Bf.365/2016/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(8)bekezdés

1. fordulat. A vádlott által
2. április
3. napjától
4. október
5. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt tekinti beszámítottnak a kiszabott szabadságvesztésbe. Megállapítja, hogy a vádlott tényleges tartózkodási helye: (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó), személyazonosító igazolványának száma: (személyazonosító igazolvány szám). A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS Az elsőfokú bíróság a vádlottat testi sértés bűntette [Btk.
6. §

(1)bekezdés,

(8)bekezdés I. fordulat] miatt 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, és megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő nap. A vádlott által előzetes fogvatartásban, valamint

1. október
2. napjától
3. május
4. napjáig házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte. Rendelkezett a bűnjelekről és a vádlottat kötelezte az elsőfokú eljárásban felmerült 499.459,- forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a vádlott és a védő jelentettek be fellebbezést enyhítés, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben, a perrendi szabályok betartásával folytatta le, melynek eredményeképpen megalapozott tényállást állapított meg. Azt az ítélőtábla a Be.
5. §

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel az iratok egybehangzó adatai, valamint a vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján az alábbiak szerint kiegészítette: A vádlott jelenleg egy edzőteremben dolgozik, ahol személyi edző kisegítő, havi 130.000,- forint jövedelemmel. A sértett szúrt sérülésének gyógytartama nyolc napon túli volt. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása megalapozott, az a fenti kiegészítésekkel irányadó volt a másodfokú felülbírált során. A vádlott a bűncselekmény elkövetését elismerte, mely beismerését az egyéb bizonyítékok is alátámasztották. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállás alapján helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. A bűnösség megállapítását és a cselekmény minősítését a vádlott és védője sem vitatta. A cselekmény minősítését illetően, figyelemmel arra, hogy a testi sértésnek két alapesete van, a

(2)bekezdés szerinti könnyű testi sértés és a

(3)bekezdés szerinti súlyos testi sértés és a

(8)bekezdés szerinti életveszélyt okozó testi sértés, mint minősített eset bármely alapeset vonatkozásában megvalósítható, meg kell jelölni, hogy melyik alapesetbe ütközik a cselekmény. Figyelemmel arra, hogy a sértett szúrt sérülése nyolc napon túl gyógyult, ezért az ítélőtábla a cselekmény minősítésében felhívta a Btk. 164. §

(3)bekezdését, míg a

(8)bekezdés esetén az

1. fordulat arab számmal jelölendő, a
2. számú BK vélemény 3.a) pontja értelmében. A bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság döntően helyesen állapította meg. Az időmúlás azonban csak az eljárás jelenlegi szakaszában tekinthető enyhítő körülménynek, hiszen a két év a cselekménytől csak mostanra telt el. A vádlott személyiségzavara csak akkor értékelhető enyhítő körülményként, ha az a cselekmény elkövetését megkönnyítette. Ilyen adatot, megállapítást az iratok nem tartalmaznak, ezért azt az ítélőtábla mellőzte az enyhítő körülmények köréből. A vádlott által elkövetett bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, az irányadó középmérték 5 év. A vádlott által elkövetett cselekmény módjára, helyére, az elkövetés körülményeire figyelemmel, a középmértéktől a vádlott javára jelentősen eltérve megállapított, a törvényi minimumot nem sokkal meghaladó szabadságvesztés az ítélőtábla álláspontja szerint inkább enyhe, mint súlyos, de a vádlott terhére irányuló fellebbezés hiányában csak ennek megállapítására szorítkozott. Ebből következik, hogy a szabadságvesztés tartamának enyhítése szóba sem jöhet, és a tartamra figyelemmel annak próbaidőre történő felfüggesztése a törvény értelmében kizárt, de az egyébként sem lenne indokolt. A generális prevenció a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását teszi indokolttá. Helyes a vádlott közügyektől eltiltása, annak tartama is arányos. Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította a kiszabott szabadságvesztésbe, azonban annak időpontját dátumszerűen nem jelölte meg, ezért azt az ítélőtábla a jelen határozatával pótolta. Az első fokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. A másodfokú bíróság a vádlott nyilatkozata alapján megállapította, hogy tényleges tartózkodási helye (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó), illetőleg, hogy személyi igazolvány száma (személyazonosító igazolvány szám) . A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a védelmi fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta. Szeged,

1. június
2. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke Sefta Márta dr. sk.. Cserháti Ágota sk. előadó bíró bíró A Fővárosi Ítélőtábla 10.Bf.365/2016/
3. számú végzése és a 20.B.166/2016/
4. számú ítélete a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
5. június
6. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke Fővárosi Törvényszék