A határozat elvi tartalma: A határozat módosítására nyitva álló határidő szerencsejáték ügyben. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.I.35.382/2016/
- szám A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: (felperes címe) A felperes képviselője: Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Komáromi Ádám) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Az alperes képviselője: dr. Molnár Krisztián jogtanácsos A per tárgya: szerencsejáték ügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.32.943/2014/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.32.943/2014/
- számú ítéletét, valamint az alperes 14118/48/
- számú határozatával módosított 14118/24/
- számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200.000 (kettőszázezer) forint elsőfokú és 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az adóhatóság ellenőrei
- november 19-én a „... Presszó"-ban tartottak ellenőrzést, ahol egy, a felperes tulajdonában álló TouchNet Terminálon (a továbbiakban: Terminál) próbajátékot végeztek. A játék kezdete előtt azt a tájékoztatást kapták, hogy a Terminálon való játék után nincs kifizetés. Az alperes a
- április 14-én kelt 14118/24/
- számú határozatával (a továbbiakban: Alaphatározat) szerencsejáték engedély nélküli szervezése miatt 35.600.000 forint bírság megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapítása szerint a Terminál a szerencsejáték szervezéséről szóló
- évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 26.§
(1)bekezdés szerinti pénznyerő automatának minősíthető, valamint a berendezés szerencsejátékban való részvételt biztosított. [2] A peres eljárás tartama alatt az alperes a
- április 13-án kelt 14118/48/
- számú határozatával (a továbbiakban: Módosító határozat) az Alaphatározat indokolásának több pontját módosította. Az új indokolás a felperes jelen- és más ügyekben tett előadásainak, bizonyítási indítványainak kapcsán rendelkezésre álló bizonyítási eszközöknek a részletese elemzését, értékelését tartalmazza. A kereseti kérelem [3] A felperes azért kérte az alperesi Alaphatározat bírósági felülvizsgálatát, mert az alperes nem tárta fel a határozathozatalhoz szükséges tényállást, nem tisztázta a felmerült szakkérdést. Keresetét a Módosító határozatot követően is fenntartotta, hivatkozott a Kúria korábbi-, az alperest új eljárásra kötelező határozataiban elrendelt bizonyításra. [4] A felperes a Módosító határozat kapcsán vitatta, hogy a módosításra a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 114.§
(1)bekezdésének megfelelően került volna sor, továbbá az valójában a Ket. 81/B.§
(1)bekezdés szerinti kiegészítés. Az elsőfokú bíróság 16. sorszámú, első fokon jogerős végzésével megállapította, a felperes Módosító határozathoz kapcsolódó keresetlevele elkésett, ezért ebben a részében a pert megszüntette. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. [6] Rögzítette, hogy a Módosító határozathoz kapcsolódó felperesi előadásokat, mint a felperes perbeli nyilatkozatait vette figyelembe. [7] Megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálat tárgya az Alap- és Módosító határozat egysége volt. Az Alaphatározatban az alperes nem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének, de a Módosító határozattal pótolta a hiányokat, beemelte és részletesen kifejtette a Terminál működtetésének mechanizmusát, a felperes által hivatkozott állásfoglalás el nem fogadhatóságának indokát. [8] A törvénysértő döntést Módosító határozat meghozatalára alperesnek a Ket. 114.§
(1)bekezdés folytán nem csak lehetősége, hanem kötelezettsége is volt. A határozat hibájának orvoslása ennek megfelelően, módosítással történt, a Ket.81/B.§
(1)bekezdés szerinti kiegészítésre nem kellett alperesnek hivatkoznia. A Módosítással az alperesi határozat megfelel az indokolással, a bizonyítékok minősítésével kapcsolatos Ket. 72.§
(1)bekezdés szerinti elvárásoknak. [9] A feltár tények és adatok alapján alperes okszerűen állapította meg, hogy fennállnak az Szjtv-ben meghatározott feltételek. A próbajáték és az azt követő alperesi elemzések kellően alátámasztják, hogy a szerencsejáték valamennyi fogalmi eleme megvalósult. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az alperes új eljárásra kötelezését kérte, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalra utasítását indítványozta. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§
(1)bekezdését, 221.§
(1)bekezdését, az Szjtv. 1.§
(1)bekezdését. [11] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna állapítani a Ket. 114.§-ának sérelmét. Hangsúlyozta, hogy az alperes a módosítással nem tett eleget - amint azt számos kúriai ítélet is tartalmazta - a tényállás megalapozott feltáráshoz szükséges szakértői bizonyítási kötelezettségének. Többször kitért arra, hogy a Módosító határozat ellentmondó megállapításokat tartalmaz. Fenntartotta álláspontját a TouchNet rendszer működésével kapcsolatosan és ismételten bemutatta azt. [12] Alperes elenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos. [14] A Pp. 275.§
(1)bekezdésre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján döntött. Különös tekintettel volt a Módosító határozatra és a felek ezt követően tett nyilatkozataira, azoknak a jogerős ítéletben foglalt értékelésére. A jogerős ítélet az Alap- és a Módosító határozatot egységként értékelte, részletes indokolást tartalmaz a Ket. 114.§ alkalmazandóságáról. Ennek következtében nem volt akadálya annak, hogy a felülvizsgálati kérelem vonatkozó előadását az elsőfokú bírság által alkalmazott jogerős permegszüntetés ellenére a Kúria érdemben vizsgálhassa. [15] A felülvizsgálati kérelemnek a Módosító határozat meghozatalára vonatkozó előadása kapcsán irányadó az Szjtv. 7/A.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Ket. 114.§
(1)bekezdése. Eszerint, ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja. A 114.§
(2)bekezdés utolsó mondata értelmében ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza a döntését. [16] Az ellenkérelem intézményét a Pp. 139.§
(1)bekezdése szabályozza: a felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére (
- §) irányul, vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést (viszontkereset, beszámítás) tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben. [17] Az elsőfokú peres eljárásban az alperes az első tárgyaláson,
- február 19-én perbe bocsátkozott, érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, a Módosító határozat meghozatalára azonban csak jóval ezt követően,
- április 13-án került sor. A felperes tehát felülvizsgálati kérelmében alappal hivatkozott arra, hogy a Módosító határozat meghozatalára a Ket. 114.§-ának sérelmével került sor; a Módosítást az elsőfokú bíróság nem vehette volna figyelembe. Erre tekintettel a Kúria a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az Alaphatározat tükrében jogszerű-e a jogerős ítélet. [18] A Kúria Terminálok működése kapcsán már korábban észlelte, és most is megállapította, hogy a mai napig hiányoznak a 2010 decembere óta vizsgált mechanizmus (lásd. pld. Kúria Kfv.I.35.834/2014/
- számú ítélete) átfogó, általános meghatározásához szükséges információk. Az adatok forrását nem tekintette kizárólag informatikainak, a meghatározáshoz komplex elemzést tartott szükségesnek (pl. Kfv.I.35.834/2014/7., Kfv.III.35.339/2015/8.). Az Alaphatározat ezeknek a követelményeknek nem felel meg, amit maga az alperes is észlelt, ezért kívánta - igaz nem a Kt-nek megfelelően - módosítani határozatát. [19] Erre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet, továbbá a módosított alperesi határozatot Pp. 275.§
(4)és 339.§
(1)bekezdései alapján hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az alperesnek az új eljárás során a bizonyítást komplex szakértői vélemények beszerzésével kell lefolytatni, a Ket. 109.§
(4)bekezdésének megfelelően. A döntés elvi tartalma [20] Ismeretlen, korábban nem vizsgált, összetett rendszerek szerencsejátékként való minősítésének kérdésében csak komplex igazságügyi szakértői bizonyítás eredményeképpen hozható aggálytalan tényálláson alapuló jogszerű határozat. Záró rész [21] A pervesztes alperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pernyertes felperes elsőfokú és felülvizsgálati költségének megfizetésére. [22] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c/ pontja alapján megillető illetékmentességre figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperes indítványára tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- február
- dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, dr. Heinemann Csilla sk. bíró