A határozat elvi tartalma: Tartózkodási engedély iránti kérelem elbírálásának szempontjai. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.896/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Tergalecz Eszter előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. ... ügyvéd Az alperes: alperes neve (alperes címe), mint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jogutódja Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- június
- napján kelt 24.K.31.145/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.31.145/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000,- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A mongol állampolgár felperes
- szeptember 4-éig rendelkezett [2] [3] magyarországi tartózkodási engedéllyel.
- szeptember 13-án tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarországon történő előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelmet, ezzel egyidejűleg kereső tevékenység célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). A méltányossági kérelem pozitív elbírálását követően az elsőfokú hatóság határozatával a felperes tartózkodási engedély iránti kérelmét elutasította. Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást visszavonta, egyben a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Mongólia területére kiutasította. A határozat indokolásában rögzítette, a felperes az előző tartózkodási engedély kibocsátása iránti eljárásban a ... Bt. által kiállított
- április 19-éig érvényes munkavállalási engedélyt csatolt. A munkavállalási engedélyt
- április 20-án visszavonták, ezért az elsőfokú hatóság a felperest hiánypótlásra hívta fel. Ennek keretében kérte útlevélmásolat, ügyvédi meghatalmazás, munkaszerződés, munkavállalási engedély, munkáltatójának elérhetősége, keresetigazolás, NAV jövedelemigazolás, NAV bejelentő lap, bankszámla kivonat, lakásbérleti szerződés, hiteles ingatlan tulajdoni lap, új szálláshely bejelentő lap és egészségbiztosítási igazolás becsatolását. A rendelkezésre álló határidőben a felperes a hiánypótlásnak nem tett eleget, ezért az elsőfokú hatóság azt állapította meg, hogy a munkaszerződés és munkavállalási engedély hiányában a felperes tartózkodási célja nem igazolt. Érvényes tartózkodási engedély hiányában jogszerűen nem foglalkoztatható, jogszerű jövedelemmel nem rendelkezhet, így magyarországi megélhetését biztosítani nem tudja. Lakásbérleti szerződés, valamint szálláshely bejelentő lap hiányában pedig szálláshelyét sem tudta igazolni. Emellett visszautazáshoz szükséges feltételekkel sem rendelkezik, egészségügyi ellátások teljes körére nem jogosult. A felperes fellebbezése folytán eljárt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal mint a alperes neve jogelődje (a továbbiakban: alperes), a
- január 10-én kelt 106-T82915/3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az elsőfokú határozatban levont következtetéseket osztotta, emellett a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdésének d), e),
- f)és
- g)pontjaira, 17. §ra, 18. §
(1)bekezdésének a) pontjára, valamint a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/
- (V.24.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(1)-
(3),
(5)és
(7)bekezdésére, valamint 47. §
(8)bekezdésének b) pontjára hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy a felperes kérelméhez semmilyen dokumentumot nem csatolt, ezért az elsőfokú hatóság helytállóan utasította el azt. A kereseti kérelem [4] A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül Az elsőfokú ítélet [5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. §
(1)bekezdésére, 2. §
(1)bekezdésére, 45. §
(4)bekezdésére, valamint 50. §
(1)bekezdésére hivatkozott. Emellett utalt a Harmtv. 29/A. §
(7)bekezdésére, 13. §
(1)bekezdésére, 18. §
(1)bekezdésének a) pontjára, valamint a Vhr. 29. §
(1)-
(3)és
(5)bekezdésére. A tényállás felderítetlenségét vitató kereseti kérelemmel kapcsolatosan azt hangsúlyozta, hogy a felperes kérelmét hiányosan terjesztette elő, a hatóság rendelkezésére csak a korábbi tartózkodási engedély kibocsátása iránti eljárásban becsatolt, lejárt munkavállalási engedély állt. Emiatt jogszabályi előírásoknak megfelelően hívta fel a felperest a további szükséges irat csatolására. A felperes ugyanakkor a hiánypótlásra megszabott határidőben a szükséges iratokat nem csatolta, ezért okszerű volt azon megállapítás, miszerint a tartózkodási célja nem igazolt amellett, hogy a szükséges iratok hiányában a Harmtv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt feltételeket sem támasztotta alá. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan pedig a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. §
(1)bekezdésére és 339/A. §-ára alapítva állította. Hivatkozott a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §
(1)és
(2)bekezdésére. Hangsúlyozta, hogy a
(2)bekezdés értelmében a munkavállalásra vonatkozó engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak a tartózkodási engedély megszerzését követően köthető meg. Az alperes munkaszerződés becsatolására vonatkozó hiánypótlási felhívása eleve teljesíthetetlen volt. Emellett sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú hatóság a hiánypótlási felhívásban nem részletezte, hogy a munkaszerződést, munkavállalási engedélyt, kereseti igazolást, NAV jövedelemigazolást milyen naptári időszakra vonatkozóan kéri. Összességében állította, a [8] hiánypótlás teljesítése egyrészt szükségtelen, másrészt lehetetlen volt, így az azt jogszerűnek tartó elsőfokú ítélet megállapításai jogsértőek. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [10] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [11] A Kúria szerint az elsőfokú ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott, az alperes határozatának jogszerűségével kapcsolatosan. A Kúria mind az elsőfokú bíróság döntésével, mind annak indokaival egyetért. Az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta a közigazgatási eljárás iratanyagát, megfelelő súllyal vette figyelembe a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ennélfogva a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alkalmazása során a maguk összességében értékelte, és helyesen állapította meg a felperes keresetének megalapozatlanságát. E körben a tényállás iratellenessége, illetve a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelése miatt jogsértést nem vétett. [12] A Harmtv. 29/A. §
(7)bekezdése értelmében az idegenrendészeti hatóság összevont engedélyezési eljárás keretében összevont engedélyt akkor adhat ki, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása a jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatás politikai érdekből támogatott, vagy külön jogszabály alapján ezen vizsgálat alól mentes, és a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti. E feltételeket a Harmtv. 13. §
(1)bekezdése szabja meg, amikor kimondja, hogy a 3 hónapot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve 3 hónapot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén, aki igazolja beutazása és tartózkodása célját, tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel, valamint az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja. [13] A Harmtv. 18. §
(1)bekezdésének a) pontja szerint a tartózkodási engedély kiadását, vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 13. §
(1)bekezdésének a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek. [14] A Kúria több döntésében rámutatott arra, hogy a hatóságnak a kérelemre indult hatósági eljárásban a kérelmet az abban foglalt tartalommal és indokok alapján kell elbírálni. Emiatt a hatóságon a bizonyítás hiánya, a tényállás tisztázatlansága nem kérhető számon. A bizonyítás hiányossága a kérelmező felet terheli. [15] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel kiemeli a Kúria, hogy az Flt. 7. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat helyesen értelmezte az elsőfokú bíróság, amikor akként foglalt állást, hogy a tartózkodási kérelem elbírálásához a foglalkoztatás létesítésére irányuló megállapodás csatolása szükséges. Csak ennek birtokában ítélhető meg ugyanis, hogy a felperes a jogszerű tartózkodásával szemben támasztott, jogszabály által megkívánt feltételeket képes-e teljesíteni. A felperes ugyanakkor nem csak ezen megállapodás becsatolásával, hanem az egyéb jövedelmi, vagyoni viszonyait alátámasztó, valamint lakhatási és egészségbiztosítási ellátásának körülményeit feltáró iratok csatolásával is adós maradt. Ebből adódóan az elsőfokú bíróság arra vonatkozó megállapítása, hogy a kérelem hiányai miatt annak pozitív elbírálására akadályba ütközött, helytálló volt. [16] A fentiek ismeretében a Kúria azt állapította meg, hogy az elsőfokú ítélet a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályhelyeket nem sérti, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.
(1)bekezdés alapulvételével tárgyaláson bírálta el. [18] A Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében pervesztes felperest kötelezte a Kúria az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének megfizetésére. [19] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése, valamint a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése értelmében a feljegyzett felülvizsgálati illetéket a felperes viseli. [20] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Tergalecz Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő