← Magyarország

Pfv.22117/2015/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szerződés lehetetlenülése az egyik házasfél magatartására visszavezethető okból. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.22.117/2015/

  1. A tanács tagjai: Dr. Makai Katalin a tanács elnöke Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit előadó bíró Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Karsay Zsófia ügyvéd Az alperes: I. rendű II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Rákosfalvi Zoltán ügyvéd I. rendű alperes képviseletében Dr. Dancs Gergely ügyvéd II. rendű alperes képviseletében A per tárgya: Házastársi közös vagyon megosztása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék P.20.517/2013/
  2. A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.V.20.124/2015/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 539.500 (ötszázharminckilencezer-ötszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. A további 539.500 (ötszázharminckilencezer-ötszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A bíróság a felperes és az I. rendű alperes 2003-ban kötött házasságát
  4. szeptember 22-én jogerős ítéletével felbontotta és a házastársak még aznap, ügyvéd által ellenjegyzett szerződéssel a házastársi vagyonközösséget megszüntették. A szerződés
  5. pontja rögzítette, hogy ingó vagyonukat megosztották, azt birtokukban tartják, ezen a címen egymással szemben követelésük [2] [3] nincs. A szerződés
  6. és
  7. pontja szerint a házastársak a Gy., F. u.
  8. számú ingatlanon fennálló azonos arányú - közös tulajdont megszüntetik, az I. rendű alperes magához váltja a felperes tulajdoni hányadát.
  9. október
  10. napjáig bankhitelből megfizet a felperes részére 8.000.000 forintot, továbbá - amennyiben késedelembe esik - ennek időpontjától a Ptk.
  11. §-a szerinti késedelmi kamatot. Az I. rendű alperes a megállapodás
  12. és
  13. pontjai szerint vállalta azt is, hogy az ingatlanra az OTP Bank javára bejegyzett jelzálogjog alapjául szolgáló hiteleket - 12.000.000 forint, továbbá 1.200.000 forint kölcsön és járulékai erejéig - átvállalja a felperestől. A szerződő felek az ingatlan kizárólagos használatára az I. rendű alperest jogosították fel, a felperes kötelezettséget vállalt
  14. október
  15. napjáig az ingatlanból való elköltözésre. A szerződés
  16. pontjában megállapodtak abban, hogy a megváltási ár nem teljesítése esetén a felperes jogosult az ingatlan használatára, míg a megváltási ellenérték kiegyenlítése esetén az I. rendű alperes követelheti a felperes kiköltözését, ennek nem teljesítése esetén havi 35.000 forint lakáshasználati díj megfizetését. A volt házastársak a kölcsön részleteit
  17. szeptember végéig közösen fizették. Az I. rendű alperes a megváltási árat nem teljesítette, az ingatlanból 2008 decemberében elköltözött. A felperes
  18. március
  19. és
  20. február
  21. közötti időszakban a kölcsönből 2.790.100 forintot törlesztett. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése, az I. rendű alperes viszontkeresete [4] [5] [6] [7] [8] A felperes végleges keresetében kérte a szerződés alapján az alperes kötelezését 8.000.000 forint megváltási ár, 2.790.100 forint, az I. rendű alperes által átvállalt, de részéről ki nem egyenlített kölcsöntartozás, összesen 10.790.100 forint, továbbá 8.000.000 forint után
  22. november
  23. napjától, 2.790.100 forint után
  24. június
  25. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a szerződés teljesítése lehetetlenné vált olyan okból, amelynek bekövetkezése egyik félnek sem felróható, ezért a szerződés megszűnt. A jelzálogjog jogosult kölcsönadó a gazdasági világválság hatására nem járult hozzá a hitel átvállalásához és elutasította a megváltási ár teljesítéséhez szükséges kölcsönkérelmét. Nem vitatta, hogy a felperes 2.790.100 forint összegben teljesített az OTP Bank felé. Az I. rendű alperes viszontkeresetében 2.633.233 forint megfizetésére kérte a felperes kötelezését, amelyből 2.328.295 forint az életközösség fennállása alatt magánszemélyekkel szemben keletkezett, utóbb megítélt és az általa kiegyenlített közös tartozásokból a felperesre jutó rész és 304.938 forint a jelzálogjoggal biztosított kölcsöntartozásokra teljesített törlesztések felperesre eső fele része.
  26. december
  27. napjától havi 35.000 forint ingatlan többlethasználati díjat követelt a felperestől. A felperes vitatta a szerződés teljesítésének lehetetlenné válását, másodlagosan arra hivatkozott, hogy az esetleges lehetetlenülés az I. rendű alperesnek felróható okból következett be. Ellenkérelmében a viszontkereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az I. rendű alperes vállalta a jelzálogjoggal biztosított kölcsöntartozás visszafizetését. A harmadik személyekkel szembeni tartozás volt házastársa külön adóssága volt, a megváltási árat az I. rendű alperes nem egyenlítette ki és az ingatlant önként hagyta el. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 10.790.100 forint, ebből 8.000.000 forintnak
  28. november
  29. napjától, 2.790.100 forintnak
  30. augusztus
  31. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet és az I. rendű alperes viszontkeresetét elutasította. [10] Ítélete indokolásában hangsúlyozta, hogy az I. rendű alperes a szerződés
  32. pontja értelmében arra vállalt kötelezettséget, hogy bankhitel útján egyenlíti ki a megváltási árat. Az elsőfokú bíróság a szerződéskötéskor hatályos a Polgári Törvénykönyvről szóló
  33. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
  34. §

(1)bekezdése alapján vizsgálta a szerződés lehetetlenülését és azt, hogy az I. rendű alperes kellő gondosságot tanúsított-e a szerződést teljesítése érdekében. Az I. rendű alperes nyilatkozata szerint a szerződés aláírása előtt az OTP-től kapott tájékoztatás szerint „elvi akadálya" nem volt a hitel átvállalásának. [11] A szerződéskötést követően - pontosan meg nem határozható időpontban - az I. rendű alperes a kölcsönadónál a kötelemváltozás iránti kérelmét előterjesztette. A hitelező
  1. október 18-án tájékoztatta, hogy havi 260.090 forint nagyságú jövedelemigazolások esetén teljesíthető a kérelme és felhívta a szükséges dokumentumok 30 napon belüli csatolására azzal, hogy ennek hiányában a kérelmét tárgytalannak tekintik. Az I. rendű alperes által lehetséges adóstársként bejelentett K. Á. és az I. rendű alperes együttes jövedelme nem érte el az I. rendű alperesnek a kölcsön folyósításkori jövedelmét. További lehetséges adóstárs bejelentésének hiányában a kérelem elbírálást nem nyert. [12] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kérelem elutasítása nem a gazdasági válság miatt megváltozott pénzintézeti feltételrendszeren, hanem az alacsony jövedelemszinten alapult. Az I. rendű alperes ennek jelentőségéről a szerződés aláírása előtt nem tájékozódott, könnyelmű eljárása vezetett a kialakult helyzethez, nem tanúsított kellő gondosságot a szerződés megkötése, a megváltási árra vonatkozó fizetési kötelezettségvállalása előtt. Nem állapítható meg, hogy az I. rendű alperes a szerződéskötés előtt minden lényeges körülményre kiterjedően tájékozódott a hitelfelvételi lehetőségekről. A szolgáltatás lehetetlenülése tehát nem következett be, mert a megváltási ár teljesítése objektíve nem kizárt, a vállalt kötelezettség teljesíthető lett volna, az I. rendű alperes csupán neki felróható szubjektív okból nem teljesített. [13] Az elsőfokú bíróság ezért a felek jogvitáját a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés alapján bírálta el. Az I. rendű alperes vállalta a megváltási ár kifizetését, az OTP Bank javára bejegyzett jelzálogjogok alapjául szolgáló kölcsöntartozás átvállalását, amely a felek belső viszonyában a Ptk.
  2. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű alperes kötelezettségét megalapozza. Ezért köteles megfizetni a felperes részéről a kölcsön teljesítésére fordított 2.790.100 forintot és nem követelheti az általa kiegyenlített törlesztőrészletek felperesre jutó részének megtérítését. A többlethasználati díj fizetése és a jogerős ítéletek alapján a harmadik személyek részére kifizetett tartozás elszámolása iránti viszontkeresetet az elsőfokú bíróság alaptalannak ítélte. [14] Az I. rendű alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és a keresetet teljes körűen elutasította. A viszontkeresetet elutasító rendelkezést helybenhagyta. [15] A másodfokú bíróság ítélete indokolásában a Ptk. 312. §
(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozással hangsúlyozta, hogy a teljesítés akkor válik lehetetlenné, ha a szolgáltatás a szerződéskötést követően bekövetkezett okból nem teljesíthető. Ez jogi, természetbeni és fizikai, érdekbeli, gazdasági okokra visszavezethetően egyaránt bekövetkezhet. A felperes tisztában volt azzal, hogy az I. rendű alperes a 8.000.000 forint megváltási ellenértéket hitel felvételével tudja kifizetni. A szerződés
  1. és
  2. pontjában pedig a felek rögzítették, hogy az OTP Banktól közösen felvett és még fennálló kölcsön átvállalásához a pénzintézet hozzájárulása szükséges. A szerződés
  3. pontjának utolsó bekezdése pedig rögzíti, hogy a szerződés megtámadására, az elállásra, a felmondásra vonatkozó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha valamely szerződéses rendelkezés a felek önhibáján kívül eső okból meghiúsul. Ilyen meghiúsulásnak tekinthetik a felek a banki hozzájárulások elmaradását. [16] Az I. rendű alperes előadása alapján helyes megállapítás, hogy a szerződéskötés előtt az I. rendű alperes olyan tájékoztatást kapott az OTP Banktól, mely szerint a hitel átvállalásnak elvi akadálya nem volt. Az OTP Bank a korábbi, tehát az ingatlanra felvett hitelt jövedelem alapon engedélyezte, a kihelyezéskor az I. rendű alperes 260.090 forint jövedelmet igazolt és ugyanilyen nagyságú jövedelmet kellett volna igazolnia a kötelemváltozás iránti kérelem teljesítéséhez. Az I. rendű alperes által a kötelembe bevonni kívánt K. Á. 92.408 forint nettó jövedelemmel rendelkezett, a két jövedelem együttes összege sem érte el a kihelyezéskori jövedelemszintet. A bank ezért további adóstárs bevonását követelte, aki legalább a mindenkori minimálbér összegének megfelelő jövedelemmel rendelkezik. Ebben a levélben tájékoztatta az I. rendű alperest arról, hogy amennyiben az ehhez szükséges dokumentumokat 30 napon belül nem csatolja, úgy a kérelmét tárgytalannak tekinti. Az I. rendű alperes a kötelembe azonban újabb adóstársat bevonni nem tudott, ezért a kötelem változására, illetve a hitel folyósítására nem került sor. [17] A másodfokú bíróság vizsgálta, hogy a teljesítés meghiúsulásáért mennyiben terheli felelősség az I. rendű alperest. Abból indult ki, hogy a házastársak egyező szándéka szerint kizárólag hitelből valósult volna meg a megváltási ár kifizetése, mivel önerő hiányában az I. rendű alperes csak akkor képes a teljesítésre, ha a hitelt megkapja. Az I. rendű alperes a hitelt nem kapta meg, a jogosult a tartozás átvállalásához sem járult hozzá, ezért a szerződés olyan okból lehetetlenült, amelyért egyik fél sem felelős. A szerződés a Ptk.
  4. §
(1)bekezdése alapján megszűnt, annak teljesítése nem követelhető, a felek jogviszonyának rendezésére a szerződés előírásai nem alkalmazhatók, ezért a közös vagyon megosztása nem mellőzhető. [18] A felperes a szerződés teljesítése iránti keresettel az életközösség megszakadása után a házastársak közös tartozására kifizetett OTP részletek megfizetésére is kérte volt házastársa kötelezését, az I. rendű alperes viszontkeresetében pedig szintén közös vagyoni tartozások elszámolására vonatkozó igényt érvényesített. A felperes keresetet a házastársi közös vagyon megosztása iránt nem érvényesített, a vagyonmérleg felállítására sem került sor, ezért a viszontkeresetnek a közös vagyoni részigényre vonatkozó része a perben érdemben nem bírálható el. [19] A másodfokú bíróság részletesen indokolta a többlethasználati díj iránti, a viszontkeresettel érvényesített követelés alaptalanságát. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A felperes arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164. §
(1)bekezdését, a 206. §
(1)bekezdését, a Ptk. 277. §
(1)bekezdését, 312. §
(1)bekezdését és a 332. §
(1)bekezdését. [21] A felülvizsgálati kérelem részleges indokai szerint a másodfokú bíróság ítélete jogszabálysértő a bizonyítékok okszerűtlen felülmérlegelése miatt. Az elsőfokú bíróság által a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján megállapított tényállás a másodfokú bíróságot is köti, ezért nem volt lehetősége a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó eljárásjogi szabály megsértése az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésnek minősül. [22] Az I. rendű alperes teljesítése lehetetlenülését arra alapította, hogy a gazdasági világválság miatt nem tudta átvállalni az ingatlanon fennálló hiteltartozást. Ezzel szemben bizonyított, hogy a hitel átvállalásnak nem volt elvi akadálya, a kölcsönadó tájékoztatásában megjelölt jövedelemszint elérése vagy ennek hiányában adóstárs, adóstársak bevonása esetén. A pénzintézet a hitelkérelmet azért nem teljesítette, mert az I. rendű alperesnek alacsony volt a jövedelme és K. Á. mellett nem tudott más, minimálbért elérő adóstársat megjelölni. Az I. rendű alperes a feltételekről a szerződéskötés előtt nem tájékozódott, ennek megtörténte esetében tudott volna arról, hogy a korábbi hitel jövedelemalapon került engedélyezésre, ezért az átvállalás feltétele ugyanilyen mértékű jövedelem igazolása. Megfelelő tájékozódás esetén tudnia kellett volna, hogy alacsonyabb jövedelme miatt az adóstárs bevonására van szükség és az I. rendű alperesnek és a további adósoknak együttesen 260.090 forint jövedelmet kellett volna igazolnia. Az I. rendű alperes nem tájékozódott más pénzintézetnél sem a hitelfelvétel lehetőségeiről. A megváltási ár fizetési kötelezettség vállalása előtt a hitelügyintézés során tehát gondatlanul járt el, így a lehetetlenülés jogszabályi feltételei nem teljesültek. [23] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felülvizsgálati eljárásban kizárólag a felperes keresetének teljesítése volt vitás, ezért a Kúria Pp. 270. §
(2)bekezdése és a 275. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, amely a Pp. 270. §
(1)bekezdése, továbbá a Pp. 275. §
(4)bekezdése értelmében anyagi jogi és az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással járó eljárásjogi szabálysértés esetén lehet eredményes. [25] A teljesítés akkor válik lehetetlenné, ha a szerződés eredetileg nem irányul lehetetlen szolgáltatás teljesítésére, de utóbb olyan változás történik, amely miatt a szolgáltatás nem teljesíthető. A teljesítés lehetetlenné válhat jogi és fizikai okból, de a bírói gyakorlat az érdekbeli és a gazdasági lehetetlenülést is ismeri. Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a bírói gyakorlat szerint a teljesítés lehetetlenülése akkor is megállapítható, ha a szolgáltatás csak előre nem látott olyan nehézségek árán lehetne teljesíteni, amely a kötelezettől nem várható el. Ez a helyzet az érdekbeli teljesítés lehetetlenülésének egyik esete. [26] A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a 2008. szeptember 22-én kötött szerződés lehetetlenült, mert az OTP Bank a tartozás átvállalásához nem járult hozzá és az I. rendű alperes a megváltási ellenértékre fedezetet nyújtó hitelt sem kapta meg. Ugyanakkor az alperes perbeli nyilatkozatai, a perben feltárt adatok, körülmények és bizonyítékok indokolatlan, okszerűtlen mérlegelésével, a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltak megsértésével vonta le azt a következtetést, hogy a szerződés teljesítésének meghiúsulása a szerződő feleken kívülálló körülményekre vezethető vissza. [27] A Ptk. 312. §
(1)bekezdése szerint ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik, a
(2)bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy amennyiben a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. [28] Az ismertetett törvényi rendelkezésekre és a szerződés tartalmára figyelemmel a bizonyítási kötelezettség általános szabálya, a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a megváltási ár megfizetésére és a tartozás átvállalására kötelezettséget vállaló alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a lehetetlenné válás egyik félnek sem felróható okból következett be, illetőleg a lehetetlenné válásért nem ő, hanem a kölcsönadó OTP Bank a felelős. Kétségtelen, hogy az alperes szolgáltatásának teljesítése amiatt lehetetlenült, hogy a bank nem adta hozzájárulását a kölcsön átvállalásához és nem nyújtott hitelt az alperes által a szerződésben vállalt megváltási ár teljesítésére. Ehhez azonban az alperes felróható magatartása vezetett, a perben feltárt adatok a vétlenségét nem támasztják alá, nem állnak rendelkezésre a kimentésre alkalmas bizonyítékok. [29] Az alperes előtt már a szerződés megkötése előtt is ismert volt, hogy az ingatlanon fennálló házastársi közös tulajdon megszüntetésének - a felperes tulajdoni illetősége megváltásának feltétele a házastársak közös kölcsöntartozásának átvállalása és a megváltási ellenérték megfizetése érdekében további hitel felvétele. Az alperes ennek ellenére a szerződéskötés előtt a tartozás átvállalásának és az újabb hitelnyújtásnak a pénzintézet által támasztott konkrét feltételeit nem tisztázta, megelégedett a bank elvi jellegű tájékoztatásával. Nyilvánvaló, hogy kellő körültekintéssel, a megfelelő előzetes tájékozódás alapján már a szerződéskötés előtt tudott volna arról, hogy a korábbi hitel jövedelemalapon került engedélyezésre, a tartozásátvállalás feltétele ugyanilyen mértékű jövedelemének megléte, ennek hiányában pedig további adósnak, vagy adóstársaknak a hitelkötelembe való bevonásának szükségessége. [30] Az alperes nem tanúsított az adott helyzetben általában elvárható magatartást, ezzel megsértette a szerződő feleket a szerződés megkötése előtt is kölcsönösen terhelő együttműködési kötelezettséget. Végső soron felróható mulasztása idézte elő a szerződésben vállalt szolgáltatása teljesítésének lehetetlenülését, mert az OTP Bankhoz benyújtott hitelkérelemének teljesítését az alperes alacsony jövedelme és további, a minimálbért elérő adóstárs megjelölésének hiánya hiúsította meg. [31] Mindezeket értékelve a Kúria megállapította, hogy az alperes a szerződésben vállalt szolgáltatásának teljesítése olyan okból vált lehetetlenné, amelyért az alperes mint kötelezett a felelős. Miután a felperes a szerződés alapján az ellenszolgáltatásra - a bejegyzési engedély kiadására - a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg köteles, az alperesi szolgáltatás teljesítésének lehetetlenülése a teljesítésben elől járni köteles alperes magatartására visszavezethető okból a szerződés teljesítésének lehetetlenné válását eredményezte. [32] A Kúria több, közzé tett egyedi ügyben hozott határozatában foglalt iránymutatása szerint a fenti, a Ptk. 312. §
(2)bekezdésében meghatározott eset maga után vonja a lehetetlenült szerződés megszűnését és a Ptk. 319. §
(2)bekezdésében meghatározott jogkövetkezmény alkalmazását (BH 1986.469., BH 1994.263.). A Ptk. 319. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint a szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A szerződés megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. Az adott esetben azonban egyik szerződő fél sem sem nyújtott, illetve teljesített szolgáltatást. [33] A felperes kereseti kérelmében a szerződés teljesítésére kérte az alperes kötelezését. A Ptk. 277. §
(1)bekezdésén, a 300. §
(1)bekezdésén, továbbá a Ptk. 332. §
(1)bekezdésén alapuló keresettel egyező döntés meghozatalát a szerződés megszűnése kizárja. A felperes a Ptk. 312. §
(2)bekezdésére alapítva kártérítés jogcímén követelést nem érvényesített, ezért erre vonatkozó döntés a perben nem születhetett. [34] A Kúria ugyanakkor maradéktalanul egyet értett a másodfokú bíróság álláspontjával abban a kérdésben, hogy a 2.790.100 forint megfizetése iránti kereset a jelen perben nem, kizárólag a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben érvényesíthető. [35] A kifejtettekből következően a jogerős ítélet a felülvizsgálattal támadott körben sérti a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltakat. Az eljárásjogi szabálysértés azonban az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, ezért a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta. Záró rész [36] A Kúria az ítéletét a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. [37] A részleges - az eljárási illeték 50 %-ára kiterjedő - költségmentességben részesült felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a a Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles az I. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére. A Kúria ennek arányos mértékéről a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése alapján határozott. Az illetékekről szóló
  1. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  2. §
(1)bekezdése értelmében megállapított felülvizsgálati eljárási illeték fele részének megfizetése a felperes kötelezettsége az Itv. 74. §
(3)bekezdése és a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet)
  2. §
(2)bekezdése alapján. A további felülvizsgálati eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az IM rendelet 13. §
(1)bekezdésén és a
  1. §-án alapul. Budapest,
  2. június
  3. Dr. Makai Katalin s.k. a tanács elnöke, dr. Baloginé dr. Faiszt Judit előadó bíró, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró s.k. A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.