A határozat elvi tartalma: A jogsértő magatartás bizonyítottságának hiányában a személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti kereset alaptalan. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.758/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Nagyné dr. Márton Veronika ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Guba Ügyvédi Iroda dr. Guba Zoltán ügyvéd A per tárgya: személyhez fűződő jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.173/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Törvényszék 25.P.21.678/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.350 (hatezer-háromszázötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] .. Munkaügyi Központ a felperest, aki az alperes egyetem Gazdaságtudományi Karán szerzett diplomát,
- január 16-án egy gazdasági társasághoz közvetítette ki közgazdász munkakörre. A felperes a meghirdetett állást nem nyerte el, amelynek okát a Kft. a közvetítő lapon az általuk beszerzett nem kielégítő referenciában jelölte meg. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperes az érintett gazdasági társaság részére adott referenciában róla tett közléseivel, amelyek miatt nem alkalmazták, megsértette az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát, kérte az alperes kötelezését 20.000 forint nem vagyoni kárának, valamint 304.140 forint vagyoni kárának és kamatainak megfizetésére kötelezését. Kérte továbbá kötelezni az alperest arra, hogy adja ki részére a Miskolci Városi Bíróság előtt P.23.011/
- számon folyamatban volt perben hivatkozott, a
- számú Ügyvédi Irodával kötött megbízási szerződésének másolatát. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest az alperes részére 38.100 forint perköltség megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest az alperes részére 6.350 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. [5] A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes az érvényesíteni kívánt jogait egyrészt arra a tényre alapította, hogy alkalmazására kifejezetten az alperes által közölt, emberi méltóságát sértő referencia miatt nem került sor, másrészt az alperes a jogszabályi rendelkezésekből következően köteles kiadni részére egy másik, közöttük folyamatban volt perben hivatkozott ügyvédi megbízást. Az elsőfokú bíróság az ismertetetteknek megfelelően helyesen határozta meg a kérelem és ellenkérelem kereteit és ehhez képest a Pp.
- §
(3)bekezdésének megfelelően és a jogvita egyedi körülményeire is tekintettel az
- sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt tájékoztatása a bizonyítás körében teljes körű volt. Alaptalanul hivatkozott arra a felperes, hogy az elsőfokú bíróságnak a keresetéhez igazodóan két tájékoztatást kellett volna adnia. Amennyiben ugyanis a kereset jogalapja hiányzik, szükségtelen a bizonyításra szoruló tényekről történő tájékoztatás. Alaptalanul kifogásolta a felperes azt is, hogy nem biztosított kellő időt részére az elsőfokú bíróság a bizonyítási indítványai előterjesztésére, mert a tájékoztatására csak az utolsó előtti tárgyaláson került sor. A per egyedi körülményeinek figyelembe vétele alapján nem volt kifogásolható az elsőfokú bíróságnak az a pervezetése, hogy a felperes folyamatos keresetváltoztatásaira és kizárási kérelmeire tekintettel csak a berekesztést megelőző tárgyaláson adott tájékoztatást a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyítási teherről, arra is tekintettel, hogy megelőzően már a per tárgyában részletes bizonyítás folyt, az indítványok előterjesztésére megadott 8 napos határidő nem gátolta a felperest eljárási jogainak érvényesítésében. Arra helytállóan hivatkozott a felperes a fellebbezésében, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértve nem kézbesítette az
- sorszámú jegyzőkönyvet a meghatalmazással rendelkező felperes meghatalmazottja részére, ezáltal annak idézésére sem került sor. Ez az eljárási szabálysértés azonban nem indokolta a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. A meghatalmazás csatolásáig a felperes mindvégig személyesen járt el, a meghatalmazást az ugyanazon a címen lakó hozzátartozója részére adta, a nem kézbesített tárgyalási jegyzőkönyvet az elsőfokú bíróság megküldte személyesen a felperes részére, aki ezt követően beadványaiban célzottan nyilatkozott a tárgyalási jegyzőkönyvben foglalta felhívásokra. A Pp. 3. §
(5)bekezdésének és a 206. §
(1)bekezdésének a megsértése sem volt megállapítható. A tényállás megállapításához szükséges bizonyítást az elsőfokú bíróság lefolytatta és annak eredménye alapján helytállóan állapította meg a kereset alaptalanságát. A tisztázatlan körülmények között készült hangfelvétel bizonyítékként való felhasználhatósága a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az egyéb rendelkezésre álló bizonyítékok, a tanúvallomások, az okirati bizonyítékok és a hangfelvétel szöveges leirata egybevetésével indokolatlan volt a hangfelvétel egészének felhasználása, mivel az nem volt alkalmas a keresetben foglalt állítás alátámasztására. A bizonyítékok helyes mérlegelése alapján jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a referencia az alperestől vagy kizárólag az alperestől származott volna. A per adatai legfeljebb arra utalnak, hogy a felperes alkalmazásáról történő döntéshozatalt megelőzően a gazdasági társaság tájékozódhatott az alperesnél a felperes személyéről, róla referenciát kérhetett. Ettől függetlenül a „nem pozitív kimenetelű" véleményből az esetleges közlés tartalmára, különösen annak megalapozatlan, valótlan tényállításaira, vagy lekicsinylő, becsmérlő kifejezésekre következtetést levonni nem lehet, mint ahogy arra sem lehet alaposan következtetni, hogy a bizonytalan tartalmú kifogásolt közlés hiányában a felperest bizonyosan alkalmazták volna. Arra tekintettel pedig, hogy az elsőfokú bíróság nem vonta a bizonyítékok körébe a hangfelvétel egészét, a Pp. 3. §
(4)bekezdése alapján, annak valódisága tekintetében a szakértői bizonyítás elrendelése is szükségtelen volt. Alaptalanul sérelmezte a felperes a peres felek között folyamatban volt más perben hivatkozott ügyvédi megbízási szerződés másolatának kiadása iránti kereset elutasítását. Az iratokból megállapítható, hogy a jelen per alperese a Miskolci Városi Bíróságon 5.P.23.011/2006/106/A/1-2. szám alatt a per irataihoz csatolta a kért iratot. A Pp. 119. §
(1)bekezdése értelmében a felperes jogosult a per iratainak megtekintésére és másolat készítésére, eljárási jogosultságát a per befejezésétől függetlenül gyakorolhatja. Az Infotv. rendelkezése pedig a per iratainak kiadására nem alkalmazható. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetének való helytadás, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. A felperes a felülvizsgálati kérelemben is fenntartotta azt a fellebbezési álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 3. §
(3)bekezdését, mert nem kapott időben megfelelő tájékoztatást a bizonyítással kapcsolatban, miután arra az ítélet meghozatala előtti tárgyaláson került csak sor, és nem volt két felhívás sem a bizonyítási indítványok előterjesztésére annak megjelölése iránt, hogy milyen jogszabály alapján kéri az irat kiadására kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 221. §
(1)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségét és a Pp. 206. §
(1)bekezdését is azzal, hogy megalapozatlan következtetést vont le a bizonyítékokból. A „nem pozitív kimenetelű" közlés azt jelenti, hogy a referencia kérését a hangfelvételen elhangzottak és a kitöltött közvetítői lap együttesen igazolják. Téves a jogerős ítéletnek az a megállapítása is, hogy az alperes ügyvédi irodával kötött megbízási szerződése nem közérdekű adat. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [9] A felperes által állított eljárási szabálysértések tekintetében, amelyeket a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésével egyezően adott elő, a másodfokú bíróság részletesen és kimerítően, a hivatkozott egyes eljárásjogi intézmények ismertetésére is kiterjedően megválaszolta, amelyekkel a Kúria teljes mértékben egyetért, annak megismétlését szükségtelennek tartja. [10] Érdemben is helytállóan jutottak az eljárt bíróságok arra, hogy a felperes az alperes által tanúsított olyan magatartást, amely a felperes személyhez fűződő jogát a Ptk.
- vagy
- §-a alapján megsértette volna, nem bizonyított. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére csak rendkívül korlátozott esetben van lehetőség, ha az eljárt bíróság a per adataiból kirívóan okszerűtlen, iratellenes vagy a logika szabályaival ellentétes következtetésre jut. A perbeli esetben ilyen mérlegelés nem volt megállapítható. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben lefolytatta és a per adataiból okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a gazdasági társaság a felperest az alperes által adott referencia miatt nem alkalmazta. A Kúria hangsúlyozza, hogy még annak valósága esetén is, ha az alperes adott referenciát a felperesről, önmagában azért, mert az a felperes számára nem kedvező, a személyhez fűződő jog megsértésének megállapíthatóságát nem alapozza meg. Arra vonatkozóan pedig még adat sem merült fel az eljárás során, hogy az alperes valótlan tényközlést vagy a becsület csorbítására, emberi méltóság megsértésére alkalmas, indokolatlanul bántó, sértő, megalázó kifejezéseket használt volna. [11] Tévesen kifogásolta a felperes a jogerős ítéletnek a más perben becsatolt - ellenérdekelt fél és jogi képviselője között létrejött - megbízási szerződés kiadására irányuló keresetét elutasító rendelkezését. A felperes téves álláspontjával szemben a kért iratban szereplő adat nem minősül az Infotv.
- §
- pontja szerinti közérdekű adatnak, mert az az egyéb közfeladatot ellátó szervnek nem a tevékenységére vonatkozó vagy a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett adat. A peres irat megismerésének szabályait a polgári perrendtartás tartalmazza, azok megismerésére közérdekű adatigénylés címén nincs lehetőség. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a hivatkozott másik perben a felperes peres fél volt, így annak befejezését követően is jogosult a Pp.
- §-a alapján az iratokba betekinteni. [12] Alaptalanul kifogásolta a felperes az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség összegét. Az elsőfokú bíróság a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(6)bekezdései alapján mérlegelési jogkörében eljárva, a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban állóan állapította meg, amely nem volt eltúlzott. [13] Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül utasította el a keresetet. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [14] Ptk.
- § Záró rész [15] Az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperes a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a Kúria a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdései, valamint 4/A. §
(1)bekezdése szerint állapított meg. [16] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő