← Magyarország

Mfv.10504/2007/4 – Kúria

MfvK.IV.10.504/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Traj Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság - mint a Baranya Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság jogutódja - alperes ellen baleseti járadék tárgyában hozott társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Pécsi Munkaügyi Bíróság

  1. március
  2. napján kelt 5.M.1472/2006/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pécsi Munkaügyi Bíróság számú ítéletét hatályában fenntartja. 5.M.1472/2006/
  5. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 5.000 /ötezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
  6. január
  7. napjáig dolgozott szilikózis foglalkozási megbetegedés veszélyének kitett munkakörben.
  8. évben kérte szilikózis betegsége foglalkozási betegségként történő elismerését, mely kérelemnek a megyei egészségbiztosítási pénztár a
  9. július
  10. napján kelt PEO 210-233/
  11. számú határozatával helyt adott, és a felperes szilikózis megbetegedését foglalkozási megbetegedésnek ismerte el. A felperes
  12. június
  13. napján szilikózis foglalkozási betegségre hivatkozva igényelt baleseti járadékot. Az OEP Orvosszakértői Intézete elsőfokú orvosi bizottsága szakvéleménye szerint a felperes foglalkozási eredetű munkaképesség-csökkenése a szilikózis foglalkozási megbetegedése miatt
  14. december
  15. napjától 26 %; ezért az elsőfokú hatóság a
  16. augusztus
  17. napján kelt 22-30.216/2006/
  18. számú határozatával a felperes részére
  19. baleseti fokozatnak megfelelő járadékot állapított meg,
  20. december
  21. napjától a baleseti járadék megállapításának időpontjában érvényes minimálbér alapján. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot - az OEP Orvosszakértői Intézete másodfokú orvosi bizottságának az elsőfokúval egyező szakvéleménye, valamint a jogszabályi rendelkezések alapján - helybenhagyta. A felperes keresetében az alperesi határozatok felülvizsgálatát, és azok megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy magasabb fokozatú baleseti járadékra jogosult; kérte, hogy a bíróság határozza meg a baleseti járadék legalacsonyabb összegét is, magasabb mértékben. A baleseti fokozatot illetően keresetétől a későbbiek során a felperes elállt, ezért a megyei bíróság e tekintetben a pert megszüntette. A fenntartott keresetet a megyei bíróság alaptalannak értékelte, és azt elutasította. Ítéletének indokolásában a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  22. évi LXXXIII. törvény /a továbbiakban: Ebtv./
  23. § /1/, /2/ és /3/ bekezdésére, valamint
  24. § /4/ bekezdésére hivatkozott. Kifejtette, hogy a jogszabály szerint szilikózis foglalkozási megbetegedés esetén a jogosultság keletkezését megelőző öt éven belül elért átlagkereset akkor vehető figyelembe, ha ezen öt éven belül az igényjogosult egy évet el nem érő ideig dolgozott szilikózis veszélyének kitett munkakörben. A felperes utoljára
  25. január
  26. napján dolgozott szilikózis veszélyének kitett munkakörben, betegsége fennállásának kezdő időpontja
  27. december
  28. napja; vagyis a felperesre a törvényi szabályozás az átlagkeresetszámítás szempontjából nem alkalmazható, mert a felperes
  29. december
  30. napján nem dolgozott szilikózis veszélyének kitett munkakörben, tehát az utolsó öt évben nincs figyelembe vehető átlagkeresete. Ennek hiányában az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/
  31. /XII. 1./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Vhr./ 36/B. §-a értelmében a baleseti járadék megállapításának kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani a baleseti járadék összegét. A megyei munkaügyi bíróság álláspontja szerint nem sértett jogszabályt az alperes tehát akkor, amikor a felperes baleseti járadékának összegét a
  32. december
  33. napját megelőző hónapban érvényes minimálbér alapján számította ki. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az Ebtv.
  34. § /2/ bekezdését. Álláspontja szerint esetében e jogszabályhelyt kellett volna alkalmazni az alperesnek, és részére a baleseti járadék megállapításakor a szilikózis foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben, vagyis robbantómester munkakörben elért, utolsó egy évi kereset átlaga alapján kellett volna megállapítani a járadéka összegét. Utalt arra is, hogy 2004-ig töretlen volt az alperesnek azon gyakorlata, hogy ily módon állapította meg a baleseti járadékot. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
  35. § /1/ A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - helytálló jogi következtetést vont le. Az Ebtv.
  36. § /2/ bekezdése szerint a foglalkozási megbetegedés alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben /munkahelyen/ elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben /munkahelyen/ egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni. Az Ebtv.
  37. § /3/ bekezdése arról rendelkezik, hogy a szilikózis és az azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott, és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb. Helyesen állapította meg a megyei munkaügyi bíróság, hogy a perbeli tényállás mellett a felperes esetében e törvényi rendelkezések nem alkalmazhatóak, mivel a felperes - mint baleseti járadékot igénylő - hosszabb idő óta nem, vagy nem ilyen munkakörben dolgozott. A felperes
  38. június
  39. napján előterjesztett baleseti járadék iránti igénye elbírálása során megállapítható volt, hogy a felperes szilikózis-veszélynek kitett munkakörben
  40. január 31-ig dolgozott. Azt követően nem volt ilyen, szilikózis-veszélynek kitett munkakörben, ezért az Ebtv. fent idézett rendelkezéseinek egy, illetve öt éves időszakokra vonatkozó keresetszámítási szabályai esetében nem voltak alkalmazhatók. A Vhr. 36/B. §-a kiegészítő szabályt tartalmaz, éppen az ilyen esetekre vonatkozóan. Meghatározza, hogy ha a baleseti járadékot igénylőnek az Ebtv.
  41. § /1/-/3/ bekezdése szerinti időszakokra vonatkozóan egyáltalán nincs figyelembe vehető keresete, a baleseti járadékot a megállapítás kezdő napját megelőző hónapban érvényes - külön jogszabályban meghatározott - minimális bér alapulvételével kell megállapítani. A jogszabályi rendelkezések összevetéséből megállapítható, hogy a szilikózis alapján folyósításra kerülő baleseti járadék esetén, ha az igénylő nem dolgozott a baleseti járadék megállapítását megelőző egy, illetve öt éven belül szilikózis veszélyének kitett munkakörben, akkor a Vhr. 36/B. §-a alapján a minimálbér figyelembevételével kell a baleseti járadék összegét megállapítani. Nem sértett tehát jogszabályt a megyei munkaügyi bíróság, amikor az alperes e jogértelmezést követő határozatait jogszerűnek értékelve a felperes keresetét elutasította. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt nem sértette meg, ezért azt a Pp.
  42. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp.
  43. §-a folytán alkalmazandó Pp.
  44. § /1/ bekezdése szerint kötelezte. Az eljárás az Ebtv. 75/A. §-a szerint illetékmentes. Budapest,
  45. április
  46. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.