Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.435/2017/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Benya Annamária ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 19.P.20.256/2017/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes részéről az I. rendű alperes által szerkesztett és a II. rendű alperes által kiadott ... internetes portálon ... napján „..." címmel megjelent cikkben foglaltak miatt sajtó-helyreigazítás iránt előterjesztett keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek egyetemlegesen 15 napon belül 30.000 forint + áfa perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint illetéket. Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a Pp.
- §
(1)bekezdését, a Ptk. 6:7. §
(1)-
(3)bekezdését, utalt az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvényre. Idézte továbbá az új Ptk. kommentárját, megállapítva, hogy a felperes e-mailben megküldött sajtó-helyreigazítás iránti kérelme nem minősül írásbelinek. Az ugyanakkor szóbeli közlésnek sem minősül, hanem olyan elektronikus vagy digitális tartalom, ami nem felel meg a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak, joghatás kiváltására alkalmatlan. Utalt a
- július 15-én hatályba lépett
- évi CXXII. törvény értelmező rendelkezéseinek
- és
- pontjára, rámutatva, hogy az alperesi szerkesztőség nem minősíthető olyan, elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, amelynek kötelezettsége lenne, hogy a digitális formában megküldött adatok alapján helyreigazítási közleményt tegyen közzé. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az egyszerű e-mail üzenetben megküldött digitális adathalmaz nem minősül írásbeli formának, a formai hiányosságok miatt a kérelem határidőben érkezését nem lehetett vizsgálni, azt figyelmen kívül kellett hagyni. Az e-mail üzenet megküldése ugyan igazolható, de az, hogy azt a címzett kézhez kapta már nem bizonyítható. A határidő megtartásának igazolása sem biztosított abban az esetben, ha a küldemény átvétele nem igazolható. A Pp.
- §-a alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének való helyt adást kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a következetes és egységes bírói gyakorlattal ellentétesen ítélte meg az e-mail útján megküldött helyreigazítási kérelem követelményeit és teljességgel megalapozatlanul utasította el a felperes keresetét. Utalt a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.821/2014/4., 2.Pf.21.520/2015/4/II. és a 32.Pf.20.528/2016/5/II. számú határozataira. A hivatkozott döntések egységesen és egymással összhangban különbséget tesznek meghatározott esetek között, így aközött, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelem magában az e-mailben került megfogalmazásra, vagy a sajtó-helyreigazítási kérelem papír alapon, kézzel aláírva készült el, amelynek másolata került e-mail mellékletként megküldésre. A Fővárosi Ítélőtábla döntései következetesen rögzítik, hogy kizárólag az első esetben, vagyis akkor kell alkalmazni fokozott biztonságú aláírást, ha a helyreigazítási kérelem magában az e-mailben kerül megfogalmazásra. A második esetben, amikor a kérelmező a sajtó-helyreigazítási kérelmet kinyomtatja, aláírja és az emailhez másolatban mellékeli, a kérelem teljes mértékben megfelel - formailag és az írásbeliség szempontjából is - a postai úton küldött kérelemnek, csupán a továbbítás módjában van lényegtelen különbség. Az e-mail üzenete az alperesek által sem vitatottan határidőben megérkezett az I. rendű alperesi szerkesztőség impresszumában található e-mail címre. Annak mellékleteként csatolta a jogi képviselője saját kezű aláírásával és pecsétjével ellátott sajtó-helyreigazítás iránti kérelmének, valamint az ügyvédi meghatalmazásának aláírt másolatát. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.821/2014/
- számú határozata értelmében az e-mail mellékleteként továbbított, aláírással ellátott helyreigazítási kérelem, ha igazolhatóan megérkezik a Pp.
- §
(1)bekezdésében megjelölt személyhez, a helyreigazítási kérelemhez fűzött alaki követelményeknek megfelel, tekintettel arra, hogy a Pp. 342. §
(1)bekezdése a helyreigazítási kérelmekkel kapcsolatosan egyszerű írásbeli formát rendel. Kérelme egy e-mail mellékleteként került továbbításra, ebben az esetben nem támasztható olyan többletkövetelmény a papír alapon és elektronikus formában, másolatban megküldött sajtó-helyreigazítási kérelem tekintetében, ami a helyreigazítás előterjesztője szempontjából többletkötelezettséget jelentene a fokozott biztonságú aláírás elektronikus dokumentumhoz rendelésével. A 32.Pf.20.528/2016/5/II. számú határozat indokolása szerint a fokozott biztonságú elektronikus aláírás többletkövetelményét csak akkor kell alkalmazni, ha a jogában sértett fél papír alapú, kézzel aláírt, pecsételt másolati példányt nem csatol kérelméhez. Az írásban előterjesztett, de másolati példánnyal igényelt helyreigazítás hatályos, ezért ebből a szempontból nem hozható hátrányos helyzetbe az igénylő, aki elektronikus úton küldi meg a másolt kérelmet. A 2016. július 1. napja előtt hatályos 2001. évi XXXV. törvény 4. §
(1)bekezdésének alkalmazása vonatkozásában valamennyi döntés kimondja, hogy a fokozott biztonságú aláírás alkalmazása csak abban az esetben szükséges, ha a jogában sértett e-mail üzenetéhez mellékletként a kézzel aláírt helyreigazítási kérelmének másolatát nem csatolja. A
- évi CCXXII. törvény rendelkezései ugyanezen joggyakorlat szerint értelmezhetőek, így teljességgel megalapozatlan az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az e-mail útján küldött, jogi képviselője által kézzel aláírt sajtó- helyreigazítási kérelme nem minősül írásbelinek, mint ahogy hibás és a gyakorlattal ellentétes az a megállapítás is, hogy a sajtó-helyreigazítási kérelme nem felel meg a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Alaptalan azon elsőfokú bírósági hivatkozás is, hogy a határidő számítás igazolása nem biztosított, mivel nem bizonyított, hogy azt a címzett kézhez kapta-e. A perben az alperes nem vitatta, hogy határidőben kézhez kapta és megnyitotta az e-mail üzenetét. Egy napi 24 órában működő online hírportál esetén nem is lehet mérlegelési kérdés az, hogy a szerkesztőség impresszumában megadott e-mail címre megérkező leveket az érkezés napján a szerkesztőség ne dolgozná fel. Az alperes ugyan a kereseti kérelem érdemi elutasítását kérte, de bizonyítékokat a kifogásolt közlések valóságának alátámasztására nem terjesztett elő. Mivel az alperes nem tudta bizonyítani a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát, keresetének helyt kellett volna adni. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a perbeli tényállást helyesen állapította meg, az arra alapított érdemi döntésével a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett, így az elsőfokú határozatot a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésben írtakra tekintettel a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá. A Pp. 342. §
(1)bekezdése egyértelmű abban, hogy az Smtv. 12. §
(1)bekezdése szerinti helyreigazítást az érintett személy, vagy szervezet a megadott 30 napos határidőn belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől, vagy a hírügynökségtől. A perbeli esetben a felperes előzetes helyreigazítási kérelme olyan módon került megküldésre emailben az alperesek részére, hogy a felperesi jogi képviselő a helyreigazítási kérelmet tartalmazó iratot tollal aláírta, bélyegzőlenyomatával ellátta, ezen aláírt, lepecsételt dokumentumot pedig beszkennelte és csatolta az e-mailhez. Az e-mail azt tartalmazza, hogy a felperesi jogi képviselő ahhoz mellékelten küldi meg a helyreigazítási kérelmet, illetve az ügyre vonatkozó ügyvédi meghatalmazást. Maga az e-mail fokozott biztonságú elektronikus aláírással nincs ellátva. Az alperesek a perben nem vitatták, hogy az e-mail részükre megküldésre került, azt azonban igen, hogy az megfelelne az írásbeliség követelményének, tekintettel arra, hogy sem az, sem a mellékleteként csatolt kérelem fokozott biztonságú elektronikus aláírást nem tartalmaz. Ezen védekezésre tekintettel nem volt mellőzhető annak vizsgálata, hogy az alperesek részére eljuttatott elektronikus irat joghatás kiváltására alkalmas-e, vagy sem. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) 4. §
(1)bekezdése alapján egyértelmű és következetes volt a bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy az e-mail útján továbbított helyreigazítási kérelem csak akkor felel meg az írásbeliség törvényi követelményének, ha fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el. Az Eat.-ot az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüt.) 121. §
(1)bekezdés a) pontja
- július 1-jével hatályon kívül helyezte. A felperes előzetes helyreigazítási kérelme ezen időpontot követően kelt, így az új jogszabályi környezet alapján kellett állást foglalni abban a kérdésben, hogy a felperes írásban kérte-e a helyreigazítást. Az új Ptk. 6:
- §
(2)bekezdése szerint ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. A
(3)bekezdés szerint írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. Az Eüt. 1. § 22. pontja szerint fokozott biztonságú elektronikus aláírás az eIDAS rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás. A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (eIDAS) 3. cikk 11. pontja szerint fokozott biztonságú elektronikus aláírás az olyan elektronikus aláírás, amely megfelel a 26. cikkben meghatározott követelményeknek. Az eIDAS rendelet 26. cikke értelmében pedig a fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
- a)kizárólag az aláíróhoz köthető,
- b)alkalmas az aláíró azonosítására,
- c)olyan elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat,
- d)olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető. Az elektronikus aláírás olyan kriptográfiai kódolási eljárás, amelynek segítségével joghatás kiváltására alkalmas, akár a kézzel írott aláírással, vagy a közjegyző előtt tett aláírással egyenértékű bizonyító erejű dokumentum hozható létre a hatályos jogszabályok szerint. Az elektronikus levélben érkezett helyreigazítási kérelem vonatkozásában fontos garanciális követelmény az, hogy annak tartalma és a jogosulttól való származása kétséget kizáróan megállapítható legyen. A hitelesség hiánya azt jelenti, hogy a dokumentum nem alkalmas az akaratnyilatkozat megtételének, valódiságának és tartalma változatlanságának, hamisítatlanságának kétséget kizáró bizonyítására. A fenti jogszabályi rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogy a korábbi szabályozással lefektetett követelményeket az új szabályozás nem írta felül. A Ptk. 6:7. §-a az írásbeliség minimum követelményeit rögzíti, az elektronikus okirat vonatkozásában a feltétel az, hogy a jognyilatkozat közlésére az abban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerüljön sor, azaz annak valódisága és hamisítatlansága igazolható legyen. A valódiság és a hamisítatlanság követelményének pedig az elektronikus okirat akkor felel meg, ha az Eüt. 1. § 22. pontjában foglalt - az abban felhívott eIDAS rendelet 3. cikk 11. pontjában, illetve 26. cikkében írtaknak megfelelő - fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el. A perbeli esetben a helyreigazítási kérelem, valamint a megküldés módja együtt alkot egységet. A megküldésnek, illetve a megküldött okiratnak is meg kell felelnie az írásbeliség fenti követelményének. Írásba foglaltnak csupán a fokozott biztonságú aláírással ellátott elektronikus irat minősül és csak ennek alkalmazásával tehetők meg érvényesen elektronikus úton az írásbeli alakhoz kötött nyilatkozatok. Ennek megfelelően indifferens az, hogy az alperesek az e-mail megérkeztét, átvételét elismerték-e, vagy sem, hiszen az e-mail, illetve az annak mellékleteként megküldött helyreigazítási kérelem az írásbeliség követelményének nem felelt meg, így az joghatás kiváltására nem volt alkalmas. A felperes fellebbezése eredményre nem vezetett, köteles ezért a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a II. rendű alperes részére másodfokú perköltség megfizetésre. A II. rendű alperes perköltsége jogi képviselőjének ügyvédi munkadíjából áll, melynek összegét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése szerint állapította meg. A személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 48.000 forint másodfokú eljárási illetéket is a felperes köteles viselni a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-ának megfelelően. Budapest,
- május
- Dr. Kovács Éva s.k. a tanács elnöke - előadó bíró Dr. Hercsik Zita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. bíró