal. Így tudta, hogy az ingatlanok cseréjére csak kivételes esetben, termőföldeknél csak közérdekre alapítva kerülhet sor. Tudta, hogy kisajátítással alacsonyabb áron kerülhetnének állami tulajdonba a földterületek, ezért a csere csak valótlan forgalmi értékek szerződésbe foglalásával volt kivitelezhető. Azzal is tisztában volt azonban, hogy a valótlan forgalmi értékek folytán az államot vagyoni hátrány érheti. Ezáltal a vádlotti magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés is fennáll. Az I. rendű vádlott tevékenységéhez a II. rendű vádlott szándékosan segítséget nyújtott. Az ügyészi álláspont szerint a vádlottak alaptalanul hivatkoznak arra, hogy a beruházás a magyar államnak jelentős bevételt termelt volna és ezért az elmaradt vagyoni előny, mint a vagyoni hátrány egyik eleme, nem valósult meg. Az ügyész ezt azzal indokolta, hogy a tervezett beruházásról hatástanulmány nem készült, a beruházás költségei, a várható munkahelyek száma és az egyéb adatok sem pontosak. Elmaradt előnyről egyébként is csak egy már folyamatosan gazdálkodó szervezet esetén lehet szó. Alaptalan az I. rendű vádlottnak az az érvelése, hogy önkéntes elállás folytán nem büntethető, hiszen befejezett kísérletről van szó, ahol csak az önkéntes eredmény-elhárítás jöhet szóba. A bűncselekmény befejezése azonban az I. rendű vádlotton kívüli okból maradt el. Ezért indítványozta I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott bűnösségének megállapítását a Btk.
7. §

(1)bekezdésébe ütköző és - a Btk. 459. §

(6)bekezdés e) pontjára figyelemmel - a

(6)bekezdés a) pontja szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettének kísérletében, dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott bűnösségének megállapítását ugyanezen bűncselekményhez kapcsoló bűnsegédi bűnrészességben, valamint a Btk.

1. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Mindkét vádlottnál további súlyosító körülményként indítványozta figyelembe venni, hogy az elkövetési érték a minősítést megalapozó értékhatárt több mint kétszeresen meghaladja, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében, hogy a bűncselekményt vezetői beosztását, szakmai képzettségét felhasználva követte el. Az ügyész indítványozta, hogy a másodfokú bíróság mindkét vádlott szabadságvesztésének tartamát a középmértéket megközelítő tartamúra súlyosítsa, és a vádlottakat szabadságvesztésre ítéltnek tekintse, melynek végrehajtási fokozata börtön. A középmérték az I. rendű vádlott esetében az öt évtől tíz évig terjedő tételkeretre figyelemmel hét év hat hónap, II. rendű esetében a halmazati szabályok folytán öt évtől tizenegy évig terjedő tételkeret miatt nyolc év szabadságvesztés. Ezen kívül mindkét vádlott vonatkozásában a közügyektől eltiltás súlyosítását és az I. rendű vádlott esetében a cégvezetői foglalkozástól eltiltást is indítványozta. A vádlottak közül I.rendű vádlott neve I. rendű (Bf.27.) és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott (Bf. 29.) a másodfokú eljárásban fellebbezésüket írásban részletesen megindokolták, ahhoz mellékleteket is csatoltak. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott által benyújtott fellebbezés indokolással kapcsolatosan védője írásban akként nyilatkozott, hogy azt a bíróság tekintse a védő fellebbezésének is. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a részletes indokolást megelőzően megküldött beadványában 3 pontban fejtette ki, mely okból tartja megalapozatlannak az első fokú ítéletet (Bf. 20.). A három témakör a ... jogkörével, a folyamatban volt polgári peres eljárásokkal és a csereszerződésben feltüntetett ingatlanok értékével foglalkozott. Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője is írásban benyújtotta fellebbezését (Bf. 30.), ez nem tért el védence által megküldöttől. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott részletes észrevételt tett a terhére bejelentett ügyészi fellebbezéssel kapcsolatosan. (Bf.
2. sorszám). Összefoglalóan az mondható el az I. és a II. rendű vádlott által benyújtott fellebbezésekről, hogy azok irányukat tekintve elsődlegesen továbbra is a vádlottak felmentésére irányulnak, másodlagosan azonban már az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására is. Szintén közös jellemző, hogy mindkét vádlotti fellebbezés az első fokú ítéletet bekezdésenként elemzi, és fűz észrevételt a konkrét bekezdéshez aszerint, hogy mely okból tartják hiányosnak, iratellenesnek, az indokolást illetően pedig téves következtetésnek. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott
3. sorszám alatti fellebbezése: 1.) Elsődlegesen a Be.
4. §

(1)-

(2)bekezdése, illetve 372. §

(1)bekezdése alapján jogszabály helytelen alkalmazása, valamint büntethetőséget kizáró okok miatt az első fokú ítéletet megváltoztatására és az első fokú ítélet megalapozatlanságának érdemi vizsgálata nélkül felmentő ítélet meghozatalára irányult. Ezt a következőkkel indokolta: Az elsőfokú bíróság nem foglalkozott azzal, hogy az általa hiányosan idézett jogszabályi rendelkezések alapján a tulajdonosi joggyakorlás elkülönül a vagyonkezelői jogosultságtól. Míg az előzőt a Magyar Állam, illetve a Gazdasági társaság neve1 (továbbiakban: ... Zrt.) útján ... Tanács továbbiakban: ...), addig az utóbbit különböző szervezetek vagy természetes személyek gyakorolják. A vád tárgyát képező ... ingatlanok közül egy volt az Gazdasági társaság neve1 Zrt. kezelésében, a többit más szervezetek, pl. a Gazdasági társaság neve3 kezelte, de mind állami tulajdonban volt. Kitért arra, hogy az ... tagság olyan speciális jogviszony, ami nem megbízással, polgári jogi jogviszonnyal, hanem a köztársasági elnök általi kinevezéssel jön létre. Az ... tagjai a vonatkozó jogszabályok alapján az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni, jogszabályi felhatalmazással, mérlegelési jogkörben eljárva lehetőségük volt arra, hogy akár ingyenesen engedjenek át állami tulajdont. Álláspontja szerint a most hatályos jogszabályok alapján sem büntethetők, mert cselekményük a kormány gazdaságpolitikájának, az abban foglalt állami érdekeknek megfelelt. Saját cselekvősége tekintetében pedig a Btk. 10. §

(4)bekezdése alapján az önkéntes elállás, mint büntethetőségi akadály áll fenn, hiszen a ... tagjaként megszavazta a csereszerződés felbontását. 2.) Másodlagosan - ami azonban 2 külön okot tartalmazott - a Be. 352. §

(1)-

(2)bekezdése, illetve a 372. §

(2)bekezdése alapján az iratok tartalma és ténybeli következtetés útján az I. rendű vádlott kötelezettségszegését és vagyoni hátrány okozására irányuló szándékát illető megalapozatlanság miatt, második okként a csereszerződésben érintett ingatlanok forgalmi értékének megállapítását érintő megalapozatlanság miatt indítványozta az első fokú ítélet megváltoztatását és felmentő ítélet meghozatalát. Az első okot illetően arra hivatkozott, hogy a Szolnoki Törvényszék megalapozatlanul, iratellenesen állapította meg, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott az értékbecslések tervezetét ismerte, és azok alapján tisztában volt azzal, hogy a végleges értékbecslések nem valósak. E körben hivatkozott az elsőfokú bíróság által a III. rendű vádlott felmentése körében kifejtettekre, valamint a polgári perben a felperes, a Magyar Állam jogi képviselője által a fellebbezési ellenkérelmében kifejtettekre. Azzal is érvelt, hogy a csereszerződésben szereplő értékek esetleges valótlanságát azért sem ismerhette fel, mert csak jóval azok elkészülését követően, a jelen ügyben elrendelt nyomozás során készült a Gazdasági társaság neve4 szakvéleménye. Az értékbecslések tartalmát illetően pedig utalt az abban írt különböző vizsgálati szempontokra és arra, hogy az ezekhez kapcsolódó érték meghatározások (közművesítési, előállítási költségek) a szakértők szubjektív értékbecslésén alapulnak. Mivel az I. rendű vádlott e körben nem rendelkezik szakértelemmel, emiatt sem volt abban a helyzetben, hogy az esetleg téves megállapításokat felismerje. A csereszerződésben érintett ingatlanok forgalmi értékét illetően kifejtette azt a már az elsőfokú eljárásban megismert álláspontját, hogy a Gazdasági társaság neve4 Kft. szakvéleménye bizonyítékként nem vehető figyelembe, mert a szakértők elfogultak és a szakvélemény előterjesztésére nem rendelkeztek kompetenciával. Elfogultságukat egyrészt arra alapította, hogy ellene és vádlott társa ellen folyamatban volt másik büntetőügyben a bíróság megállapította, hogy ugyanezen cég által előterjesztett szakvélemény megalapozatlan és az jogosulatlanul készült, ezért azt a szakértők vissza is vonták. Másrészről a szakértők elfogultságát azzal indokolta, hogy a mostani ügyükben a szakértői kompetenciájukon túl terjeszkedő megállapításokat tettek a Gazdasági társaság neve2 Kft. által készített értékbecslésekre, valamint ... felülvizsgálati véleményére, továbbá informatikai és jogi kérdésekben is véleményt nyilvánítottak. Sérelmezte, hogy a nyomozás során a IV. rendű vádlott tanúkénti kihallgatása során kvázi átvették az ügyész szerepét. Pártatlanságukkal kapcsolatos aggályt növeli, hogy a szakvéleményhez kizárólag az ügyészségtől szereztek be alapadatokat. A kompetencia hiány körében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény (2005. évi XLVII. tv.) és a Be. vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozással kifejtette, hogy a Gazdasági társaság neve4 Kft. részéről eljáró ... - aki mezőgazdasági ingatlanok értékbecslésére nem rendelkezik kompetenciával - nem volt jogosult a Kft.-n kívül tevékenykedő szakértőt bevonni a szakvélemény előterjesztésébe. A Be. szabályait álláspontja szerint azzal sértették meg, hogy ezt a bevonást a kirendelő ügyészség írásban nem hagyta jóvá és a kirendelő határozatot sem módosította. Hivatkozott arra is, hogy a bevont szakértő 1 neve az erdő művelési ágba tartozó földek értékbecslésére az igazságügyi szakértői jogosultsággal nem rendelkező ... okleveles mérnököt kérte fel. Ennek ténye csak a szakvélemény mellékletéből derül ki, ráadásul a ... által adott értékeket a kompetenciával nem rendelkező szakértő 1 neve vizsgálta felül. Mindezekre tekintettel indítványozta a Gazdasági társaság neve4 kirekesztését a bizonyítékok köréből. Kft. szakvéleményének Álláspontja szerint azonban a másodfokú bíróságnak a rendelkezésre álló iratok alapján lehetősége van arra, hogy az ingatlanok értéke tekintetében a szükséges megállapításokat megtegye, és megállapítsa, hogy a csereszerződés vagyoni hátrány okozására nem volt alkalmas. 3.) A fellebbezés szerint az első fokú ítélet számos esetben iratellenes, illetve olyan állításokat tartalmaz, amelyekre nem folytatott bizonyítást, mindezek miatt az ítélet számos téves következtetést tartalmaz. Ezért azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a Be. 352. §

(1)-

(2), illetve a Be. 372. §

(2)bekezdése alapján lefolytatott eljárásban, bizonyítás felvételével változtassa meg az első fokú ítéletet, és mentse fel az ellene emelt vád alól. Álláspontja szerint a Szolnoki Törvényszék a polgári perben eljárt Fejér Megyei Bírósággal ellentétben hiányosan folytatta le a bizonyítási eljárást. Ezért indítványozta az első fokú ítélet tényállásának kiegészítését, illetve egyes megállapítások mellőzését a Fejér Megyei Bíróság által megállapított tényállásnak megfelelően vagy azzal közel azonosan. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság az I. rendű vádlott vallomását hiányosan és sok esetben pontatlanul idézte, indítványozta az indokolás e körben történő kiegészítését és helyesbítését a konkrét ítéleti oldalszám, bekezdés és tárgyalási jegyzőkönyv megjelölésével. Az ítélet szerkezetét követve ugyanígy járt el a cselekvőségét érintő tanúk vallomásánál is. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem jelölte meg, hogy az I., II., és V., rendű vádlottak vallomásának mely részeit, mely bizonyítékokra figyelemmel nem fogadta el, illetve, hogy nem bírálta el a védelemnek az Gazdasági társaság neve1 Zrt.-től beszerzett iratoknak a bizonyítékok köréből történő kizárására irányuló indítványát. A fellebbezésben részletesen felsorolt indokokra figyelemmel indítványozta, hogy a másodfokú bíróság ebben a kérdésben foglaljon állást. Az iratellenesség körében kitért a ...-től kapott tájékoztatóban írtakra, az értékbecslés előterjesztésének határidejére, a keretszerződés és eseti megbízás közti különbségre. Az indokolási kötelezettség elmulasztását illetően - többek között - a következőkre történt hivatkozás: Az ítélet indokolásából nem derül ki, hogy az I. rendű vádlott mely konkrét kötelességének a megszegését tekintette az elsőfokú bíróság a büntetőjogi felelősségét önmagában is megalapozó tényállási elemnek. Milyen adatokból, milyen logika mentén jutott arra a következtetésre, hogy szándékosan vagyoni hátrányt akart okozni a Magyar Államnak. Nem indokolta meg, hogy a vagyoni hátrány mértéke miért azonos a szakértők által megállapított forgalmi értékkel. Kitért rá, hogy az indokolás az oksági kapcsolatról sem ír. A fellebbezés különösen sérelmezi a bizonyítási indítványok elutasítását, illetve azt, hogy több esetben azokról az elsőfokú bíróság nem is döntött, vagy elutasította, de annak okát az ítéletben sem indokolta meg. Hasonlóképp járt el a védelem, de a vád által is indítványozott okiratok beszerzésére irányuló indítványok esetében. Észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében olyan tanúk nyomozati vallomására utal, akiket az eljárás során egyáltalán nem hallgattak ki. Sérelmezte, hogy olyan tanúk vallomását tette felolvasással a bizonyítás anyagává, akiket a védelem kihallgatni indítványozott. A fellebbezés későbbi részében sérelmezi, hogy azt, hogy fel nem használt bizonyítékokat is bizonyítékként értékelt az elsőfokú bíróság, az angol nyelvű iratokat azonban nem vette figyelembe. Az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, hogy az általuk becsatolt, az ... Minisztériumtól érkezett tájékoztatás ellenére, miért tekintette a Gazdasági társaság neve4 Kft. részéről eljárt szakértőket kompetensnek, holott kiderült, hogy pl. a ... akkor hatályos építési szabályzatot sem ismerték, valamint a szomszédos telekárral számoltak. Kifogásolta, hogy a szakértői meghallgatáskor kialakult vitáról sem szól az ítélet. A fellebbezés támadta a bűnügyi költség összegét is, mert azt sem indokolta meg az elsőfokú bíróság és annak összetétele sem ismert. Hivatkozott arra, hogy a bűnügyi költség egy része a megszüntetett eljárásokhoz kapcsolódik, abban a fordítási díjak eltúlzottak, és álláspontja szerint nem terhelhető a vádlottakra az illetékesség hiányával befejeződött eljárásban, valamint a kijelölés folytán pl. a tanúk utazásával kapcsolatosan felmerült költség. 4.) Arra az esetre, ha a hibák kiküszöbölése meghaladná a másodfokú eljárás kereteit, az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A másodfokú, illetve az esetleg megismétlendő elsőfokú eljárásban felveendő bizonyításra is konkrét indítványokat tett. 5.) Az első fokú ítélet Be. 375. §

(1)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését is indítványozta, mert álláspontja szerint olyan eljárási szabálysértések történtek, melyek lényeges hatással voltak az eljárás lefolytatására és a bűnösség megállapítására. E körben az alábbiakra hivatkozott: - az eljárás az Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközik, - sérült a törvény által létrehozott, független és pártatlan bírósághoz való jog, - sérült a védekezéshez való jog is (az ügyészi átirattal egyezően észrevételezte, de egyben sérelmezte is, hogy az V. rendű vádlott kihallgatása a többi vádlott és védő távollétében történt, a törvényszék az I. rendű vádlott bűnösségét az V. rendű vádlott nyomozati vallomására alapította, mely viszont ellentétes volt egy olyan tanú (tanú2 neve) vallomásával, akit nem szembesített az V. rendű vádlottal), - sérült a fegyveregyenlőség elve és a védekezéshez való jog (itt is kifogásolta, hogy a szakértői kompetencia és elfogulatlanság kétségessé válása ellenére az elsőfokú bíróság nem rendelt ki új szakértőt, sérelmezte a tanúk kihallgatására vonatkozó bizonyítási indítványok elutasítását, a tanúk kérdezésének, vagy válaszadásának a megtiltását, sérült továbbá a tárgyalás nyilvánosságához való jog, a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jog, ez utóbbi kifejezésre jut abban is, hogy a bizonyítási eljárás lefolytatása ellenére a bíróság sokszor a vád tényállását szó szerint beemelte az ítéleti tényállásba). A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság az állami vagyonról szóló törvény rendelkezéseit helytelenül értelmezte, a cselekmény jogi minősítése hiányos, eljárási szabályt sértett, hogy a bizonyítási eljárást nem nyitotta újból meg, és az ítélet a formai előírásoknak sem felel meg. Dr. II.rendű vádlott neve fellebbezésének indokolásában azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság 1.) elsődlegesen a Be. 352. §

(1)-

(2)illetve a Be. 372. §

(2)bekezdése alapján az iratok tartalma és ténybeli következtetés alapján a megalapozatlan első fokú ítéletet változtassa meg és bűncselekmény hiányában mentse fel, 2.) másodlagosan, amennyiben az első fokú ítélet megalapozatlansága a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki, úgy a Be.

1. § III/a) pontja alapján azt helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. A II. rendű vádlott az elsőfokú bíróság eljárását törvénysértőnek tartotta a következők miatt: - a Szolnoki Törvényszék
2. december 18-án meghozott 9.B.804/2012/
3. számú végzésével megállapította illetékességének hiányát. Utóbb a Kúria
4. április 23-án kelt Bkk.III.494/2014/
5. számú kijelölő végzése folytán a II. rendű vádlott álláspontja szerint az eljárás nem folytatódott, hanem újra indult. Az elsőfokú bíróság azonban a korábbi eljárást nem ismételte meg, így annak anyaga bizonyítékként nem értékelhető. - A Be.
6. §

(2)bekezdésére figyelemmel sérelmezte az első fokú ítélet

1. oldalának utolsó és
2. oldal
3. bekezdésében írtakat. - Álláspontja szerint az Alaptörvénybe és nemzetközi jogba ütközött, hogy az egyébként illetékes Fővárosi Törvényszék helyett az ügyet a Szolnoki Törvényszék tárgyalta. A megalapozatlanság körében a következőkre hivatkozott: Az első fokú ítélet a Be.
4. §

(2)bekezdés a) pontja alapján megalapozatlan, mert a tényállás nincs felderítve az elmaradt vagyoni előnyt illetően. Ennek feltárására nem folyt bizonyítás. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be. 351. §

(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel ellentétes az iratok tartalmával, így például: - tévesen tartalmazza azt, hogy a II. rendű vádlott feladata volt az értékbecslések felülvizsgálata, - téves az a megállapítás, hogy a ... ingatlanok nagyrészt a ...ba tartoztak, mert a 22-ből csak 6 tartozott oda, - a ... tájékoztatás lényegére is annak valós tartalmától eltérően utalt az elsőfokú bíróság. A Be. 351. §

(2)bekezdés d) pontjára hivatkozva álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett, illetve az általa megjelölt ítéleti bekezdések iratellenesek is. Így például: - a cserének nem volt tárgya a turisztikai beruházás, - a cserének és a versenynek, illetve a verseny elkerülésének nincs köze egymáshoz, - a ... ugyanakkora összeget fizetett a 4-es út nyomvonalába eső területekért, mint amit a csereszerződés is tartalmazott, - a kisajátítási határozatokban szereplő vételárak azonosak a Gazdasági társaság neve2 Kft. által megállapítottal, - a kormányzati vezetők szokványos és nem szakmai találkozón vettek részt, - a ... és az Gazdasági társaság neve1 feladata nem ugyanaz, így nem egyformán ítélik meg az autópályához szükséges terület nagyságát. A szerződés egyébként sem útépítést, hanem fejlesztést ír, ami tágabb fogalom, - a ... iroda hivatkozott levele is értékbecslést javasolt, - nincs bizonyítva, hogy a

1. június 17-én elküldött értékbecslést megkapta, vagy ha igen, azt elolvasta. Az iratok tartalmával ellentétes indokolás körében oldalszám és bekezdés megjelölésével tüntette fel az általa sérelmezett megállapításokat. Az indokolás hiányát sérelmezte a tekintetben, hogy mire alapította az elsőfokú bíróság azt, hogy az I. és a II. rendű vádlottak tudták, hogy az értékbecslés valótlan adatokat tartalmaz és tényleg valótlanok azok az adatok. Azt sem indokolta meg az elsőfokú bíróság, hogy a 17/
2. számú vezérigazgatói utasításnak miért csak a II/
3. pontját vette figyelembe és a
4. pontot nem. II. rendű vádlott is kifogásolta a Gazdasági társaság neve4 Kft. szakvéleményének bizonyítékkénti értékelését, mert a szakértők hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkoztak, és bár együttes szakvéleményt adtak, csak szakértő 1 neve rendelkezett teljes körű szakértői kompetenciával, a vélemény elkészítése során több szakmai hibát is vétettek, nem vették figyelembe a ... ingatlanoknál az autópálya fejlesztést, bizonytalan esetekben ... csak szakmai tapasztalatára tudott hivatkozni, konkrétumokra azonban nem. Az I. rendű vádlottal egyezően a szakértők elfogultságát arra is alapította, hogy a nyomozás során szakértői kompetenciájukat túllépve tanúkat hallgattak ki. Több észrevételt tett a polgári perben hozott határozatokra, sérelmezte, hogy a bizonyítékok beszerzése nem volt teljes körű, az e-mailekből csak válogatás történt, szükségtelenül hallgatta meg az elsőfokú bíróság a koncessziós szerződéssel kapcsolatosan a tanúkat, mert az nem volt a bizonyítás tárgya. Sérelmezte a bizonyítási indítványok elutasítását (amik tanuk kihallgatására, új igazságügyi szakértő kihallgatására, Fiala István szakértőkénti bevonására irányult). Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság a védelmi indítvány ellenére - ami az akkor hatályos Bszi. 62-
5. és a Be. 20/A szakasza alkotmányellenességének megállapítására irányult - nem függesztette fel az eljárást az Alkotmány Bíróság döntéséig. A bűnügyi költséget illetően az I. rendű vádlottal egyezően kifogásolta annak mértékét, rámutatva, hogy az ügy áthelyezésével a tanúk útiköltsége 593.300 Ft volt, több költség pedig nem a jelen ügyben merült fel. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott az ügyészi fellebbezésre tett részletes észrevételében kifejtette, hogy a mind a Vagyon, mind a Föld törvény jogszerű lehetőséget biztosított az értékbecsléssel alátámasztott cserére. Őneki semmi köze nem volt a cserébe bevont ingatlanok körének megállapításához. Szakmai véleménye, hogy a ... ingatlanokra az autópálya építése végett szüksége volt az államnak. A ...n létesítendő beruházás pedig az államháztartásra gyakorolt volna pozitív hatást, s neki szakmai kötelessége volt az ilyen beruházások támogatása. Nem az Gazdasági társaság neve1 -ben dolgozott, az operatív előkészítésben nem vett részt, így már ez okból sem lehetett tudomása az értékbecslések esetleges manipulálásáról. Mindezek alapján kérte, hogy a másodfokú bíróság az első fokú ítélet rá vonatkozó részét, azaz a felmentést hagyja helyben. A fellebbezési nyilvános tárgyaláson elhangzott védelmi perbeszédek lényege: I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője fellebbezését elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése, másodlagosan az I. rendű vádlott felmentése végett tartotta fenn. Továbbra is támadta az elsőfokú bíróság, de már a másodfokú bíróság illetékességét is. A védő a másodfokú eljárásban (Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott és védőjével egyezően) írásban is indítványozta, hogy a másodfokú bíróság állapítsa meg illetékességének hiányát, továbbá
6. augusztus
7. napján érkezett beadványában a Szegedi Ítélőtáblával szemben a Be.
8. §

(1)bekezdés e) pontjára alapítva kizárás iránti indítványt is előterjesztett. Perbeszédében arra hivatkozott, hogy a Kúria Bkk.III.494/2014/

1. számú végzése kizárólag az elsőfokú bíróság kijelöléséről rendelkezett, a másodfokú bíróságról azonban nem, így a másodfokú eljárásra továbbra is a Fővárosi Ítélőtábla az illetékes. A védői álláspont szerint eljárási szabályt sértett a Szolnoki Törvényszék, amikor a Kúria kijelölő határozata folytán visszaérkezett ügyben a korábbi eljárást nem ismételte meg. E vonatkozásban a jegyzőkönyvben tett megállapítása és az ítélet bevezető részében írtak ellentmondanak egymásnak. A védő a Szegedi Fellebbviteli Főügyészséggel egyetértve mutatott rá azokra az eljárási szabálysértésekre, amelyek álláspontja szerint az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolják. Ezt - többek között - arra alapította, hogy a legtöbb tanú (például: tanú4 neve, ..., dr. tanú5 neve, ..., dr. ..., tanú2 neve, a Gazdasági társaság neve2 Kft. összes dolgozója) kihallgatásakor az elsőfokú bíróság elmulasztotta a relatív mentességi jogra történő figyelmeztetést. A védő abszolút hatályon kívül helyezési oknak tekintette a többi vádlott és védőik távol maradását dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott kihallgatásakor, különös tekintettel arra, hogy bár az elsőfokú bíróság kifejezetten felhívta a figyelmüket arra, hogy a tárgyaláson nem kötelesek részt venni, utóbb, az ügyészi perbeszédből vált számukra egyértelművé, hogy a tényállás 1/1-1/
2. és
3. pontja szervesen összefügg. Az eljárási szabálysértés miatt a védő szerint dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe. Az eljárási szabálysértéseken túl a védői érvelés szerint az elsőfokú bíróság tényállása a Be.
4. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. d)pontjára figyelemmel megalapozatlan, mert a tényállást nem derítette fel kellőképpen és az általa megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. E körben ismét utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vizsgálta a vagyonkezelői kötelesség és a tulajdonosi joggyakorlás elkülönülését. Ez utóbbi vonatkozott az ... valamennyi tagjára, így védencére, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottra is. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vizsgálta, volt-e elmaradt vagyoni előny, ami pedig a vagyoni hátrány, mint tényállási elem egyik része. Ezt azért is lényegesnek tartotta, mert több tanú vallomásából levonható az a következtetés, hogy a beruházás jelentős gazdasági előnnyel járt volna az országnak. A vagyoni hátrány, pontosabban a kár összegét kizárólag a nyomozás során beszerzett, általuk több szempontból támadott szakvéleményre alapította az elsőfokú bíróság, anélkül azonban, hogy részletes indokát adta volna annak, hogy miért tekintette azt aggálytalannak és miért utasította el azokat a védelmi indítványokat, amelyek e szakvélemény megalapozottságát kérdésessé tették (NAV és kisajátítási határozatok, a polgári peres eljárás megállapításai, az általuk beszerzett szakvélemény). A védő kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság kellő ténybeli alap és indok nélkül tekintette hamisnak a Gazdasági társaság neve2 Kft. által készített értékbecsléseket, sőt azt állapította meg, hogy erről az I. rendű vádlott is tudott. Ezzel összefüggésben hivatkozott arra is, hogy a vádlottak tudattartalmát sem vizsgálta az elsőfokú bíróság, és bár a hűtlen kezelésnek nem tényállási eleme a motívum, de az eredményt tekintve mégis indokolt lett volna erre is kitérni. A védői érvelés szerint az I. rendű vádlottnak a szándéka nem terjedt ki a károkozásra, így arra, hogy az államot megtévessze az ügylet gazdaságosságát illetően, különös tekintettel arra, hogy valamennyi prominens állami vezető elvi támogatását élvezte az ügyletkötésnél. A védő kitért arra is, hogy a gondatlanság vizsgálata is elmaradt, hozzátette azonban, hogy a gondatlan bűncselekménynél fogalmilag kizárt a kísérlet. Az ügyészi indítványra reagálva kifejtette, hogy I.rendű vádlott neve I. és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak esetében az érdemi felülbírálat hátrányosan érintené III.rendű vádlott neve III. és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottakat, amennyiben az első fokú ítéletet az ő vonatkozásukban viszont a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezné, hiszen ezáltal a másodfokú bíróság a terhükre kvázi jogerős tényállást állapítana meg. Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője perbeszédében a fellebbezését módosította, azt kizárólag az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása végett tartotta fenn azzal, hogy a megismételt eljárást a Budapest Környéki Törvényszék folytassa le. Az első és a másodfokú bíróság illetékességére, az elsőfokú bíróság eljárására vonatkozó kifogásai megegyeztek az I. rendű vádlott védője által előadottakkal. Védencével kapcsolatosan sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése során figyelmen kívül hagyta, hogy a II. rendű vádlott 2008. június 17-én lovas balesete miatt nem dolgozott. Az indokolás hiányosságaként említette, hogy bár az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az értékbecslés a II. rendű vádlott közrehatása folytán hamis értékeket tartalmaz, ennek azonban konkrét körülményeit, különösen a hamis értékbecslést készítő személyét nem jelölte meg. Egyetértett az I. rendű vádlott védőjével abban is, hogy az elsőfokú bíróság nem határozta meg, milyen vádlotti magatartást tekintett a vagyonkezelői kötelesség megszegésének, pedig ez a hűtlen kezelés egyik tényállási eleme. Az I. rendű vádlott az ... Zrt. vezérigazgatója és az ... egyik tagja volt. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azt sem, hogy az egyes funkciók betöltésekor milyen kötelezettségek terhelték az I. rendű vádlottat. Ennek védence szempontjából azért van jelentősége, mert a vád szerint dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott cselekményéhez nyújtott szándékosan segítséget. Kitért arra is, hogy a vagyoni hátrány mibenlétével az elsőfokú bíróság szintén nem foglalkozott, kizárólag a kárra koncentrált. A védői álláspont szerint hiba az ügyet kizárólag a telekcserére degradálni. A Gazdasági társaság neve2 Kft. által adott értékbecslés adatai és a Gazdasági társaság neve4 által közölt értékek közti különbözet eltörpül a remélt nemzetgazdasági előnyhöz képest. A védő abban is csatlakozott az I. rendű vádlott védőjéhez, hogy a vádlottak bűncselekményt nem követtek el. Amennyiben a másodfokú bíróság az ügyészi fellebbezés szerint járna el (részben érdemben felülbírálná, részben hatályon kívül helyezné az ítéletet), az rendkívül hátrányosan érintené a III. és IV. rendű vádlottat. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott védője az ügyészi fellebbezéssel szemben az első fokú ítélet helyben hagyását indítványozta a III. rendű vádlott esetében. Ezt a következőkkel indokolta: a III. rendű vádlott a ... szakállamtitkára volt, nem az Gazdasági társaság neve1-ben dolgozott, így nem kellett ismernie a vezetői értekezlet anyagát. Tény, hogy az ... számára, aminek tagja volt, tájékoztatást kért, de abban az értékbecslés nem szerepelt. A III. rendű vádlottnak arról volt információja, hogy a vagyonkezelők támogatásukról biztosították az Gazdasági társaság neve1-t, de az adott földterületek fölötti kezelői jogukról való lemondásért cserébe ellentételezést kértek. Ismerte a ... iroda tájékoztatását, így azt, hogy az abban közölt négyzetméter ár nem tért el a Gazdasági társaság neve2 Kft. által a ... és ... ingatlanokra adott értékektől. Ismerte a ... válaszlevelét is, a benne foglalt felvásárlási árral. A védő utalt arra, hogy egy-egy ... ülésre több száz oldalas anyagot kellett volna elolvasni, ami lehetetlen feladat volt. Az ügyész által hivatkozott tudattartalmat illetően a védő azzal érvelt, hogy azt sem közvetlen, sem közvetett bizonyíték nem támasztja alá. A III. rendű vádlott munkatársai között sincs olyan személy, aki tudott volna a hamis értékbecslésről. A védő kitért arra is, hogy a rendszer működésének esetleges hiányosságai nem adnak alapot a büntetőjogi felelősség megállapítására. Álláspontja szerint azért sincs szükség az ítélet hatályon kívül helyezésére, mert védence vonatkozásában a megismételt eljárástól sem várható új bizonyíték. Az ügyészség szerint az elsőfokú bíróság téves következtetést vont le, a másodfokú bíróság majd ezt elbírálja, egyébként a helyes következtetés levonására a másodfokú eljárásban is van lehetőség. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott védője az eljárási szabálysértéseket illetően egyetértett a korábbi perbeszédekben elhangzottakkal. Az ügyészi állásponttal szemben, mely szerint az elsőfokú bíróság nem merítette ki a vádat, arra hivatkozott, hogy a 2008. július 24-i e-mail küldéssel az ítélet 68-69. oldalán foglalkozott az elsőfokú bíróság, de ez valójában lényegtelen körülmény volt. Az eljárás során dr. tanú6 neve vallotta, hogy valamelyik értékbecslést kérte átdolgozni, de nem a benne szereplő értékek, hanem egyéb szempontok miatt. A július 24-i értékbecslésben a korábbihoz képest csak formai és nem tartalmi, tehát nem számszaki változtatások voltak. Nincs azonban olyan vallomás, amelyből az lenne megállapítható, ki küldte el az e-maileket dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottnak. A IV. rendű vádlott e körben tett vallomásai - az ügyészi állítással ellentétben - nem ellentmondásosak, hanem bizonytalanok. Az értékbecslésben lévő kék filc tollas jelölések és kézírás nem a IV. rendű vádlottól származik. Ez utóbbi vizsgálatára az ügyész nem indítványozta igazságügyi írásszakértő kirendelését. A bűnsegédi alakzat megállapításának alapfeltétele a szándékosság, ami azonban a IV. rendű vádlott esetében nem áll fenn, ezért az első fokú ítélet IV. rendű vádlottra vonatkozó részének helyben hagyását kérte. Dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott védője fellebbezését akként módosította, hogy az elsődlegesen továbbra is az V. rendű vádlott felmentésére irányult, de másodlagosan már az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére is. A felmentés indokaként arra hivatkozott, hogy az V. rendű vádlott meggyőződött a felek szándékáról, így a benyújtott szerződések a felek valós akaratán alapultak. Ezért fogalmilag kizárt, hogy az V. rendű vádlott valótlan tényt foglalt közokiratba. Utalt a földhivatali dolgozók vallomására is, mely szerint 2008. augusztus elseje előtt nem ütközött jogszabályba a tulajdonjog ily módon történő megszerzése. Ezt az is alátámasztja, hogy az ügyészi óvásokig nem is ütközött akadályba a tulajdonjog bejegyzése a vád szerinti ingatlanokra. Az eljárási szabálysértéseket illetően előadta, hogy ők maguk is kérték az eljárás elkülönítését az V. rendű vádlott vonatkozásában. Álláspontja szerint az ügyészség azon tanúk vallomásának kizárását kéri a bizonyítékok köréből, akik vallomásától az V. rendű vádlott felmentése függhet. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott az utolsó szó jogán továbbra is elsősorban a felmentését kérte. Fenntartva az írásban benyújtott fellebbezésének indokolását, arra hivatkozott, hogy eljárásuk mindenben megfelelt a vonatkozó jogszabályoknak és belső szabályzatoknak. Ez utóbbiakat mint az Gazdasági társaság neve1 Zrt. vezérigazgatója ő maga hozta meg, így előírásaival tisztában volt. Az úgynevezett Vagyontörvényt is ismerte, hiszen annak beterjesztője a ... volt, amit a törvény parlamenti vitájában ő képviselt. Az Gazdasági társaság neve1 valamennyi előterjesztésére jogi ellenjegyzést kellett kérni, ami a vádban szereplő előterjesztések esetében is megtörtént. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem minden bizonyítékot vont mérlegelési körébe, így figyelmen kívül hagyta azon tanúk vallomását, akik egybehangzóan azt nyilatkozták, a ...ra tervezett beruházás jelentős gazdasági bevételt eredményezett volna az állam számára. Ennek azért van jelentősége, mert e vallomások alapján terhükre vagyoni hátrány okozása nem lett volna megállapítható, ez pedig felmentésüket kellett volna hogy eredményezze. Az ...-nek az állam érdekeinek megfelelően kellett eljárnia, ennek során gazdaságpolitikai döntéseket kellett hozniuk, amelyek viszont büntetőjogilag nem megfogható döntések. Észrevételezte, hogy a csereszerződést megszavazó négy ... tag közül ketten jelen ügyben vádlottak, egy személyt tanúként hallgattak ki, a negyedik személy kihallgatására nem került sor. Ismét hivatkozott eljárási szabálysértésekre. Álláspontja szerint a 2013-ban lefolytatott bírósági eljárás az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel alaptörvény-ellenes, így annak anyaga bizonyítékként nem vehető figyelembe. Az elsőfokú bíróságnak emiatt, de azért is meg kellett volna ismételnie az eljárást, mert a Kúria kijelölő határozata az eljárás lefolytatására, nem pedig folytatására utasította. Sérelmezte, hogy az ügyben a bíróság a tényállást kizárólag az ügyész által kirendelt szakértő véleményére, az ügyész által kihallgatni indítványozott tanúk vallomására alapította, a védelem által indítványozott tanúkat nem hallgatta ki, a lefoglalt adathordozókról vagy nem tudtak, vagy nem tudták azokat megnyitni, az angol nyelvű iratokat pedig bizonyítékként egyáltalán nem vette figyelembe a bíróság. Kifogásolta azt is, hogy a nyomozás során nem volt szabályszerű házkutatás az ...-nél, az ügyészség kért be többször iratokat. A ...-ügy iratanyaga azonban csak hiányosan lelhető fel az iratokban. Hasonlóképp jártak el a Gazdasági társaság neve2 Kft. esetében is, bár ott utóbb tartottak házkutatást. Az informatikus szakértő szerint utóbb már nem állapítható meg, hogy 2008. és a házkutatás között a Kft. adatbázisából milyen adatokat töröltek. Fellebbezési indokolásában írt okokból továbbra is indítványozta a Gazdasági társaság neve4 Kft. által készített szakvélemény kirekesztését a bizonyítékok köréből. Álláspontja szerint kizárható, hogy az államnak vagyoni hátrányt akartak okozni, legfeljebb az róható fel, hogy rosszul ítélték meg, mi az állam érdeke. Hivatkozott arra is, hogy 1988., a privatizáció óta állami vagyonra elkövetett hűtlen kezelés miatt senki ellen nem indult büntető eljárás, mert az ügyészség nem látta fennforogni a szándékosságot. Az elsőfokú bíróság ítéletének ez is az egyik hiányossága, hogy a vádlotti tudattartalommal egyáltalán nem foglalkozott. Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott fenntartva a fellebbezés indokolásában írtakat, úgy nyilatkozott, hogy az első fokú ítélet megalapozatlansága miatt több érv szól annak hatályon kívül helyezése mellett, de a hosszú ideje folyamatban lévő büntető eljárásra figyelemmel elsődlegesen a felmentését indítványozta. Ennek körében hivatkozott húsz éves szakmai múltjára, tapasztalatára, rutinjára és arra, hogy a 2008. június 19-i vezetői értekezleten betegsége miatt nem vett részt. A 2008. június 17-én a Gazdasági társaság neve2 Kft.-ből elküldött értékbecslést illetően rámutatott, hogy a büntető eljárás szabályai szerint nem neki kell bizonyítania azt, hogy az e-mailt nem kapta meg, illetve azt nem olvasta, hanem a vádnak kellett volna ennek ellenkezőjét bizonyítani, ami azonban álláspontja szerint nem sikerült. Kitért arra is, hogy nem jelenti az értékbecslés manipulálását az, ha annak munkaanyaga (az úgynevezett draft) és a végleges értékbecslés a forgalmi értékek tekintetében eltér egymástól. Hangsúlyozta, hogy nem volt feladata az értékbecslések véleményezése, felülvizsgálata. Tucatszám kapott értékbecsléseket és a ...-ügy egy volt a sok közül. 2008. május végén, az értékbecslések megrendelésekor még úgy gondolták, egy hónap alatt lebonyolítható az ügylet, de problémaként merült fel a parti sáv leválasztása és elhúzódott az eljárás. A Földtörvény 2008. augusztus elsejétől hatályba lépő módosítása csupán annyiban érintette volna az ügyletet, hogy két szerződést kellett volna kötni, mert innentől termőföldet csak termőföldre lehetett cserélni, a más művelési ágba tartozó földekre másik szerződést kellett volna készíteni. A polgári peres eljárásban hozott ítéletekkel kapcsolatosan kifejtette, hogy ott az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, de az ítéletben részletezett jogi következtetésekre büntetőjogi felelősséget nem lehet alapítani. Véleménye szerint a másodfokú polgári peres ítéleten figyelemmel az ott kifejtettekre és a kihirdetés időpontjára - alapul a vádemelés. Jogi képtelenségnek tartotta, hogy vagyoni hátrányt akartak okozni az államnak. Az eljárásuk során felhatalmazásuk volt megítélni, hogy mi az állam érdeke. A konkrét ügyben ... ikonikus beruházása valósulhatott volna meg, amelynek működtetéséből az államnak jelentős haszna származott volna. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott arra hivatkozva, hogy nem követett el bűncselekményt, nem tudta, hogy az értékbecslések esetleg hamis adatokat tartalmaznak, indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az első fokú ítélet rá vonatkozó részét hagyja helyben. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott az utolsó szó jogán is azt nyilatkozta, hogy nem követett el bűncselekményt, ezért az első fokú ítélet rá vonatkozó részének helyben hagyását kérte. A vádlottak személyi körülményeikről is nyilatkoztak, melyekre az ítélőtábla a tényállás kiegészítése körében tér ki. A másodfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű, dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott és védőik által a vádlottak felmentése érdekében bejelentett fellebbezéseket, ha nem is a védelmi érveléssel teljesen azonos indokkal, de alaposnak tekintette, míg az ügyész által e vádlottak terhére, büntetésük súlyosítása, valamint III.rendű vádlott neve III. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott vonatkozásában az első fokú ítélet megalapozatlanság okából történő hatályon kívül helyezése végett, továbbá dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott védője által az V. rendű vádlott felmentése végett bejelentett fellebbezéseket nem ítélte alaposnak. Illetékesség I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője, valamint dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott és védője, külön-külön előterjesztett beadványukban indítványozták, hogy a Szegedi Ítélőtábla állapítsa meg illetékességének hiányát. Erről az ítélőtábla a következőkre figyelemmel nem hozott határozatot: A bíróságok kötelessége az eljárás minden szakaszában vizsgálni illetékességüket és hatáskörüket (Be. 19. §). Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy az adott ügyben nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, arról végzésben dönt azzal, hogy megállapítja hatáskörének vagy illetékességének a hiányát. Ugyanakkor ha az adott ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, ezt külön végzésben nem kell megállapítania. A Szegedi Ítélőtábla illetékességéről való döntést azonban nyilvánvalóan meg kell előznie az elsőfokú bíróság illetékességéről való döntésnek, mert az elsőfokú bíróság illetékessége kihat a másodfokú bíróság illetékességére is. Az ítélőtábla erre figyelemmel sem hozhatott előzetesen döntést a saját illetékessége tekintetében. A vádlottak és védőik az elsőfokú eljárás során mindvégig vitatták a Szolnoki Törvényszék illetékességét, az I., a II. rendű vádlott és védőik az első fokú ítéletet támadó fellebbezésüket részben erre alapították. Az ítélőtábla a védelmi kifogásokat a következők miatt ítélte alaptalanoknak: A Központi Nyomozó Főügyészség 2012. szeptember 24. napján emelt vádat a Fővárosi Törvényszék előtt I.rendű vádlott neve és társai ellen 1.Nyom.202/2009. számú vádiratával. A Fővárosi Törvényszéken B.1123/2012. szám alatt indult ügy elbírálására az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2012. augusztus 21. napján kelt 248/2012. (VIII. 21.) OBHE. számú határozatával a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki. A Szolnoki Törvényszéken 9.B.804/2012. szám alatt indult büntetőeljárásban a bizonyítási eljárás jelentős részének lefolytatása után az Alkotmánybíróság 2013. december 2. napján kelt 36/2013. (XII. 5.) AB határozatában foglaltakra figyelemmel a Szolnoki Törvényszék 2013. december 18. napján meghozott 9.B.804/2012/85. számú végzésével megállapította illetékességének hiányát és az ügyet a Fővárosi Törvényszékre áttette. A Fővárosi Törvényszék szintén illetékességének hiányát állapította meg, így az ügy kijelölés végett a Kúriára került. A Kúria 2014. április 23. napján meghozott Bkk.III.494/2014/4. számú végzésével a Be. 20. §

(3)bekezdése alapján eljárva, a megelőzés elvére figyelemmel az eljárás lefolytatására a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki. Határozatában - mint ahogyan az ügyészi perbeszédben is elhangzott rámutatott arra is, hogy az AB döntése a Szolnoki Törvényszék addigi eljárását nem érintette, hiszen a bíróság kijelölésére az OBH elnöke által akkor hatályos jogszabály alapján került sor. Ezt követően, tehát az AB határozata után a Szolnoki Törvényszék már nem az OBH elnökének határozata, hanem a Kúria kijelölése alapján járt el, így nem csak lehetősége, de kötelezettsége is volt az eljárás lefolytatása. Az ítélőtábla nem osztotta az I. és a II. rendű vádlott, valamint védőik azon álláspontját sem, mely szerint a Szolnoki Törvényszék által a kúriai kijelölő határozatot megelőzően lefolytatott eljárásban felvett bizonyítás anyaga bizonyítékként nem vehető figyelembe. Nem vitás, hogy ezt a kérdést a már hivatkozott alkotmánybírósági határozat nyitva hagyta, erre mutatott rá dr. Lévai Miklós alkotmánybíró a párhuzamos indokolásában. Ezen indokolás rámutatott, hogy a Be. 308. §

(1)bekezdése alapján a tárgyalás megkezdése után áttételnek csak e bekezdésben írt esetekben van helye. A jelen ügyekben Alaptörvény-ellenesnek nyilvánított jogszabályhely alkalmazása a folyamatban lévő elsőfokú eljárásokban emiatt ténylegesen - áttétellel - nem zárható ki. Az ítélőtábla ezzel kapcsolatos álláspontja az, hogy az Alkotmánybíróság határozata a Szolnoki Törvényszék által az OBH elnökének határozata alapján lefolytatott eljárását nem érintette, azt nem tette semmissé. Ezt az álláspontot alátámasztja a Kúria Bkk.III.494/2014/4. számú kijelölő határozata is, hiszen az a Szolnoki Törvényszék illetékességét a megelőzésre, mint általános illetékességi okra [Be. 17. §

(2)bekezdés] alapította. Ebből következik, hogy az elsőfokú bíróság korábbi eljárása törvényes, így azt kellett vizsgálni, hogy az ügy Szolnoki Törvényszékre történt visszakerülése után az eljárást meg kellett-e ismételni, vagy sem.

1. július 1-től az ügy kikerült a kiemelt ügyek közül, így az hat hónapon belül ismétlés nélkül folytatható volt. Az ügyben az elsőfokú bíróság utoljára
2. december
3. napján tartott érdemi tárgyalást, majd a Kúria kijelölő határozata alapján az eljárást
4. május
5. napján folytatta. A két határnap között hat hónap nem telt el, így helyesen állapította meg a Szolnoki Törvényszék, hogy az eljárást nem kell megismételni, az ismétlés nélkül folytatható. Ezen helyes döntéséhez képest tévedett, amikor ítéletében a korábbi tárgyalási napokat nem tüntette fel, és a tárgyalást megismételtként tüntette fel, ezért ezt a másodfokú bíróság helyesbítette. A védelmi érvelés szerint a megismétlés szükségességére utal az is, hogy a Szolnoki Törvényszék az ügyet új számra iktatta. Ezzel kapcsolatosan rámutat a másodfokú bíróság, hogy ez csupán egy ügyviteli aktus, hiszen az illetékesség hiányának megállapítása miatt az ügy ügyvitelileg befejezetté vált, de az érdemben eljárásjogilag nem zárult le (BDT 2009.2075.). Mindezekre tekintettel az ítélőtábla alaptalannak tartotta a Szolnoki Törvényszék illetékességét vitató védelmi álláspontokat. A védelem a másodfokú bíróság illetékességét azon az alapon vitatta, hogy a már többször hivatkozott kúriai kijelölő határozat csak az elsőfokú bíróságról rendelkezett. Töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy kijelölt elsőfokú bíróság esetén - eltérő rendelkezés hiányában - a másodfokú eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az ügyben kijelölt elsőfokú bíróság működik (BH 2005.422.). Ezért a másodfokú eljárásra illetékes bíróság kijelöléséről a Kúriának nem is kellett rendelkeznie. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről, és illetékességi területének meghatározásáról szóló
6. évi CLXXXIV. törvény
7. számú melléklete szerint a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területéhez tartozik Jász-Nagykun-Szolnok megye, tehát a Szolnoki Törvényszék által első fokon elbírált ügyek másodfokú felülbírálata. Így jelen ügyben a Szegedi Ítélőtábla illetékes a másodfokú eljárásra. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője a Szegedi Ítélőtábla illetékességén kívül annak pártatlanságát is vitatta. Ezért a Be.
8. §

(1)bekezdés e) pontjára alapítva e bírósággal szemben kizárás iránti indítványt terjesztett elő. A Kúria

1. szeptember
2. napján kelt Bkk.I.1381/2016/
3. számú végzésével megtagadta a Szegedi Ítélőtábla kizárását. Eljárási szabálysértések A másodfokú bíróság a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság feltétlen eljárási szabálysértést nem követett el, az általa megvalósított eljárási szabálysértések a másodfokú eljárásban kiküszöbölhetők voltak. Az elsőfokú bíróság

1. november
2. napján kelt és
3. december
4. napján jogerőre emelkedett 9.B.804/2012/
5. sorszámú végzésével elutasította I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott és védője által előterjesztett, dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott vonatkozásában az ügy elkülönítésére irányuló indítványt. Dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott a
6. január
7. napján tartott tárgyaláson ugyanilyen tartalmú indítványt terjesztett elő, amit az elsőfokú bíróság szintén elutasított (9.B.804/2012/
8. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv). Az elsőfokú bíróság ezen a tárgyalási napon megkezdte I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott kihallgatását, amelyen az V. rendű vádlott védője is jelen volt. Az ezt követő tárgyalási napokon I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott kihallgatásának folytatásánál, majd dr. II.rendű vádlott neve II. rendű, III.rendű vádlott neve III. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott kihallgatásánál az V. rendű vádlott védője már nem volt jelen.
9. január
10. napján került sor dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott kihallgatására, ekkor védőjén kívül csak dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott, illetve a sértetti képviselő volt jelen. Az V. rendű vádlott nem tett vallomást, a felolvasott nyomozati vallomására a jelenlévő II. rendű vádlott sem tett észrevételt. Az megállapítható, hogy I.rendű vádlott neve I., dr. II.rendű vádlott neve II., III.rendű vádlott neve III. és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottak vallomása és cselekménye nem érinti a tényállás 1/
11. és 1/
12. pontjában foglalt V. rendű vádlotti cselekményeket, így az V. rendű vádlott védője törvényesen maradhatott távol ezekről az eljárási cselekményekről. Bár dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott és védője távolmaradásának engedélyezése nem került jegyzőkönyvezésre, de azt az elsőfokú bíróság nem kifogásolta, így azt nyilvánvalóan engedélyezte. Az V. rendű vádlott vallomása azonban már érintette a többi vádlott, főleg I.rendű vádlott neve I. rendű, dr. II.rendű vádlott neve II. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottakat, hiszen dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott a csereszerződés előkészítése során tanú1 neve képviselőjeként járt el. Dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott a bíróság előtt nem tett vallomást, ezért az elsőfokú bíróság - helyesen - csak a
13. július
14. napja előtt tett nyomozati vallomását és írásbeli vallomását olvasta fel a tárgyaláson. A
15. július
16. után tett vallomásait törvényesen rekesztette ki a bizonyítékok köréből, mert az ügy kiemelt üggyé válása után a védelem kötelező lett volna, de az V. rendű terheltnek a nyomozó hatóság nem rendelt ki védőt, és arra sem figyelmeztette, hogy e törvényi előírás betartása végett védő meghatalmazásáról gondoskodjék. Dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott tárgyaláson felolvasott vallomásai már érintették I.rendű vádlott neve I. rendű és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak cselekvőségét, hiszen az V. rendű vádlott a telekcsere ügylet előkészítésével és az értékbecslésekkel kapcsolatosan is nyilatkozott. Ezért e vallomás ismertetésekor a többi vádlottnak és védőiknek jelen kellett volna lenni. Ezt az eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság kiküszöbölte azzal, hogy a
17. december
18. napján tartott tárgyaláson, amikor tanú2 neveot hallgatta ki tanúként, dr. VI.rendű vádlott neve V. rendű vádlott védőjének indítványára a tanú elé tárta az V. rendű vádlott nyomozati vallomásának releváns részét. Ezen a tárgyaláson a vádlottak közül egyedül az V. rendű vádlott nem volt jelen, de részt vett valamennyi védő (9.B.804/2012/
19. számú jegyzőkönyv). A
20. május
21. napján valamennyi vádlott és védő részvételével megtartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság felolvasta tanú2 neve tárgyaláson tett vallomását, így azt dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott is megismerte, de arra észrevételt nem tett (9.B.392/2014/
22. számú jegyzőkönyv). Ezen kívül a
23. szeptember
24. napján tartott tárgyaláson az iratismertetés során is ismertetésre került dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott nyomozati vallomásának azon része, ami bizonyítékként figyelembe vehető volt. A fentiek alapján a Be.
25. §

(1)bekezdés II/d. pontjában írt eljárási szabálysértés nem valósult meg, a vádlottak és a védőknek lehetőségük volt élni észrevételezési jogukkal dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott vallomásával kapcsolatosan, ezáltal a védekezéshez való jog nem sérült. Nem sértett az elsőfokú bíróság eljárási szabályt azzal sem, amikor dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottal történő szembesítés foganatosítása végett nem idézte vissza tanú2 neveot tanúként. Az V. rendű vádlott élt vallomásmegtagadási jogával és a Be. 117. §

(4)bekezdése alapján ilyen esetben a tanúkkal nem szembesíthető. Itt jegyzi meg az ítélőtábla, hogy dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottnak tanú2 nevemal kapcsolatosan

1. július 13-át megelőzően tett vallomásai azért is vehetők bizonyítékként figyelembe, mert dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottat gyanúsítottként hallgatták ki és erre nem vonatkozik a Be.
2. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti mentességi jog, tekintet nélkül arra, hogy az V. rendű vádlott a kérdéses időben tanú2 neve jogi képviselőjeként járt el. Az elsőfokú bíróság több tanút is meghallgatott úgy, hogy őket nem oktatta ki a Be. 82. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti relatív mentességi jogukra. Osztotta a másodfokú bíróság az ügyész álláspontját, hogy a kialakult és töretlen bírói gyakorlat szerint ilyen esetben a vallomást, illetve annak azon részét kell kirekeszteni a bizonyítékok közül, amellyel a tanú önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, tehát amire a mentességi joga vonatkozik. A vallomásnak azon részei, melyeket a mentességi jog nem érint, bizonyítékként értékelhetők. Erre figyelemmel tanú2 neve vallomásából a tényállás 1/

1. és 1/2 pontjára vonatkozó vallomását a másodfokú bíróság kirekesztette a bizonyítékok köréből, de ez a tényállás megalapozottságát nem érintette, az az egyéb bizonyítékok alapján elbírálható volt. A tényállás
2. pontja alatti telekcsere kapcsán a tanú nem vallott olyat, amellyel önmagát bűncselekmény elkövetésével vádolta volna, így az a vallomása bizonyítékként értékelhető. Megjegyzi azonban az ítélőtábla, hogy ez részben annak köszönhető, hogy az elsőfokú bíróság - bár a relatív mentességi jogára ekkor sem figyelmeztette a tanút - megtiltotta számára a válaszadást olyan kérdésekre, amelyekkel magát esetleg bűncselekmény elkövetésével vádolta volna. Nem osztotta azonban az ügyésznek tanú1 neve vallomásának kirekesztésére vonatkozó indítványát. Az iratokból egyértelműen kiderült, hogy a tanú sem a cselekmény elkövetésekor, sem a vallomás megtételekor már nem volt házastársa tanú1 nevenénak, így az ő kihallgatására törvényesen került sor, egykori házastársát illetően mentességi jog nem illette meg, saját magára vonatkozóan pedig nem vallott terhelően. Így vallomása teljes terjedelmében bizonyítékként felhasználható. A másodfokú bíróság az ügyészi indítvánnyal ellentétesen foglalt állást dr. tanú7 neve tanúvallomását illetően is, e tanú vallomását ugyanis kirekesztette a bizonyítékok köréből. A másodfokú bíróság álláspontja az, hogy a relatív mentességi jogra történő figyelmeztetést nem pótolta a tanú azon nyilatkozata, hogy jogaival - hivatásánál fogva - tisztában van, a jegyzőkönyvben eszközölt ilyen tartalmú javítás sem felel meg a törvényi előírásoknak. Ezért e tanú vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe. tanú2 neve és dr. tanú7 neve vallomásának kirekesztésével sem vált azonban megalapozatlanná a tényállás
3. pontja, mert arra vonatkozóan az egyéb bizonyítékok rendelkezésre állnak. Eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor a tolmáccsal nem tisztázta, hogy fenn áll-e vele szemben bármilyen kizárási ok (9.B.804/2012/
4. és
5. számú jegyzőkönyv). A Be.
6. §

(3)bekezdése alapján a szakértőre vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is irányadók. Az eljárási szabálysértésnek azonban az ügy érdemére nem volt kihatása és a tolmáccsal szemben kizárási okra nem merült fel adat, azért a másodfokú bíróság kizárólag az eljárási szabálysértés megállapítására szorítkozott (BH

1. 279.). Tényleges érdekellentét híján nem valósult meg eljárási szabálysértés akkor, amikor a
2. május 15-én tartott tárgyaláson tanú4 neve tanúkénti kihallgatása során I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védőjének eltávozása miatt őt IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott védője helyettesítette, és látta el az I. rendű vádlott védelmét. Nem vitás, hogy a ... ingatlanok forgalmi értékét illetően eltérő állásponton voltak, mert I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott szerint a csereszerződésben szereplő ingatlanforgalmi értékek helyesek, míg IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott az általa készített munkaanyagban szereplő értékeket tekintette irányadónak, de egyebekben ellentmondó vallomást nem tettek, a bűncselekmény elkövetését mindketten tagadták, így tényleges, konkrét érdekellentét közöttük nem volt. Az iratokból az is megállapítható, hogy tanú4 neve, mint a ... ... Főosztályának vezetője, vallomása szerint az ... Zrt. csereügyletéről 2008-ban nem tudott, a tárgyaláson a kaszinó beruházással, a koncessziós pályázat kiírásával kapcsolatosan tett vallomást, azaz az ügy érdemi elbírálására kiható nyilatkozatot nem tett. Eljárási szabályt sértett viszont az elsőfokú bíróság, amikor a Gazdasági társaság neve2 Kft. értékbecslőit is a relatív mentességi jogra történt figyelmeztetés nélkül hallgatta meg. E tanúkra is vonatkozik, hogy mivel olyan vallomást nem tettek, ami önmagukra terhelő volt, ezért vallomásuk bizonyítékként értékelhető. Ez alól egyedül tanú3 neve a kivétel, hiszen a ... értékbecslést elmondása szerint ő készítette, ezért vallomása a törvényes figyelmeztetés nélkül bizonyítékként nem értékelhető, és vallomása egyéb bizonyítékkal sem pótolható. Ezért a másodfokú bíróság az ügyben bizonyítást rendelt el, tárgyalást tartott, amelyen tanú3 nevet a relatív mentességi jogra történt figyelmeztetést követően tanúként kihallgatta, ezáltal az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértését orvosolta. A teljesség érdekében mutat rá a másodfokú bíróság, hogy nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a NAV (APEH) forgalmi értéket megállapító helyszínelőjét, tanú8 nevet tanúként kihallgatta. Kihallgatásához nem volt szükséges a Be.
3. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti titoktartás alóli felmentés beszerzése a munkáltatótól, mert a tanú csak általánosságban ismertette az értékbecslési eljárás módszereit, annak alapjait, és ezen kívül a ... ingatlanokra az APEH által megállapított értékek a nyomozati irat részét képezték. (XXX. melléklet

1. oldal). I.rendű vádlott neve I. rendű és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott, valamint védőik a bírósági eljárásban mindvégig támadták az ügyészség által kirendelt Gazdasági társaság neve4 Mérnöki Iroda Kft. által előterjesztett szakértői véleményt, mind annak megállapításait, mind a módszereit, mind a szakértő kompetenciáját, de már az ügyészi kirendelés mikéntjét illetően is. szakértő 1 neve igazságügyi szakértő kizárását I. és II. rendű vádlottak, illetve védőik már az elsőfokú eljárásban is indítványozták a 9.B.392/2014/56-II. számú végzés ellen bejelentett fellebbezésükben. Az elsőfokú bíróság végzése a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.I.420/2015/
2. számú végzésével
3. július elsején emelkedett jogerőre. E végzésben kifejtetteket az ítélőtábla továbbra is irányadónak tekinti. Nem vitás, hogy a nyomozó ügyészség sem szakértő 1 neve igazságügyi szakértő, sem ... erdőmérnök eseti szakértőkénti bevonásáról alakszerű határozatot nem hozott. Ugyanakkor ... bejelentését nem kifogásolta, így abba hallgatólagosan beleegyezett, és a beterjesztett szakértői véleményt elfogadta, ahogy azt később az elsőfokú bíróság is aggálytalannak találta, és az ügyben bizonyítási eszközként felhasználta. Sérelmezte a védelem, hogy a bíróság az általuk kért szakértőt dr. ... nem vonta be szakértőként, illetve vádlotti és védői indítványra sem rendelt ki másik igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt, pedig ez nem lett volna mellőzhető. Másik szakértő kirendelése csak akkor nem mellőzhető, ha az ügyben több szakértő eltérő véleményt terjeszt elő, vagy a bíróság a szakvéleményt aggályosnak találja. Jelen esetben azonban nem erről volt szó. Az ügyben ellentétes szakvélemény sem volt. Az elsőfokú bíróság beszerezte a polgári peres eljárásban az ... által adott szakvéleményt, azt az eljárás valamennyi résztvevője számára megismerhetővé tette. Ez a szakvélemény nagyságrendileg megfelelt a Gazdasági társaság neve4 Kft. által adott szakvéleménynek, és hasonló mértékben eltért a Gazdasági társaság neve2 Kft. értékbecslésétől. A teljesség érdekében itt jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott által kimunkált számítások alapján, melyben rámutatott, hogy a Gazdasági társaság neve2 Kft. a ... ingatlanok esetében a hasonló ingatlanok átlagárát pontatlanul határozta meg, helyes számítással a Gazdasági társaság neve2 Kft. ... ingatlanokra adott értékmeghatározása is e két szakvéleménnyel állt összhangban. Az elsőfokú bíróság további bizonyítást nem tartott szükségesnek az ügyben, és ez a másodfokú bíróság álláspontja szerint is szükségtelen. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott és védője, de dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott és védője is sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság több olyan tanú vallomását olvasta fel, akiket ők kihallgatni indítványoztak. Ezzel kapcsolatosan az ítélőtábla álláspontja a következő: A tárgyalás kitűzését megelőzően dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője, valamint I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott és védője külön-külön írásban benyújtották a bizonyítási eljárás lefolytatására vonatkozó indítványukat. Ezek kifejezetten a tanúkra vonatkoztak, és azokat külön csoportba sorolták aszerint, kiknek a kihallgatását tartják mellőzhetetlennek, és kinél tartják elegendőnek a nyomozati vallomás felolvasását. Az ügyész is indítványozta, hogy a bíróság bizonyos tanúk meghallgatása helyett nyomozati vallomásukat olvassa fel. Miután ennek az indítványnak senki által nem kifogásoltan az elsőfokú bíróság eleget tett, a később ugyanezen tanúk kihallgatására előterjesztett védelmi indítványokat az elsőfokú bíróság törvényesen utasította el, különös tekintettel arra, hogy a fellebbezésben a védelem azon tanúk kihallgatásának mellőzését és nyomozati vallomásuk felolvasását sérelmezik, akiknek kihallgatásáról a már említett beadványokban lemondtak. Nem tévedett akkor sem az elsőfokú bíróság, amikor további meghallgatni kért tanúkat nem hallgatott ki, de több esetben tévesen hivatkozott arra, hogy a tanúk nyomozati vallomásának felolvasása elegendő. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a fellebbezésének indokolásában helytállóan mutatott rá, hogy az elsőfokú bíróság ilyen tanúként hivatkozott ..., ... és dr. ... is, jól lehet, e személyeket az eljárás során mindeddig tanúként nem hallgatták ki. Dr. ... a polgári peres eljárásban képviselte a Magyar Államot, a peres eljárás túlnyomó része, de különösen annak első-, másodfokú ítélete és a Kúria felülvizsgálati határozata a bíróság rendelkezésére áll, így e személy tanúkénti kihallgatása az ügy érdemi elbírálását nem érintené. A másik két személy kihallgatását arra vonatkozóan kérte I.rendű vádlott neve I. és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott is, hogy a vádirat szerinti elkövetési időpontban volt-e a számítógéphez úgynevezett távoli hozzáférésük. Az elsőfokú bíróság nem hozott alakszerű határozatot e személyek tanúkénti kihallgatására irányuló indítvány elutasításáról és azt ítéletében sem indokolta meg. A később kifejtendőkre tekintettel az ítélőtábla sem tartotta szükségesnek e személyek tanúkénti kihallgatását. A másodfokú bíróság szükségtelennek tartotta az ingatlanok értékével kapcsolatosan további bizonyítás felvételét is, hiszen az ... szakvéleménye az elsőfokú bíróság előtt is ismert volt, és az előzőekben utalt rá az ítélőtábla, hogy a polgári peres eljárásban készült szakvélemény, illetőleg a büntető perben előterjesztett szakvélemény, de számítási korrekcióval, legalábbis a ... ingatlanok esetében a Gazdasági társaság neve2 Kft. értékbecslése sem tért el lényegesen egymástól. A később kifejtendő indokok alapján az ítélőtábla elutasította a ... által kötött adásvételi szerződések és a kisajátítási határozatok beszerzésére irányuló bizonyítási indítványt is. A már kifejtett indokokra tekintettel tartotta szükségtelennek dr. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott kihallgatását és tanú2 nevemal való szembesítését. A ... beruházással kapcsolatos tanúk esetében osztotta a másodfokú bíróság a védelem azon álláspontját, hogy ..., ... és ... nyomozati vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe, mert őket
4. július
5. napján olyan, mentelmi joggal érintett személy ügyében hallgatták ki tanúként, akinek mentelmi jogát az országgyűlés 64/
6. számú határozatával csak
7. szeptember
8. napján függesztette fel. E személyek bíróság előtti meghallgatása azonban csak az eljárás elhúzódását eredményezné. A beruházással kapcsolatosan elegendő adat áll a rendelkezésre a bíróság számára e tanúk kihallgatása nélkül is. A másodfokú bíróság álláspontja szerint további bizonyítástól sem pontosabb, sem eltérő tényállás megállapítása nem várható, mint ami a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megtehető. Egyebekben az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást hiánytalanul és törvényesen folytatta le. Az elsőfokú bíróság azonban a bizonyítékok számbavétele, egyes vallomások értékelése során iratellenes megállapításokat tett, illetve iratellenesen idézte, hogy egyes tanúk mit vallottak. Ezért és részben az erre visszavezethető téves következtetésekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítélete a Be.
9. §

(2)bekezdésének b), c), d) pontja alapján részben megalapozatlan, mert a tényállás részben hiányos, részben iratellenes, illetve tényekből további tényekre helytelen következtetést vont le, valamint indokolási kötelezettségének sem tett mindenre kiterjedően eleget. Ez a megalapozatlanság a másodfokú eljárásban a Be. 352. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján kiküszöbölhető, a másodfokú bíróság az iratok tartalma, ténybeli következtetés útján a tényállást helyesbítheti és részben eltérő tényállást állapíthat meg, ha a vádlott felmentésének van helye. Ennek alapján az ítélőtábla az első fokú ítélet tényállását kiegészítette, helyesbítette, részben eltérő tényállást állapított meg és helyesbítette a bizonyítékok számbavétele során az első fokú ítéletben tapasztalt iratellenességeket is. A másodfokú bíróság az első fokú ítélet szerkezeti felépítését követve a tényállást az alábbiak szerint helyesbítette, egészítette ki, illetve állapított meg eltérő tényállást: A vádlottak személyi körülményeit illetően: I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott munkahellyel nem rendelkezik, legkisebb gyermekével gyesen van, melynek havi összege 26.000 Ft. Felesége a ... Egyetemen docensként dolgozik. Vagyontalan. Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott munkahellyel nem rendelkezik, időszakos munkákat végez, nős, gyermektelen. Vagyona egy félkész ház. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott jelenleg gyermekei tulajdonában lévő családi vállalkozásban dolgozik minimálbérért. Kiskorú gyermek eltartásáról nem kell gondoskodnia. A tulajdonát egy tizenegy éves ... típusú személygépkocsi képezi. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott jelenleg a Gazdasági társaság neve5 Kft.-nél dolgozik. Dr. V.rendű vádlott neve két kiskorú gyermeket tart el. A tényállás 1. pontját érintő kiegészítések: Az ajándékozási szerződés elkészítésének valódi célja az elővásárlási jogra vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazásának kizárása volt (1/1). A körzeti földhivatal tanú2 neve ajándékozás jogcímén szerzett tulajdonjogát 2007. augusztus 6. napján jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba (1/1). A Központi Nyomozó Főügyészség ... szemben a korábbi Btk. 274. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt indult nyomozást a Be. 190. §

(1)bekezdés j) pontja alapján megszüntette és vele szemben megrovást alkalmazott (1/1). tanú2 neve, mivel meg akarta szerezni a ... ingatlan tulajdonjogát, arra

1. február
2. napján előszerződést kötött (1/2). A Központi Nyomozó Főügyészség tanú1 nevenéval szemben a korábbi Btk.
3. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt indult nyomozást a Be. 190. §

(1)bekezdés j) pontja alapján megszüntette és vele szemben megrovást alkalmazott(1/2). A tényállás

1. pontját érintő kiegészítések, helyesbítések: I.rendű vádlott neve I. rendű, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottak állami vagyongazdálkodással kapcsolatos kötelességei Az állami vagyonról szóló
2. évi CVI. törvény (továbbiakban: Vtv.), a ...ról szóló
3. évi CXVI. törvény (továbbiakban: NFA), Az államháztartásról szóló
4. évi XXXVIII. törvény (Áht.) és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/
5. (X. 4.) Korm. rendelet rendelkezésein alapultak. A Vtv. szabályozza a Magyar Állam tulajdonában álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyon kezelését [
6. §

(1)bekezdés]. A Vtv.

1. §
2. fordulata szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében a ... Tanács (Tanács) gyakorolja. A Tanács nem önálló jogosultja a vagyongazdálkodásnak, mert a Vtv.
3. §
4. fordulata alapján az előbb írt feladatait a Gazdasági társaság neve1 Zrt. (... Zrt.) útján, annak ügyvezető szerveként látja el. A Vtv.
5. §

(1)bekezdése egyértelműen akként rendelkezik, hogy az Gazdasági társaság neve1 Zrt. ügyvezetését - az igazgatóság feladatkörében eljárva - a Tanács látja el. A tagjait megillető jogokra és kötelezettségekre a Vtv. 7. §

(1)bekezdésében írtakra figyelemmel a

1. évi IV. törvény (Gt.) szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy a Gt-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A Tanács (...) tehát nem más, mint az Gazdasági társaság neve1 Zrt. igazgatósága, ügyvezető testülete. A Vtv.
2. § e) pontja szerint az Gazdasági társaság neve1 Zrt. az állami vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokban képviseli a Magyar Államot. A Vtv.
3. §

(3)bekezdése alapján az Gazdasági társaság neve1 Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben. A ... Tanács, mint az Gazdasági társaság neve1 Zrt. ügyvezető testülete rendelkezik döntési jogosultsággal a vagyonkezelés körében. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott jogszabályon alapuló, vagyongazdálkodással kapcsolatos kötelességeivel dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott, mint az Gazdasági társaság neve1 Zrt. Értékesítési Igazgatóságának igazgatója is tisztában volt. A másodfokú bíróság helyesbítette az első fokú ítélet

1. oldalának utolsó bekezdését akként, hogy az ott írtak szerint MVT helyett helyesen az ... (... Tanács) elé kerülő előterjesztésekről van szó. Mellőzte az első fokú ítélet tényállása
2. oldal első bekezdésének utolsó mondatát és helyette azt állapította meg, hogy dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottnak, mint az Értékesítési Igazgatóság igazgatójának feladata volt, hogy a beérkezett szakvéleményeket véleményezésre megküldje az értékbecslést kezdeményező szervezeti egység vezetőjének. A
3. oldal első bekezdésében írt találkozó időpontja: ... napja. A
4. oldal hatodik bekezdésében írt, az ... termében tartott megbeszélés protokolláris (és nem szakmai) jellegű volt, ahol a befektetők képviselőit a kormányzat részt vevői elvi támogatásukról biztosították a bemutatott projektet illetően. A
5. oldal hetedik bekezdését helyesbítette akként, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott nem a csere jogszerűségének igazolását, hanem lehetőségének a megvizsgálását tette egyértelművé. A
6. oldal utolsó bekezdése helyesen: nem az Gazdasági társaság neve1 Zrt. munkatársai, hanem az illetékes igazgatóságok foglalkoztak a csere lehetőségének a vizsgálatával. A fenti bekezdés utolsó mondatát mellőzte. Helyesbítette a
7. oldal negyedik és ötödik bekezdését akként, hogy nem I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott utasítása, hanem az Gazdasági társaság neve1 Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata alapján koordinálta a feladatokat dr. tanú6 neve, és ugyanezek okból látta el az értékbecslésekkel kapcsolatos teendőket dr. III.rendű vádlott neve II. rendű vádlott, akinek ezzel kapcsolatos egyéb feladatairól a 35/
8. számú vezérigazgatói utasítás is rendelkezett. A
9. oldal második bekezdésében helyesbítette az egyik helyrajzi számot, mert az helyesen: 022/5, és az ott felsorolt földrészletek közül a legnagyobb alapterületű ... helyrajzi számú ingatlan miatt a terület jelentős része a ...ba tartozott. A
10. oldal hatodik bekezdését helyesbítette akként, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott nem csak a csereügylettel összefüggésben, hanem az Gazdasági társaság neve1 Zrt. szervezeti felépítéséből adódóan általános jelleggel felügyelte dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott tevékenységét. Mellőzte a
11. oldal utolsó bekezdését és helyette a következőket állapította meg: A Gazdasági társaság neve6 (...) Zrt. által küldött állásfoglalásnak abból a szempontból volt jelentősége, hogy az tartalmazzon minden adatot, ami a
12. számú út áthaladásával kapcsolatos. A
13. június 16-án kelt válasz csak az ... .... és a ... .... számú ingatlanokat tartalmazta, azzal, hogy azokat érinti a
14. számú főút ... elkerülő szakasza, egyúttal megküldték az érintettség mértékét feltüntető előzetes rajzokat és területkimutatásokat. Tájékoztatták az Gazdasági társaság neve1 Zrt.-t, hogy a kisajátítási tervek júliusban záradékolásra kerülnek. A
15. július 22-én kelt, ... és tanú9 neve által aláírt újabb ... tájékoztatás szerint mindkét területet érinti az ... autópálya, a vételi ajánlatuk 300-400Ft/nm lett volna. Kitértek arra is, hogy az autópálya megépítését követően a visszamaradó területek értéke általában három-négyszeresére nő. Mivel ez a válasz sem tartalmazta az ... .... helyrajzi számú ingatlant, dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott - aki a koordinációs feladatokat azért vette át, mert több igazgatóság is érintett volt az ügyben és emiatt vita alakult ki abban, hogy melyik az illetékes - újból megkereste a ...-et. A szintén
16. július 22-én kelt, tanú10 neve és tanú9 neve által jegyzett válasz már tartalmazta az ... .... helyrajzi számú ingatlant is, egyebekben szövege megegyezett az előzővel azzal, hogy mindhárom ingatlan érintettségéről ír. A
17. július 29-én kelt ... tájékoztatás szerint a három ingatlanon áthaladó szakasz
18. számú főút ... elkerülő néven került engedélyezésre, a keresztmetszeti kialakításában átminősíthető autópályává. Mellékelték a változási vázrajzokat és átnézeti térképeket. Az ítélőtábla a
19. oldal első bekezdését kiegészítette és helyesbítette a következőkkel: - a ... ingatlanokra vonatkozó,
20. május 27-én kelt eseti megrendelést a Gazdasági társaság neve2 Kft.
21. június
22. napján vette át, annak teljesítési határideje 18 naptári nap, azaz
23. június
24. napja volt, - az ... ingatlanokra vonatkozó eseti megrendelés kelte
25. június 26., - tanú2 neve ekkor már közölte, hogy a ... ingatlant is be kívánja vonni a csereügyletbe, amelyre előszerződése van. Mellőzte a
26. oldal ötödik bekezdését. Helyette azt állapította meg, hogy nincs kétséget kizáró bizonyíték arra, hogy dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott az értékbecslés munkapéldányát megkapta, illetve annak tartalmát megismerte. Ide utalja az indokolás
27. oldal ötödik bekezdését, mely szerint dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott
28. június 16-tól
29. június 22-ig keresőképtelen állományban volt (mivel
30. június 15-én balesetet szenvedett). Helyesbítette kórházi tartózkodásának idejét: a II. rendű vádlott 24 órás megfigyelés után 2008.június 16-án 19 óra 55 perckor távozott a kórházból. Mellőzte a
31. oldal hetedik bekezdését. Helyette a következőket állapította meg: Az Gazdasági társaság neve1 Zrt. (így I.rendű vádlott neve I. és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott) számára már a cserekérelem benyújtásakor, értékbecslés nélkül is nyilvánvaló volt a két ingatlan-együttes (... - ...) közti értékaránytalanság, s miután az I. rendű vádlott erről tájékoztatta tanú2 neveot, került sor a ... ingatlan felajánlására. Az ítélőtábla mellőzte a tényállás
32. oldal utolsó és
33. oldal első bekezdését, mely szerint dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott felvette a ... Zrt.-vel a kapcsolatot az értékbecslés átdolgozására, hogy az értékkülönbözet csökkenjen. Erre vonatkozóan ugyanis az eljárás során bizonyíték nem merült fel és a logika szabályainak is ellentmond, hogy az értékkülönbözet csökkentése végett mind a ..., mind a ... ingatlanok értékét csökkentsék. A másodfokú bíróság helyesbítette a tényállás
34. oldal második bekezdését akként, hogy nem a II. rendű, hanem a IV. rendű vádlott által
35. június
36. napján megküldött munkapéldány került átdolgozásra. Mellőzte a
37. oldal hetedik bekezdéséből azt, hogy I.rendű vádlott neve I. és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak tudtak arról, hogy tanú2 neve milyen áron vásárolta meg a ... és az ... ingatlanokat. Az itt szereplő ... tájékoztatás kelte nem
38. július 28., hanem július
39. Kiegészítette ezt a bekezdést azzal, hogy a ... Területi Iroda tájékoztatása szerint a „környéken" a termőföld átlagárak 450.000 - 650.000 Ft. körül mozognak, a telephely értékét értékbecsléssel lehetne meghatározni. A
40. oldal nyolcadik bekezdésébe utalta az indokolás
41. oldal ötödik bekezdését, mely szerint dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott részére
42. július 22-én ... e-mail érkezett, és a következő, hatodik bekezdést akként tekinti a tényállás részének, hogy dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott ebből az e-mailből ismerte a cserével kapcsolatos ellenvéleményeket. Mellőzte a
43. oldal alulról a második bekezdés utolsó mondatát, mely szerint I.rendű vádlott neve I. és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott az előterjesztés benyújtásakor tudták, hogy abban valótlan forgalmi értékek szerepelnek. E bekezdést kiegészítette azzal, hogy ekkor, azaz
44. július
45. napján már rendelkezésre állt a Gazdasági társaság neve2 Kft. által
46. július 3-i fordulónappal készített értékbecslések összegével azonos, de szöveges kiegészítéseket tartalmazó,
47. július 24-én megküldött értékbecslés ...Rev.1 és ... Rev.1 megjelöléssel. Kiegészítette a
48. oldal negyedik bekezdésének második sorát azzal, „hogy a cserét az indokolja, hogy". A jelzett mondatrész kimaradása folytán a mondat nehezen értelmezhető. Az ítélőtábla mellőzte a
49. oldal ötödik bekezdéséből azt, hogy I.rendű vádlott neve I. és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak tudtak az értékbecslések valótlan tartalmáról, és mellőzte ugyanezen oldal hatodik bekezdését. Helyette azt állapította meg, hogy az kétséget kizáró módon nem bizonyítható, hogy I.rendű vádlott neve I., dr. II.rendű vádlott neve II. és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottak tudtak az értékbecslések valótlan tartalmáról, mert azt nem lehetett kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a
50. június 17-én megküldött értékbecslésről tudomásuk volt, és ítéleti bizonyossággal az sem állapítható meg, hogy a
51. július 3-i értékbecslés hamis, mert az eljárás során nem lehetett felderíteni azt, hogy a
52. június 17-i munkapéldányt ki, miért, milyen indokok alapján dolgozta át. Kiegészítette a
53. oldal második bekezdését azzal, hogy azért állt I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottnak szándékában a ... ingatlanok tanú2 neve tulajdonába adása, hogy azon a kormány elvi támogatását is élvező, a nemzetgazdaság szempontjából jelentős beruházás megvalósulhasson. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott az ... elé kerülő csereszerződéshez történő döntés előkészítésében nem vett részt, de az üggyel kapcsolatosan rendelkezésére álló információk alapján tudnia kellett, hogy az NFA törvény
54. §

(4)bekezdésében írt törvényi feltétel nem áll fenn. A ... szakállamtitkáraként azonban a tervezett beruházás méretével, annak a nemzetgazdaságra gyakorolt pozitív hatásával és a kormányzat elvi támogatásával is tisztában volt. Az ítélőtábla helyesbítette a tényállás

1. oldalának negyedik, ötödik, hatodik és nyolcadik bekezdéseiben írt forint összegeket, mert azok számítási hiba folytán tévesek. Így a negyedik és az ötödik bekezdésben az 561.957.000 helyesen 593.523.176, ugyanitt a 632.740.250 helyesen 633.989.900, a hatodik bekezdésben a 225.453.000 helyesen 225.443.000, a nyolcadik bekezdésben az 1.194.697.250 helyesen 1.227.513.076 forint. Kiegészítette a
2. oldal hetedik bekezdését azzal, hogy a csereszerződés alapján a tulajdonjog változás ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése a vádlottak cselekményétől függetlenül maradt el. Az első fokú ítélet indokolásából a tényállásba utalta a csereszerződés előkészítésével kapcsolatos megállapításokat, figyelemmel azok időbeli sorrendjére is. Így különösen: - a
3. június 19-i vezetői értekezletre, az ott benyújtott előterjesztésre és annak mellékleteire, - I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott által az ... részére készített tájékoztatóra, - a 35/36/VÉ/2008.07.
4. számú, vezetői értekezletre vonatkozó előterjesztésre és annak mellékleteire, - a 21/21/.../2008.07.
5. számú, az Gazdasági társaság neve1 Zrt. vezérigazgatói előterjesztésre és annak mellékleteire vonatkozó megállapításokat. A fenti szövegrészeket érintő módosításokat az ítélőtábla az első fokú ítélet indokolásának helyesbítésénél, illetve kiegészítésénél részletezi. Kiegészítette az első fokú ítélet tényállását azzal, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség dr. tanú6 nevesal szemben a korábbi Btk.
6. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés d) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt indult nyomozást a Be. 190. §

(1)bekezdés b) pontja alapján megszüntette. A másodfokú bíróság a tényállásban és az indokolásban észlelt elírásokat is helyesbítette az alábbiak szerint: - a ... helyesen a Gazdasági társaság neve6 Zrt. rövidítése - ... vezetékneve helyesen: ... (

1. oldal utolsó bekezdése) - a BT tagok helyesen az ... tagjai (
2. oldal első és harmadik bekezdése) - dr. tanú6 neve vezetéknevének írásmódja ... - ... férjezett nevének írásmódja helyesen: ... - ... azonos ... - ... azonos ... - ... keresztneve helyesen ... (
3. oldal harmadik bekezdése) - ... neve helyesen ... (
4. oldal második bekezdése), vagy ... - ... keresztneve helyesen ... (
5. oldal hatodik bekezdése) - ... vezetéknevének írásmódja ... - az Nyvt. határozat helyesen ... határozat (
6. és
7. oldal) - a ... hivatkozásokat dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottra helyesbítette (ez a szóhasználat nyilvánvalóan abból eredt, hogy az elsőfokú bíróság a tanúvallomások értékelésekor több esetben a tárgyalási jegyzőkönyvből szó szerint átemelte a tanú által elmondottakat). Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan és a fenti kiegészítésekkel, illetve helyesbítésekkel megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság bizonyítékok értékelése során tett iratellenes megállapításait és az ebből levont téves következtetéseit az alábbiak szerint helyesbítette: A projekt vezetése nem I.rendű vádlott neve I. vádlott, hanem tanú2 neve feladata volt (
8. oldal utolsó előtti bekezdése). A 450.000-650.000 forint nem hektáronkénti, hanem négyzetméterenkénti ár (
9. oldal harmadik bekezdése). Kiegészítette az ítélet
10. oldal hetedik bekezdését azzal, hogy IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott
11. május 28-án az ....hu-ról 8 óra 14 perckor kapta meg a két ... ingatlan helyrajzi számát. Ugyanezen a napon a ... Földhivatalban kiváltotta a ... ingatlanok hivatalos térképmásolatait. A
12. oldal nyolcadik bekezdésében az időpont helyesen:
13. június
14. és június
15. napja között történt meg a ... ingatlanokra vonatkozó értékbecslés munkaanyagának az összeállítása (nem pedig június
16. és
17. napján). A
18. oldal utolsó bekezdését akként helyesbítette és egészítette ki, hogy
19. június
20. napján érkezett meg e-mailen az Gazdasági társaság neve1 Zrt.-től a ... ingatlanokra vonatkozó újabb, helyrajzi számos lista. Ekkor egészült ki a lista azokkal az ingatlanokkal, amelyek a munkaanyagban is szerepelnek, illetve néhány, a Gazdasági társaság neve3 kezelésében lévő erdő művelési ágba tartozó területeket kivettek a felsorolásból. A
21. oldal negyedik és ötödik bekezdésében helyesbítette az ... ingatlanok helyrajzi számát, mert azok helyesen: .... és .... Helyesbítette a
22. oldal második bekezdését akként, hogy az ott írtak nem az Gazdasági társaság neve1 Zrt.-nél, hanem a Gazdasági társaság neve2 Kft.-nél dolgozó értékbecslőkre vonatkoznak. A
23. oldal hetedik bekezdését kiegészítette azzal, hogy az Gazdasági társaság neve1 Zrt.-nél nem volt házkutatás, a hatóság megkeresésére a Zrt. maga bocsátotta a nyomozó hatóság rendelkezésére az iratokat, így azt nem lehet vitatni alappal, hogy azok nem voltak hiteles bizonyítékok. Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű fellebbezésében kifogásolta tanú4 neve, dr. tanú11 neve, tanú12 neve és tanú13 neve tanúkénti kihallgatását, akik a csereszerződés előzményeiről nyilatkoztak, mert álláspontja szerint ez nem képezte a vád tárgyát (tanúk vallomásai: ítélet 46-
24. oldal). A szabad bizonyítás keretében a bíróság dönti el, hogy milyen bizonyítást tart szükségesnek a tényállás pontos megállapításához. Ezen tanúk vallomása épp az előzmények elmondása folytán azért volt lényeges, mert azok tárták fel a csereszerződés kiváltó okait, és emellett tanú12 neve vallomása a beruházás nagyságára is tartalmazott adatokat. Ezáltal e tanúk kihallgatása egyáltalán nem tekinthető szükségtelennek. A másodfokú bíróság kiegészítette az
25. oldal első bekezdését azzal, hogy tanú4 neve ... írt emailje azt is tartalmazta, hogy a projekt elvi támogatásra érdemes. Az
26. oldal harmadik bekezdésének negyedik francia bekezdését, mint a miniszterelnökkel történt találkozóról készült emlékeztető szó szerinti beemelését idézőjelek („") közé tette. Az
27. oldal hatodik bekezdését helyesbítette azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott nem elvette az ügyintézést dr. tanú6 nevetól, hanem a csereügylet előkészítésének koordinációjával dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat bízta meg. Mellőzte az
28. oldal hetedik bekezdéséből az „akik nyilvánvalóan el akarták kerülni" szövegrésztől kezdődően a bekezdésben írtakat, így annak „Nyilvánvaló az is" kezdetű második mondatát is. Helyette azt állapította meg, hogy I.rendű vádlott neve I., dr. II.rendű vádlott neve II., de III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott is joggal tartották szem előtt az állam gazdasági érdekében azt, hogy a beruházás megvalósuljon. Nagy lehetőségnek tekintették az ország nemzetgazdasága számára az ekkora léptékű beruházás létre jöttét, ami jelentős, 1,3 milliárd Euro tőke beáramlásával, és több ezer munkahely teremtésével, a turisztika fellendülésével kecsegtetett. Helyesbítette az
29. oldal nyolcadik bekezdését akként, hogy a
30. június 19-i vezetői értekezleten I.rendű vádlott neve I. és dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak nem vettek részt. Azon ..., tanú14 neve és meghívottként a II. rendű vádlott helyettese ... volt jelen. Az
31. oldal utolsó bekezdését kiegészítette azzal, hogy az előterjesztést tanú14 neve készítette, azt helyette dr. tanú6 neve írta alá. Az
32. oldal negyedik bekezdését helyesbítette a következők szerint: Az előterjesztés azt tartalmazta, hogy az értékbecslés készítése folyamatban van. A beruházó vállalta, hogy a csereügyletet megelőzően törölteti az ingatlanok tulajdoni lapján szereplő jelzálogjogot, önálló zálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat. A beruházót felszólították az ingatlanok használati viszonyainak megjelölésére. Az
33. oldal hatodik bekezdésének első mondatát helyesbítette akként, hogy III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott (és nem a II. rendű) kérte, hogy az ... tagjai is kapjanak tájékoztatást. Ugyanezen bekezdésben, tanú5 neve jegyzőkönyvben rögzített megjegyzését helyesbítette akként, hogy a tanú azt észrevételezte az ingatlanok nagymérvű értékkülönbözete miatt, hogy nem lehet cseréről beszélni, ha 10%-ot természetben, 90%-ot készpénzben kell megfizetni. tanú5 neve tehát nem a konkrét jogügyletre vonatkozóan, hanem általánosságban beszélt. Az
34. oldal hetedik bekezdéséből mellőzte azt a megállapítást, hogy tanú2 neve átadta az ... Zrt.nek a ... által készített értékbecslést. Azt ugyanis az eljárás során nem lehetett megállapítani, hogy ez az értékbecslés milyen módon (Gazdasági társaság neve1 Zrt. vagy más által) került a Gazdasági társaság neve2 Kft. birtokába. Az
35. oldal utolsó előtti bekezdésének első mondatából levont a második mondatban írt következtetést, mint téveset, mellőzte. Abból ugyanis, hogy az ...-nek készített tájékoztató tartalmazta az ingatlanok közötti jelentős értékkülönbözetet, nem feltétlenül következik az, hogy a vádlottak (I., II., III.) rendelkezésére állt a IV. rendű vádlott által
36. június 17-én megküldött munkaanyag. Ahhoz, hogy ilyen állítás szerepeljen a tájékoztatóban, elegendő az egyéb ismeretek birtokában annak megállapítása, hogy egy turisztikailag kedvelt tóparti ingatlan-együttes nagyobb értéket képvisel, mint egy nagyobb területű, de kiöregedett gyümölcsös. Az
37. oldal utolsó bekezdését helyesbítette akként, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott már a csereajánlat benyújtásakor, figyelemmel az ingatlanok elhelyezkedésére, konkrét értékbecslés hiányában is tisztában volt azok értékkülönbözetével, tehát erről nem az Értékesítési Igazgatóság tájékoztatásából értesült. Az
38. oldal negyedik bekezdésének első mondatát - mely szerint I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott elutasíthatta volna a cserekérelmet - helyesbítette a következők szerint: az I. rendű vádlottnak az ügyleti értékre tekintettel a kérelmet az ... elé kellett terjeszteni, ott lehetősége lett volna annak elutasítását indítványozni, vagy arról nemlegesen szavazni. Az
39. oldal ötödik bekezdésének tényállásba utalása miatt a hatodik bekezdést akként módosította, hogy Nagy Enikő
40. július 22-i e-mailjéből dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottnak is tisztában kellett lennie a cserével kapcsolatos ellenvéleményekkel. Kiegészítette az
41. oldal ötödik bekezdését azzal, hogy dr. tanú6 neve a
42. július 3-i fordulónappal készített értékbecsléssel kapcsolatosan kért pontosítást, részletesebb magyarázatot. Azt is vallotta, a cserekérelemmel szemben nem volt jogi ellenvélemény. Az
43. oldal első bekezdésének utolsó mondata iratellenes, azt a másodfokú bíróság mellőzte. Helyette azt állapította meg, hogy a nagy értékű ingatlanok értékbecslését a közbeszerzési eljárás útján kiválasztott Gazdasági társaság neve2 Kft. végezte, mely céggel az Gazdasági társaság neve1 Zrt. vállalkozási szerződést kötött és a Kft. a konkrét értékbecslések során eseti megrendelés alapján járt el. Az értékbecslések ellenőrzése az azt megrendelő igazgatósághoz tartozott. Az
44. oldal második bekezdését helyesbítette akként, hogy a
45. június 28-i választ ..., mint helyettes írta alá. Az
46. oldal negyedik bekezdésének első mondatát kiegészítette azzal, hogy dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott tanú14 neve által javasoltakra nem válaszolt. Ugyanitt a második mondatot helyesbítette akként, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott utasítására dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott koordinációs feladatokat látott el a különböző igazgatóságokat érintő feladatok során. Az
47. oldal utolsó bekezdését kiegészítette azzal, hogy az Gazdasági társaság neve1 Zrt.-nek törvényen alapuló kötelessége az állami vagyon gyarapítása, a Magyar Állam számára a lehető legkedvezőbb bevétel, megtakarítás vagy más előny elérése (Vtv.
48. §

(2)és

(3)bekezdése), végső soron tehát a konkrét ügyleten túlmenően a nemzetgazdasági érdekek vizsgálata volt. Az

1. oldal második bekezdésének második mondatát helyesbítette akként, hogy dr. tanú5 neve az ügylettel kapcsolatosan kifogást azért fogalmazott meg, mert az, álláspontja szerint hozzá és nem tanú14 neveék igazgatóságához tartozott volna. Ezért úgy gondolta, hogy a
2. június 19-i vezetői értekezletre az előterjesztést neki és nem tanú14 nevenek kellett volna megtennie. Az
3. oldal harmadik bekezdését kiegészítette azzal, hogy dr. tanú5 neve vallomása szerint a ... területek karbantartása évente több millió forintjába került az államnak. Az
4. oldal hatodik bekezdését kiegészítette azzal, hogy a hatástanulmányok készítése nem is dr. tanú15 neve által vezetett minisztériumhoz, hanem a ...hoz tartozott, de ott sem végeztek ilyen számításokat. Az
5. oldal hetedik bekezdésének harmadik francia bekezdésében a ... nevet ... helyesbítette. Kiegészítette ezt a bekezdést azzal, hogy mivel egy-egy előterjesztés igen sok napirendi pontot tartalmazott, azok melléklete tetemes irathalmazt jelentett. Ezért az a gyakorlat alakult ki, hogy a mellékleteket külön szobában helyezték el, azokba az ülés részt vevői szabadon betekinthettek. Tekintettel arra, hogy az értékbecsléseket független, külsős értékbecslők készítették, azokat mindig elfogadták. Az
6. oldal harmadik és hatodik bekezdését kiegészítette azzal, hogy bár az ott írt időpontokban tanú2 neve még nem volt a ... ingatlan tulajdonosa, annak megvásárlására előszerződéssel rendelkezett. Helyesbítette az
7. oldal negyedik bekezdését akként, hogy a ... ingatlanra vonatkozóan az államnak csak
8. július
9. napjáig, tanú1 neve társtulajdonossá válásáig lett volna lehetősége elővásárlási jogával élni. Helyesbítette az
10. oldal ötödik bekezdését akként, hogy nem az ingatlan-együttesek közötti értékkülönbözet, hanem a csere törvényi feltételeinek hiánya miatt kellett volna az ...-nek a cserekérelmet elutasítani. Az ítélőtábla kiegészítette az
11. oldal második bekezdését azzal, hogy a ... és a ... helyrajzi számú területek később nem képezték a csereszerződés tárgyát, a ... helyrajzi számú ingatlan a parti sáv kialakítása és leválasztása folytán ... és ... helyrajzi számot kapott, mely utóbbi szintén kikerült az ügyletből. Helyesbítette az
12. oldal hatodik bekezdését azzal, hogy dr. tanú16 neve nem a ..., hanem az Gazdasági társaság neve1 Zrt.-nél állt alkalmazásban. A
13. oldal hetedik bekezdését helyesbítette akként, hogy tanú17 neve OKJ-s értékbecslői képzettséggel, nem pedig képességgel rendelkezik. A
14. oldal nyolcadik bekezdésében az elsőfokú bíróság iratellenesen utalt a tanú18 neve vallomására. A tanú a tárgyaláson (
15. október 14., 9.B.804/2012/
16. sorszámú jegyzőkönyv) általános érvénnyel mondta azt, hogy ha az ingatlan természetvédelmi területen van, úgy az nem értékesíthető. Iratellenes a
17. oldal kilencedik bekezdése is, mert dr. II.rendű vádlott neve megmutatta a
18. július 3-i fordulónappal készített értékbecslést dr. tanú6 nevenak. A tanú észrevételei alapján a Gazdasági társaság neve2 Kft. több szöveges kiegészítést is fűzött a
19. július 24-én megküldött értékbecslésében a korábban előterjesztetthez. Kiegészítette és helyesbítette a
20. oldal utolsó bekezdését is: ... - helyesen - az .../01/28559/20/
21. számú feljegyzést készítette, ez a Pest Megyei Területi Iroda részéről helyesen -
22. június (és nem július)
23. napján készült. A
24. oldal hatodik bekezdésében az ... ingatlan helyrajzi száma .... Az elsőfokú bíróság részben hiányosan, részben iratellenesen utalt tanú9 neve tanú vallomására és emiatt abból téves következtetéseket vont le (
25. oldal hetedik, kilencedik, tizedik és tizenkettedik bekezdése). Ezért a másodfokú bíróság a jelzett bekezdéseket mellőzte és helyette a következő megállapításokat tette: A tanú a tárgyaláson (
26. május 24., 9.B.804/2012/
27. sorszámú jegyzőkönyv) az elé tárt, ... által megküldött levelek tartalmáról úgy nyilatkozott, hogy azok mindegyike továbbra is vállalható. Kijelentette, hogy dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott nem határozta meg, milyen választ írjanak és abban az sem befolyásolta őket, hogy a II. rendű vádlott ezen időszakban a ... Felügyelő Bizottságának volt a tagja. Ez a körülmény legfeljebb a válasz gyorsaságát befolyásolta, de annak tartalmát nem. A II. rendű vádlott azért kereste meg a ...-et a válasz pontosítása végett, mert a
28. június 16-i és a július 22-én kelt levelek csak két ingatlan vonatkozásában tartalmaztak felvilágosítást. Semmilyen szabály nem írta elő azonban az írásos megkeresést, az rövid úton, telefonon is megtörténhetett, különösen, hogy a két szervezet ugyanazon épületben volt. Mellőzte a
29. oldal második bekezdésének második mondatát, mert az iratellenes. Helyette azt állapította meg, hogy Dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott a feladatot koordinálás végett vette át dr. tanú6 nevetól. A
30. oldal utolsó bekezdésének „Hangzott el" kezdetű mondata iratellenes, mert az elsőfokú bíróság pontatlanul emelte át tanú19 neve tanú vallomását a 9.B.392/2014/
31. számú jegyzőkönyv
32. oldaláról. A hivatkozott jegyzőkönyv szerint a mondat „Nem" tagadószóval kezdődött és ennél fogva az ítéletben írtakkal ellentétes tartalmú volt. A másodfokú bíróság az iratok alapján helyesbítette az ítélet e bekezdését akként, hogy a tanú vallomása szerint „Nem hangzott el olyan a tanácsülésen, hogy az Gazdasági társaság neve1 rendelkezik egy olyan összehasonlító árral is, ahol ami ehhez képest magasabb értéket képvisel." A tanú kijelentette, hogy továbbra is indokoltnak és gazdaságosnak tartja akkori döntésüket. Itt jegyzi meg az ítélőtábla, hogy a tanú - aki a csereügyletet mint ... tag megszavazta összeférhetetlenségét felvető kérdéssel kapcsolatosan az ítélőtábla álláspontja az, hogy ez nem állt fent, mert a csereügyletben való döntéskor a tanú által vezetett bank érdekeltségi körébe tartozó Álomsziget projekt már megnyerte a koncessziós pályázatot (
33. május 29-én). Kiegészítette a
34. oldal második bekezdését azzal, hogy megállapítható, a ... ingatlanok értékesítésével kapcsolatos releváns információval csak I.rendű vádlott neve I. rendű és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottak rendelkeztek az ... tagjai közül. tanú19 neve és ... részére csak az előterjesztés és annak mellékletei szolgáltak információval. Helyesbítette a
35. oldal hatodik bekezdését akként, hogy III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottban nem merült fel aggály az értékbecslések tekintetében. Kiegészítette a
36. oldal nyolcadik bekezdését azzal, hogy dr. tanú20 neve (...) vallomására III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott észrevételezte, hogy valószínűleg a felkészítő anyag összeállításakor az értékbecslés még nem állt a tanú rendelkezésére, de az az ... ülésre megküldött anyagban már benne volt. A tanú azt is vallotta, a csereszerződésnek nem volt jogi akadálya, arról az országgyűlés akár az Gazdasági társaság neve1 Zrt. megkerülésével is dönthetett volna. Az ítélőtábla a
37. oldal utolsó bekezdését mellőzte, helyette azt állapította meg, hogy III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott az előzetes információk alapján tudta, hogy a csereszerződés nem a ... ingatlanok megszerzésére, hanem a ... ingatlanok beruházás céljából történő hasznosítására irányult. Kijavította a
38. oldal ötödik bekezdésében a „célszerűen" szót „cégszerűen"-re. Helyesbítette a
39. oldal nyolcadik bekezdését akként, hogy nem a keretszerződéstől eltérő tartalommal, hanem a gyakorlatnak megfelelően eseti megrendeléssel történt az értékbecslés megrendelése. A
40. oldal utolsó bekezdése a nyomozati iratok melléklete XVI. kötetének 21-
41. oldalán lefűzött eseti megrendelőnek megfelelően tartalmazza a ... ingatlanok számát. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott által az első tárgyalási napon becsatolt beadványában hivatkozott, a nyomozati iratok melléklete XXIV. kötetének 17-
42. oldalán lévő, ezzel mindenben azonos tartalmú eseti megrendelés csak abban tér el ettől, hogy azt dr. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott, mint az eredetivel mindenben egyezőt aláírta. A melléklet az ... Zrt. által, a nyomozó ügyészség megkeresésére megküldött iratokat tartalmazza. Ez az I. rendű vádlott állításával szemben az ügyészség által beszerzett iratok bizonyítékkénti felhasználhatóságát támasztja alá és szükségtelenné teszik az általa hivatkozott CD-n található excel-táblázat ismertetését. Az ítélőtábla helyesbítette a
43. oldal első bekezdését akként, hogy a Gazdasági társaság neve2 Kft.-nek legkésőbb
44. június
45. napjáig (és nem június 14-ig) kellett a munkaanyagot megküldeni, mert az eseti megrendelést
46. június
47. napján vették át, a teljesítési határidő 18 naptári nap, így a határidő
48. június
49. napján járt le. A határidő kezdőnapja a megrendelés kézhez vételének a napja, tehát annak nem volt jelentősége, hogy az Gazdasági társaság neve1 Zrt. a helyrajzi számokat e-mailben már