← Magyarország

Bf.98/2017/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.98/2017/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. év június hó
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
  4. év március hó
  5. napján kelt 24.B.1326/2016/
  6. számú ítéletét II. r. vádlottal szemben helybenhagyja azzal, hogy a közügyektől eltiltást mellékbüntetésként tekinti kiszabottnak. II. r. vádlott személyi azonosító igazolványának számát pontosítja. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Fővárosi Törvényszék
  7. év március hó
  8. napján kelt 24.B.1326/2016/
  9. számú ítéletében I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettének kísérletében (Btk.
  10. §

(1)bekezdés,
(8)bekezdés I. fordulat), ezért őt kilenc hónapi szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását kettő évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Megállapította, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. II. r. vádlott bűnösségét testi sértés bűntettének kísérletében (Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés I. fordulat) ezért egy évi és hat hónapi szabadságvesztésre és kettő évi közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Meghatározta, hogy a vádlott a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.XVI.34.835/2010/
  1. számú ítéletével kiszabott egy év börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. Rendelkezett a bűnjelről, valamint a bűnügyi költség viselése felől. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene a II. r. vádlott és védője jelentett be fellebbezést enyhítésért. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.254/2017/
  2. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Szerinte az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során a perrendi szabályokat megtartotta. A bizonyítékok mérlegelése alapján megállapított tényállás megalapozott, a törvényszék indokolási kötelezettségének is eleget tett. Okszerűen következtetett a II. r. vádlott bűnösségére és cselekményét törvényesen minősítette. Nem tévedett a büntetés kiszabásakor sem, az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott tartamú szabadságvesztés további enyhítése a büntetési célokkal ellenkezne. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék 24.B.1326/2016/
  3. számú ítéletét hagyja helyben, az ügyész a másodfokú nyilvános ülésen nem kíván részt venni. II. r. vádlott védője a nyilvános ülésen perbeszédében az enyhítést célzó fellebbezést fenntartotta. A tényállást és minősítést nem vitatta, kérte figyelembe venni, hogy védence a cselekmény után önként a helyszínen maradt, valamint azt a tényt, hogy a vádlott családfenntartó. Ennek igazolására csatolta a vádlott bérjegyzékét és a felesége orvosi kezeléseiről szóló iratokat. Mindezek alapján indítványozta a szabadságvesztés büntetés enyhítését. II. r. vádlott nem kívánt felszólalni és az utolsó szó jogával sem élt. A Fővárosi Ítélőtábla a védelmi perorvoslat alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta. A terheltek, a tanúk és a szakértők kihallgatása, a figyelmeztetések törvényesek voltak, a figyelmeztetések és az arra adott válaszok a jegyzőkönyvben rögzítésre kerültek. A releváns okirati bizonyítékokat a Be.
  1. §-ban írtaknak megfelelően teljes körűen a tárgyalás anyagává tette, a cselekményről készült videófelvételt a tárgyaláson lejátszotta, a kérdezés és észrevételezés jogát maradéktalanul biztosította. Az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A bizonyítási eljárást a szükséges és lehetséges körben lefolytatta, a bizonyítékokat feltárta, azokat az ítéletében részletesen és irathűen megjelölte, majd egyenként és összességükben értékelte is. A bíróság indokolási kötelezettségét is teljesítette, világosan kitűnik, hogy a tényállást tanú1 és II. r. vádlott vallomására, az eseményeket rögzítő videókamera felvételére, a rendőrségi jelentésre, valamint az orvosszakértői véleményekre alapította. A Fővárosi Törvényszék által megállapított tényállás alapvetően mentes a Be.
  2. §
(2)bekezdésében foglalt hiányosságoktól és megalapozott, azt mindössze az orvosszakértői vélemény és a másodfokú eljárásban előadottak alapján kell az alábbiak szerint a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontjára alapítottan kisebb mértékben kiegészíteni: - I. r. vádlott az ítélet
  1. oldal
  2. bekezdésében írt sérüléseken túl a II. r. vádlott által őt ért bántalmazás során az arcüreg csontos falának törését is elszenvedte (Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.B.12005/2015/
  3. igazságügyi orvosszakértői vélemény
  4. oldal). - II. r. vádlott felesége pánikbetegség miatt orvosi kezelésre szorul. Mindezen kiegészítéssel illetve pontosítással a tényállás megalapozott és irányadó a másodfokú eljárásban is. A törvényszék okszerűen vont következtetést a II. r. vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. Az elsőfokú bíróság helyesen sorolta fel az alanyi és tárgyi tényezőket, amely alapján kétség nélkül megállapítható II. r. vádlott terhére a testi sértés bűntettének kísérlete. Az ittas állapotban lévő és egyensúlyát vesztve kemény talajra eső I. r. vádlottat II. r. vádlott előbb egy fémszékkel ütötte, őt fejbe rúgta, végül a magatehetetlen I. r. vádlott halántékára rátaposott. Az ítélőtábla teljes mértékben osztotta az elsőfokú bíróság okfejtését arra vonatkozóan, hogy II. r. vádlott belenyugodott abba, hogy I. r. vádlottnak akár életveszélyes sérülése is keletkezhet. A törvényszék a kamera felvétel alapján indokoltan utasította el továbbá a II. r. vádlottnak a jogos védelmi helyzettel való védekezését. Az elsőfokú bíróság helytállóan döntött a Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.XVI.34.835/2010/
  5. számú ítéletével kiszabott egy évi, végrehajtásában három évre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtásáról is figyelemmel az ítélet
  6. év szeptember hó
  7. napján történő jogerőre emelkedésére és a jelen cselekmény
  8. év április hó 18-i elkövetési idejére. A Fővárosi Törvényszék helyesen vette számba a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket és a bűncselekmény tárgyi súlyára és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességre figyelemmel az enyhítő szakasz indokolt alkalmazásával megfelelő mértékű szabadságvesztést szabott ki. Helyesen állapította meg a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és helytállóan rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéről is. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartama igazodva a szabadságvesztés mértékéhez is szintén törvényes és megfelelő, erre vonatkozó rendelkezést a Btk.
  9. §
(2)bekezdése alapján a Fővárosi Ítélőtábla azzal egészítette ki, hogy a közügyektől eltiltást mellékbüntetésként tekinti kiszabottnak. Az elsőfokú ítélet rendelkezései a bűnjelet és a bűnügyi költséget illetően törvényesek. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a törvényszék felülbírált ítéletét a Be.
  1. §-a szerinti nyilvános ülésen a Be.
  2. §-a értelmében helybenhagyta, a vádlott személyi adatai között a megváltozott személyazonosító igazolvány számát megjelölte. Budapest,
  3. év június hó
  4. napján Dr. Lassó Gábor sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Bradáné Bódi Ilona tisztviselő Dr. Kósa Zsuzsanna sk. előadó bíró Dr. Fatalin Judit sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.