Pfv.22010/2016/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az építkezéssel nem lehet tulajdonjogot szerezni, ha arra olyan megállapodás alapján került sor, amely az építkezéssel összefüggő költségek megtérüléséről más módon rendelkezik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.22.010/2016/

1. szám A tanács tagjai: . Orosz Árpád a tanács elnöke . Kiss Gábor előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A felperes A felperes képviselője: Dr. Papp János ügyvéd Az alperes Az alperes képviselője: Dr. Gáspár Zoltán ügyvéd A per tárgya: Ráépítési igény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Balassagyarmati Törvényszék 7.Pf.20.261/2016/
2. Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Balassagyarmati Járásbíróság 4.P.20.546/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a Balassagyarmati Törvényszék 7.Pf.20.261/2016/
4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A piactér megnevezésű ingatlan az alperes tulajdona. Az ingatlanon az alperes és az U. Kft. közös együttműködése keretében 1994-ben felépítettek egy kezelőépületet, egy mosdóblokkot, árusító pavilonokat, továbbá térbeton és kerítés kialakítására is sor került. Az alperes és az U. Kft. a közös beruházásból eredő elszámolási kérdések rendezése céljából
5. február 25-én megállapodást kötöttek, amelyben a következőket rögzítették: A piac kivitelezési [3] [4] [5] költségeit az alperes és az U. Kft. közösen biztosítja. Erre figyelemmel az alperes képviselőtestületének a határozata szerint a piac üzemeltetési feladatait öt éven keresztül az U. Kft. végzi, amely időtartam közös megegyezés alapján meghosszabbítható. Az üzemeltetés eredményét a felek 50-50%-os arányban egymás között megosztják. Ha az üzemeltetési szerződés nem kerül meghosszabbításra, külön megállapodás tárgyát képezheti az U. Kft.-nek a piac kialakítására fordított és elismert 3.100.000 forintos költségének a helyszín, a bérleti díj és a területértékesítés bevételéből meg nem térült részének elszámolása. Az építési engedélyköteles pavilonok helyét a rendelkezésre álló beépítési terv előírásai alapján az építésügyi hatóság állapítja meg, a kijelölt helyre vonatkozó területhasználati szerződést az építési engedély kiadása előtt az U. Kft. köti meg. A szerződésben meghatározott ötéves időszakot követően a felek között a szerződés nem került meghosszabbításra.
6. december 1-jén a felperes és az U. Kft. között adásvételi szerződés jött létre, amelyben a felek a következőket rögzítették: Az U. Kft. mint eladó kinyilatkozza, hogy a piac építményei az önkormányzat által elismert 3.100.000 forintos létesítési költségének a birtokosa. Mivel az önkormányzat az elővásárlási jogát érintő megkeresésre nem válaszolt, ezért azzal a továbbiakban nem élhet. Az eladó eladja, a vevő pedig megveszi az eladó tulajdonát képező ingatlanon megépült piac és kényszervágóhíd építmények 1/1 tulajdoni hányadát, a vételárat 3.500.000 forintban határozzák meg. A vételár kiegyenlítését a vevő az eladó érdekkörébe tartozó szerződött munkák elvégzésével egyenlíti ki. Az U Kft.-t
7. március 8-ai hatállyal kényszer-végelszámolási eljárás lefolytatását követően a cégjegyzékből törölték. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] [8] [9] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjogát ráépítés címén megszerezte. Előadta, hogy a perrel érintett épületeket az alperessel kötött megállapodás alapján létesítette a jogelődje. A felépítmények fenntartásával és működésével kapcsolatos közműdíjakat jelenleg ő fizeti, ő van fogyasztóként nyilvántartásba véve a közüzemi szolgáltatóknál. Hivatkozott arra is, hogy a felépítmények építési és használatbavételi engedélye a jogelődje nevére szólt. Arra is hivatkozott, hogy az alperes a jogelődje tulajdonjogát több alkalommal is elismerte, a felépítmény értéke jelentős mértékben meghaladja a földrészlet értékét, továbbá, hogy az alperes a perbeli ingatlanon értéknövelő beruházást nem végzett, a kezelőépület, közművek, kerítés és a térburkolat megépítésére a jogelődje érdekkörében került sor. Az alperes érdemi védekezésében kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy az U. Kft. és közte nem jött létre olyan megállapodás, amely szerint az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga. A beruházásra az ő közreműködésével került sor és az elszámolás kérdésében az U. Kft. és ő
8. február 25-én állapodott meg. Állította, hogy a perbeli terület a törzsvagyonának a része, így forgalomképtelen. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [11] Rámutatott, hogy a perbeli épületeket nem kizárólag a felperes építette, így ráépítés címén tulajdonjogot nem szerezhetett. A pavilonok és a kiszolgáló épület a felek közös együttműködése alapján került felépítésre. Tényként állapította meg, hogy a felek között
9. február 25-én létrejött megállapodásban a felépítmények tulajdonjogáról nem rendelkeztek, csupán egy elszámolásra vonatkozó megállapodásra került sor, amelyet az U. Kft. érvényesíthetett volna a beruházás ellentételezéséig. Utalt arra, hogy az a körülmény, hogy az építési engedély az U. Kft. nevére szólt, még nem jelenti azt, hogy az ingatlan-nyilvántartásban külön ingatlanként fel nem tüntetett építményen tulajdonjogot szerzett. [12] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [13] Okfejtése szerint az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításához szükséges mértékben a bizonyítást lefolytatta, annak alapján helytálló jogi következtetéseket vont le. Kiemelte, hogy az U. Kft. és az alperes között az elszámolás tárgyában létrejött megállapodás kizárja a ráépítés szabályainak az alkalmazását. Ezen a körülményen - érvelt - az sem változtat, hogy az alperes ténylegesen hozzájárult-e a beruházások költségeihez. [14] Rámutatott: mivel a perbeli ingatlanon az U. Kft. nem szerzett tulajdonjogot, ezért azt nem is ruházhatta át a felperesre. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely annak a hatályon kívül helyezésére és a keresetének helyt adó határozat meghozatalára irányult. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett indítványozta az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. [16] Arra hivatkozott, hogy az ügyben eljáró bíróságok a tényállást nem tisztázták teljes körűen, továbbá az általa becsatolt okiratokat az érdemi döntésük meghozatalánál figyelmen kívül hagyták. [17] Hangsúlyozta, hogy az alperes az eljárás során nem bizonyította azt, hogy az építkezéshez anyagilag hozzájárult és azt sem, hogy a perbeli ingatlan az önkormányzati törzsvagyon része. Szerinte az ügyben eljáró bíróságok megsértették a Pp. 206.§-ában foglaltakat is. Hivatkozott arra: A felek a perbeli megállapodásban foglaltaktól közös akarattal eltértek, mert a megállapodásban hivatkozott közös beruházás úgy valósult meg, hogy az alperes az építéshez hozzájárult. A felek között a beruházással kapcsolatos elszámolás nem történt, az ügyben eljáró bíróságok nem folytattak le bizonyítást arra nézve, hogy a beruházás miképpen valósult meg. [18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását célozta. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [20] A Polgári Törvénykönyvről szóló
10. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 137.§