← Magyarország

Pf.20436/2017/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.436/2017/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Frei Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Frei János ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék

  1. december
  2. napján kelt 65.P.25.364/2016/
  3. számú ítélete ellen az alperesek részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ... portálon ... napján „..." címmel megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel a cikk címe alatt, a szöveg előtt elhelyezve, az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt, míg a cikk a honlapon megtalálható, minimum 30 napig. „Helyreigazítás: ... napján „..." címmel megjelent cikkünkben megalapozatlanul híreszteltük, hogy felperes tiszteletbeli tagja egy ... terrorszervezetnek, illetve hogy terroristának minősülő ... terrorszervezetekkel ápol rendszeres kapcsolatot, továbbá valótlanul állítottuk, hogy egy hozzá érkezett ... küldöttség tagjainak ajándékozta azt a - cikkünkben is „felperes neve a ... közt" képaláírással közölt - képet, amin ő ... szimpatizánsai és vezetői közt látható. E képpel kapcsolatban azt valótlanul állítottuk, hogy ... vezetők közt látható felperes neve." Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 forint + áfa perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 30.000 forint eljárási illetéket. Kötelezte a felperest, hogy a további 6.000 forint eljárási illetéket a fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában utalt a Pp.
  5. §

(1)bekezdésére, 343. §
(3)bekezdésére, idézte az Smtv. 12. §
(1)bekezdését, a Pp.
  1. §-át,
  2. §
(1)bekezdését, a PK
  1. számú állásfoglalást, illetve a PK
  2. számú állásfoglalás II. és III. pontját. A felperes kereseti kérelmével érdemben foglalkozott. A ... terrorszervezet tiszteletbeli tagjaként való minősítés körében a PK
  3. számú állásfoglalás alapján a „tiszteletbeli tag" állítás bizonyítását várta el az alperestől. Rámutatott arra, hogy önmagában az, hogy a felperes a cikkbe ágyazott képen olyan személyek társaságában látható, akik a ... egyezményes jelét mutatják, illetve hogy ... bejegyzésében ... testvéreinek kívánt sok sikert a ... kézjelet mutatva, nem igazolja azt, hogy egy terrorszervezetként minősített szervezet tiszteletbeli tagja is. Az alperes által becsatolt dokumentumokat hitelesnek fogadta el más eljárásokból, illetve a Wikipédia bejegyzésre utalással megállapította, hogy a felperes által a ... feltett és onnan már levett képen látható kéztartás a ... egyezményes jelét szimbolizálja, mint ahogy azon személyek kéztartása is, akikkel együtt a képen látható. Megállapítása szerint az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a felperes egy terrorszervezetként minősített szervezet tiszteletbeli tagja, ezért a ... cikkére utalással ebben a körben valótlan tényt állított, illetve híresztelt. Szintén nem támasztja alá a csatolt fényképfelvétel azt, hogy a felperes rendszeres kapcsolatot is ápol terroristának minősített ... szervezettel. A kép egy ... találkozó tényét igazolja csak a felperes és a ... szimpatizánsok között, de rendszeres kapcsolatápolást nem. A fényképfelvétel ajándékozásával összefüggően az alperesi írás szövegéből indult ki, amely úgy fogalmazta meg a valótlan állítást, hogy a ... szimpatizánsai és vezetői között lenne látható a felperes és ezt a képet adományozta oda egy ... küldöttségnek. Ez utóbbit valótlanul állította az alperes, a kép vonatkozásában azonban csak az a valótlanság, hogy ... vezetők között lenne a felperes látható, mert a ... kéztartását mutató személyek a ... szimpatizánsaiként minősíthetők. Utalt arra, hogy a ... szerkesztőségével szembeni eljárásban a ... hívek minősítést a bíróság elfogadta. Azt nem látta megállapíthatónak, hogy ... tagok lennének a képen, de az alperes által felhívott, a ... Szerkesztőségével szembeni eljárásban is elfogadta azt az alperesi érvelést, hogy ... szimpatizánsok közt látható az inkriminált képen a felperesi pártvezető. Jelen perben nemcsak ezt állította az alperes, hanem ... szimpatizánsokat és vezetőket is említett, a vezetői minőséget azonban nem igazolta ezen személyek vonatkozásában. Megállapítása szerint van különbség aközött, hogy valaki a terrorszervezet szimpatizánsaival, vagy a szervezet vezetőivel találkozik-e, vagy látható egy felvételen, utóbbinak ugyanis nagyobb a súlya, jelentősége, sajtóperben ez a pontatlanság helyreigazítandó. A felperes nem tartotta fenn azt a kérelmét, hogy a bíróság való tényként közöltesse az alperesi szerkesztőséggel, hogy róla soha nem készült olyan kép, amin együtt lenne látható a szervezet tagjaival és így nem adományozhatta ezt senkinek, ezért e körben a kérelemről nem döntött. Megállapította, hogy az alperesi szerkesztőség az írás állításait nem bizonyította. Bár kétségtelenül közérdeklődésre számot tartó ügyben, jelentős ügyben tájékoztatta az olvasóit, de nem pontosan a valóságnak megfelelően. A perköltségviselés tárgyában a Pp.
  4. §-a alapján rendelkezett. Az ítélettel szemben az alperesek éltek fellebbezéssel, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének teljes egészében való elutasítását, másodlagosan a helyreigazító közlemény szövegének megváltoztatását kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság a perbeli tényállást részben tévesen állapította meg és abból részben téves jogi következtetéseket vont le, így az elsőfokú ítélet megalapozatlanul kötelezte az I. rendű alperest a helyreigazító közlemény közzétételére. A sérelmezett írás korábban már nyilvánosságra került információkat gyűjtött össze, különös tekintettel a ... ...-án „..." című cikkére. A sérelmezett közlések nem tényállítások, hanem a nyilvános információkból, fényképekből levont következtetések voltak. Köztudomású nemzetközi álláspont, hogy a ... ... szervezetet terrorszervezetként tartják nyilván, e körben több cikket is csatoltak. Tény az is, hogy a felperes kapcsolatot ápol ezzel a szervezettel, amit a csatolt fényképfelvételek egyértelműen bizonyítanak. A csatolt fényképfelvételen a felperes egy sállal a nyakában, őt üdvözlő ... szimpatizánsok körében látható, ez egyértelműen bizonyítja, hogy a felperest a szervezet kiemelt vendégként fogadta és ünnepelte, ami a szavak hétköznapi jelentése alapján megfelel a tiszteletbeli tag minősítésnek. Maga az elsőfokú bíróság is tényként állapította meg, hogy a felperes ... szimpatizánsok között látható, annak pedig nincs jelentősége a felperes társadalmi megítélése szempontjából, hogy az egyébként valós fényképet bárkinek odaajándékozta volna. A cikkben foglaltak tehát a való tényeknek megfelelnek, a felperesnek a ... szervezethez fűződő kapcsolatáról szóló korábban nyilvánosságra került információkat foglalta össze, azokból vont le következtetést, ami indokolt, rendeltetésszerű és jogszerű volt. A sajtó jogszerűen tehet fel kérdést és jelezhet háttérinformációkat a politikusokkal kapcsolatosan, nem vitatható el azon joga, hogy a felperessel, vagy bárki mással kapcsolatban nyilvánosságra került állításoknak megpróbáljon utánajárni. A felperes közszereplő, vonatkozik rá a közéletben résztvevő személyek fokozott tűrési kötelezettsége a sajtó vonatkozásában, nem sérelmezheti, hogy a sajtó érdeklődik a terrorszervezetekhez fűződő esetleges kapcsolatai iránt. A cikkben megjelent valamennyi információ megfelel a valóságnak, a felvetődött kérdések pedig okszerűek, azokat a felperesnek, mint politikusnak el kell tűrnie. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen feltárta, a feltárt bizonyítékokból okszerű következtetéseket levonva hozott határozatot. A cikk sérelmezett kijelentései tényállítások voltak az, hogy bármelyik szervezetnek tiszteletbeli tagja, bárkivel rendszeresen kapcsolatot ápol, hogy valakinek egy fényképet ajándékozott, a valóság egy meghatározott, múltban megtörtént, illetve a jelenben történő mozzanatára vonatkozó kijelentés. Az, hogy tényként lenne megállapítható, hogy kapcsolatot ápol a ... nevű ... szervezettel és ezt a perben is rendelkezésre álló fényképfelvételek egyértelműen bizonyítják egészen egyszerűen nem igaz, sőt kifejezetten iratellenes érvelés az alperesek részéről. Nem igaz, hogy bármilyen fényképfelvétel azt bizonyítaná, hogy őt ez a szervezet kiemelt vendégként fogadta és ünnepelte. Egyetlen fényképfelvétel van a peres iratok között, amelyen ... fiatalokkal látható, ez egy előadása után készült az egyik ... egyetemen és előadása hallgatóságának egy része áll mellette. Megállapítható, hogy egy részük mutat egy kézjelet, amelyet állítólag egy egyébként általa is csak a sajtóból ismert ... nevű szervezet is használ. Ez egy ..., mint a ... mitológiában szentként tisztelt állatot ábrázol, ezt sokat használják, mint a turáni testvériség és büszkeség jelét. Azt azonban, hogy a fényképen mellette álló fiatalok egy terrorszervezetnek lennének a tagjai nem megállapítható, de nem is igaz. Az alperesek semmivel nem tudták igazolni még azt sem, hogy ezen szervezet tagjaival egyáltalán kapcsolatba került volna, nemhogy tiszteletbeli taggá is fogadták. Nem bizonyított az ezen szervezettel való rendszeres kapcsolattartása sem. Nem igaz, hogy bármilyen őt Magyarországon felkereső ... küldöttség tagjainak olyan fényképet ajándékozott volna, melyen a magát ... nevező szervezet vezetőivel lenne látható. Ilyen kép egyrészt nem készült róla, másrészt soha semmilyen ... küldöttségnek nem ajándékozott ilyen fényképet. Nem vitatta a sajtó azon jogát, hogy vele kapcsolatban nyilvánosságra került állításoknak utána járjon, érdeklődjön a közéletben fenntartott kapcsolatai felől. Ezen jog gyakorlása azonban kötelezettségekkel is jár, melyeket még jogszabályok is rögzítenek, így az Mttv.
  5. §
(1)bekezdése és az Smtv.
  1. §-a. Ilyen kötelezettség, hogy az utána járás során el kell jutni hozzá is, meg kell legalább kísérelni az ügyben a véleménye megismerését, majd azt közölni is kell, amit jelen ügyben az alperesek elmulasztottak, így szó sem lehet arról, hogy az I. rendű alperes olyan alapon mentesülhetne a helyreigazítás közzétételének kötelezettsége alól, hogy mint sajtószerv egy közéleti kérdésről számolt be. Az alperesek fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az arra alapított érdemi döntésével és levont jogi következtetéseivel a Fővárosi Ítélőtábla teljes mértékben egyetértett, ezért az elsőfokú határozatot a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésben írtakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakra mutat rá. A felperes a perben sajtó-helyreigazítás iránti igényt érvényesített, amelyre a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §
(1)bekezdése szerint valótlan tény állítása, híresztelése, vagy való tény hamis színben való feltüntetése esetén van lehetőség. Erre tekintettel a perben azt kellett vizsgálni, hogy a felperes által sérelmezett sajtóközlemény tartalmaz-e a személyére vonatkozó valótlan tényállítást, vagy híresztelést, ez pedig egyértelműen megállapítható. A sajtószerv a PK
  1. számú állásfoglalás értelmében azért is köteles helytállni, ha mástól szerzett értesülést tesz közzé, így bizonyítani köteles a tényállítás, vagy híresztelés valóságát. Ellenkező esetben - az Smtv.
  2. §-a alapján - helyreigazítás közzétételére köteles. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy az alperesek semmilyen módon nem bizonyították azt, hogy a felperes ... terrorszervezet tiszteletbeli tagja lenne, mint ahogy azt sem, hogy a felperes rendszeres kapcsolatot is ápol terroristának minősített ... szervezettel, vagy, hogy felperes neve ... vezetők között lenne látható a közzétett fényképfelvételen, illetve hogy ezen fényképfelvételt egy hozzá érkezett ... küldöttség tagjainak ajándékozta volna. A perbeli esetben - objektív adatként - két fényképfelvétel állt rendelkezésre, azok meglétét maga a felperes sem vitatta. Az egyik alapján megállapítható, hogy a felperes valóban olyan személyek között látható, akik a ... egyezményes jelét mutatják, ezen jel az úgynevezett rocker jelzéstől, az ún. „rocker-villától" egyértelműen eltér. Rögzíthető az is, hogy a felperes az egyedül őt ábrázoló, a ... posztolt másik fényképfelvételen is hasonló jelet mutat a kezével. Nem lehet alapos az alperesek azon hivatkozása, hogy az írás már korábban nyilvánosságra került információkat gyűjtött össze, különös tekintettel a ... ...-án „..." címmel megjelent cikkére. A ... állításai egyrészt a sérelmezett tényállítások valóságát nem támasztják alá, másrészt a nyilvános információkból, fényképekből az alperesek által megfogalmazott tényállításként megjelenő következtetések alapos okkal nem voltak levonhatók. Önmagában az, hogy egy adott információ egy másik sajtótermékben megjelent, nem jelenti automatikusan azt, hogy az a valóságnak is megfelel. Az I. rendű alperes a sérelmezett írás alapjául szolgáló információkat, fényképfelvételeket nem ellenőrizte le, azok valódiságát nem vizsgálta, önmagában pedig egy másik cikkre való hivatkozással, illetve arra való utalással, hogy a kifogásolt írás már megjelent információkat gyűjtött csokorba, illetve a már megjelent információkból vont le következtetést, az alperesek - az alapul szolgáló információk valóságának bizonyítása hiányában - a sajtó-helyreigazítási kötelezettség alól nem mentesülhetnek. Két fényképfelvétel, illetve az, hogy a ... nevű szervezet - köztudomású nemzetközi álláspont szerint - terrorszervezet, nem alapozza meg azon I. rendű alperesi állítást, híresztelést, hogy a felperes ezen szervezet tiszteletbeli tagja, illetve nemzetközi terrorszervezetekkel ápol rendszeres kapcsolatot. Az, hogy a felperes a fényképfelvételen ... szimpatizánsok között látható, - az alperesi védekezéssel ellentétben - nem támasztja alá, hogy a szervezet tiszteletbeli tagja lenne, a szavak hétköznapi jelentése alapján sem vonható le ilyen következtetés. Az alpereseknek a perben - a cikkben foglalt tényállításra tekintettel - azt is bizonyítaniuk kellett volna, hogy a felperes nem csak hogy kapcsolatba került terrorszervezetekkel, de ezen kapcsolat rendszeres is. Erre vonatkozóan pedig bizonyítékot nem terjesztettek elő. Semmilyen adat nem támasztja alá azt sem, hogy a felperes a fényképfelvételen ... vezetők között szerepel, vagy bármilyen ... küldöttségnek olyan fényképfelvételt ajándékozott volna, amelyen ő ... vezetők között látható. A sajtónak természetesen joga, hogy egy közszereplő politikus vonatkozásában nyilvánosságra került információknak utánajárjon, kérdéseket tegyen fel, a feltárt és igazolt tények alapján következtetéseket vonjon le. Az értékítéletet megjelenítő vélemények valóban fokozottabb toleranciát követelnek, a tényeket állító vagy híresztelő kifejezések esetében azonban fokozottabb gondosság követelhető meg. A sajtó- és véleménynyilvánítás szabadsága azonban közszereplők vonatkozásában sem terjed ki a bizonyíthatóan valótlan tényekre, ha a tényeket állító vagy híresztelő tudta, hogy közlése valótlan, avagy a valótlanságról azért nem tudott, mert a foglalkozása szerint elvárt figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. [13/
  3. (IV.18.) AB határozat] Az alperesek fellebbezése eredményre nem vezetett, a II. rendű alperes köteles ezért a felperes részére a Pp.
  4. §
(1)bekezdésén keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján másodfokú perköltség megfizetésére. A felperes másodfokú perköltsége jogi képviselője munkadíjából áll, melyet a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)bekezdései és 4/A. §-a alapján állapított meg. Szintén a II. rendű alperes köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 48.000 forint fellebbezési illetéket. Budapest, 2017. május 30. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hercsik Zita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.