Pf.20180/2017/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés

1. pontja szerinti ellenőrző szervezettel a Kormányrendelet
2. §

(4)bekezdése alapján közöltek, olyan formában, hogy abból megállapítható legyen az, hogy mely támogatásban részesülő szervezetek mely támogatási időszakokban mely támogatóktól mekkora összegű támogatásban részesültek, továbbá a sportpolitikáért felelős miniszter által a Tao. tv. 22/C. §

(3e)bekezdése alapján a Tao. tv. 22/C. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjaiban meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezetek részére kiállított összes támogatási igazolás másolatát olyan formában, hogy megállapítható legyen, hogy mely támogatásban részesülő szervezetek mely támogatási időszakban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban részesültek, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter mint a Kormányrendelet 2. §

(1)bekezdés 2. pontja szerinti jóváhagyást végző szervezet által a Tao. tv. 22/C. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjaiban meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezetek, illetve a Kormányrendelet 2. §

(1)bekezdés

1. pontjában meghatározott támogatott szervezetek részére kiállított valamennyi igazolás másolatát, ugyancsak olyan formában, hogy abból megállapítható legyen, hogy mely támogatásban részesülő szervezetek mely támogatási időszakokban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban részesültek. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek
2. július
3. napjától
4. június 30-ig terjedő terjedő időszakra vonatkozóan a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségei, valamint a Kormányrendelet
5. §

(1)bekezdés 1. pontjában meghatározott ellenőrző szervezetek által a Kormányrendelet 15/B. §

(2)bekezdése alapján az államháztartásért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter részére az igazolásokról és a támogatási igazolásokról szolgáltatott adatok másolatát olyan formában, amelyből kiolvasható, hogy mely támogatott mely támogatási időszakban mely támogatótól mekkora összegű támogatásban részesült. Feljogosítja az I. és II. rendű alperest, hogy az igazolásban feltüntetett adózó székhelyét, adószámát, valamint a támogatott szervezet önálló fizetési számlájának számát kitakarja. Egyebekben az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az I. és a II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek egyetemleges kötelezettséggel 90.000 (kilencvenezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Módosított keresetében a felperes az I. rendű alperest az alábbi adatok kiadására kérte kötelezni: 1.) Kérte azon összes támogatási igazolások, valamint az összes olyan, a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Kormányrendelet szerinti igazolás másolatát, amelyet a sportpolitikáért felelős miniszterrel mint a Kormányrendelet 2. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti ellenőrző szervezettel a Kormányrendelet
2. §

(4)bekezdése alapján közöltek. A támogatási igazolások, illetve a Kormányrendelet szerinti igazolások elküldését olyan formában kérte, hogy megállapítható legyen az, hogy mely támogatásban részesülő szervezetek mely támogatási időszakokban mely támogatóktól mekkora összegű támogatásban részesültek. 2.) Kérte a sportpolitikáért felelős miniszter által a Tao. tv. 22/C. §

(3e)bekezdése alapján a Tao. tv. 22/C. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjaiban meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezetek részére kiállított összes támogatási igazolás másolatát olyan formában, hogy megállapítható legyen, hogy mely támogatásban részesülő szervezetek mely támogatási időszakban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban részesültek. 3.) Kérte a sportpolitikáért felelős miniszter mint a Kormányrendelet 2. §

(1)bekezdés 2. pontja szerinti jóváhagyást végző szervezet által a Tao. tv. 22/C. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjaiban meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezetek, illetve a Kormányrendelet 2. §

(1)bekezdés

1. pontjában meghatározott támogatott szervezetek részére kiállított valamennyi igazolás másolatát, ugyancsak olyan formában, hogy abból megállapítható legyen, hogy mely támogatásban részesülő szervezetek mely támogatási időszakokban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban részesültek. A kért adatokat a Tao. tv. 22/C. §-ának hatálybalépésétől, azaz
2. július
3. napjától kezdődően a jogerős ítélet, rendkívüli perorvoslat esetén az ennek tárgyában meghozandó ítélet meghozataláig terjedő időszakra vonatkozóan kérte kiadni. A II. rendű alperest a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségei, valamint a Kormányrendelet
4. §

(1)bekezdés 1. pontjában meghatározott ellenőrző szervezetek által a Kormányrendelet 15/B. §

(2)bekezdése alapján az államháztartásért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter részére az igazolásokról és a támogatási igazolásokról szolgáltatott adatok másolatának kiadására kérte kötelezni. Az adatok megküldését olyan formában kérte, amelyből kiolvasható, hogy mely támogatott mely támogatási időszakban mely támogatótól mekkora összegű támogatásban részesült. Az adatok kiadását az I. rendű alperes vonatkozásában megjelölt azonos időszak tekintetében kérte. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy az országos sportági szakszövetségek honlapjain elérhetők a sportszervezetek részére kiadott támogatások. Az általa megjelölt link alapján a támogatott szervezet neve, a támogatási évad, a támogatási jogcím és az adott jogcímen kiadott támogatási összeg elérhető. Mindemellett az adózó támogató adatait nem köteles kiadni a Kormányrendelet 8. §

(1)és

(2)bekezdése alapján. A II. rendű alperes ugyancsak a kereset elutasítását kérte, hivatkozva az Art. 53. §

(1a)bekezdésének c) pontjában foglaltakra, mely szerint adótitoknak minősül különösen az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás esetén a támogatást nyújtó, felajánló adózó megnevezése. Előadta, hogy a támogatások után az adózót megillető kedvezmény igénybevétele az adózó döntésének függvénye, így ezen összeg nem képezi automatikusan az államháztartás részét, továbbá az adókedvezmény érvényesítésének egyéb törvényi feltételei vannak. Az adótitok okán a közérdekű adatok nem adhatók ki, a támogatottakra vonatkozó adatok közlésével az adatkiadási kötelezettségét teljesítette, a támogatottak nevét és a támogatás összegét jogcímenként közölte, a kiadni kért adatok egyediesítésére nincs jogszerű lehetőség. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában tényként rögzítette, hogy a felperes az alperesek által sem vitatottan a Tao támogatások tekintetében adatkezelőnek minősülő országos hatáskörű szervekhez fordult közérdekű adatigénylésével, akik azt csak részben teljesítették. Kiemelte, hogy a felperes adatigénylése az egyes adózók által a megjelölt támogatási időszak vonatkozásában a látvány-csapatsportágakban tevékenykedő támogatott sportszervezetek részére juttatott támogatások összegének megismerésére irányult. A kérelem ezen támogatások körében a sportpolitikáért felelős és az adópolitikáért felelős miniszter felé leadott, az általuk kiadott igazolások megismerésére irányult, melyekből arra lehet következtetni, hogy az egyes látványsportokat támogató gazdálkodó szervezetek milyen mértékű támogatást nyújtottak az egyes szakszövetségeknek, ezek után milyen mértékű adókedvezményre jogosultak, azaz összegszerűen milyen mértékű támogatások után jogosultak adókedvezményre. Idézte a társasági adóról és az osztalékról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/C. §

(1),

(2),

(3e),

(3f)és a

(9)bekezdésének rendelkezéseit, valamint a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/

1. (VI. 30.) Kormányrendelet
2. §-ának rendelkezését. Nem találta alaposnak az I. rendű alperes azon érvelését, mely szerint a támogatók nevének közlése azon okból megtagadható, hogy a Kormányrendelet ennek közlését közérdekből nyilvános adatként nem írja elő, figyelemmel a közérdekből nyilvános adat törvényi definíciójára. Ismertette az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdésében, a 39. cikk

(2)bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény 5. §

(1)bekezdésében foglaltakat. Rögzítette, hogy az Infotv.

1. §-a a II. rendű alperes által megtagadási okként hivatkozott adótitkot tételesen nem tartalmazza, azonban a törvényi szabályozás a jogalkotó által elrendelhető tilalmi korlátokat rögzíti, vagyis azt, hogy milyen védendő érdekből korlátozható a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog. Idézte az Art.
2. §

(1)bekezdése szerinti adótitok fogalommeghatározását és az

(1a)bekezdés

1. október
2. napjától hatályos rendelkezését, valamint a

(6)és

(7)bekezdés szabályait. Az Art. ezen rendelkezései alapján úgy ítélte meg, hogy a felperesi kérelemmel érintett adat, a támogatások és az adókedvezmények igazolása nem minősül kiadandó közérdekű adatnak, miután az egy olyan, az adott adózó gazdálkodó szervezettel összekapcsolható adat, amelynek megismerése nem szükséges az alperesi szervek költségvetési gazdálkodásának kontrollja szempontjából. Hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 2. §

(1)bekezdésében foglaltakra, valamint a törvény személyes adat és közérdekű adat fogalommeghatározására, továbbá a 26. §

(1)bekezdésének rendelkezéseire. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Alaptörvény idézett rendelkezései alapján a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a közpénzekre vonatkozó elszámolási kötelezettségéből az következik arányos - az egyes sportszövetségeknek támogatást nyújtók jogai korlátozásával csak részben járó adatigénylési korlátnak, ha az adókedvezményre feljogosító, feléjük a szövetségek által, illetve a támogatók felé általuk kiadott igazolásokban rögzített támogatási pénzek összértékének közlésére kötelesek. Ezzel összefüggésben ugyanis az adótitok fogalma alóli kivételeket tartalmazza az Art. 53. §

(6)és

(7)bekezdése. Tehát a támogatási összegek szakszövetségi, szakági bontásban való közzététele indokolt lehet, miután ilyen adatközléssel tájékoztatást ad az adatkezelő arról, hogy milyen mértékű, a magánszférából vagy más állami tulajdonnal is érintett gazdálkodó szervezetektől származó támogatási összegekből gazdálkodhatnak az egyes látvány-csapatsporti szövetségek. Továbbá arról is tájékoztatást ad az adatközlés, hogy milyen mértékű támogatás után mond le az adó egy részéről az állam, adókedvezmény igénybevétele esetén. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság megítélése szerint az adatok internetes elérhetőségének a megadásával az I. rendű alperes eleget tett az adatkiadási kötelezettségének. Az egyes szakszövetségeknek juttatott támogatás megismerhető, és nem foghat helyt az a felperesi hivatkozás, hogy a támogatások milyensége nem követhető. Kiemelte, hogy az az adat, hogy mely adózók számára és milyen mértékű befizetések után teszi lehetővé az állam az adókedvezmény érvényesítését, nem olyan adat, amely a közpénzből is gazdálkodó szakszövetségek tevékenységének, illetve az adókedvezményre jogosító támogatási igazolás kiállítására köteles minisztériumoknak a központi költségvetésből való gazdálkodása, e körben kifejtett tevékenysége átláthatósága érdekében kiadandó adat. A II. rendű alperes azon érvelését, miszerint az adó-visszatérítés összegére a támogatási összeg ismeretéből nem lehet következtetni, hiszen az adózók egyedi döntésétől és a gazdálkodásuk eredményétől is függő körülmény, hogy érvényesítik-e az adókedvezményt, annyiban találta relevánsnak, hogy az egyes adózók által nyújtott támogatási összeg adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé e gazdálkodó szervezetek vonatkozásában. Nincs olyan alkotmányos érdek, amely indokolja, hogy egyes gazdálkodó szervezetek gazdálkodásába például az adókedvezmény kontrollja formájában betekintést nyerjen a felperes, illetve más közérdekű adatigénylő. Az adózó neve a törvény korábbi rendelkezése alapján is adótitokként védendő adatnak minősül, az főszabály szerint nem közérdekű adat. A jogvitában nem azt kellett vizsgálni, hogy megtagadható-e adótitokra tekintettel a kért adat kiadása, arányosan korlátozza-e a felperes alapjogát az érintett gazdálkodó szervezetek jogának védelme, hanem azt, hogy közérdekű adat-e az adózó neve és mint ilyen megismerhető-e, összefügg-e az alperesi gazdálkodással, ekként van-e olyan alkotmányos érdek a felperes oldalán, ami az egyes támogatók támogatási összegének kiadását indokolja. Utalt arra, hogy megítélése szerint a közpénzek felhasználásával kapcsolatosan megismerhető közérdekű adat az lenne, hogy az állam milyen mértékű adóbevételről mond le, és nem az, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek milyen összegeket szánnak a látvány-csapatsportok támogatására. Az adótitkot is tartalmazó adatokat az alperesek a felperes által igényel formában nem kötelesek kiadni, ezért a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az eljárás az Itv. 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és az I-II. rendű alperes kötelezését kérte a keresetében megjelölt adatok kiadására. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében maga sem vitatta azt, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatok, ennek ellenére mégis úgy rendelkezett, hogy a keresettel érintett adatok nem minősülnek kiadandó közérdekű adatnak, miután „az egy olyan, az adott gazdálkodó szervezettel összekapcsolható adat, melynek megismerése nem szükséges az alperesi szervek költségvetési gazdálkodása kontrollja szempontjából". Ezzel a megállapítással figyelmen kívül hagyta azt, hogy a közérdekű adatok kiadása, az azok megismeréséhez való jog gyakorlása nem célhoz kötött, azt soha nem kell indokolni. Így, ha a kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, az adatkezelő szerv azok kiadására köteles. Hangsúlyozta, hogy az adatkérés célja nem az alperesek gazdálkodásának ellenőrzése. A kiadni kért adatokat az alperesek kezelik, tehát kiadásukra kötelesek, az adatkezelő személye egyébként is közömbös. Az Infotv.

1. §
2. pontjának közérdekű adat fogalommeghatározásából egyértelműen következik, hogy a kért adatok közérdekű adatok, ezért irreleváns, hogy azok megismerése szükséges-e az alperesi szervek költségvetési gazdálkodása kontrollja szempontjából. Az Infotv. szabályai alapján értelmezhetetlen az elsőfokú ítélet azon indokolása, miszerint „az az adat, hogy mely adózók számára (és milyen mértékű befizetések után) teszi az adókedvezmény érvényesítését lehetővé az állam, nem olyan adat, amely a közpénzből is gazdálkodó szakszövetség tevékenységének, illetve az adókedvezményre jogosító támogatási igazolások kiállítására köteles alperes felügyelete alá tartozó minisztériumoknak a központi költségvetésből/költségvetéssel való gazdálkodása e körben kifejtett tevékenysége, átláthatósága érdekében kiadandó adat". A kereseti kérelme olyan adatok kiadására irányult, amelyek közpénzekkel való gazdálkodásra vonatkoznak, közpénz felhasználását érintik. Az, hogy az azzal gazdálkodó szervezetek nem alperesek, nem zárja ki az adatok megismerhetőségét. A közfeladatot ellátó szerv a kezelésében lévő adatot köteles kiadni, nem csak azt, amely a saját gazdálkodására vonatkozik. Téves az a bírói érvelés, miszerint a perben azt kellett vizsgálni, hogy „közérdekű adat-e az adózó neve, és mint ilyen megismerhető-e, összefügg-e az alperesi gazdálkodással, így van-e olyan alkotmányos érdek a felperes oldalán, ami a kiadását indokolja az egyes támogatók támogatási összegének". Abból, hogy az általa kiadni kért adatok közérdekű adatok, egyenesen következik a megismerésükhöz fűződő közérdek. Nem támasztható alá, önkényes az az elsőfokú ítéletben foglalt megállapítás, miszerint csupán az lenne közérdekű adat a kiadni kért adatokkal ellentétben, hogy „az állam milyen mértékű adóbevételről mond le, és nem az, hogy egyes gazdálkodó szervezetek milyen összegeket szánnak hazánkban a látvány-csapatsportok támogatására". Az elsőfokú bíróság ezen spekulatív álláspontját érdemi érvekkel sem támasztotta alá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az adatigénylés nem az egyes adózók által jóváírt adókedvezmények megismerésére irányult, hanem az egyes adózók által az egyes sportszervezeteknek juttatott támogatási összegek megismerésére. Az adótitok fogalmi kritériumainak nem felel meg a kiadni kért adat, de ha mégis ennek ellenkezője lenne megállapítható, az adótitok megismerése nem okozhat olyan súlyú jogsérelmet, ami akadályozhatná a közérdekű adatok megismerését. Fellebbezési ellenkérelmükben az I-II. rendű alperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozták azzal, hogy az elsőfokú határozat megalapozott, a levont jogkövetkeztetések helytállóak. Az I. rendű alperes hivatkozott arra, hogy az adatigénylést határidőn belül teljesítette. A sportszervezetek részére juttatott támogatások összegét a felperes a sportágak szerinti bontásban elkészített táblázatok alapján megismerhette. A körben, hogy az egyes adózók által juttatott összegek tételesen lebontva szerepeljenek, az elsőfokú ítélet megállapításai helytállóak. Azt pedig maga a felperes állította, hogy az adatigénylés nem az egyes adózók által jóváírt adókedvezmények megismerésére irányult. Megjegyezte továbbá, hogy az adatigénylés időszakának kiterjesztésére nincs lehetőség, az ún. „nyílt végű" adatigénylés ellentétes az Infotv.
3. §

(1)bekezdésében foglaltakkal, hiszen a per tárgya kizárólag a felperes

1. július 21-i közérdekű adatigénylése. A felperes részére átadott dokumentumok kizárólag az adózó adatait nem tartalmazzák, mely adat kiadásának megtagadására a 107/
2. (VI. 30.) Kormányrendelet
3. §

(1)és

(2)bekezdése alapján jogszerűen került sor. A fenti érvek mellett a II. rendű alperes hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú határozat indokolásában nincs szó arról, hogy az elsőfokú bíróság a II. rendű alperes saját költségvetési gazdálkodásának adataiként jelölné meg a kiadni kért adatokat. Rögzítette, hogy a sportszervezeteknek juttatott támogatások összegére vonatkozóan nem minősül adatkezelőnek. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a támogatási igazolásokban rögzített adózók neve adótitoknak minősül. A felperes fellebbezése alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és a határozatának indokolásában kifejtett jogi állásponttal nem értett egyet. Az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A 39. cikk

(2)bekezdése szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló

1. évi CXII. törvény (Infotv.), az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat állapítja meg. A törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra, vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik [Infotv.
2. §

(1)bekezdése]. A jogvitában nem volt vitatott az, hogy az alperesek az Infotv. hatálya alá tartozó közfeladatot ellátó szervek, a kiadni kért adatok a kezelésükben lévő, az Infotv. 3. § 5. pontja értelmében közérdekű adatnak minősülő adatok. Az Infotv. 26. §

(1)bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény esetén bárki megismerhesse. Az Infotv. 31. §

(1)bekezdése szerint az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. §

(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén bírósághoz fordulhat. Az Infotv. 31. §

(2)bekezdése értelmében a közérdekű adat kiadása iránt indított perben a bíróság a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait vizsgálja, melynek megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel nincs jogszerű lehetőség a felperes keresetében megjelölt kiterjesztett időtartamra vonatkozó adatigénylések iránti kérelem előterjesztésére, mivel a bíróság a közérdekű adat megismerésére vonatkozóan az adatkezelőhöz a pert megelőzően intézett igény megalapozottságáról dönt, ami adott esetben az előzetes kérelemben meghatározott konkrét, 2016.június 30-ig terjedő adatigénylésnek felel meg. Az Infotv. 28. §

(1)bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban, vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. Kétségtelen, hogy az Infotv.

1. §-ának szabályozásából következően a törvény célja a közügyek átláthatóságának megvalósulása, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesülésével. Ettől függetlenül azonban a bárki által benyújtható, egyedi adatigénylések esetén az adatigénylés célja nem vizsgálható. Ezért nem jogszerűen járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor állást foglalt abban, hogy az az adat, hogy konkrétan mely adózók számára és milyen mértékű befizetések után teszi lehetővé az állam az adókedvezmény érvényesítését, nem olyan adat, amely a közpénzből is gazdálkodó szakszövetség tevékenységének, illetve az adókedvezményre jogosító támogatási igazolás kiállítására köteles minisztériumoknak a központi költségvetésből való gazdálkodása körében kifejtett tevékenységének az átláthatósága érdekében kiadandó adat. A Fővárosi Ítélőtábla egyetért azzal az állásponttal, mely szerint minden olyan kedvezmény, amit az állam a költségvetés terhére nyújt, így a Tao. tv. rendelkezései alapján igénybe vehető adókedvezmény is közpénz jellegű állami támogatásnak minősül. Társasági adókedvezmény érvényesítése esetén ugyanis az igénylő az állam szerveitől részesül olyan kedvezményben, amely ebben a formában állami támogatásnak minősül és ennek eredményeként az állam adóbevételtől esik el. A perbeli esetben - ahogyan ezt a felperes a fellebbezésében külön ki is emelte -, az adatigénylés nem az egyes adózók által jóváírt adókedvezmények megismerésére irányult, hanem az egyes adózók által a sportszervezeteknek juttatott támogatások összegét kívánta megismerni. Ekként a felperes módosított kereseti kérelme alapján az Alaptörvény és az Infotv. fent idézett rendelkezései mellett a következő jogszabályi előírásokra kellett figyelemmel lenni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló
2. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/C. §

(1)bekezdése sorolja fel, hogy látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó milyen jogcímekre nyújthat támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, [22/C. §

(1)bekezdés a) pont], a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr és hivatásos sportszervezet részére [22/C. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pont], valamint a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány [22/C. §

(1)bekezdés d) pont], továbbá a Magyar Olimpiai Bizottság részére [22/C. §

(1)bekezdés e) pont]. A 22/C. §

(2)bekezdés értelmében az adózó a

(3)bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig döntése szerint adókedvezményt vehet igénye, feltéve, hogy nincs lejárt köztartozása a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásakor. A

(3)bekezdés szerint az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe, annak feltételeit a

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja állapítja meg. A 22/C. §

(3e)bekezdés rendelkezik a támogatási igazolás kiállításáról, mely szerint azt az

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter, az

(1)bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételeinek feltételét képező képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot részben vagy egészben jóváhagyta. A

(3f)bekezdés pedig meghatározza a támogatási igazolás tartalmát, mely szerint az tartalmazza a támogatást (juttatást) nyújtó köztartozásmentes adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét, valamint jogcímenként a támogatott szervezet önálló fizetési számlájának számát. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól a 107/2011. (VI. 30.) Korm.rendelet tartalmazza a részletszabályokat. A rendelet 2. §

(1)bekezdés

1. pontja az ellenőrző szervezetet,
2. pontja a jóváhagyást végző szervezetet,
3. pontja a támogatott szervezetet határozza meg, míg a
4. §

(1)bekezdése rögzíti, hogy az igazolás és a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem teljesítése mely esetekben nem tagadható meg. A 6. §

(4)bekezdése szerint a jóváhagyást végző szervezet az igazolás, vagy támogatási igazolás egy-egy példányát közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel és a támogatóval, továbbá gondoskodik egy példány megőrzéséről. Ha a jóváhagyó szervezetként a szakszövetség jár el, akkor az igazolás, vagy támogatási igazolás egy példányát az ellenőrző szervezettel is közli. A 15/B. §

(1)bekezdése értelmében a jóváhagyást végző szervezetek a sportfejlesztési programok jóváhagyásáról szóló döntések

1. § szerinti meghozatalát követően, de legkésőbb a tárgyév július 15-éig adatot szolgáltatnak az államháztartásért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter részére a sportfejlesztési programban feltüntetett, egyes jogcímeken igénybe vehető támogatás teljes értékéről. A kereseti kérelem a fentiekben idézett jogszabályi rendelkezések alapján kiállított és az alperesek kezelésében lévő támogatási igazolások, igazolások kiadására irányult, mégpedig olyan formában, hogy megállapítható legyen az, hogy konkrétan mely támogatásban részesülő szervezetek, mely támogatási időszakokban, mely támogatóktól, mekkora összegű támogatásban részesültek. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint a felperes által megjelölt módon kiadni kért adatok olyan, az alperesi közfeladatot ellátó szervek kezelésében lévő és közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekű adatok, melyek közpénz felhasználását érintik. Az egyes adózó támogatók által a sportszervezeteknek juttatott támogatás - a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezménye igénybevételének lehetőségére figyelemmel - közvetett állami támogatás. A támogató társasági adóalany a támogatás juttatásáért adókedvezmény formájában az államtól részül olyan kedvezményben, amely közpénzjelleggel bír. Ezért annak megismerése, hogy mely társasági adóalany szervezetek kaphatják meg az állami támogatást, kik részesülnek a közpénzjellegű kedvezményben, az átlátható állami gazdálkodás követelményének érvényesülése, a nyilvánosság által történő ellenőrzés szempontjából az alapjog érvényesülésének biztosítása érdekében indokolt. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját annyiban, hogy a 107/
2. (VI. 30.) Kormányrendelet
3. §

(1)és

(2)bekezdésének szabályozása alapján az I. rendű alperes által közzétett jegyzék nem pótolja teljes körűen az alperesi adatszolgáltatási kötelezettséget. A közzétételi kötelezettség csak annyiban érinti az egyedi adatigényléseket, hogy az elektronikus formában már nyilvánosságra hozott adat megismerése iránti igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is, de nem jelenti azt, hogy a jogszabály szerinti tartalommal közzétett adatkörön kívül egyéb közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igény nem terjeszthető elő. Kétségtelen, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvénynek az országos sportági szakszövetségre vonatkozó 22. §

(3a)bekezdése szerint a szakszövetség gazdálkodásával összefüggő, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló

1. évi CXII. törvény szerinti közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igény a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthető. Az Infotv.
2. §

(2)bekezdése szerint ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. A jogvitában igazolást nyert és ezt a felperes maga sem vitatta, hogy az I. rendű alperes a felperes rendelkezésére bocsátotta a kormany.hu oldalon elérhető azon elektronikus adatokat, melyben megnevezésre kerül a támogatott szervezet, a támogatási évad, a támogatási jogcím, valamint az adott jogcímen kiállított támogatási összeg is. Az országos sportági szakszövetségek honlapjain ugyancsak nyilvánosan elérhetők a sportszervezetek részére kiadott támogatási igazolások, a kapcsolódó linkeket az I. rendű alperes a felperessel közölte, az adatok frissítése is megtörtént

1. november
2. napján. A tárgybeli esetben azonban a felperesi adatigénylés nem kizárólag a sportszervezetek gazdálkodását érintette, hanem az alperesek által a közfeladatuk ellátása során keletkezett és a birtokukban lévő dokumentumok kiadása révén a támogatók nevének, a támogatott szervezeteknek és a konkrét támogatási összegeknek a megismerésére is kiterjedt. A másodfokú bíróság fentiekben kifejtett álláspontjából következően az I. rendű alperes védekezésében hivatkozott adatszolgáltatás teljesítésével a felperes közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga sérelmet szenvedett. Az információszabadság célja a már hivatkozottak szerint az, hogy az állampolgárok az állam működését ellenőrizhessék a közérdekű adatok nyilvánossága révén. Az alapjog a nyilvánosság számára egy általános ellenőrzési jogot biztosít, mégpedig a közpénzfelhasználás minden formájára kiterjedően. Tárgybeli esetben ennek elvégzéséhez szükséges és indokolt a támogató szervezetek kilétének megismerése is. Mindemellett a Fővárosi Ítélőtábla utal arra, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés joga egyben azt is jelenti, hogy a nyilvánossággal számolnia kell annak, aki állami támogatást vesz igénybe, közpénzt használ fel a tevékenysége, gazdálkodása során. A Fővárosi Ítélőtábla vizsgálta a II. rendű alperes adótitokra alapított védekezését. Az adatigénylés időpontjában hatályos, az adózás rendjéről szóló
3. évi XCII. törvény
4. §

(1)bekezdése értelmében adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. Ezen fogalommeghatározásra tekintettel a támogató adózó neve, és az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges, a támogatást nyújtó köztartozásmentes adózó megnevezését, az általa nyújtott, a kedvezményre jogosító támogatás konkrét összegét tartalmazó támogatási igazolás adótitoknak minősül. A 2016. X. 24-től hatályos, a 2016. évi C. törvény 1. §-ával beiktatott Art. 53. §

(1a)bekezdés rendelkezése a jogvitában nem volt alkalmazható. Ugyanakkor az Infotv. 27. §

(2)bekezdésének e) pontja és az Art. 54. §

(1)bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az állapítható meg, hogy az adótitok nem képezheti abszolút korlátját a közérdekű adatok megismerésének. Ezért a másodfokú bíróság az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdésében rögzítettek alapján a szükségesség-arányosság tesztjét elvégezte, és ennek eredményeként arra a meggyőződésre jutott, hogy a perbeli esetben az adótitok a megtagadás alapjaként nem szolgálhat. Az egyes adózók által a sportszervezeteknek juttatott támogatások megismerése és a társasági adóalanyok által történő közvetett állami támogatás felhasználásának megismeréséhez való jog erősebb, mint a támogatók adótitkának megőrzéséhez fűződő jog. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint miután az összesített adattartalom szolgáltatásával az adatkiadási kötelezettségének az I. rendű alperes teljes körűen nem tett eleget, a felperes információszabadsághoz fűződő alapjoga sérült, a támogató szervezetek oldalán pedig más védendő érdek nem merült fel. Ekként a felperes által kért formában mindkét alperes köteles az adatigénylés teljesítésére. A másodfokú bíróság a támogatási igazolás jogszabály által meghatározott tartalmának vizsgálata eredményeként azt állapította meg, hogy az igazolásban feltüntetett további adatok, így az adózó székhelye, adószáma, valamint a támogatott szervezet önálló fizetési számlájának száma az Infotv. 30. §

(1)bekezdése szerinti olyan adatok, melyeket a másolaton felismerhetetlenné kell tenni. Fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság határozatának részbeni megváltoztatására a Pp. 253. §

(2)bekezdése szerint került sor. A kereset elutasításának az előzetes adatigényléshez képest bizonytalan időre kiterjesztett időszak vonatkozásában volt helye, ezért e körben az elsőfokú ítélet elutasító rendelkezését a másodfokú bíróság helybenhagyta. A másodfokú döntés eredményeként a felperes mindkét fokú eljárásban pernyertes lett. Ezért a Pp. 78. § alapján viseli a felperes első- és másodfokú perköltségét, melynek megállapítására a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján 1. §

(1)bekezdése, 3. §

(1),

(3),

(5)bekezdése, 4/A. §-a alapján került sor. Az ügyvédi munkadíj összegét a másodfokú bíróság a jogvita nehézségére, a kifejtett képviselői tevékenységre is figyelemmel, mérlegeléssel, 12 munkaóra alapulvételével állapította meg. Az eljárás az Itv. 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes. Budapest,

1. március
2. . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke - előadó bíró Dr. Kovács Éva s.k bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró