A határozat elvi tartalma: A felperesnek igazolnia kell, hogy kiadásaira megfelelő mértékű fedezettel rendelkezett. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e

ügy száma: Kfv.V.35.367/2016/8. szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Palotai Ügyvédi Iroda

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

alperes képviselője: Zámboriné dr. Királdi Klára jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. február
2. napján kelt 30.K.30.566/2015/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 30.K.30.566/2015/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

alperesnek 15 napon belül 170.000 (

az százhetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak (nyolcszázötvenkettőezerszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. felhívásra 852.100

ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2007.-

1. évekre személyi jövedelemadó (szja) és százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) adónemekben lefolytatott, bevallások [2] [3] [4] [5] utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a
2. szeptember
3. napján kelt határozatával a felperest 2008.-
4. évekre 6.010.226 Ft szja, 2.510.861 Ft eho adókülönbözet, 4.964.986 Ft adóbírság és 2.862.590 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte

zal, hogy

1. évre elévülés okán adókülönbözetről nem rendelkezett. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
2. december
3. napján kelt határozatával

elsőfokú határozatot -

adóbírság összegének 4.700.986 Ft-ra való megváltoztatásával helybenhagyta. Indokolása szerint

elsőfokú hatóság megállapította, hogy felperes vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásaival nem volt arányban

adómentes, a bevallott és bevallási kötelezettség alá nem eső, megszerzett jövedelmeinek együttes összege, ezért helytállóan,

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 109.§

adó alapját becsléssel állapította meg és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4.§

elévüléssel kapcsolatos rendelkezése

Art. 164.§

alperes - egyebek mellett - kifejtette, hogy adózó a készpénzes bevételeinek igazolásaként TippMix szerencsejáték szelvényeket adott át, amelyeken feltüntetésre került a fogadások helye és időpontjai, a játék ára, a kifizetett nyeremények összege, és általában a kifizetések időpontja is. A szelvények szerint összesen 4.761.800 Ft nyeremény került kifizetésre, 1.527.900 Ft ráfordítás ellenében. A szelvények alapján

onban nem volt beazonosítható: ki vásárolta

okat, kinek a részére történt a nyeremények kifizetése, így adózó hitelt érdemlően nem igazolta, hogy

ő készpénz mozgását dokumentálnák a bemutatott TippMix nyugták. A revízió ezért a játékok árait jogszerűen nem minősítette adózó forráscsökkenésének, és a szelvényekre kézzel ráírt nyeremény összegeket helytállóan nem vette forrásnövekedésként figyelembe. Rögzítette

alperes, hogy -

adózó észrevétele alapján

elsőfokú hatóság részéről megkeresett Sz. Zrt. tájékoztatása szerint a kis összegű (

1. december 31-ig 100.000 Ft alatti,
2. január 1-től 200.000 Ft alatti) nyeremények kifizetése közvetlenül a nyertes szelvény terminálon keresztüli beazonosítását követően, a helyszínen és készpénzben történt. A nyertes szelvény hátoldalára a kifizetés helye, ténye, a kifizetett összeg került felvezetésre, majd a szelvényt vissza kellett adni a benyújtójának. A nyereményt készpénzben felvevő játékos személyes adatai csak abban

esetben kerültek rögzítésre, ha a nyereményről igazolást kért, vagy átutalással kívánta

t [6] [7] [8] [9] felvenni. A Zrt. rendelkezésére álló információk szerint rendszereikben a felperes részére készpénzben felvett, igazolással alátámasztott, illetve átutalással kifizetett kisnyereményt nem találtak.

alperes hangsúlyozta,

eredeti szelvények megőrzésével

t lehet bizonyítani, hogy a nyereményt kifizették és nyertes szelvény van

adózó birtokában.

onban

t nem bizonyítja, hogy a nyeremény

adózó készpénzes jövedelme volt. A felperes nem bocsátott a revízió rendelkezésére olyan igazolást, hogy a TippMix nyereményből származó kifizetés a részére történt, ezt a Sz. Zrt. nyilvántartása sem tartalmazza.

alperes rögzítette továbbá, hogy adózó nyilatkozata szerint

édesapjától többször kapott kölcsön nagy összegeket, amelyet hagyatéki iratokkal kívánt igazolni. A revízió nem

t ellenőrizte, hogy a szülő adott-e kölcsönt, illetve ajándékot adózó részére, a közjegyzői okiratban foglaltakat sem vonta kétségbe, hanem

t vizsgálta, hogy a kölcsönösszegek a vizsgált időszak kezdetén adózó rendelkezésére álltak-e.

elsőfokú hatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként helytállóan a 2002.-

1. évben megszerzett 17.900.000 Ft-nak a vizsgált időszak kezdetén való rendelkezésre állását nem minősítette bizonyítottnak. Ugyanakkor
2. január 1-jei nyitó tételnek elfogadta a felperes részére
3. november 10-én a szülőjétől juttatott 7.250.000 Ft-ot, mert e kölcsönadási időpont és a vizsgált időszak kezdetének napja között rövid

időtartam, és amely időszakban

adóhatóságnak nincs tudomása adózó részéről ingó és ingatlan tulajdonának gyarapodásáról. A felperes a teljes pénzösszeg 2007. január 1-jei meglétére hivatkozott, előadása szerint a kölcsönöket megszerzésükkor letétbe helyezte dr. D. Gy. ügyvédnél, amit őrzési letéti szerződésekkel, és a letétből kifizetett részösszegek átvételéről szóló elismervényekkel kívánt igazolni.

elsőfokú hatóság kapcsolódó vizsgálatot folytatott

ügyvédnél, nyilatkoztatta, okiratokat vett át tőle, értékelte a felperes részéről előtárt hagyatéki iratokat, és megállapította, hogy nincsen olyan adat, könyvelési tétel, amelyen

adózó neve szerepelne,

ügyvéd könyvelése, nyilvántartásai nem igazolják

t, hogy a felperes részére letéti őrzést végzett volna, illetve, hogy abból kifizetést teljesített volna.

ügyvéd letéti nyilvántartása nem bizonyította, hogy

adózó részéről átadott pénzösszegeket letétként őrizte volna, így a felperes által állítottan ügyvédi letétbe helyezett pénzeket

elsőfokú hatóság forrásként helytállóan nem vette figyelembe. A kereseti kérelem [10] A felperes keresetében elsődlegesen a határozatok hatályon kívül helyezését, illetve

ok megváltoztatását és

adóhiány 0 Ft-ban való megállapítását kérte. [11] Vitatta (egyebek mellett) a szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági megállapítások helyességét. Álláspontja szerint a megőrzött eredeti szelvényekkel,

ok adataival igazolta a TippMix játéknyereményből származott forrásait, milyen nyereményekhez jutott, illetve mekkorák voltak a költségei. Benyújtotta a Sz. Zrt. részére megküldött válasziratát arról, hogy

úgynevezett kisnyeremények (200.000 Ft alatti összegek) kifizetése terminállal rendelkező átvevőhelyen készpénzben anonim módon történik. [12]érelmezte, hogy

adóhatóság

édesapjától kölcsönbe, majd örökségként kapott pénzből csak a nyitótétel összegét fogadta el rendelkezésére álló pénzösszegként. Állította, hogy a revíziónak átadott iratok bizonyítják a teljes összeg meglétét, illetve

ügyvédi letét folytán annak rendelkezésére állását is. [13]

elsőfokú bíróság eljárása során tanúként meghallgatta

ügyvédet, illetve okiratokat fogadott be a felektől, közöttük a Sz.Zrt. részéről a felperesnek megküldött válasziratot.

elsőfokú ítélet [14]

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [15] Indokolásában értékelve a rendelkezésére álló, a TippMix szelvényekkel kapcsolatos dokumentumokat, megállapította, hogy a szelvényeken semmiféle, a felperes egyedi

onosítására alkalmas megjelölés nincsen, ezért

okat

adóhatóság helytállóan nem tekintette hitelt érdemlő bizonyítékoknak a források körében. Rögzítette

t is, hogy a vizsgálattal érintett időszakban a források rendelkezésre állását igazolnia kell

adózónak, a felperes részéről

onban a TippMix nyeremények meglétéről igazolás nem történt. [16]

elsőfokú bíróság a bizonyítékok alapján

t állapította meg, hogy

ügyvéd

állított, letétbe helyezett és általa őrzött összegek letéti őrzését a reá vonatkozó jogszabályoknak megfelelő okiratokkal (közokirattal) illetve letéti számlakivonattal igazolni nem tudta. A felperesnek további más bizonyítéka pedig a szülőtől kapott összegek rendelkezésére állására nem volt.

adóhatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként helytállóan csak a 2007. január 1-jén megjelölt összeget fogadta el nyitótételként, mert a többi összeg felperes rendelkezésére állása nem volt igazolt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését, illetve

elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [18] Álláspontja szerint

ítélet sérti

Art. 109.§

elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló okiratokat tévesen, okszerűtlenül értékelte, a tényállást nem tisztázta a TippMix nyeremények, és

ügyvédnél letétbe helyezett összegek körében. A Sz. Zrt. illetékes szakemberét nem hallgatta meg, és a bizonyítási teher kiosztása sem volt jogszerű. [20]

alperes érdemi ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [22] A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között, a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatta felül (Pp. 272.§

adóhatóság rendszeresen ellenőrzi

adózókat és

adózásban részt vevő más személyeket.

ellenőrzés célja

adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§

adóhatóság

ellenőrzés célját

Art. 87.§ának

a) pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. [24] A bevallások utólagos ellenőrzése során

Art. 106.§-ának

adóhatóság

adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. [25] A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását

Art. 97.§-ának

ellenőrzés során a tényállást

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást

adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:

irat, a szakértői vélemény,

adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai,

elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,

adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. [26]

Art. 97.§-ának

ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.

Art. 109.§-ának

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is -

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. [27]

Art. 108.§-ának

adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza - mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, mert a kiadásai meghaladták a bevételeit - a valós adó alapját valószínűsítenie kell.

Art. 108.§-ának

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109.§ának

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. [28] Kiadásainak fedezetéről

adózó bír ismerettel, így annak bizonyítása, hogy mikor, mennyi bevétele volt,

t mire fordította, a felperest terhelte.

Art. 97.§

adózó terhére értékelhető.

adóhatóság

általa beszerzett, illetve a felperes részéről előtárt bizonyítékok alapján volt köteles dönteni. A meghozott adóhatározatokkal szembeni jogorvoslat közigazgatási perben a felperes részére is biztosított volt [Art. 143.§

adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a [Pp. 324.§-ának

okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,

okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok [Pp. 166.§

elsőfokú bíróság a keresetben foglalt állítások igazolására bizonyítási eljárást rendelt el, majd a közigazgatási eljárásban -

adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, illetve

eredményeként meghozott alperesi döntést (a kereseti kérelem keretei között) a perben lefolytatott bizonyítás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának

onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria nem állapított meg. Felperesnek a felülvizsgálati kérelme II. pontjában kifejtett értékelése

elsőfokú bíróság által lefolytatott peres eljárásban, részéről a konkrét bizonyítékok értékelésében,

ok minősítésében jogsértést nem igazolt. [33]

elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának

alkalmazott jogszabályhelyeket. Jogi indokolásában elsődlegesen értékelte a határozatok jogszerűségét a kereseti kérelem keretei között (Pp. 215.§) a becslés jogalapja, módszere, összegszerűsége körében, majd vizsgálta a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérés igazoltságát. [34]

elsőfokú bíróság a TippMix játéknyeremény körében minden rendelkezésre álló bizonyítékot értékelt. A szelvények eredeti volta,

ok adattartalma, e szerencsejáték szabályzata, a Sz. Zrt. levelei, a szerencsejáték szervezés állami felügyeletében

adóhatóság részvétele, a kisnyereményt elérő adózók részére a nyeremények kifizetésének felek által vázolt rendszere, és

arra vonatkozó felperesi előadások sem egyenként, sem összességükben nem bizonyítják

t, hogy a nyeremények kifizetése a felperesnek történt.

elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a TippMix szerencsejátékhoz tartozó bizonyítékok, közöttük a nyereményszelvények a „felperes egyedi

onosítására alkalmas megjelöléssel" nem rendelkeznek, ennek ellenkezőjét a felperes sem állította. A TippMix nyugták birtoklásának a ténye a nyeremények felperes általi megszerzését, mert arra vonatkozó adat, bizonyíték nincsen, nem igazolják. A meghallgatni kért tanú nem volt jelen a nyeremények kifizetésekor, ezért tanúkénti meghallgatása a Pp. 3.§

elsőfokú bíróság, hanem

előterjesztett petitum bizonyítottságát kellett elbírálnia. A Kúria megállapította, a felperes a Pp. 164.§

elsőfokú bíróság a kapcsolódó keresetrészt jogszerűen utasította el. [36] A továbbiakban

elsőfokú bíróság vizsgálta annak a pénzösszegnek a vizsgált időszakban való rendelkezésre állását, amelyhez felperes

adóhatóság által nem vitatottan - a szülőjétől jutott. Tanút hallgatott meg, tételesen ellenőrizte a hatóság által minősített bizonyítékokat, kifejtette álláspontját a bizonyítási teherre, a rendelkezésére álló bizonyítékok bizonyító erejére vonatkozóan. Részletesen ismertette a bizonyítékoknak a Pp. 206.§

általa megjelölt összegek ügyvédi letétben történt őrzését, és folyamányaként a rendelkezésére állásukat a jogszabályoknak megfelelő okiratokkal nem bizonyította. [37] A Kúria álláspontja szerint

elsőfokú bíróság a bizonyításra vonatkozó Pp. előírások megtartásával,

eljárási és anyagi jogszabályoknak megfelelő ítéletet hozott, döntése a Pp. 213.§

alperes határozatban foglalt megállapításait, így a Pp. 164.§-a alapján a bizonyítatlan kereset elutasítása helytálló döntés. [38] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának

alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [40] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria

illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának