Pfv.20411/2017/4 – Kúria

(2),

1. CXII. Tv.
2. §,
3. CXII. Tv.
4. §

(5),

1. CXII. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.411/2017/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Mészáros Mátyás bíró A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Balsai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd) A per tárgya: közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.050/2016/3/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.P.20.834/2016/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen 15 napon belül a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A civil szervezetek nyilvántartásában a felperesi szervezet képviselőjeként a felperes elnöke, ..került feltüntetésre. A felperes nevében ..
3. június 4-én adatigényléssel élt az alperesnél, amelyben kérte a következő adatokat az egyesület e-mail címére küldeni: 1/ Van-e Önöknél arra vonatkozó adat, hogy 2013-ben, 2014-ben és 2015ben mely ügyvédek/ügyvédi irodák felé tételesen milyen kifizetések voltak. 2/ Kérem küldjék meg, hogy 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben mely ügyvédek/ügyvédi irodák felé tételesen milyen kifizetéseik voltak. [2] Az alperes
4. július 11-én kelt válaszában az adatigénylést megtagadta. Közölte, hogy a felperes elnöke, .. már többször fordult hozzájuk adatigényléssel, mivel pedig legutóbbi adatigénylésével kapcsolatos bírósági eljárás folyamatban van, ezért annak jogerős befejezéséig nem áll módjukban az alperes által kötött szerződésekre vonatkozó adatot kiadni a felperesnek. Megjegyezték, hogy nem tisztázott számukra, hogy a felperesi egyesületet végül is ki képviseli, nem tisztázott, hogy az egyesület, .. vagy az adatigénylést jegyző személy igényli az adatokat vagy mindhárman egyszerre, vagy külön-külön, valamint tudnak-e egymás adatigényléseiről, vagy egymástól teljesen függetlenül járnak el külön-külön az egyesület nevében. Az alperes ezért kérte az adatigénylő képviseleti jogosultságának igazolását. A válaszlevélre
5. június 12-én .. elektronikus levélben válaszolt, amelyben előadta, hogy az egyesület tagjainak és neki, mint az egyesületben tisztséget betöltő személynek lehetősége van az egyesület nevében közérdekű adatot kérnie. Előadta továbbá, hogy az egyesület számára az adatkérésben szereplő adatokat még nem adták ki. Közölte azt is, hogy az adatigénylés az adatok megismerésére irányul és nem indokolt a cél megjelölése. [3] Az alperes az adatigénylést ezt követően nem teljesítette.
6. október 13-án e-mailben a Fővárosi Törvényszék 5.P.21.805/2015/
7. számú ítélete alapján megküldte Ferjancsics László részére a
8. november
9. és
10. március
11. napja között a 400.000 forint és 5.000.000 forint közötti értékű szerződések listáját. [4] A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.21.412/2015/
12. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy az alperes tévesen hívta fel .. megszólításával a felperesnek küldött levélben az adatigénylőt annak közlésére, hogy ki képviseli az egyesületet, illetve hogy .. és .. tudnak-e egymás adatigényléséről. A másodfokú bíróság rögzítette: sem az adatigénylés célját, sem az adatigénylő személyének képviseleti jogosultságát a bíróság nem vizsgálhatja. A jogszabály csupán arra biztosít lehetőséget, hogy ha az adatigénylés nem egyértelmű, akkor az igény pontosítására hívják fel az igénylőt. Az adatigénylés kiadása iránti perben, ha az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül, a kiadni kért adat közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat és az a kezelésében van, a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adatigénylés megtagadása és annak indokai jogszerűek voltak-e vagy sem, e körben a bizonyítási kötelezettség az adatkezelőt terheli. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest annak megválaszolására, hogy van-e adat arra nézve, hogy 2013-ben, 2014-ben és 2015-ben mely ügyvédek/ügyvédi irodák felé tételesen milyen kifizetéseik voltak. Kérte továbbá azt, hogy az alperes részéről küldjék meg, hogy 2013-ben, 2014-ben és 2015-ben mely ügyvédek/ügyvédi irodák felé tételesen milyen kifizetések voltak. A felperes közölte, hogy az alperesnek nincs módja a képviseleti jogosultság vizsgálatára, hanem a vonatkozó törvény alapján köteles lett volna teljesíteni az adatigénylést. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a felperes képviseletére annak elnöke, ..jogosult, ugyanakkor az alperes felé az adatigénylést a felperes nevében ..nyújtotta be, aki az adatigényléskor képviseleti jogosultságát nem igazolta. Erre az igazolásra felhívást követően sem került sor. Az alperes szerint a jogi személyek nevében eljárni kizárólag azon személyek jogosultak, melyek képviseleti joggal rendelkeznek. Abban az esetben, ha valamely természetes személy egy jogi személy nevében jár el, kérhető, hogy képviseleti jogosultságát igazolja. Amennyiben ezt nem teszi meg vagy a jogi személy képviseletére jogosult tagja útján a jogi személy a természetes személy képviseleti jogosultságát nem igazolja, úgy az eljáró személy nem tekinthető a jogi személy törvényes képviselőjének. Erre figyelemmel fenntartotta azon álláspontját, mely szerint az adatigénylő a felperes nevében kívánt eljárni, azonban erre való jogosultságát nem igazolta, így részére adatok kiadására lehetőségük - képviseleti jog hiányában - nem volt. Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy a
13. október 13-án küldött emaillel, amelyben egyéb kérelemre nyújtottak adatszolgáltatást, más adatok mellett a jelen perrel érintett adatokat is megküldték a felperesnek. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus úton közölje a felperessel, hogy kezel-e adatokat arra vonatkozóan, hogy 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben a vele szerződött ügyvédek, ügyvédi irodák részére tételesen milyen összegű kifizetéseket teljesített, továbbá a fenti határidőn belül adja ki a felpereseknek ezen kifizetésekről készített listát, amely tartalmazza azt, hogy adott ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére az érintett időszakban milyen összeg került kifizetésre. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 63.100 forint perköltséget. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy egyező volt a felek előadására arra nézve, hogy ki igényelte az adatokat és az sem volt vitatott, hogy az alperes jogszabályban meghatározott közérdekű feladatot lát el. Nem volt vitatott az sem, hogy a keresettel érintett adatok közérdekű adatnak minősülnek. Az elsőfokú bíróság ezért ezen körülményeket a Pp.
14. §

(2)bekezdése alapján valónak fogadta el. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a megelőző eljárásban született másodfokú határozat eldöntötte azt a kérdést, hogy szükség van-e közérdekű adat kiadására irányuló perben a képviseleti jog igazolására, ezért az elsőfokú bíróságnak csak azt kellett vizsgálnia a megismételt eljárásban, hogy az adatigénylés megtagadása és indokai jogszerűek voltak-e vagy sem. Az adatok jellegére vonatkozó egyező előadásra figyelemmel érdemben annak vizsgálatára látott lehetőséget az elsőfokú bíróság, hogy a

1. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.)
2. §-a alapján létezett-e olyan kimentési oka, amely alapján az alperes az adatközlést jogszerűen megtagadhatta. Ebben a körben megállapította, hogy ilyen kivételre való utalást az alperesi ellenkérelem nem tartalmazott. Vizsgálta az alperes által hivatkozott részteljesítés kérdését és megállapította, hogy a korábban elektronikus levélben megküldött anyag a
3. november
4. és
5. március
6. közötti 400.000 és 5.000.000 forint közötti értékű szerződések listáját képezte, amely a lefedett időtartam miatt sem lehetett teljes körű, továbbá nem tartalmazta az összeghatárok alatt maradó, illetve azon túlterjeszkedő összegű kifizetéseket sem. Rögzítette, hogy a perbeli adatigénylés nem csupán a szerződések listájának kiadására irányult, hanem tételes felsorolást igényelt arra vonatkozóan, hogy az adott években mely ügyvédek, illetve ügyvédi irodák felé milyen kifizetések voltak. Ehhez képest az alperes által teljesítésként hivatkozott adathalmaz legfeljebb részbeni átfedést mutathatott a perbeli adatigényléssel. Ezek alapján az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva kötelezte az alperest a kért adatok kiadására. [8] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest arra kötelezte, hogy 15 napon belül elektronikus úton a
7. január
8. napjától
9. október
10. napjáig, valamint
11. március
12. napjától
13. december
14. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan tételesen közölje a vele szerződő ügyvédek, ügyvédi irodák részére milyen összegű kifizetéseket teljesített, valamint
15. november
16. és
17. március
18. napja közötti időszakra vonatkozóan tételesen közölje az ügyvédek és ügyvédi irodák részére a 400.000 forint alatti és az 5.000.000 forint feletti értékű szerződések alapján teljesített kifizetéseket. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Úgy rendelkezett, hogy a peres felek a felmerült első- és másodfokú perköltségeiket maguk viselik. A jogerős ítélet indokolása rögzítette, hogy az ítélőtábla fenntartja azon álláspontját, hogy az előzetes adatigénylési eljárás során az alperes tévesen hívta fel a felperesi egyesületnek megküldött levélben az adatigénylőt annak közlésére, hogy ki képviseli az egyesületet. Rögzítette: az Infotv.
19. §

(1)bekezdése alapján közérdekű adat megismerése iránt bárki igényt nyújthat be. Ebből következően nincs szükség az adatigénylés benyújtásakor a személyazonosság igazolására, annak van jelentősége, hogy az adatigénylés során az igénylő olyan elérhetőségi adatot adjon meg, amelyen keresztül vele a közfeladatot ellátó szerv felveheti a kapcsolatot és az adatigénylést teljesítheti. A perbeli esetben az adatigénylő által megküldött adatigénylés iránti kérelem a felperesi egyesület e-mail címéről került megküldésre, amely ..aláírása mellett tartalmazta a felperes logóját és weboldalának megjelölését. Ebből pedig kellőképpen vélelmezhető az, hogy az adatigénylő személye a felperesi egyesület, amely az általa megadott e-mail címre (vacert@digitalvac.hu) kérte az adatigénylés teljesítését. Ehhez képest a jogerős ítélet szerint az alperesnek nem volt jogszerű lehetősége a levelet aláíró ..képviseleti jogosultságának vizsgálatára és a képviseleti jogosultság igazolására irányuló felhívás megküldésére. Megjegyezte a jogerős ítélet, hogy .. egyébként bejelentette válaszlevelében, hogy az egyesület elnökhelyetteseként jogszerű lehetősége van a közérdekű adat igénylésére. [9] A jogerős ítélet az elsőfokú bírósággal egyezően állapította meg, hogy az alperes ellenkérelmében foglaltak nem tartalmaztak jogszerű megtagadási okot. Ugyanakkor a felperes adatkiadás iránti kérelmére, valamint az alperes azon, a felperes által nem vitatott hivatkozására figyelemmel, mely szerint a részbeni adatkiadás megtörtént, a másodfokú bíróság csupán azon adatok kiadására kötelezte az alperest, amely a felperes részére még nem került kiadásra, figyelemmel arra, hogy a felperes nem tette vitássá, hogy az adatok egy részét ténylegesen megkapta. [10] A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság ítéletében mellőzni rendelte az alperes arra való kötelezését, miszerint elektronikus úton közölje a felperessel, kezel-e adatot a kérdéses körben, hiszen a jogvitában ez nem volt vitatott. Erre tekintettel értelemszerűen nem kötelezhető arra, hogy a feltett eldöntendő kérdésre válaszoljon, hanem a konkrét adatigénylést köteles teljesíteni azokra az időszakokra nézve, amelyben az adatszolgáltatás az alperes által sem vitatottan korábban nem volt teljes körű. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetnek teljes mértékben helyt adó ítélet meghozatalát, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett kérte az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A kérelmében érdemben előadta, hogy nem tettek olyan nyilatkozatot, amelyben elismerték volna az alperes részleges teljesítését, ráadásul nem kaptak olyan bírósági felhívást, amely arról tájékoztatta volna őket, hogy a bíróság mit tekint az adott ügyben köztudomású ténynek. A felperes előadta, hogy a másik perben ..saját személyében volt a felperes, vagyis az adatkérő személye nem volt azonos és erről a bíróságnak hivatalos tudomása volt. A másik perben gazdasági társaságokkal és egyéni vállalkozókkal kötött szerződések iránt érdeklődtek meghatározott időszakra (2013. november 1. és 2015. március 31.) nézve kötött szerződések kapcsán. A másik eljárásban a 400.000 forint és az 5.000.000 forint közötti szerződések listáját kérték a partnerek nevével, a szerződés tárgyának és a szerződések összegének megjelölésével. Ez az igény egyáltalán nem fedi le a jelen perben előterjesztett igényt, ugyanis itt tényleges, valós, megtörtént kifizetések iránti igényt terjesztettek elő, vagyis átfedés legfeljebb a szerződő partnerek nevében lehet. A kérelem külön sérelmezte azt, hogy elmaradt annak külön közlése, hogy az alperes kezel-e adatokat vagy sem. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, perköltség megítélése mellett. Előadta, hogy a jogerős ítéletnek eleget tettek, a különböző peres eljárásokban a jogi képviselő személye is azonos a felperesi oldalon, ismételt perköltség megfizetésére kötelezésnek pedig nincs helye. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján. [14] A Pp. 275. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. [15] Az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Jelen esetben nem volt vitatott önmagában az, hogy az alperes közfeladatot lát el, illetve hogy a felperes által igényelt adatok közérdekű adatnak minősülnek, így ezzel a kérdéssel a Kúriának sem kellett külön foglalkoznia. Eszerint helytállóan állapította meg a jogerős ítélet azt, hogy az Infotv.

1. §-ában szabályozott megtagadási okra az alperes konkrétan nem hivatkozott. Abban is helytálló volt a döntés, hogy a képviseleti jog külön igazolására nem volt szükség, formailag pedig a felperesi szervezet elnöke, mint magánszemély által előterjesztett igény elkülönül az egyesület által előterjesztett igénytől. Ehhez képest nem feladata vizsgálnia a bíróságoknak azt, hogy a felperesi szervezet elnöke által magánszemélyként előterjesztett igény teljesítéséről az egyesületnek mennyiben van tudomása. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet döntő részben alaposnak találta. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható volt ugyanis, hogy a felperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy semmilyen részteljesítést nem ismert el (mint egyesület), a másik ügyben nem ő volt a kérelmező (hanem magánszemélyként a felperesi szervezet elnöke, ..) és a kérelem tárgya sem volt azonos. A jogerős ítélet a Kúria álláspontja szerint nem adta kellő indokát az alperesi részteljesítés elfogadásának, ezért az adatszolgáltatás ezen okból nem lett volna korlátozható - az elsőfokú bíróság járt el tehát helyesen a kereset teljes körű teljesítésének előírásakor. [17] Azt ugyanakkor helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az ítélet rendelkező részében külön nincs helye annak, hogy külön deklarálja az ítélet azt, hogy a kért adatok egyébként léteznek. Az Infotv.
2. §

(7)bekezdése a Kúria szerint ilyen tartalmú rendelkezés szerkesztésére egyébként nem ad alapot, s miután a rendelkező rész létező adatok kiadásáról szól, ez magában foglalja az arra adott választ is, hogy a kért adatok léteznek. [18] Miután önmagában az nem volt vitatott, hogy a kért adatok közérdekű adatnak minősülnek és azokat az alperes kezeli, a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a teljes körű adatközlést elrendelő elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Ezen döntésre figyelemmel rendelkezni kellett a felperest megillető másodfokú és felülvizsgálati eljárási költség viseléséről, amelyre a felülvizsgálati eljárásban pervesztesnek minősülő alperes köteles. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [19] Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdés,

1. évi CXII. törvény
2. §,
3. §
4. és
5. pont,
6. §

(1)bekezdés, 31. §

(7)bekezdés, Pp. 78. §

(1)bekezdés, 275. §

(4)bekezdés,

1. évi XCIII. törvény
2. § o) pont, 32/
3. (VIII. 22) IM rendelet Záró rész [20] A Kúria az alperes kérelmére a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban pervesztes lett, ezért köteles a másodfokú eljárással, illetve a felülvizsgálati eljárással felmerült felperesi költség megfizetésére a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján. Budapest,

1. június
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros Mátyás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő