Bhar.612/2017/15 – Kúria

(1)bekezdés,

(6)bekezdés a) pont]. Ezért őt 3 (három) év szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 3 (három) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. A kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamába beszámítja a

1. augusztus
2. napjától
3. december
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. ... I. rendű vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. ... II. rendű vádlott bűnös bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérletében [Btk.
5. §

(1)bekezdés,

(6)bekezdés a) pont]. Ezért őt 2 (kettő) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 3 (három) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. A kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamába beszámítja a

1. augusztus
2. napjától
3. december
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. ... II. rendű vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az eljárás során összesen 10.344.962 (tízmillióháromszáznegyvennégyezer-kilencszázhatvankettő) forint bűnügyi költség merült fel, amelyből ... I. rendű vádlottat önállóan 1.291.126 (egymillió-kettőszázkilencvenegyezer-egyszázhuszonhat) forint, míg ... II. rendű vádlottat önállóan 1.297.067 (egymilliókettőszázkilencvenhétezer-hatvanhét) forint bűnügyi költség megfizetésére, valamint ... I. rendű és ... II. rendű vádlottakat egyetemlegesen 4.381.505 (négymillió-háromszáznyolcvanegyezer-ötszázöt) forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezi külön felhívásra az állam javára. A fennmaradó 2.597.696 (kettőmillió-ötszázkilencvenhétezerhatszázkilencvenhat) forint bűnügyi költség az állam terhén marad. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét ... I. rendű és ... II. rendű vádlottak tekintetében helybenhagyja. A harmadfokú eljárásban felmerült 97.840 (kilencvenhétezernyolcszáznegyven) forint bűnügyi költségből, ... I. rendű vádlottat 54.320 (ötvennégyezer-háromszázhúsz) forint, míg ... II. rendű vádlottat 43.520 (negyvenháromezer-ötszázhúsz) forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, külön felhívásra az állam javára. Indokolás I.
5. [1] A Szolnoki Törvényszék folytatólagos tárgyalás alapján a
6. szeptember
7. napján meghozott és kihirdetett 9.B.392/2014/
8. számú ítéletében öt vádlottról rendelkezett. Közülük a harmadfokú felülbírálattal érintett: ... I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli hűtlen kezelés bűntettének kísérletében [
9. évi IV. törvény
10. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés d) pont]. Ezért őt 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte; ... II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli hűtlen kezelés bűntettének kísérletében, mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés d) pont] és 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §). Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát mindkét vádlott esetében börtönben állapította meg és a kiszabott szabadságvesztés büntetések tartamába az I. rendű és II. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. A cég 1 által bejelentett polgári jogi igényt a törvény egyéb útjára utasította. ... I. rendű vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költségből kötelezte 1.142.745 forint, ... II. rendű vádlottat 1.148.240 forint, valamint I. és II. rendű vádlottakat egyetemlegesen kötelezte 5.150.735 forint bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész ... I. rendű és ... II. rendű vádlott terhére a büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, valamint ... I. rendű vádlott cégvezetői tevékenység gyakorlásától való eltiltása végett jelentett be fellebbezést. [3] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az I. és II. rendű vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta. Az elsőfokú ítélet megváltoztatását, ennek keretében az elkövetéskor hatályos büntető törvény helyett az I. és II. rendű vádlott cselekményeinek elbírálása körében az elbíráláskor hatályos
3. évi C. törvény alkalmazását, a velük szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának súlyosítását, valamint I. rendű vádlott cégvezetői tevékenység gyakorlásától történő eltiltását indítványozta. [4] ... I. rendű vádlott és védője, valamint ... II. rendű vádlott és védője megalapozatlanság címén, felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.
4. [5] A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
5. október
6. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozott és kihirdetett Bf.I.315/2016/
7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét ... I. rendű és ... II. rendű vádlott tekintetében megváltoztatta: ... I. rendű vádlottat az ellene hűtlen kezelés bűntettének kísérlete [
8. évi IV. törvény
9. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés d) pont] miatt emelt vád alól a Be. 6. §

(3)bekezdés a) pontja alapján bűncselekmény hiányában - felmentette; ... II. rendű vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérlete [1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés d) pont] miatt emelt vád alól a Be. 6. §

(3)bekezdés a) pontja alapján - bűncselekmény hiányában - , míg az ellene magánokirat-hamisítás vétsége miatt (1978. évi IV. törvény 276. §) miatt emelt vád alól a Be. 6. §

(3)bekezdés

1. b)pontja alapján - bizonyítottság hiányában - felmentette. I. és II. rendű vádlottak vonatkozásában a bűnügyi költség megfizetésére vonatkozó kötelezést mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. és II. rendű vádlottak tekintetében helybenhagyta. [6] Miután a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által bűnösnek kimondott ... I. rendű és ... II. rendű vádlottat felmentette az ellenük emelt vád(
2. ak)alól, erre figyelemmel - a Be. 386. §

(1)bekezdés c) pont I. fordulata alapján - a harmadfokú eljárás lehetősége megnyílt.

1. [7] A másodfokú bíróság ítélete ellen a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség
2. október
3. napján BF.204/2015/30-IV. szám alatt - a Be. 367/A. §

(1)bekezdés b) pontja és a

(2)bekezdése alapján, a Be. 386. §

(1)bekezdés c) pontjában írt okból [figyelemmel a Be. 385. §-ára és 386. §

(3)bekezdésére] - ... I. rendű és ... II. rendű vádlott terhére, az I. rendű vádlott esetében a hűtlen kezelés bűntettének kísérlete, a II. rendű vádlott esetében a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérlete és a magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól történő felmentése miatt, a másodfokú ítélet megalapozatlanságára figyelemmel, a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést. [8] A fellebbviteli főügyészség fellebbezésének indokolása szerint a másodfokú bíróság ítéletének tényállása a Be. 352. §

(1)bekezdés b) pontjában és a

(3)bekezdésében írt eljárási szabályok megsértésére visszavezethetően részben megalapozatlan, mivel a másodfokú bíróság iratellenes megállapításokat tett, a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett, jogi indokai több helyen logikátlanok, indokolási kötelezettségének túlnyomó részben nem tett eleget, továbbá helytelen tudati tények megállapítása útján jutott arra a téves jogkövetkeztetésre, hogy az I. rendű vádlott szándéka még eshetőlegesen sem irányult vagyoni hátrány okozására, valamint arra, hogy a II. rendű vádlott tudata sem fogta át azt, hogy az I. rendű vádlott a vagyonkezelői kötelezettségének megszegésével az államnak vagyoni hátrányt fog okozni. [9] A fellebbviteli főügyészség szerint a másodfokú ítélet alapvető hiányossága, hogy az ítélőtábla az esetek döntő többségében nem indokolta meg, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól való eltérés milyen ténybeli alapokon nyugszik, illetve milyen tényből levont következtetés eredményeként jött létre. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a másodfokú bíróság által helytelen ténybeli következtetéseknek tartott megállapítások valójában az elsőfokú bíróság által a bizonyítékok mérlegelésével megállapított ténymegállapítások. Ebből következően az ítélőtábla a döntésének meghozatalakor nem ténybeli következtetés alapján állapított meg olyan új tényt, amelyre alapítva eltérő tényállás lett volna megállapítható, hanem új tény megállapítása nélkül, a bizonyítékok felülmérlegelésével állapított meg eltérő tényállást, amelyre azonban nem volt eljárásjogi lehetősége. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a másodfokú bíróság tehát az általa megállapított eltérő tényállásnak a ténybeli alapjáról nem adott számot, ezért ítélete oly mértékben megalapozatlan, hogy felülbírálatra alkalmatlan. 4. [10] A Legfőbb Ügyészség a BF.2691/2012/11. számú átiratában a fellebbviteli főügyészség által bejelentett fellebbezést módosított formában tartotta fenn. Azt állapította meg, hogy az első- és a másodfokú bíróság nem vétett olyan lényeges eljárási szabálysértést, amely miatt az ítéletek hatályon kívül helyezése lenne indokolt. A másodfokú bíróság által megállapított tényállás a Be. 350. §

(2)bekezdés

1. b)és
2. d)pontjában meghatározott okokból az iratok alapján történő kismértékű helyesbítését és kiegészítését követően ... I. rendű és ... II. rendű vádlott vonatkozásában a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatására tett indítványt. Indítványozta, hogy a Kúria a Be. 393. §-a szerinti nyilvános ülésen a Be. 398. §

(1)és

(2)bekezdései alapján a vádlottakat mondja ki bűnösnek a Btk. 376. §

(6)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében, melyet ... II. rendű vádlott bűnsegédként követett el. Indítványozta, hogy a Kúria a vádlottakat ítélje börtönbüntetésre és mindkét vádlottat mellékbüntetésként tiltsa el a közügyek gyakorlásától; ... I. rendű vádlottat határozott időre tiltsa el a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagságától. Rendelkezzen a vádlottak vonatkozásában a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint a vádlottakat terhelő bűnügyi költség összegéről is. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét az I. rendű és a II. rendű vádlott tekintetében hagyja helyben. [11] A Legfőbb Ügyészség szerint a másodfokú bíróság által megállapított tényállás túlnyomó részben megalapozott, összhangban áll az iratokkal, s csupán kiegészítésre és helyesbítésre szorul az iratok tartalma alapján. A tényállás ilyen módon és mértékben történő kiegészítése, illetve helyesbítése a Be. 388. §

(2)bekezdése alapján elvégezhető. E kiegészítés és helyesbítés nem eredményezi eltérő tényállás megállapítását, ezért a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése nem indokolt. [12] A tényállás kiegészítése és helyesbítése körében a Legfőbb Ügyészség az állami vagyonról szóló

1. évi CVI. törvény 2., 6., 7.,
2. és
3. § rendelkezéseinek, a Nemzeti Földalapról szóló
4. évi CXVI. törvény
5. § előírásainak, valamint a gazdasági társaságokról szóló
6. évi IV. törvény
7. §-ának tényállásba emelését tartotta szükségesnek. Indokoltnak látta a másodfokú határozat tényállásának kiegészítését a város 1 megyei és a város 2 ingatlanok vonatkozásában megkötött csereszerződés valódi céljával, valamint a cég 2 által tervezett beruházás vonatkozásában megállapítható tények rögzítésével. A fentiek szerint pontosított tényállást elfogadva rögzítette, hogy a másodfokú bíróság azon jogi álláspontjával, hogy ... I. rendű vádlott, mint az ... Tanács tagja vagyonkezelői kötelezettségét szándékosan megszegte, mert úgy szavazta meg az ingatlancserét, hogy tudta, hogy annak jogi alapja nincs meg - egyetért. Hivatkozott azonban arra, hogy álláspontja szerint tévedett a másodfokú bíróság akkor, amikor úgy ítélte meg, hogy I. rendű vádlott - figyelemmel a csereügylettel érintett ingatlanokon a későbbiek során megvalósítandó beruházás nemzetgazdasági szempontból - pontos számítások nélkül is - előnyös voltára, megalapozottan következtetett arra, hogy a csereügylettel az állami vagyonban nem okoz kárt. Ellenkezőleg. Gyarapodást eredményez majd, így vagyoni hátrány okozására még eshetőleges szándéka sem volt. [13] A Legfőbb Ügyészség jogi álláspontja szerint az I. rendű vádlottnak, mint az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló testület tagjának törvényen alapuló fokozott gondossággal, az állam érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva kellett eljárnia. E körben az állami vagyon értékesítése nem tekinthető olyan gazdálkodási tevékenységnek, amelyben akár a szokásost is meghaladó kockázatvállalás megengedhető, részben mert az állami vagyon kezelése során irányadó fokozott gondosság követelménye miatt nem alkalmazható a gazdasági kockázatvállalás, mint kötelezettségszegést kizáró körülmény, részben pedig azért, mert a jelen ügyben szereplő csereügylet nem ténylegesen meglévő, ésszerű keretek között zajló gazdasági folyamat része volt, hanem egy még el sem kezdett gazdasági tevékenység előzményeként szolgált, ráadásul úgy, hogy a csereügylet és a későbbiekben esetlegesen és bizonytalan eredményt ígérően létrejövő projektben résztvevők személye is eltért. A csere tehát kizárólag az állami vagyon szempontjából vizsgálandó és független a cég 2 által később megvalósítandó projekttől. Minderre tekintettel a másodfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével rendelkezett az I. rendű és a II. rendű vádlott felmentéséről az ellenük különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól. [14] A Legfőbb Ügyészség indítványa szerint nem támadható a másodfokú bíróság által levont az a jogi következtetés, hogy a II. rendű vádlott esetében a vád tárgyává tett közbizalom elleni bűncselekmény elkövetése nem bizonyítható. Erre tekintettel e körben nem tévedett a másodfokú bíróság, amikor nem zárta ki a közbizalom elleni bűncselekmény megvalósulásának a lehetőségét, de nem is tartotta megállapíthatónak azt. [15] A Legfőbb Ügyészség kitért arra is, hogy a vádlottak esetében bűnösségük megállapítása esetén figyelemmel a feltételes szabadságra vonatkozó hatályos rendelkezésekre - az elbíráláskor hatályos új büntetőtörvény, a
8. évi C. törvény alkalmazása indokolt.
9. [16] A másodfokú bíróság ítélete ellen ... II. rendű vádlott és védője a magánokirat-hamisítás vétsége miatti felmentés jogcímének megváltoztatása végett, valamint az ítélet indokolása ellen jelentettek be fellebbezést. A II. rendű vádlott védője az írásban részletesen megindokolt fellebbezésében hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint a hivatkozott értékbecslés felhasználása függetlenül annak esetleges valótlan, hamis vagy hamisított voltától - joghatás kiváltására alkalmatlan volt, így a hivatkozott állandó bírói gyakorlat és a Kúria döntése (BH 2012.4.) értelmében a magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk.
10. §), illetve a hamis magánokirat felhasználásának vétsége (új Btk.
11. §) törvényi tényállási elem hiányában - nem állapítható meg. Erre figyelemmel ... II. rendű vádlott szerint felmentése a Be.
12. §

(3)bekezdés a) pontja alapján - bűncselekmény hiánya címén - indokolt.

1. [17] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezésére és a Legfőbb Ügyészség indítványára ... I. rendű vádlott védője észrevételt tett, amelyben öt kérdésben foglalta össze a másodfokú bíróság ítéletével és az ügyészi fellebbezéssel kapcsolatos álláspontját. [18] Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a harmadfokú eljárásban nem törvényes a vád. Ezen álláspontját arra alapította, hogy a III. és IV. rendű vádlottak jogerős felmentésének alapjául megállapított jogerős tényállás - mivel a vádat az ügyészség azóta sem módosította - az I. rendű és a II. rendű vádlott vonatkozásában is irányadó a harmadfokú eljárásban. Összefoglalóan ebben a körben leszögezte: miután a másodfokú bíróság által megállapított részben jogerős és sem a vád, sem a védelem által nem vitatott tényállás szerint a felhasznált értékbecslés nem volt hamis és nem volt valótlan, erre tekintettel vagyoni hátrány, illetve annak okozására irányuló szándék sem állapítható meg, így a vádlottak részéről a hűtlen kezelés elkövetése kizárható. [19] Az I. rendű vádlott védője vitatta a másodfokú ítéletben az I. rendű vádlott terhére megállapított kötelességszegéseket. Álláspontja szerint a másodfokú ítélet e körben iratellenes és megalapozatlan. Erre tekintettel a kötelezettség-szegések megállapításának a mellőzését indítványozta. [20] A tényállás kiegészítésére és módosítására tett ügyészi indítvány kapcsán - részben egyetértve a Legfőbb Ügyészség e körben kifejtett érvelésével - vitatta a gazdasági társaságokról szóló
2. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) ügyészség által hivatkozott előírásainak alkalmazhatóságát a jelen ügyben. Rámutatott arra, hogy az I. rendű vádlott cselekményének megítélése körében nem mosható össze a vezérigazgatói és a vagyontanácsi jogviszony. A vagyonkezelői kötelezettség tartalmának meghatározása során a vagyontanácsi jogviszony vonatkozásában a Gt. ügyészség által hivatkozott előírásai nem alkalmazhatók. [21] A védő szerint a tényállás kiegészítése indokolt a
3. év szeptemberében megkezdett területszerzés során alkalmazott kisajátítási árak és az ezzel kapcsolatos okiratok tartalmának rögzítésével. [22] Az I. rendű vádlott a jogi következtetések levonása, a tényállásban megállapított cselekmény jogi minősítése körében hivatkozott arra, hogy a vádlottak károkozási szándéka a Kormány által támogatott, gazdaságpolitikai szempontból kiemelten fontos beruházás létére figyelemmel is kizárható. Meglátása szerint a Legfőbb Ügyészség által tett indítvány a hűtlen kezelés vonatkozásában a szándékosság helyett a hanyagság irányába mozdult el, melynek kapcsán megállapítható, hogy a kísérlet kizártságára figyelemmel az I. rendű vádlott büntethetősége kizárt.
4. [23] ... II. rendű vádlott beadványában az ügyészség fellebbezésére és indítványaira tételesen reagált. Visszaidézve az írásban előterjesztett ügyészi indokolást, az ügy irataiból vett szó szerinti kiemelésekkel igyekezett cáfolni az ügyészség érvrendszerét. Azt indítványozta, hogy azoknak a Kúria ne adjon helyt és a másodfokú bíróság ítéletét a II. rendű vádlott és védőjének fellebbezésében írtak szerint módosítva hagyja helyben. II. [24] A bejelentett másodfellebbezéseket a harmadfokú bíróságként eljáró Kúria a Be.
5. §

(2)bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el.

1. [25] A nyilvános ülésen jelenlévő ügyész az írásban benyújtott beadványában foglaltakat változatlanul fenntartotta. Az abban kifejtett jogi álláspontjának megismétlését követően indítványozta, hogy a Kúria az elbíráláskori Btk. (
2. évi C. törvény) alkalmazásával az I. rendű és a II. rendű vádlottakat mondja ki bűnösnek a Btk.
3. §

(6)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében, melyet ... II. rendű vádlott bűnsegédként követett el. Indítványozta, hogy a Kúria a vádlottakat ítélje börtönbüntetésre és mindkét vádlottat mellékbüntetésként tiltsa el a közügyek gyakorlásától, továbbá ... I. rendű vádlottat határozott időre tiltsa el a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagságától is. Rendelkezzen a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint a vádlottakat terhelő bűnügyi költség összegéről. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét az I. rendű és a II. rendű vádlott tekintetében hagyja helyben.

1. [26] A nyilvános ülésen a II. rendű vádlott védője az írásban benyújtott fellebbezésének indokolásában foglaltakat változatlanul fenntartotta. Továbbra is azt indítványozta, hogy a Kúria a harmadfokú eljárásban, a tényállás kisebb pontosítása mellett a II. rendű vádlottat a magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában mentse fel, míg egyebekben a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
2. [27] ... I. rendű vádlott védője az írásban benyújtott észrevételében foglalt érvelését megismételve a Legfőbb Ügyészség indítványában foglalt érvelés elutasítását és a másodfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta.
3. [28] ... II. rendű vádlott az utolsó szó jogán tett felszólalásában a védője által előadottakhoz csatlakozott. Az eljárás során korábban már kifejtett érveléseivel egyezően részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint a jelen büntetőeljárásban felvett bizonyítás maradéktalanul alátámasztja, hogy nem követett el bűncselekményt. A büntetőeljárás megindítására és lefolytatására „politikai koncepciós okokból" került sor. Az eljárásban nem tudta gyakorolni az őt megillető jogokat, mivel attól a hatóságok már a nyomozás során, majd az elsőfokú eljárásban is tudatosan elzárták, lehetőségeit korlátozták. Tételesen idézte a büntetőeljárás során általa elszenvedett jogsérelmeket, majd kitért arra, hogy álláspontja szerint a teljes büntetőeljárás során csupán a másodfokú eljárásban volt lehetősége büntetőeljárási jogainak teljes körű gyakorlására. Ezt követően kérte a Kúriát, hogy az írásban indokolt fellebbezésében foglaltaknak adjon helyt.
4. [29] ... I. rendű vádlott az utolsó szó jogán az ügyészi indítvány elutasítását és a másodfokú bíróság határozatának a helybenhagyását kérte. Felszólalásában részletesen kitért a büntetőeljárás tárgyát képező csereügylet szakmai hátterére, a saját szakmai hozzáértésére és pályafutására. Értékelte az eljárásban beszerzett értékbecsléseket és foglalkozott a megvalósítandó „kaszinó beruházás" gazdaságossági kérdéseivel. A korábban lefolytatott polgári perben megállapított tényeket és következtetéseket kritikával illette és ezt a büntetőeljárásban vizsgált releváns kérdésekre vetítette. Mindebből következtetve kérte, hogy a másodfokú ítélet indokolásában terhére megállapított kötelezettségszegés tényét a Kúria mellőzze. Részletesen indokolta, hogy miként és miért különbözik a tulajdonosi jogkör gyakorlása a vagyonkezelői jogosultságoktól és kötelezettségektől. III.
5. [30] A harmadfokú bíróságként eljáró Kúria mindenekelőtt azt állapította meg, hogy ... I. rendű és ... II. rendű vádlott tekintetében - a Be.
6. §

(1)bekezdés c) pontja alapján - valóban megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége, miután a bűnösség kérdésében a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósághoz képest eltérő rendelkezést hozott; a másodfokú bíróság felmentette azokat a vádlottakat, akiknek a bűnösségét az elsőfokú bíróság megállapította. [31] A Kúria a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség (másod)fellebbezését és a Legfőbb Ügyészség indítványát mindkét fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében - az alább kifejtendők szerint - alaposnak találta, míg ... II. rendű vádlott és védőjének fellebbezését, illetőleg ... I. rendű vádlott és védőjének az indítványát nem találta alaposnak. 2. [32] A Kúria - a Be. 387. §

(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel, illetve a

(2)bekezdése szerinti terjedelemben - a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet, és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást felülbírálta abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e. [33] Ennek során tekintettel volt arra is, hogy a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség által ... II. rendű vádlott terhére, a magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól történő felmentése miatt, elítélése érdekében bejelentett fellebbezést a Legfőbb Ügyészség már nem tartotta fenn, s ezért e bűncselekmény tekintetében beállt a súlyosítási tilalom [Be. 354. §

(1)bekezdés]. A magánokirat-hamisítás vétsége (

1. évi IV. törvény
2. §) miatt emelt vád alól történt felmentés jogcímének megváltoztatása végett a II. rendű vádlott és védője által bejelentett fellebbezések elbírálásának a kötelezettsége folytán azonban a részjogerő e bűncselekmény tekintetében sem állt be, ezért a Kúria az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítéletét és megelőző eljárását e bűncselekmény kapcsán is teljes körűen megvizsgálta.
3. Az indokolási kötelezettség elmulasztása 3.
4. [34] A felülbírálati logikát követve a jogorvoslati nyilatkozatokban foglaltakra is figyelemmel - a Kúriának először is az eljárási szabályok megtartását kellett megvizsgálnia és abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a másodfokú határozat érdemben felülbírálható-e. [35] A Kúria e vizsgálata eredményeként azt állapította meg, hogy a másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a tényállás megállapítására és a bizonyítékok értékelésére vonatkozó indokolási kötelezettségét részben elmulasztotta. [36] A Szegedi Ítélőtábla azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mert a tényállás részben hiányos, részben iratellenes, illetve tényekből további tényekre helytelen következtetést vont le, valamint az indokolási kötelezettségének sem tett mindenre kiterjedően eleget (másodfokú ítélet
5. oldal
6. bekezdés). Ez a megalapozatlanság a másodfokú eljárásban a Be.
7. §

(1)bekezdés b) pontja alapján kiküszöbölhető. A másodfokú bíróság az iratok tartalma, ténybeli következtetés útján a tényállást helyesbítheti és részben eltérő tényállást állapíthat meg, ha a vádlott felmentésének van helye (másodfokú ítélet

1. oldal
2. bekezdés). Ezt követően a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet szerkezeti felépítését követve a tényállást helyesbítette, kiegészítette, illetve attól (részben) eltérő tényállást állapított meg. [37] A tényállás harmadfokú felülbírálat szempontjából jelentős
3. pontját (amely az elsőfokú ítélet
4. oldalától a
5. oldal
6. bekezdéséig tart és valamennyi - mind az öt - vádlottra vonatkozó tényeket tartalmazza) a másodfokú bíróság a másodfokú ítélet
7. oldal
8. bekezdésétől a
9. oldal
10. bekezdéséig módosította anélkül hogy megjelölte volna a változtatás forrását, alapját. [38] A
11. oldal utolsó és a
12. oldal.
13. bekezdése szó szerint a következőket tartalmazza: „Az elsőfokú ítélet indokolásából a tényállásba utalta a csereszerződés előkészítésével kapcsolatos megállapításokat, figyelemmel azok időbeli sorrendjére is. Így különösen: - a
14. június 19-i vezető értekezletre, az ott benyújtott előterjesztésre és annak mellékleteire, - ... I. rendű vádlott által a ... Tanács részére készített tájékoztatóra, - a 35/36/VÉ/2008.
15. számú, vezetői értekezletre vonatkozó előterjesztésre és annak mellékleteire, - a 21/21/... Tanács/2008.07.
16. számú, a cég 1 vezérigazgatói előterjesztésre és annak mellékleteire vonatkozó megállapításokat. A fenti szövegrészeket érintő módosításokat az ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolásának helyesbítésénél, illetve kiegészítésénél részletezi." [39] A Kúria az előző [38] pontban részletezettek alapján megkísérelte beazonosítani az ítélőtábla által az indokolásból a tényállásba emelt szövegrészleteket. Utóbb azonban az indokolásban folyamatosan olyan további részletekre bukkant, amelyek szerint azokat is a tényállásba emelte az ítélőtábla. [40] A másodfokon eljárt ítélőtábla ítélete a
17. oldal
18. bekezdésében a következőt rögzíti: „A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság bizonyítékok értékelése során tett iratellenes megállapításait és az ebből levont téves következtetéseit az alábbiak szerint helyesbítette: [...]". [41] Ezt követően a helyesbítéseket az ítélet
19. oldal
20. bekezdésétől a
21. oldal
22. bekezdéséig részletezi. A
23. oldal
24. bekezdésétől az ítélőtábla már az ítélet jogi indokolásába kezd, de a jogi indokolás is számtalan további ténymegállapítást tartalmaz. [42] Az ítélőtábla a tényállás megállapításának indokolását tartalmazó fentebb hivatkozott
25. oldal
26. bekezdésétől a
27. oldal
28. bekezdéséig terjedő indokolásában esetenként semmivel nem indokolta, hogy azt milyen bizonyítékra, tényre, következtetésre alapította. Egyebekben számtalan további, az elsőfokú ítéletben megállapított tényállásban foglaltaktól eltérő ténymegállapítást tett mindennemű indokolás nélkül. [43] Ilyen jelentős terjedelmű, bonyolult megítélésű ügyben tehát a másodfokú bíróság anélkül szerkesztette át az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, hogy a tényállás-kiegészítések, tényállás-helyesbítések, illetőleg az eltérő ténybeli következtetések levonását ellenőrizhető módon indokolta volna. [44] Ebben a helyzetben a Kúriának azt kellett megvizsgálnia és mérlegelnie - még a tényállás megalapozottságának vizsgálata és a harmadfokú felülbírálatra való alkalmasságának az eldöntését megelőzően -, hogy a másodfokú bíróság ítélete nem szenved-e a Be.
29. §

(1)bekezdés III/a) pontjában meghatározott és feltétlenül a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértésben. 3.2. [45] A Be. 373. §

(1)bekezdés III/a) pontja értelmében a másodfokú (jelen esetben a másodfellebbezés alapján eljáró harmadfokú) bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú (jelen esetben a másodfokú) bíróság ítéletét és az elsőfokú (másodfokú) bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [46] A Kúria az 1. BK vélemény C. pontjában a Be. 373. §

(1)bekezdés III. pont

1. a)és
2. b)alpontjához fűzött értelmezés 2. pontjában kifejtette, hogy az indokolási kötelezettség megsértése fűződhet ténykérdésekhez és jogkérdésekhez. A ténykérdésekkel kapcsolatos indokolási kötelezettség megsértése egyrészt nem azonos a megalapozatlanság kérdésével, másrészt akkor tekinthető elmulasztottnak, ha „nem állapítható meg belőle, mire alapította a bíróság a döntését", a jogi indokolási kötelezettség megsértése hasonlóképpen akkor áll elő, ha „nem állapítható meg belőle, még jogi következtetés útján sem, hogy milyen jogszabályon alapul valamely büntetőjogi főkérdésben hozott döntés" - és ezáltal mindkét esetben meghiúsul az érdemi felülbírálat. [47] Ennek megfelelő az ítélkezési gyakorlat is. „Az indokolási kötelezettség megszegése csak akkor eredményez feltétlenül hatályon kívül helyezést és felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása tény vagy jogkérdés tekintetében oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, a bíróság mire alapozta a döntését" (EBH 2011.2387., EBH 2010.2210., BH 2013.10.). [48] A harmadfokon eljáró bíróság a Be 373. §

(1)bekezdés III/a) pontjában részletezett indokolási kötelezettség megsértésének vizsgálata során az elsőfokú bíróság és a másodfokú bíróság ítéletét és eljárását egységként kezeli. A Kúria ennek alapján azt állapította meg, hogy bár a másodfokon eljárt ítélőtábla a részben eltérő tényállás megállapításának indokolására vonatkozó kötelezettségét részben elmulasztotta, az elsőfokú és a másodfokú ítéletben egységesen meghatározott tényállás ekként részben hiányos indokolása az ítéletekben rendelkezésre áll. [49] A Kúria más ügyben már megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által megtartott több tárgyalási nap egyikén, a kötelező védelem ellenére a védő távollétében tartott tárgyaláson felvett bizonyítás másodfokú bíróság általi ismételt felvétele esetén a feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés [Be. 373. §

(1)bekezdés II.d) pont] kiküszöbölhető (BH 2015.

1. [47]-[52], Kúria Bhar.II.1549/2013/11.). [50] A Kúria megint más ügyben - figyelemmel az előbbi döntésre arra következtetett, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság a felülbírálatot nem engedő mértékben megsérti az indokolási kötelezettségét, de a másodfokú bíróság jogerős ítéletében az indokolást teljes körűvé teszi, ezáltal a vizsgált ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés elenyészik, és utóbb - a felülvizsgálati eljárásban már nem állapítható meg (Bfv.II.662/2016/7.). [51] A Kúria újabb gyakorlata tehát egyrészről az egyes eljárásokat, illetve az eljárás előzményeit egységként kezeli, másrészről pedig arra törekszik, hogy amennyiben az ügy érdemben eldönthető és a hatályon kívül helyezés nem valószínűsíti az eljárás előbbre vitelét, úgy érdemben bírálja el a jogorvoslatot. [52] Mindezt a jelen ügyre vetítve, a Kúria először azt vizsgálta meg, hogy az elsőfokú és a másodfokú bíróság által megállapított tényállás alapján lehetősége van-e a harmadfokú érdemi felülbírálatra, s amennyiben igen, akkor a másodfokú bíróság által elmulasztott indokolás a harmadfokú eljárásban pótolható-e, s ezáltal az indokolási kötelezettség részleges elmulasztása kiküszöbölhető-e vagy sem. 3.
2. [53] A Kúria az alább kifejtendők szerint azt állapította meg, hogy a másodfokú ítélet részben megalapozatlan. Ez a megalapozatlanság azonban a harmadfokú eljárásban kiküszöbölhető. A helyes tényállás az iratok alapján megállapítható, a helyes ténybeli következtetések a megállapított tényekből levonhatók és nincs perjogi akadálya annak, hogy a harmadfokú bíróságként eljáró Kúria a tényállást hivatalból kiegészítse és helyesbítse. [54] A tényállás e fenti korrekcióját követően kerül a Kúria abba a helyzetbe, hogy áttekinti, kiküszöbölheti-e a harmadfokú eljárásban a feltárt eljárási szabálysértést és pótolhatja-e a hiányzó indokolást, avagy erre nincs lehetősége és ezért nincs más választás, mint a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése. [55] A Kúria azt állapította meg, hogy a fentiek szerint megalapozottá tett tényállás megállapítására vonatkozó indokolási kötelezettség a harmadfokú eljárásban is pótolható. [56] Miután a lefolytatott bizonyítás anyaga teljes körű, egy hatályon kívül helyezés esetén megismételt eljárásban a másodfokú bíróság is csak annak a bizonyítási anyagnak az értékelésével indokolhatná a tényállás megállapítását, amivel jelen eljárásban a harmadfokú bíróságként eljáró Kúria is. A hatályon kívül helyezés semmilyen eljárásjogi előnnyel nem járna.
3. A törvényes vád hiánya 4.
4. [57] ... I. rendű vádlott védője szerint
5. október
6. napja óta felülvizsgálati kérelemmel sem támadott jogerős ítélet van arról, hogy a cég 3 értékbecslése nem volt hamis, és - ami ennél a harmadfokú eljárásban fontosabb - nem volt valótlan sem. Ha pedig nem volt valótlan, akkor a vádhatóságnak egyszerűen nincs lehetősége arra, hogy míg ezt az ítélt dolgot a III-IV. rendű vádlottak vonatkozásában tudomásul veszi, addig az I-II. rendű vádlottak vonatkozásában továbbra is „nyilvánvaló megalapozatlanság"-ról beszéljen, melyet a vádlottaknak ab ovo észre kellett vennie. [58] Ezt figyelembe véve nem csak a fellebbezés megalapozatlan, de a harmadfokú eljárásban a vád sem törvényes. A vádiratot ugyanis az ügyészség nem módosította, azt a benyújtáskori állapotában tartja fenn a Kúria előtt is. Tekintettel azonban arra, hogy a másodfokú ítélet jelentős része, így a történeti tényállás I-II. rendű vádlottakat érintő főbb megállapításai is jogerőssé váltak, a vád egy jogerős bírósági ítélettel, ítélt dologgal ellentétes. [59] Összefoglalva a fentieket: mivel a másodfokú, részben jogerős, és sem a vád, sem a védelem által nem vitatott tényállás szerint a felhasznált értékbecslés nem volt hamis és nem volt valótlan, erre tekintettel pedig vagyoni hátrány, illetve annak okozására irányuló szándék sem állapítható meg, a hűtlen kezelés elkövetése kizárható. 4.
7. [60] Az I. rendű vádlott védőjének a törvényes vád hiányára hivatkozása alaptalan. 4.2.
8. [61] A Be.
9. §

(1)bekezdés I. c) pontja alapján a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az eljárást megszünteti, ha az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el. [62] A Be. 2. §

(1)bekezdése szerint a bíróság ítélkezése során törvényes vád alapján jár el. A Be. 2. §

(2)bekezdése értelmében törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. [63] A vád törvényessége a vádirattal szemben támasztott azoknak a tartalmi követelményeknek [Be. 217. §

(3)bekezdés] a minimuma, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a büntetőeljárás bírósági szakasza meginduljon, s a bíróság az eljárást lefolytathassa (EBH 2015.B.

1. I. pont). A vád törvényessége tehát a vádnak az a képessége, amelynek folytán alkalmas a bírósági eljárás megindítására (EBH 2014.B.17.). Ezen tartalmi minimum teljesülése mellett akkor is törvényes a vád, ha nem áll mögötte a törvény egyéb szabályait maradéktalanul betartó eljárás. [64] A Kúria az
2. BK véleményének A.I.1-
3. pontjában leszögezte: a törvényes vád alaki feltétele, hogy a bírósági eljárás lefolytatását vádlói jogosultsággal rendelkező személy kezdeményezze, míg elengedhetetlen tartalmi feltétel, hogy egyrészt a vád meghatározott személy ellen irányuljon, másrészt pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekményt tartalmazzon. Az alaki és a tartalmi feltételeket az Alkotmánybíróság is azonosan jelölte meg {33/
4. (XI. 22.) AB határozat, indokolás [16]}. [65] A bíróság e körben azt vizsgálja, hogy a benyújtott vád alaki és tartalmi szempontból eljárásra alkalmas-e [Be.
5. §

(1)bekezdés j), k) pont; 309. §

(1)bekezdés, 332. §

(1)bekezdés d) pont], s ha alkalmasnak találja, ügydöntő határozatában dönt a vádról [Be. 257. §

(1)bekezdés

1. mondat]. [66] Az I. rendű vádlott védője nem állította a harmadfokú bírósághoz intézet indítványában, hogy az ügyészség által benyújtott vád ne lett volna törvényes. Azt kifogásolta, hogy a vádat az ügyészség a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatalát követően és a másodfokú eljárás befejezését követően nem módosította, és azt a harmadfokú bíróságként eljáró Kúria előtt is a benyújtáskori állapotában tartja fenn. Tekintettel azonban arra, hogy a másodfokú ítélet jelentős része, így a történeti tényállás I-II. rendű vádlottakat érintő főbb megállapításai is jogerőssé váltak, e vád egy jogerős bírósági ítélettel, ítélt dologgal ellentétes. 4.2.
2. [67] A védő érvelése azért alapvetően téves, mert az ügyész az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatalát követően a váddal már nem rendelkezhet. Az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatalát követően a másodfokú eljárás tárgya már nem az ügyészi vád, hanem az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata és az elsőfokú bíróság azt megelőző eljárása. Hasonlóképpen a másodfokú ügydöntő határozat meghozatalát követően a harmadfokú eljárás tárgya már nem az ügyészi vád, hanem a korábban eljárt bíróságok ügydöntő határozata és eljárása. [68] Miután a másodfokú bíróság és a harmadfokú bíróság eljárásában az ügyész a váddal és a vádról már nem rendelkezhet, az ügyész ugyanolyan „ügyféli" pozícióban van, mint pl. a védő. 4.2.
3. [69] A Kúria egyébként a harmadfokú eljárásban is hivatalból köteles vizsgálni, hogy az eljárás megindítására törvényes vád alapján került-e sor. [70] A Kúria azt állapította meg, hogy a bíróság eljárása a jelen ügyben törvényes vád alapján indult. A Központi Nyomozó Főügyészség Nyom.202/
4. számú vádirata tartalmazza az I. rendű és a II. rendű vádlottak terhére megállapítani indítványozott, a büntető törvénybe ütköző cselekmény pontos körülírását. A Kúria
5. BK véleményének A.I.2.b. pontja szerint a vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét, idejét és egyéb körülményeit. [71] A vád tárgyává tett történeti események leírásának nem a különös részi törvényi tényállás jogi fogalmait kell felsorolnia, hanem konkrétan azokat az eseményeket, amelyek alkalmasak az indítványozott (vagy akár eltérő), ám mindenképpen büntető törvénybe ütköző cselekmény bíróság által történő megállapítására. Ez a feltétel teljesül, ha a vádirati tényállás a bűncselekmény tárgyi oldali ismérveit olyan részletességgel tartalmazza, amelyből az alanyi oldal szükséges elemére alapos következtetést lehet vonni (EBH 2015.B.10.II.). [72] A további konkretizálás kívül esik a vád törvényességének keretén, és legfeljebb egyéb hiányosságnak tekinthető, amit a bíróság a tettazonosság körében belátása szerint pótoltathat [Be.
6. §

(1)bekezdés, Be. 275. §

(1)bekezdés, Be. 305. §

(2)bekezdés, Be. 309. §

(1)bekezdés] vagy maga pótol. [73] Az

1. BK vélemény A.I.3.f) pontja szerint nem jelenti a vádelv sérelmét, ha a bíróság ügydöntő határozatában megállapított tényállás ugyan nem fedi teljesen a vádiratban leírt tényeket, de a bűncselekmény törvényi tényállásának lényeges elemeit alkotó tények tekintetében annak megfelel, ezért a tettazonosság keretén belül marad. Ezért a törvényes vád követelménye nem sérült az eljárásban.
2. [74] A Kúria a vizsgálata eredményeként nem észlelt olyan - a Be.
3. §

(1)-

(4)bekezdése szerinti - feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértést, amely az ügyész, valamint a II. rendű vádlott és védője által bejelentett fellebbezés érdemi elbírálását kizárta volna. Ilyen vagy más (relatív) eljárási szabálysértésre az I-II. rendű vádlott és védője, valamint a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség, illetve a Legfőbb Ügyészség sem hivatkozott. 6. [75] A tényállás megalapozottságának vizsgálata 6.1. [76] A Be. 388. §

(1), illetve

(2)bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a határozatát akkor alapíthatja a másodfokú ítélet alapját képező tényállásra, ha az - miután a harmadfokú bírósági eljárásban nincs helye bizonyításnak - további bizonyítás felvétele nélkül is megalapozott, vagy az iratok alapján azzá tehető, ekként a helyes tényállás megállapítható, a helytelen ténybeli következtetés kiküszöbölhető. [77] A harmadfokú bíróság értelemszerűen azt vizsgálja, hogy a másodfokú bíróság által irányadónak tartott tényállás megalapozott- e. Ez utóbbi alatt az elsőfokú ítélettel megállapított és a másodfokú bíróság által megalapozottnak tartott tényállás értendő. 6.2. [78] A Kúria azt állapította meg, hogy a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság által megállapított tényállás a Be. 351. §

(2)bekezdés b),

1. c)és
2. d)pontja alapján részben megalapozatlan, mert hiányos, ellentétes az iratok tartalmával és a másodfokú bíróság megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. E megalapozatlanság azonban a Be 388. §

(2)bekezdésének alkalmazásával az iratok alapján és a helyes következtetések levonásával a

1. tényállás körében a tényállás kiegészítésével és helyesbítésével kiküszöbölhető. [79] A Kúria a megalapozatlanság megállapításának és lehetséges kiküszöbölésének kérdésében az állandóan követett bírói gyakorlatnak és a Szegedi Ítélőtábla korábbi gyakorlatának is megfelelően foglalt állást. [80] A Szegedi Ítélőtábla ugyanis a Bhar.I.83/
2. számú (BH 2007.
3. szám alatt közzétett) döntésében maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy megalapozatlan (és érdemi felülbírálatra alkalmatlan) a másodfokú bíróság ítélete, ha a vádlott bűnösségét megállapító elsőfokú ítéletben rögzített tényállástól - ténybeli következtetés útján - eltérő tényállást állapít meg és a vádlottat felmenti, de határozatának indokolásában nem ad számot arról, milyen tényekből vont le az elsőfokú bíróság ítéletétől eltérő következtetéseket, illetve állapított meg eltérő tényállást. [81] Abban a korábbi ügyben a másodfokú bíróságként eljárt megyei bíróság az ítéletében rögzítette, hogy a tényállás azon része helyett, mely szerint „a sértett tájékoztatta a vádlottat, hogy a gépjármű hitellel terhelt, továbbá megállapodtak, hogy ha a gépkocsi nem felel meg a vádlottnak, a sértett kicseréli egy másikra" azt állapítja meg, hogy mindez kétséget kizáró módon nem volt bizonyítható. Ennek következtében mellőzte az elsőfokú ítélet tényállásának ezzel kapcsolatos megállapításait. [82] Az akkor harmadfokú bíróságként eljárt Szegedi Ítélőtábla a végzésében kifejtette: a Be.
4. §

(1)bekezdés b) pontja szerint megalapozatlanság esetében a másodfokú bíróság az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a vádlott felmentésének (részbeni felmentésének) vagy az eljárás megszüntetésének (részbeni megszüntetésének) van helye. Ugyanezen §

(3)bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés alapján a vádlottat az

(1)bekezdés b) pontja alapján felmenti, vagy az eljárást megszünteti. A másodfokú bíróságnak ezen szabályok maradéktalan betartásával van törvényes lehetősége az elsőfokú ítélet tényállásától felülmérlegeléssel eltérő tényállást megállapítani. [83] A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a határozatában kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú ítélet a Be. 351. §

(2)bekezdés d) pontjában írt okból - miszerint az elsőfokú bíróság megállapított tényből további tényre helytelenül következtetett - megalapozatlan, azonban egyáltalán nem jelölte meg azt, hogy mely ténybeli következtetés volt álláspontja szerint nem megfelelő, ami a - helyesen - Be. 352. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti eltérő tényállás megállapítását lehetővé tette. Ezen túlmenően a másodfokú határozat indokolása nem tartalmaz arra nézve sem utalást, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól való eltérés milyen ténybeli alapokon nyugszik, illetve milyen tényből levont következtetés eredményeként jött létre. [84] A Be. fentebb hivatkozott rendelkezéseire utalva rögzíthető mutatott rá a harmadfokú bíróságként eljárt Szegedi Ítélőtábla -, hogy a másodfokú bíróságnak felmentés esetén lehetősége van az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására. Ez egyrészt az iratok egybehangzó adataira figyelemmel lehetséges, a jelen ügyben azonban ilyenekről beszélni nem lehet, hiszen egymásnak teljes mértékben ellentmondó bizonyítékok állnak rendelkezésre, mely bizonyítékokat az elsőfokú bíróság - ahogy erre utalt a másodfokú bíróság - teljes mértékben figyelembe vett és azokat értékelte. [85] Eltérő tényállást másrészt tényből levont következtetés útján is megállapíthat a másodfokú bíróság, azonban határozatának indokolásában ilyenkor számot kell adnia arról, hogy mely tényből vont le eltérő következtetést az elsőfokú bíróság nem megfelelőnek tartott következtetéséhez képest, és ebből következően melyik az az új tény, amely lehetővé teszi az eltérő tényállás megállapítását. [86] Ezen túlmenően a fellebbezési tárgyaláson - bizonyítás felvétele útján beszerzett bizonyítékok értékelésére is lehetősége nyílik, ami így eltérő tényállás megállapításához vezethet. [87] A másodfokú bíróság ezen törvényi követelményeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, hiszen az általa megállapított eltérő tényállásnak semmiféle ténybeli alapjáról nem adott számot, ezért az ítélete oly mértékben megalapozatlan, hogy felülbírálatra alkalmatlan. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a másodfokú ítéletét a Be. 399. §

(5)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra utasította (Szegedi Ítélőtábla Bhar.I.83/2007.). [88] A Kúria e fentebb részletezett döntés alapját képező érveléssel maradéktalanul egyetért és azt a saját gyakorlatában és így a jelen ügyben - is megfelelően alkalmazza. 6.

1. [89] A már kifejtettekre figyelemmel tehát a másodfokú és a harmadfokú bíróság számára egyaránt adott a megalapozatlanság vizsgálatának törvényi lehetősége, illetve kötelezettsége, és a megalapozatlanság okai alatt mindkét eljárásban ugyanaz [Be.
2. §

(2)bekezdés] értendő. A megalapozatlanság közvetlen kiküszöbölésének (a reformációs jogkörnek) azonban a két eljárásban eltérő a terjedelme. A másodfokú bíróság - a törvényi korlátok között, felülmérlegeléssel akár eltérő tényállást is megállapíthat [Be. 352. §

(1)bekezdés b) pont, és

(3)bekezdés]. A harmadfokú bíróság viszont a tényállást csupán kiegészítheti (az abból hiányzó ténymegállapításokat pótolhatja), és helyesbítheti (a meglévő ténymegállapítást módosíthatja, mellőzheti). [90] A két terjedelem közötti különbség lényege, hogy a kiegészítés és a helyesbítés csak a meglévő tényállásba illeszkedő ténymegállapítást eredményezhet, attól eltérő tényállás megállapítását nem. Ami pedig kívül esik a harmadfokú bíróság - a másodfokú bírósághoz képest szűkebb - reformációs jogkörén, az értelemszerűen a hatályon kívül helyezési (kasszációs) jogkörbe kerülhet [Be. 399. §

(5)bekezdés]. [91] A Be. 352. §

(3)bekezdése perjogi lehetőséget biztosít a másodfokú bíróságnak arra, hogy eltérő tényállást állapítson meg azoknak a bizonyítékoknak az alapján, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az iratok tartalma, vagy ténybeli következtetés alapján a vádlottat a 352. §

(1)bekezdés b) pontja alapján felmenti, vagy az eljárást megszünteti. 6.

1. [92] Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállás rögzítése, illetve a bizonyítékok értékelése és összegzése után azt állapította meg, hogy a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként az I-II. rendű vádlottak vonatkozásában a vádiratban foglalt tényállással lényegében egyező eredményre jutott. [93] Ettől eltérően a másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla ... I. rendű és ... II. rendű vádlott bűnösségét nem látta megállapíthatónak. Indokolása szerint a törvényszék által megállapított történeti tényállás kis részben hiányos, részben iratellenes és az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett, így ítélete részleges megalapozatlanságban szenved. Leszögezte, hogy a Be.
2. §

(2)bekezdés a), c), és d) pontjai szerinti megalapozatlanság a másodfokú eljárásban orvosolható volt. Az ítélőtábla a Be. 352. §

(1)bekezdés a) pontja szerint ezért az iratok tartalma és ténybeli következtetése alapján a tényállást helyesbítette, illetve a személyi körülmények körében az I. és II. rendű vádlott másodfokú nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján kiegészítette. 6.4.

1. [94] A Kúria egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy „az elsőfokú bíróság ítélete […] részben megalapozatlan, mert a tényállás részben hiányos, részben iratellenes" (másodfokú ítélet
2. oldal első bekezdés). [95] A Be.
3. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróság a tényállást kiegészíti, illetőleg helyesbíti, ha a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás útján megállapítható. [96] A másodfokú bíróság a Be. 352. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében az iratok tartalma, ténybeli következtetés, vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg, de csak akkor, ha a vádlott felmentésének (részbeni felmentésének), vagy az eljárás megszüntetésének (részbeni megszüntetésének) van helye. A

(3)bekezdés emellett rögzíti, hogy a másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés alapján a vádlottat az

(1)bekezdés b) pontja alapján felmenti, vagy az eljárást megszünteti. [97] Jelen ügyben a másodfokú bíróság a Be. 352. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján járt el - bár ítéletében csupán az utóbbi
3. b)pontra hivatkozott -, amikor az I. és a II. rendű vádlott tekintetében az elsőfokú ítélet kismértékű megalapozatlanságát részben eltérő tényállás megállapításával küszöbölte ki. [98] A Kúria a másodfokon eljárt ítélőtáblával egyezően azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítás során a vádhatóság által felkínált bizonyítást kimerítette, a feltárt bizonyítékokat felhasználta. [99] A másodfokú bíróság ítéletében leszögezte, hogy álláspontja szerint további bizonyítástól sem pontosabb, sem eltérő tényállás megállapítása nem várható, mint ami a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megtehető. Ezért tanú 1 kihallgatása kivételével -, akit ugyan az elsőfokú bíróság is meghallgatott, de a törvényes figyelmeztetés nélkül akkor tett vallomása bizonyítékként nem volt értékelhető, s ezért az ügyben a másodfokú bíróság tárgyalást tartott, amelyen tanú 1-et a relatív mentességi jogára történt figyelmeztetést követően tanúként kihallgatta, s ezáltal az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértését orvosolta további bizonyítást nem vett fel. [100] A harmadfokú eljárásban további bizonyítási eszköz megvizsgálását senki nem kezdeményezte. Ilyen nem is kínálkozott az ügyben, ezért a bizonyítás kiegészítése a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla új eljárás lefolytatására utasítását nem indokolta. [101] A Kúria az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásnak a másodfokú bíróság által végrehajtott revízióját alapvetően helyesnek tartotta. [102] Az alábbiakban megjelölt tényállás-részletek tekintetében azonban a másodfokú bíróság által megállapított tényállást a Kúria az iratok alapján helyesbítendőnek, illetve kiegészítendőnek tartotta az alábbiakban részletezettek szerint: 6.4.1.1. [103] A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.315/2016/41. számú ítéletének 28. oldal 10. bekezdését követően az alábbi jogszabály-szövegrészekkel egészíti ki a megállapított tényállást: [104] Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (továbbiakban: Vagyontv) 2. §

(1)bekezdése szerint a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés feladata az állami vagyon megóvása, továbbá hatékony és gazdaságos működtetése a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében, illetve vagyontárgyak értékesítése. [105] A Vagyontv 6. §

(2)bekezdése szerint a Tanács hatáskörébe tartozik: c) az állami vagyon hasznosításával, elidegenítésével és megterhelésével kapcsolatos ügyekben való döntés. [106] A Vagyontv 7. §

(4)bekezdése szerint: a Tanács tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A Tanács tagjai - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az cég 1-el szemben a jogszabályok, az alapító okirat, illetve a részvényesi joggyakorló által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. [107] A Vagyontv 18. § 2) pontja értelmében: a cég 1 alapítására és működésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Gt. szabályait kell alkalmazni. [108] A Vagyontv 35. §

(2)bekezdése szerint: mellőzni lehet a versenyeztetést: a) a magyar állam tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén. 6.4.1.

1. [109] A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.315/2016/
2. számú ítéletének
3. oldal
4. bekezdésében írt azon megállapítást, mely szerint: „A megbeszélés protokolláris (és nem szakmai) jellegű volt, ahol a befektetők képviselőit a kormányzat résztvevői elvi támogatásukról biztosították a bemutatott projektet illetően. A találkozón ... I. rendű vádlott, mint a cég 1 vezérigazgatója, ... III. rendű vádlott, mint a Pénzügyminisztérium akkori szakállamtitkára is részt vett." a Kúria mellőzi. Helyette az iratok tartalma alapján alábbi szöveget emeli a tényállásba: Az egyeztetésen a Magyar Kormányt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bajnai Gordon, mint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot vezető miniszter, ... III. rendű vádlott, mint a Pénzügyminisztérium akkori szakállamtitkára, ... I. rendű vádlott, mint a cég 1 vezérigazgatója, személy 1 és személy 2 képviselte. Az egyeztetésről felvett írásbeli Összefoglaló szerint: „Helyszín: ... terem Téma: cég 2 Ingatlanfejlesztés Az Összefoglaló
5. pontja: ME, illetve a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, támogatásukról biztosították a jelenlévőket. Az Összefoglaló
6. pontja: A beruházás helyszínéül szolgáló megye 1 földterületek befektető általi hasznosítását (csereingatlanok értékbecslése, tulajdonjog rendezés) előkészítjük (ez 3 különböző földterületet érint) Felelős: ... I. rendű, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot tanú 2 úrral (cég 4) Határidő: 2 hónap (08.07.21) Az Összefoglaló
7. pontja: A működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz (a szerencsejáték koncesszió kiírása) Felelős: személy 3 (... III. rendű) Határidő 1 hónap (08/06/23) Az Összefoglaló
8. pontja: Kijelölünk egy személyt, aki a Kormány részéről menedzseli a projektet, ő lesz a kontakt személy a befektetők számára, Bajnai miniszter úr közvetlenül referál ME úrnak Felelős: Bajnai Gordon Határidő: 1 hét (08/05/28) Az Összefoglaló
9. pontja: Mega-beruházás nemzetközi bejelentésének céldátuma:
10. szeptember (helyi és nemzetközi sajtó részvételével) Határidő:
11. szeptember" (nyomozati iratok XV. melléklet
12. oldal). [110] Ezen tényállás-módosítás indokaként rögzíti a Kúria, hogy a mellőzött szövegrészt a másodfokú bíróság iktatta a tényállásba (másodfokú ítélet
13. oldal
14. bekezdés). Az ítélőtábla tényállásmegállapítása iratellenesen tartalmazza, hogy a megbeszélés protokolláris és nem szakmai jellegű volt egyrészről a Magyar Kormány, másrészről a befektetők képviselői között, függetlenül attól, hogy a tanúnkénti kihallgatása során Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is protokolláris jellegűnek minősítette a megbeszélést. Tény ugyanis, hogy a miniszterelnök a Kormány hivatali működése keretében, a hivatali apparátusa tagjainak részvételével tartott hivatalos megbeszélést. Az egyeztetés eredményeként miniszterelnökként meghatározta a kormány tagjainak és alkalmazottainak a feladatait, és a feladatok teljesítéséhez határidőt is szabott. [111] E körben a teljesség igényével utal a Kúria arra, hogy a miniszterelnök minden megjelenése szükségképpen egyben protokolláris jellegű. Különösen így van ez, ha a miniszterelnök külföldi személyekkel folytat hivatalos tárgyalást. Erre tekintettel annak kihangsúlyozása a másodfokú bíróság által, hogy a találkozó protokolláris jellegű volt egyrészt semmitmondó, mert nincs ténytartalma, másrészről pedig félrevezető, mert éppen a lényegről tereli el a figyelmet. Éppen azt takarja el, amiről a találkozó szólt, és ami a vádlottak terhére rótt bűncselekmény büntetőjogi értékelése körében jelentős. Ez indokolta a tényállás helyesbítését és kiegészítését ebben a körben. 6.4.1.
15. [112] A Szolnoki Törvényszék 9.B.392/2014/
16. számú ítéletének
17. oldal
18. bekezdésében szereplő „nagyrészt a Nemzeti Földalapba tartozó" szövegrészt mellőzi. [113] Ezen tényállás-változtatás indoka, hogy a másodfokú határozat
19. oldal
20. bekezdésében írt módosítása szükségtelenné teszi ezen szövegrészt, tekintettel a „jelentős" kifejezés utolsó bekezdésbe történt beemelésére a másodfokú bíróság által. 6.4.1.
21. [114] A másodfokú bíróság mellőzte a Szolnoki Törvényszék 9.B.392/2014/
22. számú ítéletének
23. oldal utolsó bekezdését, ugyanakkor semmilyen indokát nem adta annak, hogy miért mellőzte az eljárás iratanyaga alapján tényszerűen megállapított tényeket. A Kúria legfeljebb feltételezhetné, hogy az ítélőtábla miért mellőzte a hivatkozott tényállás-részletet, és miért nem tartotta jelentősnek a vád tárgyává tett bűncselekmény megállapítása szempontjából, a bíróság ítéletében azonban feltételezésnek nincs helye. [115] Figyelemmel a fenti megállapításra a Kúria az alábbi szövegrészt a tényállásba visszaillesztette az elsőfokú bíróság által megfogalmazottak szerint: „A cég 5 tájékoztatása ily módon nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, és azt sem, hogy a közútberuházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került még sor." 6.4.1.
24. [116] A Kúria a másodfokú ítélet indokolásából a tényállásba emeli, hogy: ... I. rendű vádlott már a csereajánlat benyújtásakor, figyelemmel az ingatlanok elhelyezkedésére, konkrét értékbecslés hiányában is tisztában volt azok értékkülönbözetével, tehát erről nem az Értékesítési Igazgatóság tájékoztatásából értesült. [117] ... I. rendű vádlottnak az ügyleti értékre tekintettel a kérelmet a ... Tanács elé kellett terjeszteni. Ott lehetősége lett volna annak elutasítását indítványozni, vagy arról nemlegesen szavazni (másodfokú ítélet
25. oldal 6-
26. bekezdés). 6.4.1.
27. [118] A Kúria a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítélete
28. oldalának utolsó bekezdésében szereplő felsorolás alapján, annak megfelelően a tényállásba emelte az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából az alábbi (6.4.1.6.1-6.4.1.6.4.) szövegrészeket, azok forrásának megjelölése mellett: 6.4.1.6.
29. [119] „A cég 1 vezetői értekezlete
30. június 19-én tárgyalt először az ügyről. Ezen a vezetői értekezleten ... I. rendű vádlott és ... II. rendű vádlott nem vett részt. Az előterjesztés az alábbiak szerint történt: személy 4, mint a cég 1 ingatlanvagyonért felelős vezérigazgatóhelyettes, valamint személy 5, mint a tulajdonosi ügyekért felelős ügyvezető igazgató 30/37/VÉ/2008.06.
31. szám alatt előterjesztést tett a cég 1 Vezetői értekezlete részére, amelynek tárgya a cég 2 város 2 ingatlanon tervezett beruházásával kapcsolatos tájékoztatás (nyomozati iratok XXI. melléklet 161-
32. oldal). Az előterjesztés melléklete tartalmazta a cég 5 levelét, amely
33. június 16-án kelt és tartalmazta azt, hogy a ... számú főút város 3 - város 4 elkerülő által érintett város 5 hrsz. 1 , illetve a város 4 hrsz.
34. hrsz. alatti ingatlanokat érinti. A kisajátítási tervek júliusban záradékolásra kerülnek. Az érintettség mértékét az előzetes rajzok és terület kimutatások tartalmazzák. A területszerzés várhatóan augusztus végén, illetve szeptember elején fog megindulni. Tartalmazta a cég 6 álláspontját. Tartalmazta az egyszerűsített vállalkozási szerződést, amelyet a cég 1 képviseletében ... I. rendű vezérigazgató és a cég 7 kötött meg a város 2 külterületi ingatlanok részletes síkrajzi felmérési vázrajzának elkészítésére. Tartalmazta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság Nemzeti Park és Tájvédelmi Főosztály tájékoztatását, amely szerint
35. június
36. napján aggályosnak tartotta a megjelölt beruházás megvalósítását. Tartalmazta a cég 1 feljegyzését, amelyet személy 4 vezérigazgatóhelyettesnek személy 6 vezérigazgató-helyettes
37. június
38. napján a cég 2 földcsere-kérelme alapján indított város 2 telekcsere ügyében küldött, és amelyben azt rögzítették, hogy a tervezett csereügylet szakmailag nehezen támogatható, megalapozható, jogi szempontból pedig megvalósítása jelentősebb akadályokba ütközhet. Tartalmazta a cég 1 város 1 Megyei Területi Irodának feljegyzését, melyet személy 7 irodavezető, a város 1 Megyei Területi Iroda vezetője személy 8-nak, a Nemzeti Földalapért felelős ügyvezető igazgatónak küldött
39. június
40. napján, és amelynek tárgya a földcsere kérelem helyszíni szemléje volt az város 5 hrsz.
41. és hrsz.
42. ingatlanokon. Rögzítette azt is a tájékoztató, hogy a részletes ingatlanforgalmi értékbecslés elkészítését tisztázni szükséges. Rögzítette azt is, hogy a használati viszonyokat tisztázni és az ingatlanokon található jelzálogjogot, elidegenítési terhelési tilalmat törölni kell. Az előterjesztés ugyanakkor nem tartalmazta azt, hogy a vagyonkezelőkkel elszámolási jogviszony keletkezik, amely alapján a jogukról történő lemondásuk esetén a cég 1-et fizetési kötelezettség terheli. Rögzíti a város 4 hrsz.
43. hrsz. alatti ingatlant is, de ezen ingatlant tanú 2 hivatalos úton a csereszerződés alapjaként ekkor még nem jelölte meg (nyomozati iratok XXI. melléklet 161-
44. oldal). 6.4.1.6.
45. [120] A Kúria a XXI. melléklet 201-
46. oldalain szereplő jegyzőkönyvkivonat alapján tényként állapította meg és rögzíti a tényállásban, hogy személy 5 hivatkozása alapján ... III. rendű vádlott előzetesen kérte, hogy az ... Tanács tagjai kapjanak tájékoztatást (Ezt az ítélőtábla is így rögzítette az ítélet
47. oldal
48. bekezdés első mondatában). 6.4.1.6.
49. [121] A
50. június 19-én megtartott vezetői értekezlet jegyzőkönyvében rögzítésre került, hogy személy 6 jelezte, hogy nem lehet cseréről beszélni a felajánlott ingatlanok nagymérvű értékkülönbözete miatt, mert a felajánlott ingatlanok értéke csupán 10%-a a város 2 ingatlanok értékének. Ilyen esetben a cserét el kell utasítani, mert ez már adásvételnek minősül (másodfokú ítélet
51. oldal utolsó előtti bekezdés). [122] A Szegedi Ítélőtábla az ítélet
52. oldal
53. bekezdés utolsó mondatában e jegyzőkönyvvel, tehát az iratok tartalmával ellentétesen rögzítette, hogy „személy 6 tehát nem a konkrét jogügyletre vonatkozóan, hanem általánosságban beszélt". 6.4.1.6.
54. [123] A fentiekből az következik, hogy már ekkor tudott volt, hogy a csere alapját képező ingatlanok közötti forgalmi értékkülönbözet igen magas. A cég 1 felhívta tanú 2 figyelmét arra, hogy szükségessé válik további ingatlan bevonása. [124] A vezetői értekezleten készült jegyzőkönyvből az I. rendű vádlott számára nyilvánvalónak kellett lennie, hogy személy 6 véleménye szerint cseréről nem lehet szó, és e körben személy 5 is aggályát fejezte ki. Ennek ellenére az I. rendű vádlott továbbra is a cserét támogatta (elsőfokú ítélet
55. oldal
56. bekezdés). 6.4.1.
57. [125] A Kúria az iratok tartalma alapján kiegészíti a tényállás azzal, hogy ... I. rendű vádlott a vezetői értekezletet követően az arról készített jegyzőkönyvet 1 évre üzleti titokká minősítette
58. június
59. napjáig (nyomozati iratok XXI. melléklet
60. oldal). 6.4.1.
61. [126] A másodfokú bíróság a tényállásba utalta az elsőfokú ítélet
62. oldal
63. bekezdését, amely a következő: ... II. rendű vádlott részére
64. július 22-én 12 óra 51 perckor tanú 3 részéről e-mail érkezett, melynek tárgya: előterjesztés (cég 2, vezetői ért, 2 ing.). Ebben felhívták a figyelmét arra, hogy nem indokolja a cserét tanú 2-vel, hogy most éppen a cég 2 tisztségviselője. Ráadásul, mivel az állami ingatlanok egy része termőföld, nyilvánvaló kijátszása lenne a földtörvénynek. Elég problémássá teszi a tervezett cserét az, hogy a cserével érintett ingatlan természetvédelmi területen van, vagy éppen vízparti terület (mely nem kerülhet ki az állami tulajdonból) vagy az ökológia zöldfolyosó része. A Kúria pedig a másodfokú ítélet indokolásából (
65. oldal
66. bekezdés) a tényállásba utalja, hogy: tanú 3 e-mailjéből ... II. rendű vádlottnak is tisztában kellett lennie a cserével kapcsolatos ellenvéleményekkel. 6.4.1.
67. [127] ... I. rendű vádlott, mint a cég 1 vezérigazgatója tájékoztatót küldött a Tanács részére a cég 2 város 2 ingatlanokon tervezett beruházással kapcsolatosan. Az előterjesztő: ... I. rendű vezérigazgató, felelős vezérigazgató-helyettes: személy 4, felelős ügyvezető igazgató: személy
68. A tájékoztatót átvette öt igazgatóság
69. június 23-án. A tájékoztató szerint az értékbecslés készítése folyamatban van, ezért az ingatlanok pontos értéke még nem került megállapításra. [128] Az Értékesítési Igazgatóság tájékoztatása szerint azonban az egyértelműen megállapítható, hogy a város 2 ingatlanok értéke jelentősen meghaladja a város 5 ingatlanok értékét. A nagy értékkülönbözet miatt, valamint, mivel az állami tulajdonban álló terület több helyrajzi számú ingatlanból áll, a csereügylet előkészítése fokozott jogi körültekintést igényel (elsőfokú ítélet
70. oldal
71. és
72. bekezdés). 6.4.1.
73. [129] A Kúria a másodfokú ítélet
74. oldal
75. bekezdésében foglalt azon megállapítást, hogy „ Nincs kétséget kizáró bizonyíték arra, hogy ... II. rendű vádlott az értékbecslés munkapéldányát megkapta, illetve annak tartalmát megismerte." - mellőzi. A mellőzés indokaként a következőket rögzíti: [130] Kétségtelenül tényként állapítható meg az iratok alapján, hogy ... II. rendű vádlott ezen időszakban lovasbalesetet szenvedett, keresőképtelen állományban volt. Tény ugyanakkor az is, hogy keresőképtelensége nem zárta ki és nem akadályozta őt abban, hogy ellássa azokat a feladatait, amelyeket egyébként az e-mail kapcsolattartáshoz fűződtek ebben az ügyben. [131] A város 5 ingatlanok értékbecslésének munkapéldányát június 17-én ... IV. rendű vádlott elküldte II. rendű vádlottnak és egyidejűleg Dömötörné Dávid Évának, a II. rendű vádlott titkárnőjének. [132] tanú 4 az eljárás során tanúként tett vallomásaiban következetesen állította, hogy munkakapcsolatuk során azt az eljárást követte, hogy azokat az e-maileket, melyeket ... II. rendű vádlottnak látnia kellett, mert intézkedést igényeltek, újból elküldte számára, azért, hogy azok szem előtt legyenek. Ahogy a tanú fogalmazott: „Az emailt megtekintve, abból megállapítható, hogy az eredeti üzenetet ... II. rendű
76. június 17-én már megkapta ... IV. rendű értékbecslőtől, ekkor én másolatot kaptam az e-mailből, majd ezt továbbítottam
77. június
78. napján ... II. rendűnek. Ennek az lehetett az oka, hogy felhívjam a figyelmet az értékbecslésre, hiszen tudtam, hogy ... II. rendű szétszórt és gondolom, hogy ezzel valamilyen intézkedést kellett tennie. Ez sokszor előfordult, nem csak ebben az esetben." (nyomozati iratok IX. kötet
79. oldal utolsó előtti bekezdés). [133] A II. rendű vádlott adta elő az eljárásban és a Kúria előtt is, hogy keresőképtelensége ellenére személyesen megjelent június 20-án a munkahelyén és ott megtekintette az e-mailjeit. tanú 4 - aki tudta, hogy II. rendű vádlott aznap bemegy a munkahelyére - a gyakorlata szerint ezért aznap ismét elküldte az értékbecslést tartalmazó e-mailt a II. rendű vádlottnak, mivel abban főnökének intézkednie kellett. [134] Ezért nem fogadta el a Kúria ... II. rendű vádlott azon védekezését, mely szerint: „nem tűnt fel [...] Napi 50-70-80 emailt kaptam [...] Már egy hete nem dolgoztam [...] Pénteken megnéztem három emailt [...] Nem voltam olyan állapotban, hogy végignézzem akár a város 2, akár a […] - annyi időm nem volt, hogy megnézzem az összes emailt. […] Nem volt távelérhetőségem. Azért mentem be." (másodfokú bíróság
80. jegyzőkönyv
81. oldal
82. bekezdés). [135] Az iratok tartalma szerint ... II. rendű vádlottnak
83. június 20-án valóban „csak" 3 e-mail forgalmazása volt. Ez a számadat azonban teljességgel közömbös annak a vizsgálata során, hogy milyen és mennyi e-mailt nézett meg. Erre vonatkozó adatot az eljárás iratanyaga nem tartalmaz. [136] Az eljárás iratanyaga alapján tényként lehetett megállapítani, hogy a cég 2 beruházás kapcsán szükséges telekcsere ügyben az értékbecslések beszerzése, megrendelése körében kizárólag ... II. rendű vádlott járt el. Ki lehetett zárni, hogy az ő jogkörében bárki más eljárt volna vagy helyettesítésére például keresőképtelenség miatti távolléte alatt - bárki megbízást kapott volna. Erre a vádlott maga sem hivatkozott és ilyen adat az eljárásban soha nem merült fel. Az SzMSz szerint ez kizárólag ... II. rendű vádlott hatáskörébe tartozott, így a konkrét ügyben más személy nem is adhatott megbízást az értékbecslőnek az értékbecslés megrendelésére, átdolgozására és elfogadására. [137] tanú 1 értékbecslő vallomásából megállapítható, hogy az elkészült értékbecslés tervezeteken kizárólag a Megbízó jelzése, kérése alapján változtattak. Amennyiben ilyen irányú kérés, jelzés nem érkezett, abban az esetben 8 nap elteltével automatikusan kinyomtatták és papír alapon, változtatás nélkül benyújtották azt a Megbízónak. [138] ... II. rendű vádlott adta elő a Kúria előtt is, hogy kivétel nélkül minden egyes esetben változtatás nélkül fogadták el és csatolták az értékbecslést a döntéshozóhoz kerülő anyagba. Több ezer ilyen ügy fordult elő. Ez volt az egyetlen a pályafutása során, amikor az eredetileg elkészített értékbecslést követően a cég 1 újabb értékbecslést rendelt meg. [139] E körben utal még a Kúria arra, hogy személy 5 tulajdonosi ügyekért felelős ügyvezető igazgató a bíróság előtt tett tanúvallomásában kifejezetten előadta, hogy volt egy értékbecslés tervezet, amit ... II. rendű vádlott vitt át a hivatali szobájába kézben és megmutatta neki. Feljegyzés nem született mellé. A II. rendű vádlott kérésére átnézte az értékbecslés tervezetét és szóban elmondta észrevételeit a II. rendű vádlottnak. Azt már nem is tudja, hogy egyáltalán látta-e a végleges értékbecslést (9.B.804/2012/
84. jegyzőkönyv
85. oldal 2-5 bekezdés). E tanúvallomás is igazolja, hogy létezett az értékbecslés tervezete, igazolja, hogy ... II. rendű vádlott erről tudott, igazolja, hogy ... II. rendű a tervezetet nem csak látta és ismerte, hanem azt is, hogy kinyomtatott formában birtokolta, a másik szervezeti egység vezetőjének személyesen bemutatta, arról véleményét kikérte, összességében tehát megvizsgálta és értékelte a tervezetet. [140] Az iratokból tényként megállapítható továbbá, hogy valaki, valamiért, valamikor átdolgozta az értékbecslés tervezetét, amely a cég 3-tól már átdolgozott formában kerül be papír alapon a cég 1hez és kerül lefűzésre az anyaghoz. [141] Figyelemmel a részletesen kifejtett indokokra a Be.
86. §

(2)bekezdés utolsó fordulata alapján a Kúria e körben a másodfokú bíróság indokolással alá nem támasztott megállapítását mellőzte. 6.4.1.

1. [142] A Kúria a másodfokú ítélet
2. oldal
3. bekezdésében foglalt szövegrészt az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint helyesbíti: „A cég 1 (így ... I. rendű és ... II. rendű vádlott) számára már a cserekérelem benyújtásakor a cserealapban lévő ingatlanok száma és elhelyezkedése alapján értékbecslés nélkül is nyilvánvaló volt a két ingatlan-együttes (város 1 megyei - város 2) közötti értékaránytalanság, s miután az I. rendű vádlott erről tájékoztatta tanú 2-t, így került sor a város 4i ingatlan felajánlására." (nyomozati iratok XXI. melléklet
4. oldal). 6.4.1.
5. [143] A Kúria a másodfokú ítélet
6. oldal
7. bekezdésében foglalt szövegrészt az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint helyesbíti: „a termőföld átlagárak 450.000-650.000 forint/hektár körül mozognak" (nyomozati iratok IX. kötet 325.,
8. oldal, Szolnoki Törvényszék 9.B.392/2014/
9. számú jegyzőkönyv személy 6 és személy 9 tanúvallomás, 9.B.392/2014/
10. jegyzőkönyv személy 7 és személy 10 tanúvallomás). 6.4.1.
11. [144] Az elsőfokú ítélet
12. oldal
13. bekezdését kiegészíti azzal, a szövegrésszel, hogy „Az ... Tanács részére benyújtott előterjesztést felelős igazgatóként ... II. rendű vádlott is aláírta." (nyomozati iratok XXII. melléklet
14. oldal). 6.4.1.
15. [145] Az elsőfokú ítélet
16. oldal
17. és
18. bekezdései közé az iratok tartalma alapján az alábbi szövegrészt illeszti: A csereszerződést a cég 1 képviseletében ... I. rendű vádlott vezérigazgatóként írta alá és a gazdasági társaság jogtanácsosaként ... II. rendű vádlott ellenjegyezte. [146] A csereszerződésben rögzítették, hogy a Vagyontv
19. §

(2)bekezdés a) pontja alapján mellőzni lehet a versenyeztetést az ingatlanok cseréje esetén, továbbá a csereszerződés azért állt érdekében a Magyar Államnak, mert valamennyi tulajdonába kerülő ingatlant érinti a ... autópálya fejlesztése, amely érdekében az ingatlanok egyébként is megszerzésre kerültek volna (nyomozati iratok II. melléklet 105-123. oldal). 4.6.1.15. [147] A másodfokú ítélet 44. oldal utolsó három bekezdésével egyezően a tényállásba emeli a következő megállapításokat: Az NFA törvény 13. §

(1)bekezdése szerint a cég 1 a Nemzeti Földalapba tartozó termőföld vagyont nyilvános pályázat, vagy árverés útján adhatja el. A

(4)bekezdés értelmében a vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás, csere esetén a nyilvános pályázatot vagy árverést nem kell alkalmazni. Az árverésre vonatkozó rendelkezések mellőzésének megalapozásához nem mellőzhető szempont ezért, hogy a megszerezni kívánt ingatlanokból milyen mértékű terület szükséges, és azt milyen módon lehet megszerezni. 4.6.1.

1. [148] A másodfokú ítélet jogi indokolásából a tényállásba emeli a következő megállapításokat: A cég 1-nek fennállt volna a törvényi lehetősége a város 1 megyei ingatlanok jogszerű megszerzésére, de a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a csereszerződést nem ez a cél motiválta (másodfokú ítélet 45.oldal
2. bekezdés). A csere a vonalas infrastrukturális létesítmény érdekében nem volt szükséges, sem célszerű és az államnak ilyen irányú szándéka addig fel sem merült, amíg tanú 2 a megszerezni kívánt város 2 területek fejében azt fel nem ajánlotta csereként, és nem tudatta azt is, hogy a területet egyébként a ... számú út érinteni fogja (másodfokú ítélet
3. oldal
4. bekezdés). A vádlottak tényleges célja a beruházás megvalósítása érdekében a város 2 terület beruházók részére való biztosítása volt, és azt csak kihasználták, hogy a ... számú út csereterületeket érintő áthaladására figyelemmel a csereszerződés jogalapját látszólag megteremtsék (másodfokú ítélet
5. oldal
6. bekezdés). A csereszerződés valódi célja nem a ... számú főút csereterületeket érintő áthaladásának biztosítása, hanem a város 2 területnek a beruházást tervező cég 2 részére a Vagyontv
7. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja és a 35. §

(1)bekezdése alkalmazásának elkerülésével - nyilvános pályáztatás nélküli - tulajdonba adásának biztosítása volt. Ezért a termőföldet is érintő csere tekintetében a NFA törvény 13. §

(4)bekezdésében meghatározott jogszabályi feltétel nem állt fenn. (másodfokú ítélet

1. oldal
2. bekezdés) A város 1 megyei ingatlanok területének alig 10%-át (valójában 5,6%-át) érintette volna csak az autópálya, ezért annak megépítése után nem kis mértékű, értéktelen területek maradtak volna hátra, azonban a teljes terület megszerzését semmi nem indokolta (másodfokú ítélet
3. oldal
4. bekezdés). A cserekérelmet jogszabályi lehetőség hiányában el kellett volna utasítani és az ... Tanács elé ilyen tartalmú indítványt kellett volna előterjeszteni (másodfokú ítélet
5. oldal utolsó bekezdés). 4.6.1.
6. [149] A Kúria az iratok tartalma alapján kiegészíti a tényállást azzal, hogy a cég 2 által tervezett beruházás a kormány elvi támogatását élvezte. Az ügyletet támogató kormányszintű határozat nem született. A csereszerződés megkötésekor a befektetők részéről nem állt rendelkezésre olyan üzleti terv, hatástanulmány, amelyből a beruházás nyereséges voltára, a nemzetgazdaság számára is kedvező kihatására reálisan következtetni lehetett volna (nyomozati iratok XXI. melléklet 87-
7. oldal). 4.6.1.
8. [150] A Kúria az iratok tartalma alapján kiegészíti a tényállást azzal, hogy a cég 1 a cég 2 beruházási tervének gazdaságosságát a csereügylet során nem vizsgálta (Szolnoki Törvényszék 9.B.392/2014/
9. számú jegyzőkönyv
10. oldal, személy 6 tanúvallomás, 9.B.804/2012/
11. jegyzőkönyv
12. oldal, személy 5 tanúvallomás). 4.6.1.
13. [151] A Kúria kiegészíti a tényállást azzal, hogy I. rendű vádlott, mint a cég 1 vezérigazgatója, továbbá mint az ... Tanács tagja azzal, hogy előkészítette, majd megszavazta a tartalmában színlelt, jogszabálysértő és az elcserélt ingatlanok forgalmi értéke tekintetében a Magyar Állam hátrányára súlyosan értékaránytalan csereszerződést, megszegte a Vagyontv
14. §

(1)bekezdésében és a Vagyontv 7. §

(4)bekezdésében meghatározott kötelezettségét. II. rendű vádlott a fenti csereszerződés előkészítésével és ellenjegyzésével I. rendű vádlottnak szándékosan segítséget nyújtott. 4.6.1.

1. [152] Az elsőfokú ítélet
2. oldal
3. bekezdését követően az iratok tartalma alapján az alábbi szövegrészt illeszti a Kúria a tényállásba: „A Magyar Állam képviseletében eljáró ... I. rendű vádlott - mint a cég 1 vezérigazgatója - által
4. június
5. napján kelt ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a ... Tanács 507/
6. (VII.30.) számú határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló tanú 2-al megkötött csereszerződést
7. július
8. napján a ... Ügyvédi Iroda a ... Körzeti Földhivatalhoz bejegyzésre benyújtotta, amely a kérelmet 56.881/2008.07.
9. iktatószám alatt nyilvántartásba vette (nyomozati iratok II. melléklet 125-
10. oldal) [153] A csereszerződés alapján a csereszerződéssel érintett ingatlanok tulajdonjogának átvezetésére nem került sor, ezért a Magyar Államot vagyoni hátrány nem érte". [154] Az így kiegészített tényállás már teljes mértékben megalapozott és ezáltal a másodfokú bíróság ítélete a harmadfokú felülbírálatra alkalmas. [155] A Kúria által tett kiegészítésekkel a tényállás megállapításának az indokolása is teljes körűvé vált. Ezzel a Kúria kiküszöbölte a másodfokú bíróságként eljárt Szegedi Ítélőtábla mulasztását. IV. A bíróság által megállapított egységes szerkezetbe foglalt tényállás [156] A másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla jelentős terjedelemben módosította az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és a tényállás-változtatás indokolásában is további ténymegállapításokat tett. A fent - III. pont alatt - kifejtettek szerint a harmadfokú bíróságként eljárt Kúria is több részletében helyesbítette és pontosította a tényállást. A többszörös változtatást követően a bonyolult és hosszabb terjedelmű végleges tényállás beazonosítása bizonytalansággal járhat. Annak érdekében, hogy e kérdésben bizonytalanság ne merülhessen fel, a Kúria az elsőfokú ítélet
11. pontjában rögzített tényállás - harmadfokú felülbírálattal érintett ... I. rendű és ... II. rendű vádlott tekintetében megállapított egységes szerkezetbe foglalt szövegét (további helyesbítés vagy stilizálás, harmonizálás mellőzésével) az alábbiak szerint rögzíti: [157] Vádlottak közül
12. évben ... I. rendű vádlott a cég 1 vezérigazgatója és a ... Tanács tagja, ... II. rendű vádlott a cég 1 Értékesítési Igazgatóságának igazgatója, ... III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a ... Tanács tagja, ... IV. rendű vádlott a cég 3 értékbecslője [158] ... I. rendű, ... II. rendű és ... III. rendű vádlottak állami vagyongazdálkodással kapcsolatos tevékenységi körét döntően az Állami Vagyonról szóló
13. évi CVI. törvény (továbbiakban: Vagyontv) rendelkezései határozták meg. [159] ... I. rendű és ... III. rendű vádlott állami vagyongazdálkodással kapcsolatos kötelességei az állami vagyonról szóló
14. évi CVI. törvény (Vagyontv), a Nemzeti Földalapról szóló
15. évi CXVI. törvény (továbbiakban: NFA tv.), az államháztartásról szóló
16. évi XXXVIII. törvény (Áht.) és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/
17. (X. 4.) Korm. rendelet rendelkezésein alapultak. [160] A Vagyontv szabályozza a Magyar Állam tulajdonában álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyon kezelését [
18. §

(1)bekezdés]. [161] A Vagyontv

1. §
2. fordulata szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében a ... Tanács (Tanács) gyakorolja. [162] A Tanács nem önálló jogosultja a vagyongazdálkodásnak, mert a Vagyontv
3. §
4. fordulata alapján az előbb írt feladatait a cég 1 útján, annak ügyvezető szerveként látja el. [163] A Vagyontv
5. §

(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a cég 1 ügyvezetését - az igazgatóság feladatkörében eljárva - a Tanács látja el. A tagjait megillető jogokra és kötelezettségekre a Vagyontv 7. §

(1)bekezdésében írtakra figyelemmel a

1. évi IV. törvény (Gt.) szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy a Gt.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A Tanács tehát nem más, mint a cég 1 Igazgatósága, ügyvezető testülete. [164] A Vagyontv
2. § e) pontja szerint a cég 1 az állami vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokban képviseli a Magyar Államot. [165] A Vagyontv
3. §

(3)bekezdése alapján a cég 1-et törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben. [166] A ... Tanács, mint a cég 1 ügyvezető testülete rendelkezik döntési jogosultsággal a vagyonkezelés körében. [167] A Vagyontv 2. §

(1)bekezdése szerint a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés feladata az állami vagyon megóvása, továbbá hatékony és gazdaságos működtetése a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében, illetve vagyontárgyak értékesítése. [168] A Vagyontv 6. §

(2)bekezdése szerint a Tanács hatáskörébe tartozik: c) az állami vagyon hasznosításával, elidegenítésével és megterhelésével kapcsolatos ügyekben való döntés. [169] A Vagyontv 7. §

(4)bekezdése szerint a Tanács tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A Tanács tagjai - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és a cég 1-el szemben a jogszabályok, az alapító okirat, illetve a részvényesi joggyakorló által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. [170] A Vagyontv 18. § 2) pontja értelmében a cég 1 alapítására és működésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Gt. szabályait kell alkalmazni. [171] A Vagyontv 35. §

(2)bekezdése szerint mellőzni lehet a versenyeztetést: a) a magyar állam tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén. [172] ... I. rendű vádlott a cég 1 vezérigazgatójaként látta el a társaság tevékenységének és működésének irányítását. Feladatát képezte a ... Tanács hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, előterjesztése és a Tanács határozatainak a végrehajtása. [173] ... III. rendű vádlott, mint a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára felügyelte a Pénzügyminisztérium Vagyongazdálkodási Főosztályát, amely számára véleményezte a ... Tanács elé kerülő előterjesztéseket. [174] ... I. rendű és ... III. rendű vádlottak, mint a ... Tanács tagjai szavazatukkal döntöttek a ... Tanács elé kerülő előterjesztésekről. [175] ... I. rendű és ... III. rendű vádlottnak, mint a ... Tanács tagjainak vagyonkezelői kötelességébe tartozott az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés, ha az 100.000.000 forintot elérő vagy meghaladó vagyontárgy, illetve vagyonelem megszerzésére irányult. [176] Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a ... Tanács gyakorolta. [177] A ... Tanács hatáskörébe tartoztak az állami vagyon hasznosításával, elidegenítésével, ideértve a cserét is, valamint a vagyon kezelésével, továbbá megterhelésével kapcsolatos ügyek, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 250.000.000 forintot. [178] A vagyonkezelő kötelezettsége volt a rábízott vagyon értékcsökkenésének elhárítása, növekedésének biztosítása. [179] ... II. rendű vádlott a cég 1 értékesítési igazgatójaként irányította az Értékesítési Igazgatóságot, ennek keretében feladata volt az ... Tanács elé kerülő előterjesztések szakterületének megfelelő elkészítése, ennek során az állami vagyonra vonatkozó döntésekhez készített értékbecslések megrendelése, felülvizsgálata és elfogadása. [180] ... II. rendű vádlottnak, mint értékesítési igazgatónak feladatkörébe tartozott az értékesítéshez kapcsolódó értékbecslési feladatok koordinálása. A munkaköri leírása szerint koordinálja az értékbecslési és vagyonértékelési tevékenységet a szakmai szakterülettel együttműködésben. A cég 1 részéről megkötött az értékbecslésre vonatkozó eseti megrendelések rögzítették, hogy a megrendelő részéről a II. rendű vádlott a kapcsolattartó. [181] Értékesítési igazgatóként döntött a külső szakvélemények elfogadásáról, a beérkezett vélemények alapján. E feladatkörében feladata volt továbbá azt is, hogy a beérkezett szakvéleményeket véleményezésre megküldje az értékbecslést kezdeményező szervezeti egység vezetőjének. [182] ... I. rendű vádlott jogszabályon alapuló vagyongazdálkodással kapcsolatos kötelességeivel ... II. rendű vádlott, mint a cég 1 Értékesítési Igazgatóságának igazgatója is tisztában volt. [183] személy 11, személy 12 és személy 13 befektetők cég 2 elnevezéssel játékkaszinó és más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani a tanú 2 tulajdonát képező mintegy 80 hektár területű telken, mely terület város 5 külterület hrsz. 1 és hrsz.

1. hrsz.on volt nyilvántartva. [184] A beruházással kapcsolatban a befektetők közül személy 11
2. szeptember hónap elején az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel folytatott megbeszélésen bemutatta a beruházás koncepcióját. A tervezett beruházás mintegy egymilliárd euró nagyságrendű és kétezer-ötszáz főnek munkalehetőséget biztosító koncepció volt. A befektető írásos formában is átadta elképzeléseit a miniszternek. [185] Ezt követően a turisztikai főosztály vezetőjének az volt a feladata, hogy értékelje a projektet és információkkal, statisztikai adatokkal segítse a befektetőket. [186] Mivel a befektetők játékkaszinót is terveztek a Középmagyarországi Régióban történő beruházás során, az ezzel kapcsolatos tevékenység végzéséhez szükséges koncessziós pályázat kiírása a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozott. személy 14 ügyvéd ezért a cég 2 beruházás képviseletében megjelent a Pénzügyminisztériumban, ahol a minisztérium képviselői tájékoztatták a hatályos szerencsejáték törvény azon rendelkezéséről, miszerint egy régióban legfeljebb egy I. kategóriás kaszinó működhet.
3. december
4. napján a Középmagyarországi Régió területére már kiírásra került egy kaszinó koncessziós pályázat, amelynek a benyújtási határideje
5. március
6. napja volt, azonban ezen a pályázaton a befektetői csoport nem kívánt indulni. [187] Miután tanú 2 tanú 5-től tudomást szerzett arról, hogy a ...tó északi partján a tervezett beruházás megvalósítására alkalmas, állami tulajdonban álló területek találhatóak, 2008 áprilisában elhatározta, ezeket a területeket megszerzi, hogy azokon a beruházást megvalósítsák. [188] A Pénzügyminisztérium képviselői tájékoztatták őket, hogy az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása kérdésében a vagyontörvény rendelkezéseire figyelemmel kizárólag a cég 1 tud felvilágosítást adni és javasolták, hogy keressék meg a cég 1-et. [189] személy 14 ügyvéd
7. április
8. napján megküldte tanú 6nak, a Pénzügyminisztérium Ágazati Fejlesztési és Finanszírozási Főosztály vezetőjének a befektetők figyelmét felkeltő ingatlanok helyrajzi számát, amely listát továbbították
9. április
10. napján a cég 1-nek, személy 5 tulajdonosi ügyekért felelős igazgatónak. [190] Ezt követően
11. április
12. napján a befektetők képviselői tárgyalásokat kezdtek a cég 1 képviselőjével, személy 5-el, aki tájékoztatta őket, hogy a kiszemelt területek megszerzésére milyen jogszabályi lehetőségek állnak rendelkezésre. [191] A tanú 2 képviseletében eljáró személy 14 ügyvéd a
13. május
14. napján kelt, a cég 1 vezérigazgatójának, ... I. rendű vádlottnak címzett kérelmében tájékoztatta a cég 1-et a tervezett beruházásról. Az ügyvéd beadványában kérte ... I. rendű vádlottól a ...-tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű, állami tulajdonban lévő ingatlan-együttes beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez milyen módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján. A levélben foglaltak szerint a beruházókat az ingatlanok beruházás céljára történő felhasználásának minden lehetséges módja, így az értékesítés, a vagyonkezelői megállapodás, a bérlet, a csere és bármilyen egyéb lehetőség érdekelte. [192] A fentieket követően a befektetők és képviselőik arra a meggyőződésre jutottak, hogy a város 2 ingatlanok megszerzésének legcélszerűbb és legjobb módja az, ha az ingatlanokat csere útján szerzik meg, felajánlva a tanú 2 tulajdonában álló és eredetileg a beruházás helyszínének szánt, város 5 külterület hrsz.
15. és hrsz.
16. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokat a nyílt pályázat, a verseny elkerülése, és a gyors, nem nyilvános ügylet érdekében. A befektetők számára a csereügylettel elkerülhető volt a pályázat, s így a nem kívánt konkurencia megjelenése. [193] A befektetők a kormányzatnál felelős állami vezetők részvételével találkozót kezdeményeztek, melynek célja az volt, hogy egyértelmű kormányzati támogatást kapjanak a város 2-n lévő, a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a - város 2 községet is magába foglaló - Közép-dunántúli Régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játékkaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. [194] A befektetők kezdeményezésére a befektetők képviselői
17. május
18. napján az Országház ... Termében egyeztetésen vettek részt a beruházás tárgyában. Az egyeztetésen a Magyar Kormányt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bajnai Gordon, mint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot vezető miniszter, ... III. rendű vádlott, mint a Pénzügyminisztérium akkori szakállamtitkára, ... I. rendű vádlott, mint a cég 1 vezérigazgatója, személy 1 és személy 2 képviselte. [195] Az egyeztetésről felvett írásbeli Összefoglaló szerint: „Helyszín: ... terem Téma: cég 2 Ingatlanfejlesztés [196] Az Összefoglaló
19. pontja: ME, illetve a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, támogatásukról biztosították a jelenlévőket. [197] Az Összefoglaló
20. pontja: A beruházás helyszínéül szolgáló megye 1 földterületek befektető általi hasznosítását (csereingatlanok értékbecslése, tulajdonjog rendezés) előkészítjük (ez 3 különböző földterületet érint) Felelős: ... I. rendű, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot tanú 2 úrral (cég 4) Határidő: 2 hónap (08.07.21) [198] Az Összefoglaló
21. pontja: A működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz (a szerencsejáték koncesszió kiírása) Felelős: személy 3 (... III. rendű) Határidő 1 hónap (08/06/23) [199] Az Összefoglaló
22. pontja: Kijelölünk egy személyt, aki a Kormány részéről menedzseli a projektet, ő lesz a kontakt személy a befektetők számára, Bajnai miniszter úr közvetlenül referál ME úrnak Felelős: Bajnai Gordon Határidő: 1 hét (08/05/28) [200] Az Összefoglaló
23. pontja: Megaberuházás nemzetközi bejelentésének céldátuma:
24. szeptember (helyi és nemzetközi sajtó részvételével) Határidő:
25. szeptember". [201] A találkozót követően a cég 1 vezérigazgatójaként ... I. rendű vádlott a beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a város 2 ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányulhat, hogy a csere lehetőségét megvizsgálják és az ahhoz szükséges intézkedéseket megtegyék. [202] Ezt követően a cég 1 illetékes igazgatóságai kizárólag azzal foglalkoztak, hogy a befektetők a beruházás céljára kiszemelt város 2 ingatlanokat csere keretében szerezhessék meg. [203] A csere jogalapjának biztosítása érdekében először azt vizsgálták, hogy van-e lehetőség a birtokösszevonásra hivatkozni. Mivel a földbirtok-összevonás feltételei nem álltak fenn, így a csere erre nem volt alapozható, ezért a cég 1 munkatársai azt vizsgálták, hogy a ... számú főút nyomvonalára alapítható-e a csere. [204]
26. június
27. napján a befektetők képviseletében személy 14 ügyvéd cserekérelmet terjesztett be a cég 1-hez, amelyben kezdeményezte az város 5 hrsz.
28. és hrsz.
29. hrsz.-ú ingatlanoknak, a város 2 hrsz. 4., hrsz. 5., hrsz. 6., hrsz. 7., hrsz. 8., hrsz. 9., hrsz. 10., hrsz. 11., hrsz. 12., hrsz. 13., hrsz. 14., hrsz. 15., hrsz. 16., hrsz. 17., hrsz. 18., hrsz. 19., hrsz. 20., hrsz. 21., hrsz. 22., hrsz. 23., hrsz.
30. és hrsz.
31. számú ingatlanokra történő cseréjét. A felsorolt földrészletek közül a legnagyobb alapterületű hrsz. 10 hrsz-ú ingatlan miatt a terület jelentős része a Nemzeti Földalapba tartozott. [205] A cég 1-en belül az ingatlancsere előkészítése részben a személy 6 vezérigazgató-helyettes által felügyelt Nemzeti Földalaphoz, részben a ... II. rendű vádlott által irányított Értékesítési Igazgatósághoz, részben pedig a személy 5 által irányított Tulajdonosi Ügyekért Felelős Igazgatósághoz tartozott. [206] A feladatok koordinálásáért a cég 1 Szervezeti és Működési Szabályzata alapján személy 5 igazgató volt a felelős. [207] Az előkészítés során készült előterjesztéseket személy 5 és ... II. rendű vádlott társelőterjesztőként jegyezték. [208] A cég 1 Szervezeti és Működési Szabályzata és a 35/
32. számú vezérigazgatói utasítás alapján az ingatlancserével összefüggésben ... II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslést végzőkkel történő kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. [209] ... I. rendű vádlott ... II. rendű vádlott tevékenységét a csereügylettel összefüggésben és a cég 1 szervezeti felépítéséből adódóan általános jelleggel felügyelte. [210] A csere jogszerűségének megalapozásához elsődleges jelentőségű volt, hogy a tervezett ... számú út nyomvonalával összefüggésben a cég 5 megfelelő állásfoglalást adjon, amely állásfoglalás egyrészt hangsúlyosan tartalmazzon minden olyan adatot, amely a csere jogszerűségének megalapozásához szükséges, és hangsúlyozza azokat a tényeket, amelyek a csere célszerűségét, gazdaságosságát megalapozzák. [211] Mivel a cég 5 első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, ... II. rendű vádlott, aki ebben az időben többek között a cég 5 Felügyelő Bizottságának a tagja is volt, ezt a feladatot személy 5től átvette. [212] ... II. rendű vádlott a cég 5-től kapott tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. [213] A cég 5 tájékoztatása ily módon nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, és azt sem, hogy a közútberuházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került még sor. [214] A cég 5 által küldött állásfoglalásnak abból a szempontból volt jelentősége, hogy az tartalmazzon minden adatot, ami a ... számú út áthaladásával kapcsolatos. A
33. június 16-án kelt válasz csak a város 5 hrsz.
34. és a város 4 hrsz.
35. hrsz.-ú ingatlanokat tartalmazta azzal, hogy azokat érinti a ... számú főút város 3-város 4 elkerülő szakasza, egyúttal megküldték az érintettség mértékét feltüntető előzetes rajzokat és területkimutatásokat. Tájékoztatták a cég 1-et, hogy a kisajátítási tervek júliusban záradékolásra kerülnek. [215] A cég 1 vezetői értekezlete
36. június 19-én tárgyalt először az ügyről. Ezen a vezetői értekezleten ... I. rendű vádlott és ... II. rendű vádlott nem vett részt. [216] Az előterjesztés az alábbiak szerint történt: személy 4, mint az cég 1 Ingatlanvagyonért Felelős vezérigazgatóhelyettese, valamint személy 5, mint a Tulajdonosi Ügyekért Felelős ügyvezető igazgató 30/37/VÉ/2008.06.
37. szám alatt előterjesztést tett az cég 1 Vezető Értekezlete részére, amelynek tárgya a cég 2 város 2 ingatlanon tervezett beruházásával kapcsolatos tájékoztatás. [217] Az előterjesztés melléklete tartalmazta a cég 5 levelét, amely
38. június 16-án kelt és tartalmazta azt, hogy a 4-es számú főút város 3-város 4 elkerülő által érintett város 5 hrsz. 1., illetve a város 4 hrsz.
39. hrsz. alatti ingatlanokat érinti. A kisajátítási tervek júliusban záradékolásra kerülnek. Az érintettség mértékét az előzetes rajzok és terület kimutatások tartalmazzák. A területszerzés várhatóan augusztus végén, illetve szeptember elején fog megindulni. [218]a cég 6 álláspontját. [219]az egyszerűsített vállalkozási szerződést, melyet a cég 1 képviseletében ... I. rendű vezérigazgató és a cég 7 kötött meg a város 2 külterületi ingatlanok részletes síkrajzi felmérési vázrajzának elkészítésére. Tartalmazta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság Nemzeti Park és Tájvédelmi Főosztály tájékoztatását, amely szerint
40. június
41. napján aggályosnak tartotta a megjelölt beruházás megvalósítását. [220]a cég 1 feljegyzését, melyet személy 4 vezérigazgató-helyettesnek személy 6 vezérigazgató-helyettes
42. június
43. napján küldött a cég 2 földcsere-kérelme alapján indított város 2 telekcsere ügyében, és amelyben azt rögzítették, hogy a tervezett csereügylet szakmailag nehezen támogatható, megalapozható, jogi szempontból pedig megvalósítása jelentősebb akadályokba ütközhet. [221]a cég 1 város 1 Megyei Területi Iroda feljegyzését, amelyet személy 7 irodavezető, a város 1 Megyei Területi Iroda vezetője személy 8-nak, a Nemzeti Földalapért Felelős Ügyvezető igazgatónak küldött
44. június
45. napján, és amelynek tárgya a földcsere kérelem helyszíni szemléje volt az város 5 hrsz.
46. és hrsz.
47. hrsz.-ú ingatlanokon. [222] Rögzítette a tájékoztató, hogy részletes ingatlanforgalmi értékbecslés elkészítése szükséges. Rögzítette azt is, hogy a használati viszonyokat tisztázni és az ingatlanokon található jelzálogjogot, elidegenítési terhelési tilalmat törölni kell. [223] Az előterjesztés ugyanakkor nem tartalmazta azt, hogy a vagyonkezelőkkel elszámolási jogviszony keletkezik, amely alapján a jogukról történő lemondásuk esetén a cég 1-et fizetési kötelezettség terheli. [224] Az előterjesztés rögzíti a város 4 hrsz.
48. hrsz. alatti ingatlant is annak ellenére, hogy ezen ingatlant tanú 2 hivatalos úton a csereszerződés alapjaként ekkor még nem jelölte meg (és tulajdonát ekkor még nem is szerezte meg). [225]ély 5 előterjesztése alapján ... III. rendű vádlott (előzetesen) kérte, hogy az ... Tanács tagjai kapjanak tájékoztatást. [226] A
49. június
50. napján megtartott vezetői értekezletről felvett jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy személy 6 jelezte, hogy nem lehet cseréről beszélni a felajánlott ingatlanok nagymérvű értékkülönbözete miatt, mert a felajánlott ingatlanok értéke csupán 10%-a a város 2 ingatlanok értékének. Ilyen esetben a cserét el kell utasítani, mert ez már adásvételnek minősül. [227] A fentiekből az következik, hogy már ekkor tudott volt, hogy a csere alapját képező ingatlanok közötti forgalmi értékkülönbözet igen magas. A cég 1 felhívta tanú 2 figyelmét arra, hogy szükségessé válik további ingatlan bevonása. [228] A vezetői értekezleten készült jegyzőkönyvből az I. rendű vádlott számára nyilvánvalónak kellett lennie, hogy személy 6 véleménye szerint cseréről nem lehet szó, és e körben személy 5 is aggályát fejezte ki. Ennek ellenére az I. rendű vádlott továbbra is a cserét támogatta. [229] ... I. rendű vádlott a vezetői értekezletet követően az arról készített jegyzőkönyvet 1 évre üzleti titokká minősítette
51. június
52. napjáig. [230] Ezt követően ... I. rendű vádlott jegyezte előterjesztőként a vezetői értekezleten megtárgyalt anyagok alapján az ... Tanács részére készült tájékoztatót, következésképpen a június 19-i előterjesztés tartalmát ismerte. [231] ... I. rendű vádlott, mint a cég 1 vezérigazgatója tájékoztatót küldött a Tanács részére a cég 2 város 2 ingatlanokon tervezett beruházással kapcsolatosan. Az előterjesztő: ... I. rendű vezérigazgató, felelős vezérigazgató-helyettes: személy 4, felelős ügyvezető igazgató: személy 5 volt. [232] A tájékoztatót átvette öt igazgatóság
53. június 23-án. [233] A tájékoztató szerint az értékbecslés készítése folyamatban van, ezért az ingatlanok pontos értéke még nem került megállapításra. Az Értékesítési Igazgatóság tájékoztatása szerint azonban az egyértelműen megállapítható, hogy a város 2 ingatlanok értéke jelentősen meghaladja a város 5 ingatlanok értékét. A nagy értékkülönbözet miatt, valamint, mivel az állami tulajdonban álló terület több helyrajzi számú ingatlanból áll, a csereügylet előkészítése fokozott jogi körültekintést igényel. [234] ... I. rendű vádlott már a csereajánlat benyújtásakor, figyelemmel az ingatlanok elhelyezkedésére, konkrét értékbecslés hiányában is tisztában volt azok értékkülönbözetével, tehát erről nem az Értékesítési Igazgatóság tájékoztatásából értesült. [235] ... I. rendű vádlottnak az ügyleti értékre tekintettel a kérelmet a ... Tanács elé kellett terjeszteni. Ott lehetősége lett volna annak elutasítását indítványozni, vagy arról nemlegesen szavazni. [236] ... II. rendű vádlott a cég 1 képviseletében eseti megrendelést adott a cég 3-nak -
54. május
55. napján a 22 város 2 ingatlan, -
56. június
57. napján város 5 külterületi ingatlanok,
58. június
59. napján a város 4 külterületi ingatlan értékbecslésére. [237] A város 2 ingatlanokra vonatkozó
60. május 27-én kelt eseti megrendelést a cég 3
61. június
62. napján vette át. Annak teljesítési határideje 18 naptári nap, azaz
63. június
64. napja volt. [238] A város 5 ingatlanokra vonatkozó eseti megrendelés kelte
65. június
66. tanú 2 ekkor már közölte, hogy a város 4 ingatlant is be kívánja vonni a csereügyletbe, amelyre előszerződése van. [239] ... IV. rendű vádlott a város 5 hrsz.
67. és hrsz.
68. hrsz.-ú ingatlanok, a város 2 hrsz. 6., hrsz.7.- hrsz.8.-hrsz.10., hrsz.11.-hrsz.12.-hrsz.13.-hrsz.14.-hrsz.15.-hrsz.16.-hrsz.17.hrsz.18.-hrsz.19., hrsz. 20., hrsz.21.-hrsz.22.-hrsz.23.-hrsz.24.hrsz.
69. számú ingatlanok értékbecslését
70. június
71. fordulónappal elvégezte. A cég 3-nál értékbecslőként dolgozó IV. rendű vádlott
72. június 17-én az elkészült értékbecslések „munkaanyagát" e-mailen megküldte ... II. rendű vádlottnak, a cég 1 értékesítési igazgatójának, és másolatban az ő titkárnőjének, tanú 4-nek. A megküldött értékbecslés a város 5 ingatlanok összértékét 433.250.000 forintban, a város 2 ingatlanok összértékét 2.140.225.150 forintban állapította meg. [240] Ezt követően ... IV. rendű vádlott
73. június 27-től
74. július 13-ig szabadságon, ezen belül
75. július 2-től
76. július 13-ig ...országban tartózkodott. [241] ... II. rendű vádlott
77. június 16-tól
78. június 22-ig keresőképtelen állományban volt (mivel
79. június 15-én balesetet szenvedett). A II. rendű vádlott 24 órás megfigyelés után
80. június 16-án 19 óra 55 perckor távozott a kórházból. [242] Az értékbecslés „munkaanyagát" tartalmazó e-mail másolatot
81. június 20-án tanú 4 titkárnő - tudva, hogy főnöke aznap bemegy a munkahelyére, intézkedés érdekében - továbbította ... II. rendű vádlottnak, aki aznap keresőképtelensége ellenére megjelent a munkahelyén és megtekintette az e-mailjeit. Az ezt követő egyik munkanapon ... II. rendű vádlott az értékbecslés kinyomtatott „munkaanyagát" átvitte és megmutatta személy 5 tulajdonosi ügyekért felelős ügyvezető igazgatónak, akitől arra szóban észrevételt kért, és kapott. [243] Az elkészült értékbecslések e-mailen megküldött „munkapéldány"-át azonban a IV. rendű vádlott felé ... II. rendű vádlott nem véleményezte. [244] A cég 1 (így ... I. rendű és ... II. rendű vádlott) számára a cserealapban lévő ingatlanok száma és elhelyezkedése alapján már a cserekérelem benyújtásakor, értékbecslés nélkül is nyilvánvaló volt a két ingatlan-együttes (város 1 megyei-város 2) közötti értékaránytalanság. Minderről az I. rendű vádlott tájékoztatta tanú 2-t. Annak érdekében, hogy a csere mégis megvalósulhasson tanú 2 az eredeti cserekérelmét kiegészítette a város 4 hrsz.
82. hrsz.-on nyilvántartott 99 hektár 2073 m², 2605,37 AK értékű ingatlanra, amely ekkor még nem képezte a tulajdonát. [245] Ezen ingatlan tulajdonjogát tanú 2 részére
83. július
84. napján jegyezte be a város 3-i Körzeti Földhivatal. [246] Ma már meg nem állapítható annak személye, aki a IV. rendű vádlott által
85. június
86. napján megküldött értékbecslés munkaanyagát indok leírása nélkül, iratok alapján, ellenőrizhetetlen szempontok szerint, valótlan tartalommal átdolgozta. [247] Ezt követően a
87. július 3-i fordulónappal készített, a város 2, a város 4 és a város 5 ingatlanokra vonatkozó értékbecslések kinyomtatásra és aláírásra kerültek. [248] A cég 1 részére megküldött értékbecsléseken tanú 1 és ... IV. rendű vádlott neve szerepel mint az értékbecslést készítő személyek. tanú 1 az értékbecslést saját kezűleg írta alá, míg ... IV. rendű vádlott azt nem írta alá, helyette azt más személy írta alá. [249] A város 4 hrsz.
88. hrsz.-ú ingatlanra - amely ekkor még nem volt tanú 2 tulajdonában - vonatkozó értékbecslést
89. július 3-i fordulónappal tanú 1 készítette el. [250] ... IV. rendű vádlott a
90. július 3-i fordulónappal nem készített értékbecsléseket, így nem működött közre abban, hogy a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok értéke a valós értéküknél lényegesen alacsonyabb értéken kerüljön megállapításra, míg a város 5-ön levő, magántulajdonú ingatlanok túlértéken kerüljenek beszámításra a csereügyletben. [251] ... I. rendű és ... II. rendű vádlottak tudtak a cég 1 város 1 Megyei Területi Irodája által megküldött, a ... Tanács részére szóló, a
91. júniusi tájékoztatóhoz és a cég 1 Vezetői Értekezlete részére készített,
92. júniusi, 30/37/VÉ/2008.06.
93. számú előterjesztéshez már mellékelt feljegyzés tartalmáról. Tudtak a város 5 ingatlanok és a város 4 ingatlan vételáráról. A cég 1 város 1 Megyei Területi Iroda tájékoztatása szerint a „környéken" a termőföld átlagárak 450.000-650.000 forint/hektár körül mozognak, a telephely értékét értékbecsléssel lehet meghatározni. [252] E vádlottak tudtak a
94. július
95. napján a cég 5 által a cég 1-nek megküldött - tanú 7 és tanú 8 által aláírt - azon tájékoztatásról is, amely szerint mindkét (város 5 hrsz.
96. és város 4 hrsz.
97. hrsz.) területet érinti a ... autópálya. A ... számú főút megépíteni tervezett város 3-város 4 elkerülő szakaszán az érintett ingatlanok vonatkozásában a cég 5 vételi ajánlata négyzetméterenként 300-400 forint/nm lett volna. A cég 5 a tájékoztatásban kitért arra is, hogy az autópálya megépítését követően a visszamaradó területek értéke általában háromnégyszeresére nő. [253] Mivel a cég 5 ez utóbbi válasza sem tartalmazta a város 5 hrsz.
98. hrsz.-ú ingatlant, ... II. rendű vádlott - aki ... I. rendű vádlott rendelkezése alapján a koordinációs feladatokat azért vette át, mert több igazgatóság is eljárt az ügyben és emiatt vita alakult ki abban, hogy melyik az illetékes - újból megkereste a cég 5-öt. [254] A cég 5 által szintén
99. július 22-én kelt, tanú 9 és tanú 8 által jegyzett válasz már tartalmazta az város 5 hrsz.
100. hrsz.-ú ingatlant is, egyebekben szövege megegyezett az előzővel azzal, hogy mindhárom ingatlan érintettségéről ír. [255] A
101. július 29-én kelt cég 5 tájékoztatás szerint a három ingatlanon áthaladó szakasz ... számú főút város 3-város 4 elkerülő néven került engedélyezésre, a keresztmetszeti kialakításában átminősíthető autópályává. Mellékelték a változási vázrajzokat és átnézeti térképeket. [256] ... II. rendű vádlott részére
102. július 22-én tanú 3-tól email érkezett, amelynek tárgya: előterjesztés (cég 2, vezetői ért, 2 ing.). Ebben felhívták a figyelmét arra, hogy nem indokolja a cserét tanú 2-vel, hogy most éppen a cég 2 tisztségviselője. Ráadásul, mivel az állami ingatlanok egy része termőföld, nyilvánvaló kijátszása lenne a földtörvénynek. Elég problémássá teszi a tervezett cserét az, hogy a cserével érintett ingatlan természetvédelmi területen van, vagy éppen vízparti terület (amely nem kerülhet ki az állami tulajdonból) vagy az ökológia zöldfolyosó része. [257] tanú 3 e-mailjéből ... II. rendű vádlottnak is tisztában kellett lennie a cserével kapcsolatos ellenvéleményekkel. [258]
103. július
104. napján már rendelkezésre állt a cég 3 által
105. július 3-i fordulónappal készített értékbecslések összegével azonos, de szöveges kiegészítéseket tartalmazó,
106. július 24-én megküldött értékbecslés város2Rew.1 és város 5Rew.1 megjelöléssel. [259] Az ingatlanok értékbecslése szerinti forgalmi összértékek feltüntetésre kerültek az előterjesztőként ... II. rendű vádlott megjelölését is tartalmazó és általa is aláírt, a cég 1
107. július
108. napján tartott Vezetői Értekezlete számára készített,
109. júliusi, 35/36/VÉ/2008.07.
110. számú, csereügylethez szükséges ... Tanács jóváhagyás iránti döntési javaslatot tartalmazó előterjesztésben. [260] Az előterjesztéshez mellékelték a cég 3 által
111. július 3-i fordulónappal elkészített értékbecsléseket, a cég 1 város 1 Megyei Területi Irodája - személy 10 által készített -
112. június
113. napján kelt MNV/0128559/20/
114. számú az város 5 ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzését és a cég 5
115. július
116. napján kelt tájékoztatását (Bf.I.315/2016/
117. jegyzőkönyv
118. oldal
119. bekezdés). [261] Az előterjesztés tárgyában a 730/
120. (VII. 24.) Vig. számú határozat született. A határozat szerint a Vezetői Értekezlet megtárgyalta az előterjesztést és támogatta annak benyújtását az ... Tanács részére. [262] ... I. rendű vádlott jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását a ... Tanács
121. július
122. napján tartandó ülésére. [263] ... I. rendű vádlott 21/21/... Tanács/2008.07.
123. számon a ... Tanács részére készített előterjesztést. Abban javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembe vételével történő megkötésére. [264] Ezen előterjesztésben már nem szerepelt a város 1 Megyei Területi Iroda korábban idézett tájékoztatása, szerepelt ugyanakkor a cég 5 tájékoztató levele, amely szerint a csereként felajánlott ingatlanokat érinti az ... autópálya építése. A cég 5 tájékoztató levelének mellékleteként változási vázrajz és átnézeti térkép is csatolásra került, az abban foglalt megállapítás igazolására. [265] A ... Tanács részére benyújtott előterjesztést felelős igazgatóként ... II. rendű vádlott is aláírta. [266] A csereügylet indokát a ... Tanács, mint vagyonkezelő által meghozandó döntés előkészítése során a cég 1 arra alapozta, hogy a cserét az indokolja, hogy a tanú 2 által felajánlott ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett ... számú főút város 3-város 4 közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2, az útépítéshez kb. 10,31 hektárra (5,6%) volt szükség. [267] A ... Tanács
124. július
125. napján tartott ülésén a határozathozatalt megelőzően ... I. rendű vádlott és ... II. rendű vádlott - aki meghívottként volt jelen - megerősítették a cég 3 részéről készített értékbecslések megalapozottságát. [268] A csereügylethez és annak feltételeihez a ... Tanács az 507/
126. (VII. 30.) számú határozatával járult hozzá. A tanács e határozatával hatalmazta fel a cég 1 vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. A határozatot igen szavazattal a ... Tanácsnak az ülésen jelenlevő tagjai, ... I. rendű vádlott, személy 9, ... III. rendű vádlott és személy 15 hozták meg. A város 2 ingatlanok értékesítésével kapcsolatos releváns információval a döntés meghozatalakor a ... Tanács tagjai közül kizárólag ... I. rendű és ... III. rendű vádlottak rendelkeztek, személy 9 és személy 15 részére csak az előterjesztés és annak mellékletei szolgáltak információval. Ugyanakkor ... III. rendű vádlottban nem merült fel aggály az értékbecslések tekintetében. Azt viszont az előzetes információk alapján tudta, hogy a csereszerződés nem a város 1 megyei ingatlanok megszerzésére, hanem a város 2 ingatlanok beruházás céljából történő hasznosítására irányul (másodfokú ítélet
127. oldal 3.,
128. és
129. bekezdéséből átemelve a tényállásba). [269] A Magyar Állam képviseletében eljáró ... I. rendű vádlott, mint a cég 1 vezérigazgatója a ... Tanács 507/
130. (VII. 30.) számú határozatában foglalt hozzájárulás alapján,
131. július
132. napján, ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, csereszerződést kötött tanú 2-vel. [270] A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő, város 2 külterület hrsz. 4., hrsz. 5., hrsz. 6., hrsz. 7., hrsz. 8., hrsz. 9., hrsz. 26., hrsz. 11., hrsz. 12., hrsz. 13., hrsz. 14., hrsz. 15., hrsz. 16., hrsz. 17., hrsz. 18., hrsz. 19., hrsz. 20., hrsz. 21., hrsz. 22., hrsz. 23., valamint a város 5 külterület hrsz. 1., hrsz.
133. és a város 4 külterület hrsz.
134. helyrajzi számú ingatlanok képezték. A hrsz.
135. és a hrsz.
136. helyrajzi számú területek a csereszerződésben nem szerepeltek, a hrsz.
137. helyrajzi számú ingatlan a parti sáv kialakítása és leválasztása folytán hrsz.
138. és hrsz.
139. helyrajzi számot kapott és utóbbi az ügyletből szintén kikerült (másodfokú ítélet 35-
140. oldal utolsó és első bekezdése a tényállásba emelve). [271] A csereszerződést a cég 1 képviseletében ... I. rendű vádlott vezérigazgatóként írta alá és a gazdasági társaság részéről jogtanácsosként ... II. rendű vádlott ellenjegyezte. [272] A csereszerződésben rögzítették, hogy a Vagyontv
141. §

(2)bekezdés a) pontja alapján mellőzni lehet a versenyeztetést az ingatlanok cseréje esetén, továbbá a csereszerződés azért állt érdekében a Magyar Államnak, mert valamennyi tulajdonába kerülő ingatlant érinti a ... autópálya fejlesztése, amely érdekében az ingatlanok egyébként is megszerzésre kerültek volna. [273] Az NFA törvény 13. §

(1)bekezdése szerint az cég 1 a Nemzeti Földalapba tartozó termőföld vagyont nyilvános pályázat, vagy árverés útján adhatja el. A

(4)bekezdés értelmében a vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás, csere esetén a nyilvános pályázatot vagy árverést nem kell alkalmazni. [274] A cég 1-nek fennállt volna a törvényi lehetősége a város 1 megyei ingatlanok jogszerű megszerzésére, de a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a csereszerződést nem ez a cél motiválta. A csere a vonalas infrastruktu