A határozat elvi tartalma: A sajtó-helyreigazítási igény érvényesítésére akkor van lehetőség, ha a jogsértés valótlan tényállítással, híreszteléssel, illetve való tények hamis színben való feltüntetésével valósul meg, vélemény, értékítélet, illetve bírálat önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.261/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperesek: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kovátsits László ügyvéd) Az alperes: 14.) Az alperesek képviselője: Papp Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Sztanó Judit ügyvéd) A per tárgya: sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I.-II. rendű felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.289/2016/4/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 33.P.23.481/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a II. rendű alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetékből az I. rendű felperes 35.000 (harmincötezer) forintot köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni, a fennmaradó illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A II. rendű alperes által kiadott és az I. rendű alperes által szerkesztett ..internetes oldalon
- június 27-én „.." címmel jelent meg cikk, amely a belvárosi önkormányzat által a ..ellen indított perben hozott kúriai döntésről számolt be. A sajtóközleményben közöltek szerint „a Kúria a .. adott igazat a belvárosi önkormányzat által indított perben, így már biztos, hogy .. polgármestersége idején áron alul adtak el .. körúti ingatlanokat". A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperesek keresetükben az alperes sajtó-helyreigazításra kötelezését kérték, melynek keretében a helyreigazító közleményt az alábbiak szerint kívánták meghatározni: „valótlanul állítottuk, hogy olyan pert nyert volna a .., mely szerint .. áron alul adtak el ingatlanokat"; „valótlanul állítottuk, hogy a Kúria azt állapította meg, hogy ..polgármestersége idején a BelvárosLipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata áron alul adott el Károly körúti ingatlanokat". [3] Az alperesek a kereset elutasítását indítványozták. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és rendelkezett az elsőfokú eljárási költség és illeték viseléséről. Az I. és II. rendű felperesek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és rendelkezett a másodfokú eljárási költség és illeték viseléséről. [5] A jogerős ítélet indokolása szerint a kereset tárgyává tett cikk nem azt állítja, hogy az abban leírt, helyreigazítani kért közlések konkrétan elhangzottak a Kúria határozatának kihirdetése vagy annak indokolása során, hanem a sajtószerv a felülvizsgálati kérelem alapján meghozott döntés lényege alapján vont le olyan következtetést, amely megengedett, a tényekből levont következtetés. Annak megítélése, hogy a tárgybeli ingatlanok eladása során a felperesi önkormányzat által meghatározott vételár áron aluli volt-e vagy sem, egyértelműen véleménynyilvánításnak minősül. Az előzményi per adataira is figyelemmel az alperes részéről e következtetés levonása okszerű volt. Megjegyezte ugyanakkor a másodfokú bíróság, hogy a felperesek az előzetes helyreigazítási kérelmükben hivatkoztak ugyan hamis látszatkeltésre, a kereseti kérelmükben a helyreigazítást azonban már csak az ott megjelölt két valótlan állítás alapján kérték a helyreigazítás elrendelését. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] [8] [9] A jogerős ítélet ellen az I. és II. rendű felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalma szerint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetüknek való helytadást kérték. Felülvizsgálati álláspontjuk szerint jogszabályt sértett a másodfokú bíróság azzal, hogy az elsőfokú ítéletet, amelyben az elsőfokú bíróság nem tett eleget a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének, nem helyezte hatályon kívül a Pp. 252. §
(2)bekezdése alapján lényeges eljárási szabálysértés miatt. A felperesek érdemben kifejtett érvelése szerint az eljárt bíróságok téves álláspontjával szemben, a PK
- számú állásfoglalásra is figyelemmel, a kifogásolt közléseket a szövegösszefüggésben vizsgálva nem az alperes véleményeként értelmezhető az a közlés, hogy az I. rendű felperes polgármestersége idején áron alul adtak el .. körúti ingatlanokat a belvárosi önkormányzatnál. A cikkben használt „biztossá vált" kifejezés egyértelműen arra utal, hogy az a bíróság ítéletében került megállapításra. A kifogásolt közlésekből egyetlen valós tényállítás az, hogy pert nyert a .. a Kúria előtt folyamatban volt ügyben. Még ha véleménynek is fogadható el az „így már biztossá vált" fordulat, a való tényből okszerűtlen és logikátlan következtetést vont le az I. rendű alperes. A felperesek nem tartották értelmezhetőnek a másodfokú bíróságnak az indokolás végén a hamis látszatkeltésre vonatkozó kérelmük tekintetében tett megjegyzését, mert abból nem tűnik ki, hogy annak milyen jogi relevanciája van. A felperesek álláspontja szerint az, hogy sem a cikk megírásakor és közlésekor, sem az elsőfokú eljárás során nem állt az alperesek rendelkezésére a Kúria ítélete, azt eredményezi, hogy a bizonyítatlanságot az alperes terhére kell értékelni. Az alperesek a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint. [11] Alaptalanul kifogásolták a felperesek azt, hogy a másodfokú bíróság az indokolásbeli hiányosságok miatt nem helyezte hatályon kívül a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján lényeges eljárási szabálysértésre hivatkozással az elsőfokú bíróság ítéletét. Rögzítette a másodfokú bíróság, hogy bár az elsőfokú bíróság a határozatának indokolásában nem kellő részletességgel fejtette ki a döntését alátámasztó jogi álláspontját, ugyanakkor az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a vonatkozó polgári kollégiumi állásfoglalásokat teljes körűen ismertette és alkalmazta. Ennek alapján megállapítható volt, hogy az alkalmazott jogszabályi rendelkezések és a kifogásolt közlés tartalmi vizsgálatának a PK állásfoglalásokban kifejtett szempontjait szem előtt tartva az elsőfokú bíróság megítélése szerint a kifogásolt cikkben megjelent közlések valós tényekre alapított következtetések, amelyekből nem volt azok okszerűtlensége megállapítható, ezért a sajtóhelyreigazítási igény nem volt alapos. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság döntésének indokai az indokolásból kiderülnek, önmagában pedig az, hogy az érdemben helyes döntés indokait részletesebben nem fejtette ki, a Pp. 252. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését nem indokolta, különösen arra tekintettel, hogy e hiányosság a másodfokú eljárás során pótolható volt. Ezért e tekintetben nem sértett jogszabályt a másodfokú bíróság. [12] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. E rendelkezésből következik, hogy a sajtó-helyreigazítási igény érvényesítésére akkor van lehetőség, ha a jogsértés valótlan tényállítással, híreszteléssel, illetve való tények hamis színben való feltüntetésével valósul meg. A sajtó-helyreigazítás tehát a személyhez fűződő jogok védelmén belül sajátos személyiségvédelmi eszköz: vélemény, értékítélet, illetve bírálat önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. [13] A perbeli sajtóközlemény alapja az volt, hogy a jelen per II. rendű felperese által a jelen per alperese ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perben a kereset elutasításra került, amit az alperes a kifogásolt cikkben úgy fejezett ki, hogy a „Kúria a .. adott igazat". A per tárgyát, amelyre a sajtóközlemény hivatkozott, az alperes egy korábbi cikke képezte, amelyben a belvárosban a felperes által - az alperes részéről áron alulinak minősített ingatlanértékesítésekről szólt a tudósítás. A Kúria a szóban kihirdetett ítéletében azt állapította meg, hogy a cikkben közölt értékesítési adatok a valóságnak megfeleltek, sajtó-helyreigazítást megalapozó valótlan tényközlés tehát a cikkben nem szerepelt. Helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a jelen perbeli sajtóközleményben ezen ítéleti megállapításból levont következtetésnek minősül az a közlés, hogy a felperesek áron alul adtak el Károly körúti ingatlanokat. Annak megítélése, hogy egy ingatlan vételára alacsony-e, vélemény, amely attól függetlenül, hogy helyes vagy helytelen, a sajtó-helyreigazítást nem alapozza meg. [14] Helytállóan érveltek a felperesek azzal, hogy a PK 15. számú állásfoglalás szerint, amennyiben a másodfokú bíróság úgy látta volna, hogy nem valótlan tényállításról, hanem való tény hamis színben való feltüntetéséről van szó, erre vonatkozó kifejezett kérelem hiányában sem lett volna akadálya a sajtó-helyreigazítás elrendelésének. A másodfokú ítéletben e kérelemre vonatkozó megjegyzésnek azonban az érdemi döntés szempontjából relevanciája nem volt. [15] Mindezek alapján jogszabálysértés nélkül utasította el a keresetet a jogerős ítélet. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [16] Smtv.
- § Záró rész [17] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálattal élő felpereseket a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperesek ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [18] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetékből 35.000 forintot a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet (R.) 13. §
(2)bekezdése alapján az I. rendű felperes köteles az államnak megtéríteni, míg a fennmaradó illetéket a II. rendű felperes illetékmentessége folytán a R.13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperesek kérelmére a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartásával bírálta el. Budapest,
- július
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő