Pf.20070/2017/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.070/2017/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Bajtai Dezső ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Rása Mirtill jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Pécsi Törvényszék
2. január
3. napján kelt 32.P.20.804/2016/
4. számú ítélete ellen az alperes által
5. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 78.000 (hetvennyolcezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
6. augusztus
7. napján kölcsönszerződést kötött az alperessel 2.500.000 forint kölcsön folyósítására, 120 hónap futamidőre, deviza alapú, változó kamatozású konstrukcióban egy F típusú személygépkocsi megvásárlására. A havi törlesztőrészletek összege 26.579 forint, az éves induló hiteldíjmutató 5,17%, az éves induló ügyleti kamat 5,5% volt. A kölcsönszerződés egyedi része szerint a gépjármű törzskönyvének jogosultja - amennyiben a bank a szerződés mellékletét képező hatóságnak címzett kérelemben nem felfüggesztést kér - az alperesi pénzügyi intézmény. Rögzítették azt is, hogy a kölcsönszerződés egyedi része kizárólag az XXXX0000 számú általános szerződési feltételekkel, illetve annak esetleges módosításaival együtt érvényes, amelynek a vételi jogos és az adásvételi szerződéssel együtt történő átvételét és megértését az adós a szerződés aláírásával igazolta. A kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a felek a perbeli gépjárműre vételi jogot alapítottak, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. A szerződés
8. pontja szerint a vételi jog a gépjármű forgalmi engedélyének a felperes, mint tulajdonos nevére történő kiállításától számított öt évig illeti meg az alperest. Amennyiben az alperes eddig az időpontig vételi jogával nem él, és/vagy a felperesnek a kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettsége maradéktalanul kiegyenlítésre kerül, az alperes vételi joga megszűnik. Amennyiben az alperes vételi joga megszűnik, úgy a birtokában lévő, a vételi jog tárgyát képező gépjármű törzskönyvét, valamint az alperes javára a forgalmi engedélybe és gépjármű törzskönyvébe bejegyzett rendelkezési korlátozás illetékes hatóságnál történő törléséhez szükséges nyilatkozatot haladéktalanul kiadja a felperes részére. Ugyanezen a napon a felperes, mint eladó és az alperes, mint vevő között adásvételi szerződés is létrejött a perbeli gépjárműre, azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének időpontja vagy az azt követő nap, amikor a vételi jog gyakorlásának a feltételei fennállnak, de a vevő az adásvételi szerződés hatálybalépésének érdekében vételi jogát nem gyakorolja, vagy az azt megelőző nap, amikor az eladó ellen csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás iránt benyújtott kérelmet a bíróság érkeztette, vagy az azt megelőző nap, amikor az eladó ellen indult végrehajtási eljárás során a foglalás elrendelésre került. Az adásvételi szerződés
9. pontja értelmében, ha a szerződés alapján a bank a gépjármű tulajdonjogát nem szerzi meg, és az eladó a kölcsönszerződésből eredő valamennyi tartozását maradéktalanul kiegyenlíti, úgy az adásvételi szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik. Ebben az esetben a bank haladéktalanul kiadja az eladó részére az adásvétel tárgyát képező gépjármű bank birtokában lévő törzskönyvét. A deviza alapú konstrukcióra kidolgozott XXXX-0000 számú általános szerződési feltételek (továbbiakban ÁSZF)
10. pontja szerint az adós tudomásul veszi, hogy a bank javára bejegyzésre került korlátozásokat a kölcsönszerződésből eredő tartozása maradéktalan kiegyenlítéséig nem jogosult töröltetni, és ezen időpontig kizárólag a bank jogosult a törzskönyv hatóságtól történő átvételére és őrzésére, valamint az afeletti rendelkezésre. A bank a birtokába került törzskönyvet a szerződés megszűnését követően akkor bocsátja az adós rendelkezésére, illetve a felfüggesztett törzskönyv kiállítását az adós költségén akkor kéri az illetékes hatóságtól - amennyiben erre lehetősége van, úgy közvetlenül az adóst megjelölve a törzskönyv jogosultjaként -, ha az adós a szerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Az ÁSZF
11. pontja értelmében a bankot a kölcsönszerződéséből eredő követelése erejéig - a biztosítéki szerződéstől függően - ingó jelzálogjog vagy vételi (opciós) jog illeti meg a kölcsönszerződés egyedi részében meghatározott gépjárművön. Az adós tudomásul veszi, hogy a bank jogosult a jelzálogból vagy a vételi jogából eredő és az adásvételi szerződés alapján fennálló jogai gyakorlására, ha a szerződés bármely okból a bank által azonnali hatállyal felmondásra kerül. Az alperes
12. október
13. napján kiadta a törlési engedélyt, és hozzájárult ahhoz, hogy a felperes nevére kiállított gépjármű forgalmi engedélyből, illetve az okmányiroda nyilvántartásából a vételi jog, a törlési jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törlésre kerüljön. A gépjármű törzskönyvének kiadásától azonban elzárkózott, arra hivatkozással, hogy a felperes a kölcsönszerződésből eredő teljes tartozását nem fizette meg. A felperes a permegszüntetéssel nem érintett, módosított keresetében a gépjármű törzskönyvének kiadására kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint az ÁFSZ
14. pontjából következően a törzskönyvet mindaddig jogosult birtokolni, amíg a felperesnek tartozása áll fenn. A gépjármű törzskönyvének birtokban tartása atipikus biztosítékként került kikötésre, amely a szerződéses szabadság elvével összhangban áll, jogszabályba ütköző szerződési feltételnek nem tekinthető. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül adja ki a felperesnek a XXX-000 forgalmi rendszámú F típusú gépjármű törzskönyvét, továbbá marasztalta az elsőfokú perköltségben. Határozatának indokolása szerint az opciós szerződés
15. pontjából következően a felek nem a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettség, hanem a vételi jog biztosítására kötötték ki a vételi joggal terhelt gépjármű elidegenítési és terhelési tilalmát. Erre enged következtetni az ÁFSZ
16. pontja is, amely a kölcsönszerződésből eredő követelések biztosítékai között nem sorolja fel a törzskönyv birtokban tartásának lehetőségét. Az opciós jog megszűnésével együtt a járulékos jogosultságok is megszűntek, így az alperesnek nincs érvényes jogcíme a törzskönyv birtokban tartására. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását kérte. A fellebbezésben foglaltak szerint az ÁSZF
17. pontja határozottan rögzíti a törzskönyv birtokban tartásának önálló biztosítéki jellegét, ugyanis ott a vételi jog alapítására, a vételi jogos megállapodásra nem történt utalás. Ezzel a szabályozással az volt a célja, hogy a hosszabb futamidejű kölcsönszerződések esetére is önálló biztosítékként megteremtse a törzskönyv birtoklásának jogát. Álláspontja szerint az ÁSZF
18. pontjából nem következik, hogy csak az ott felsoroltak jelenthetik a kölcsönszerződésből eredő követelések biztosítékát. Számtalan egyéb biztosítékot pl. kezességet kikötöttek a szerződésben, amelyek az ÁFSZ
19. pontjában ugyancsak nem szerepelnek. Utalt az egyedi kölcsönszerződés azon rendelkezésére is, amely szerint a gépjármű törzskönyv jogosultja - amennyiben a szerződés mellékletét képező hatóságnak címzett kérelemben felfüggesztést nem kér - az alperesi pénzügyi intézmény. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság által egyébként helyesen megállapított tényállást a másodfokú bíróság az elsőfokú eljárásban csatolt okiratok tartalma alapján az alábbiakkal egészíti ki: Az ÁSZF
20. pont tizedik bekezdése szerint az adós tudomásul veszi, hogy a bank, mint a törzskönyv kizárólagos jogosultja a futamidő során bármikor jogosult a törzskönyv kiállítását kérni az illetékes hatóságtól, a bank jogosult azt kizárólag átvenni és a kölcsönszerződésből eredő valamennyi tartozás kiegyenlítéségi megőrizni. A perbeli kölcsönszerződéshez kapcsolódó, felülvizsgált elszámolás szerint a felperes lejárt tartozása
21. április
22. napján 570.811 forint, nem esedékes tőketartozása 105.664 forint volt. Az alperes a kölcsönszerződést
23. június
24. napján azonnali hatállyal felmondta, kimutatása szerint a felperes tartozása ebben az időpontban 624.103 forint volt. A tényállás fentiek szerinti kiegészítésére is figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetéseket vont le. Az elsőfokú bíróság 32.P.20.804/2016/
25. számú részbeni permegszüntető végzése folytán az elsőfokú eljárás tárgyát az illetékességi kikötés tisztességtelenségének megállapítása mellett a gépjármű törzskönyvének kiadására irányuló kereset képezte. A fellebbezési eljárásban pedig a másodfokú bíróságnak kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes törzskönyv birtoklási jogosultsága atipikus, vagy járulékos biztosítéknak tekinthető-e. Az elsőfokú eljárásban sem volt vitatott, hogy az alperes opciós joga a gépjármű felett megszűnt, így ennek alapján nem volt jogosult a törzskönyv birtokban tartására. Az alperes tehát köteles a törzskönyvet kiadni, kivéve ha a felek között fennálló egyéb szerződéses jogviszony lehetővé teszi részére a törzskönyv birtoklását. A másodfokú bíróság elsőfokú bíróságtól eltérő álláspontja szerint az adásvételi szerződés
26. pontja, illetve a kölcsönszerződés részét képező ÁSZF
27. pontja - annak tartalma alapján - a törzskönyv birtoklását az egyéb szerződést biztosító járulékos szerződésektől, így az opciótól és a halasztott hatályú adásvételi szerződéstől függetlenül egy önálló, atipikus biztosítékként szabályozza. A törzskönyv birtokban tartásának biztosítéki szerepét elsősorban az indokolta, hogy a vételi jog legfeljebb öt évre lehet biztosíték, a kölcsön futamideje azonban tíz év. Ezt követően tehát ha az alperesnek a törzskönyvet ki kellene adnia, a fennálló hátralék lényegében biztosíték nélkül maradna, a törzskönyvet és a gépjárművet az alperes a halasztott hatályú adásvételi szerződés hatálybalépéséig nem tudná megőrizni, a felek között létrejött további szerződés értelmét veszítené. A szerződés többszörös biztosítása a felperes érdekeivel sem állt ellentétben, hiszen ez tette lehetővé számára hosszabb futamidejű, tíz éves kölcsön felvételét. Egyetértett a másodfokú bíróság az alperesnek azzal a fellebbezési hivatkozásával is, hogy az ÁSZF
28. pontja nem a kölcsönszerződés biztosítékainak taxatív felsorolását tartalmazza. Az a körülmény tehát, hogy a felek e pontban a törzskönyv birtoklásának jogát nem kötötték ki, önmagában nem zárja ki a törzskönyv birtokban tartásának atipikus biztosítéki jellegét. A feleket az
29. évi Ptk.200.§