A határozat elvi tartalma: Az eljárt bíróságok megalapozottan jutottak arra az álláspontra, hogy a felperes alperesnél való kinevezése az alperes oldalán felmerült okból érvénytelen, figyelemmel arra, hogy ellenőrzési kötelezettségének az áthelyezési okirat elkészítését és aláírását megelőzően nem tett eleget, így az érvénytelenség jogkövetkezményét az alperes köteles viselni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.156/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Sipőczné dr. Tánczos Rita bíró A felperes: ......................... ......................... Az felperes képviselője: Dr. Spránitz Gergely Az alperes: ............................... ................................. Az alperes képviselője: Dr. Viszló László A per tárgya: közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.744/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.M.767/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.744/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 96.450 (kilencvenhatezer-négyszázötven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes
- október 29-től állt határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban a P. Cs.Sz.-nál családgondozó munkakörben. Az alperes
- január hónapban nevelőszülői hálózatvezető munkakör betöltésére pályázatot írt ki, melyet felperes megpályázott. A felek
- február 22-én szóban megállapodtak arról, hogy áthelyezéssel közalkalmazotti jogviszonyt létesítenek. Az áthelyezésről szóló háromoldalú megállapodást a felek, valamint az átadó munkáltató
- március 6-án írták alá. [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] Az alperes
- március 7-én a felperes közalkalmazotti jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. A jogviszonyt megszüntető okirat indokolásában rögzítette, hogy a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.) 27.§-a és 29.§-a alapján a jogviszonyt azonnali hatállyal „felszámolja” tekintettel arra, hogy a felperes a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkezik, így a semmisségi ok a felperes érdekkörében merült fel, ezért a felmentés esetén járó járandóságokra sem jogosult. Az okirat tartalmazta továbbá, hogy a semmisségi ok orvoslására nem volt lehetőség és az áthelyezést megelőző állapotot sem lehetett helyreállítani. A kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperes a peres eljárás során többször módosított keresetében kérte a kinevezés érvénytelenségének megállapítását és elsődlegesen a három havi felmentés idejére járó távolléti díj, kettő havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés, másodlagosan biztatási kár, továbbá perköltség megfizetését. A kereseti kérelmének jogalapjaként azt jelölte meg, hogy bár a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkezett, az érvénytelenség oka az alperes érdekkörében merült fel, így az ebből származó jogkövetkezmények viselésére az alperes köteles. A biztatási kár jogalapjaként arra hivatkozott, hogy az intézményvezető mindvégig tisztában volt azzal, hogy a végzettsége a munkakör betöltéséhez nem megfelelő, erről azonban őt nem tájékoztatta, és amennyiben a tájékoztatást megkapta volna, az előző munkáltatónál fennállt jogviszonyát nem szüntette volna meg. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére jogszerűen került sor, a semmisségi ok a felperes érdekkörében merült fel tekintettel arra, hogy elvárható lett volna, hogy kellő körültekintéssel járjon el a pályázat benyújtása során. A biztatási kár vonatkozásában előadta, hogy annak csak abban az esetben lenne helye, ha a jogviszony létre sem jött volna. Az első- és másodfokú ítélet A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 8.M.767/2015/
- számú ítéletével kötelezte alperest, hogy fizessen meg felperesnek 578.700 (ötszázhetvennyolcezer-hétszáz) forint felmentési időre járó távolléti díjat, 385.800 (háromszáznyolcvanötezer-nyolcszáz) forint végkielégítést, valamint perköltséget. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy mivel a felperes a nevelőszülői hálózatvezető munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel nem rendelkezett, az alperessel létrejött közalkalmazotti jogviszonya érvénytelen, a semmisség oka nem volt elhárítható, ezért az Mt. 29.§-ban foglaltakat kellett alkalmazni. Az ítélet indokolása szerint az áthelyezés a közalkalmazotti jogviszonyt az átadó munkáltatónál megszünteti, melytől teljesen [10] [11] [12] [13] független az átvevő munkáltatóval létrejött közalkalmazotti jogviszony érvényessége. Ebből következik, hogy nem megalapozott alperesnek az a hivatkozása, mely szerint, ha az áthelyezésről szóló háromoldalú megállapodás semmis, akkor a közalkalmazotti jogviszony az átadó munkáltatónál továbbra is fennáll. Az alperes kötelezettsége volt megvizsgálni, hogy a felperes a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkezike, ennek hiányában érvényes közalkalmazotti jogviszony létrehozására nem kerülhetett sor, az ehhez szükséges besorolási és nyilvántartási kötelezettségének sem tudott eleget tenni. E mulasztás jogkövetkezménye sem a felperest sem az átadó munkáltatót nem terhelheti. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 8.Mf.20.744/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, az alperest perköltség fizetésére kötelezte. A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes alperesnél történt kinevezése az alperes érdekkörében felmerült okból érvénytelen, így az érvénytelenség jogkövetkezményeit az alperesnek kell viselni. A Kjt. 25.§
(2)bekezdés b) pontja alapján az áthelyezés a közalkalmazotti jogviszonyt az átadó munkáltatónál megszünteti, ezért alaptalan az alperesnek az a hivatkozása, mely szerint a semmisség következtében a felperesnek az átadó munkáltatóval fennállt közszolgálati jogviszonya helyreállt. Az áthelyezés kapcsán az átadó munkáltatónak nem állt fenn ellenőrzési kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy az alperes végzettsége megfelelő-e az átvevő munkáltató által pályáztatott munkakör betöltéséhez. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet megváltoztatására és a felperes keresetének elutasítására irányult. [15] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 1.§-ában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 26.§-ában és az Mt. 29.§-ában foglaltakat. Tekintettel arra, hogy az áthelyezésről szóló megállapodás volt semmis, az áthelyező munkáltató számolta fel jogellenesen a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, ezért a közalkalmazotti jogviszony az alperesnél érvényesen létre sem jött. A felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése az Mt. 29.§
(1)bekezdése alapján kizárólag technikai jellegű volt. [16] A semmisség oka a felperes érdekkörében jelentkezett, mivel az érvénytelenség oka nem az volt, hogy nem észlelte időben a felperes munkakör ellátásához szükséges végzettségének hiányát, hanem az, hogy a felperesnek tényszerűen hiányzott a jogszabályban előírt képesítése. [14] Álláspontja szerint az áthelyezési megállapodást aláíró mindkét felet terheli az együttműködés kötelezettsége. E kötelezettségét felperes nem teljesítette, mivel nem jelezte alperes felé, hogy a megpályázott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel nem rendelkezik. [18] A másodfokú bíróság tévesen foglalt állást, amikor az átadó munkáltató felelősségét kizárta az áthelyezési feltételek fennállásának vizsgálati köréből. Az átadó munkáltató azért nem jelezte alperesnek, hogy a felperesnek a munkakör betöltéséhez szükséges végzettsége hiányos, mert „szabadulni akart a felperestől”. [19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartására, továbbá az alperes perköltségben való marasztalására irányult. [17] [20] [21] [22] [23] [24] A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp. 275. §
(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdés szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásnak rendelkeznie kell a fenti meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét a Kúria külön-külön vizsgálja (1/2016. (II.15.) PK vélemény 4-6. pont). Ezért a Kúria az e követelményeknek megfelelően előadott felülvizsgálati érvelést vette figyelembe. Az alperes felülvizsgálati kérelme utal arra, hogy a törvényszék megsértette a Pp. 1.§-ban foglaltakat, azonban a jogszabálysértést tartalmilag nem írta körül, valamint az erre vonatkozó jogi álláspontját nem fejtette ki, a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait nem ismertette. Az alperes felülvizsgálati kérelme e körben a Pp. 272.§
(2)bekezdésében foglalt követelményeknek nem felel meg, így a Kúria azt nem vizsgálhatta. Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy a Kjt.25.§
(2)bekezdés b) pontja alapján az áthelyezéssel az alperes közalkalmazotti jogviszonya az átadó munkáltatónál megszűnt és az [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] átvevő munkáltatóval létrejött, ezért a vizsgálat tárgya kizárólag az átvevő munkáltatóval létrejött közalkalmazotti jogviszony érvényessége lehetett. A perben nem volt vitatott, hogy a felperes nem rendelkezett a nevelőszülői hálózatvezető munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, így az alperesnél létrejött közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 61.§-ára is figyelemmel érvénytelen volt. Mivel az érvénytelenség oka nem volt elhárítható, ezért a felperesnek az alperesnél létrejött közalkalmazotti jogviszonyát az Mt. 29.§-ában foglaltak szerint alperesnek azonnali hatállyal meg kellett szüntetni. A közalkalmazotti jogviszony érvénytelenségének jogkövetkezményét annak a félnek kell viselnie, akinek az oldalán felmerült okból következett be. A Kjt. 20/A.§
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontja alapján az alperesnek már a pályázati felhívásban meg kellett jelölnie a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét, továbbá a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat. A Kjt. 26.§
(2)bekezdése szerint a közalkalmazott áthelyezése során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Előbbi adatok a háromoldalú áthelyezési okirat kötelező tartalmi elemeit képezik. Ahhoz, hogy a kötelező tartalmi elemek közül az alperes a felperes nevelőszülői hálózatvezető munkakörben megillető illetményét megállapítsa, a Kjt. 61.§ szerinti megfelelő fizetési osztályba (majd fokozatba) kellett volna tagolnia. A fizetési osztályba való tagoláshoz szükségszerűen meg kellett volna győződnie a felperes végzettségéről és ezen ismeret birtokában arról, hogy az a nevelőszülői hálózatvezető munkakör betöltéséhez megfelelő-e. A felperes végzettségének ismerete hiányában az alperes a Kjt. 83/B.§
(1)bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének sem tudott eleget tenni. Mindezek alapján az eljárt bíróságok megalapozottan jutottak arra az álláspontra, hogy a felperes alperesnél való kinevezése az alperes oldalán felmerült okból érvénytelen, figyelemmel arra, hogy ellenőrzési kötelezettségének az áthelyezési okirat elkészítését és aláírását megelőzően nem tett eleget, így az érvénytelenség jogkövetkezményét az alperes köteles viselni. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria kötelezte a pervesztes alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján az felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárásban felmerült illeték összegét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a értelmében az állam viseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- július
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző