Bf.404/2017/9 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulatát, valamint a

(3)bekezdést jelöli meg. Az elkobozni rendelt bűnjelek a Nyíregyházi Rendőrkapitányság 15010/5175/

1. bü. számú ügyében került lefoglalásra. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Nyíregyházi Törvényszék
2. április
3. napján kihirdetett 1.B.739/2016/
4. számú ítéletével avádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk.
5. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés) és új pszichoaktív anyaggal visszaélés vétségében (Btk. 184. §

(1)bekezdés és

(4)bekezdés a) pontja). Ezért halmazati büntetésül 6 év és 6 hónap szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Kimondta, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. Rögzítette, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetésből annak kétharmad része letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek sorsáról és kötelezte az eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet kihirdetését követően az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést fenntartotta. A 2017. szeptember hó 28. napjára kitűzött nyilvános ülésen a vádlott védője magánfelkérésre készített egyesített igazságügyi orvos és toxikológus szakértői véleményt csatolt be a másodfokú eljárásban az ítélőtáblánál, így az ítélőtábla tárgyalásra tért át bizonyítás felvétele, az irat ismertetése érdekében a Be. 363. §

(1)bekezdése, illetőleg

(2)bekezdés b) pontja alapján. A védő a becsatolt okiratra figyelemmel indítványozta, hogy védence bűnösségét a kábítószerkereskedelem bűntette helyett az ítélőtábla a Btk. 178. §

(1)bekezdésében meghatározottak szerint kábítószer birtoklásának bűntettében állapítsa meg, tekintettel arra, hogy az okirati bizonyíték tanúsága szerint a vádlott a kábítószerrel kapcsolatos cselekményét olyan mennyiségre követte el, amely nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, széles körű bizonyítási eljárást folytatott le. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is okszerűen értékelte, ezáltal a rögzített tényállás megalapozott és irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 351. §

(1)bekezdése értelmében. A védelem felvetéseire tekintettel ehelyütt szükséges utalni arra, miszerint helytállóan rögzítette ítéletében azt is az elsőfokú bíróság, hogy a vádlottnak a nyomozati szakban először tanúként foganatosított kihallgatása megfelelt az eljárási törvényben írtaknak, vallomása felhasználható volt a tényállás megállapításánál. / Elsőfokú ítélet 5-

1. oldalai / A bejelentett fellebbezések alaptalanok. A másodfokú eljárásban becsatolt okirat tartalma sem rontotta le az ügyben eddig beszerzett bizonyítékok bizonyító erejét. A magánfelkérésre készített okiratban a nyomozás során beszerzett vegyészszakértői vélemény áttanulmányozását követően ... igazságügyi orvosszakértő és ... igazságügyi toxikológus szakértő az alábbi megállapításokat teszik: Az alfa-PVP az ún. katinonok csoportjába tartozik. E vegyületek szerkezetének alapváza a khat növény alkaloidja, a katinon. Az alfa-PVP kémiailag a pyrovarelone rokonvegyülete. Az alfa-PVP erős stimuláló hatást kiváltó szintetikus szer. Hazánkban „fürdősóként”, „növényi tápsóként” árusítják. Az alfa-PVP-hez, a klasszikus drogokhoz képest, olcsóbban lehet hozzájutni. A természetben előforduló amfetaminszerű drogok szintetikus változata. Általában kristályos por formában árusítják. többnyire orron keresztül szippantják, egyesek párologtatással, gőzölögtetéssel juttatják a szervezetükbe, de az intravénás használata is elterjedt. Az alfa-PVP-vel kapcsolatban a szerhasználók emelkedett hangulatról, a társas kapcsolat létesítésének könnyebb voltáról, „mindenki szeret” érzésről, megnövekedett libidóról, eufóriáról számolnak be. Az alfa-PVP erős izgalmi állapottal, kifejezett paranoiával, intenzív hallucinációkkal együtt járó tudatzavart okozhat. A használókat nagyfokú álmatlanság, jelentős testhőmérséklet emelkedés jellemzi. Az alfa-PVP
2. január 1-től kábítószernek minősül. A Btk.
3. §

(4)alapján az

(1)-

(2)bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának a hétszeresét nem haladja meg. A jogszabály igazságügyi szakértői alkalmazása azonban igencsak problémás, mivel nem egyértelmű sem a „hozzá nem szokott fogyasztó”, sem az „átlagos hatásos adag” kifejezések pontos jelentés-tartalma. Nem tisztázott, hogy csak az adott szerre vonatkozóan, vagy a hasonló hatásmechanizmusú egyéb szerekre vonatkozóan „hozzá nem szokott fogyasztónak” kell-e lennie az adott személynek. Hogyan értelmezhető az, ha adott fogyasztó esetében már legalább egyszer a tolerancia valamely foka kialakult, lehet-e az adott személyt és mikortól „hozzá nem szokott” fogyasztónak tekinteni. A különböző szerhasználatra vonatkozóan csupán biológiai alapon jelentős egyéni különbségek is lehetnek a hatást kiváltó adagok tekintetében. További jelentős hibafaktor, hogy pl. milyen testsúlyú a fogyasztó. Az „átlagos hatásos adag” is nehezen értelmezhető, hiszen egy szer esetében az ún. küszöbdózis után az adag növelésével egy ideig újabb hatások megjelenésével lehet számolni. Így felmerül az a probléma, hogy melyik hatás szempontjából kell vizsgálni az átlagos dózist. További igen jelentős tényező, hogy az „átlagos hatásos adag”-ra vonatkozóan csak a droghasználók közléseire lehet támaszkodni! A fogyasztók azonban nem rendelkeznek megbízható információval a pontos hatóanyag-tartalomra vonatkozóan. Figyelemmel a bizonytalan jogszabály értelmezésre és arra vonatkozóan, hogy a jogszabály a különböző kábítószerek esetén a csekély mennyiség meghatározásánál alapvetően az adott szer szokásos illetve rekreációs célú ajánlott adagolását veszi figyelembe, így az alfa-PVP esetében a csekély mennyiség határértékének meghatározásánál célszerű a már jogszabályban megadott határértékű „hasonló” szerekkel történő összevetés. Az alfa-PVP egyszeri hatásos adagja az anyag tisztaságától és személyes preferenciáktól, adagolás módjától függően igen széles tartományba sorolható. Az alfa-PVP hatásmechanizmusában, hatáserősségében az MDPV-hez, amfetaminhoz hasonlítható leginkább. Ezt figyelembe véve alfa-PVP esetében a csekély mennyiség felső határa, a fentiekhez hasonlóan, a 0.5 grammban is meghatározható. Az eljáró hatóság által jelen ügyben lefoglalt 1. és 2. jelű, 14.47 gramm nettó össztömegű anyagok mintegy 9.6 gramm alfa-PVP bázist tartalmaznak. A fentiek értelmében a 9.6 gramm alfa-PVP-bázis tömeg a csekély mennyiség felső határát (0.5 gramm) meghaladja, annak 19.2-szerese (1920%-a). Azonban nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát (10 gramm), annak 96 %-a. Az ítélőtábla fenti megállapítások kapcsán szükségesnek véli rögzíteni: A Btk. 461. §

(4)bekezdése kimondja, hogy a Btk. 176-

1. § alkalmazásában a
2. §

(1)és

(2)bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer

1. a)csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,
2. b)jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja. Az ügyben lefoglalt 14.47 gramm összsúlyú alfa-PVP hatóanyagú szintetikus kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma 9.6 gramm alfa-PVP volt, amely a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja alapján kábítószer. A nyomozás során beszerzett vegyészszakértői vélemény birtokában igazságügyi orvosszakértő került kirendelésre a Btk.
2. §

(1), illetőleg

(2)bekezdésében nem szereplő kábítószer csekély, illetőleg jelentős mennyiségének eldöntésére. A nyomozás során ... igazságügyi toxikológus szakértő megalapozott szakértői véleményében szakirodalmi és tapasztalati adatokat felhasználva részletesen levezette, hogy az alfa-PVP adagja a használat módjától függően szájon át fogyasztva, intravénásan, avagy szublinguálisan mekkora mennyiséget takar. A vádlott számára legkedvezőbb mennyiséget figyelembe véve, a hozzá nem szokott fogyasztó 40 milligrammos adagjával számolva a lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyagtartalma meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak 171 %-a. ... igazságügyi toxikológus szakértő által készített szakvélemény meggyőző, hitelességét illetően az ítélőtáblában sem merült fel kétely. A másodfokú eljárásban becsatolt okirati bizonyíték sem alkalmas kétely ébresztésére az adott igazságügyi toxikológus szakértői véleményt illetően, ugyanis a másodfokú eljárásban becsatolt okirati bizonyíték elsődlegesen jogszabály értelmezési problémára tér ki, másodlagosan az alfa-PVP esetében összehasonlítást végez már létező szerekkel és ennek alapján próbálta következtetéseit levonni ..., illetőleg ... igazságügyi orvosszakértő és igazságügyi szakértő. A Btk. 461. §

(4)bekezdése ugyanakkor nem hagy kétséget afelől, hogy a Btk. 461. §

(1)és

(2)bekezdésében nem szereplő kábítószer esetén nem valamely az

(1),

(2)bekezdésben szereplő kábítószerhez kell hasonlítani az eljárás tárgyát képező kábítószer hatóanyag tartalmát, hanem a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának meghatározásából kell kiindulni mind a csekély mennyiség, mind a jelentős mennyiség meghatározásánál. Nyilvánvalóan ... igazságügyi toxikológus szakértő által összeállított szakvélemény alaposságához nem férhet kétség, hiszen a használat többféle módját is jelezte szakvéleményében, illetőleg intervallumokat adott meg az egyes használati módokat érintően is a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjáról. Az elsőfokú bíróság messzemenően érvényesítette a Be. 4. §

(2)bekezdésében taglalt eljárási szabályt, nevezetesen, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. A tényállás megállapításánál az elsőfokú bíróság törvényesen a hozzá nem szokott fogyasztó legnagyobb mennyiségű ismert hatásos adagjának a meghatározásából indult ki, így a legkedvezőbb helyzetet bírálta el a vádlottat érintően. Az eddig részletezettekből is következik, hogy az elsőfokú bíróság kifogástalanul vont következtetést a vádlott bűnösségére, illetőleg cselekményeinek minősítése is helyes, azonban a kábítószer kereskedelem bűntette esetében annak megjelölése pontosítandó a jogi indokolásban egyébként helyesen szereplő kereskedés elkövetési magatartás feltűntetésével a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatát felhívva és a jelentős mennyiség okán a

(3)bekezdést is kiemelve. Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés vétségének a Btk. 184. §

(1)bekezdése és

(4)bekezdés a) pontja szerinti minősítése törvényes. Az első fokon eljárt törvényszék kimerítően számba vette a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket, azokat súlyuknak megfelelően értékelte. Kifogástalanul jutott arra a következtetésre, hogy az enyhítő körülmények nagyobb nyomatéka okán az egyébként irányadó középmértékes szabályt figyelembe véve (13 év) elegendő a vádlottal szemben az adott büntetési tételkereten belül az alsó határhoz közelítő szabadságvesztés büntetés kiszabása. A halmazati büntetésül kiszabott 6 év 6 hónap szabadságvesztés és 5 év közügyektől eltiltás, mint mellékbüntetés kellően szolgálják a Btk.

1. §-ában meghatározott büntetési célokat a Btk.
2. §-ban rögzített büntetéskiszabási elvek érvényesülése érdekében is. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek és helyesek, csupán az elkobzás körében szükségessé vált feltüntetni a rendőrkapitányságot, illetőleg az ügyszámot, ahol az elkobozni rendelt bűnjelek lefoglalásra kerültek. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megváltoztatta, míg egyebekben helybenhagyta azt a Be. 371. §

(1)bekezdésének alkalmazásával. Debrecen,

1. szeptember
2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. előadó bíró, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 1.B.739/2016/
3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával emelkedett jogerőre és végrehajtható. Debrecen,
4. szeptember
5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke