Bfv.567/2017/8 – Kúria

(1)bekezdés]. Ezért őt a bíróság 3 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 10 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. Az Egri Városi Bíróság 16.B.578/2007/

1. számú ítéletével kiszabott 1 év 10 hónap börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. A cég 1 vagyonára 44.521.199 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte a terheltet 108.460 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene a II. rendű terhelt és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
2. december 6-án tartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.125/2016/
3. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét ... II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: a II. rendű terhelttel szemben a közügyektől eltiltást mellékbüntetésként tekintette kiszabottnak, a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés tartamát 5 évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét ... II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [9] II/
4. A jogerős ítélet ellen ... II. rendű terhelt meghatalmazott védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
5. §

(1)bekezdés c) pontjára - figyelemmel a Be. 373. §

(1)bekezdés c) pontjára, valamint a Be. 373. §

(1)bekezdés III./a) pontjára alapított okokból. [10] A II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát elsősorban a törvényes vád hiányának megállapítására alapította. Eszerint sem a vádirat, sem az ítéletek nem tartalmazzák, hogy a II. rendű terhelt konkrétan mely cselekményével valósította meg az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozat tételét, vagy ilyen tény (adat) hatóság előli elhallgatását, vagy konkrétan milyen más megtévesztő magatartást folytatott. A felülvizsgálati indítvány pontokba szedve részletezte, hogy sem a vádiratban, sem a támadott ítéletekben még csak utalás sincs arra vonatkozóan, hogy a II. rendű terhelt a vádiratban felsorolt adásvételi jogügyletekkel kapcsolatban konkrétan mikor, milyen körülmények között szerzett tudomást, és ha nem szerzett róla tudomást, akkor miből kellett azt gondolnia, hogy adófizetési kötelezettsége keletkezett a cégnek? [11] Rámutatva arra, hogy az adócsalás csak egyenes szándékkal követhető el, kifogásolta, hogy ilyen egyenes szándékra vonatkozó vádirati, illetve ítéleti tényállítás, bizonyíték, de még ezzel kapcsolatos érdemi releváns felvetés, okfejtés, vizsgálat sincsen. Álláspontja szerint a per anyagából ugyanakkor az következik, hogy a II. rendű terhelt a terhére rótt cselekményt legfeljebb gondatlanul valósította meg. [12] Emellett az indítványozó sérelmezte az indokolási kötelezettség elmulasztását. Megítélése szerint az eljárt bíróságok ezen kötelezettségüknek több szempontból sem tettek eleget, nevezetesen a sérelmezett ítéletek nem adták indokát annak, hogy a büntetőjogilag értékelendő tényállási elemek és a szubjektív tényállási elemek konkrét személlyel és konkrét ügy vonatkozásában mikor, hol, mely magatartással, vagy magatartásokkal valósult meg: a II. rendű terhelt konkrétan mely cselekményével, mikor nyilatkozott valótlanul, hallgatott el tényt, illetve folytatott megtévesztő magatartást az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan a tényállásszerű eredmény bekövetkezése, mint eredmény érdekében. [13] Mindezekre figyelemmel elsődlegesen ... II. rendű terhelt felmentését indítványozta az ellene emelt vád alól, másodlagosan a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletek hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [14] A Legfőbb Ügyészség BF.598/2017. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozatok ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség nem tartotta alaposnak a törvényes vád hiányára való hivatkozást. Miután a vád alapvetően tartalmazta a vád minősítése szerinti bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, ezért a törvényes vád hiánya - mint abszolút hatályon kívül helyezési ok - nem áll fenn. [15] Az indokolási kötelezettség követelményének megsértése tekintetében a Legfőbb Ügyészség úgy nyilatkozott, hogy mind az első, mind a másodfokú bíróság az indokolási kötelezettségét teljesítette. A történeti tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat értékelő, mérlegelő tevékenységük indokairól számot adtak, az érdemi határozat rendelkező része összhangban áll az indokolással, ily módon az indokolási kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló eljárási szabálysértés nem állapítható meg. [16] Ezt meghaladóan kifejtette azt az álláspontját, hogy a bűncselekmény gondatlan elkövetésére történt hivatkozás miért nem bír alappal. [17] ... II. rendű terhelt védője útján az ügyészség nyilatkozatára észrevétellel élt. Ebben megismételte mindazokat a II. rendű terhelt terhére rótt bűncselekménnyel kapcsolatos tényállási hiányokat, vagyis kérdés formájában azokat, hogy konkrétan milyen cselekményt mikor követett el a II. rendű terhelt. [18] II/2. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §

(1)bekezdés első fordulata szerint - kizáró rendelkezés hiányában tanácsülésen bírálta el. [19] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt az indítványozó által hivatkozott - tartalma szerint a Be. 416.§

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott okból, másrészt a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bekezdések] bírálta felül. [20] Ennek során ... II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát az alábbiak okán alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. [21] A Kúria mindenek előtt a felülvizsgálati eljárás kógens szabályait rögzíti. [22] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre külön eljárási szabályok vonatkoznak. A felülvizsgálat csak a Be. 416. §

(1)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapul vételével vehető igénybe. A Be. 416. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az

(1)bekezdés c) pontja - figyelemmel a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjában pontosan meghatározott abszolút eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [23] A felülvizsgálat szabályrendszere értelmében a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §

(1)bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Annak vizsgálatánál tehát, hogy a bűnösség megállapítása, vagy a cselekmény jogi minősítése törvényes-e, csak a jogerős határozatban megállapított irányadó tényállás vehető figyelembe. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak helye nincs [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. [24] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy egyrészt a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.). Másrészt a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (BH 2006.392.). [25] A Kúria előrebocsátja azt is, hogy a Be. 423. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. e)és
2. f)pontjában meghatározott esetek kivételével a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során ugyanazt a Btk.-t kell alkalmaznia, mint amit a megtámadott határozatában a bíróság alkalmazott. [26] II/3. A felülvizsgálati indítványt előterjesztő a felülvizsgálat indokaként a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjára érdemi vizsgálatot igénylő kérdéskörben hivatkozott, ezért a Kúria a továbbiakban e kérdésekben foglalt állást. [27] A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [28] A felülvizsgálati indítvány ilyen, az érdemi felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértésre hivatkozott, amikor azt kifogásolta, hogy a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §

(1)bekezdés I/c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel nevezetesen ha az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el - került sor. [29] A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja, figyelemmel a 373. §

(1)bekezdés I/c) alpontjára, valóban felülvizsgálati ok, és a 423. §

(5)bekezdése szerint hivatalból vizsgálandó, a 428. §

(2)bekezdése folytán pedig felülvizsgálatban is feltétlen hatályon kívül helyezés mellett az eljárás megszüntetését eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. [30] Jelen ügyben azonban erről nincs szó, ... II. rendű terhelt és védőjének az álláspontja téves. [31] A Be. 2. §

(2)bekezdése szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénykönyvbe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A vádiratnak úgy kell tartalmaznia a vád tárgyává tett cselekményt, hogy az pontosan beilleszthető legyen a Btk. Különös Részében megfogalmazott törvényi tényállások egyikébe. Konkrétan azoknak az eseményeknek kell tehát a vádban szerepelnie, amelyek alkalmasak az indítványozott (vagy akár eltérő), ám mindenképp a Btk.-ba ütköző cselekmény bíróság által történő megállapítására (EBH 2015.B.10.]. Amennyiben mindez megállapítható, úgy a vád kellékhiányáról, a törvényes vád hiányáról nem lehet szó. [32] A vád törvényes volta kapcsán tehát kizárólag a vádlói legitimáció, valamint a vádiratban foglaltak alanyi és tárgyi meghatározottsága vizsgálandó. [33] A vád törvényességét illetően a Be. 217. §

(3)bekezdés a)-j) pontjai határozzák meg, hogy a vádiratnak mit kell kötelező érvénnyel tartalmaznia. A terhelt által hivatkozott „hiány” a Be. 217. §

(3)bekezdés b) pontjában (a vád tárgyává tett cselekmény leírása) írtakat érinti. [34] Jelen ügyben ... II. rendű terhelt ellen a Fővárosi Főügyészség KÜO.26.271/2009. számú vádiratában emelt vádat az 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 310. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(3)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette miatt. Az ügyészség

1. április 20-án a vádirati tényállást módosította amiatt, hogy a vádirat több gépjármű adásvétele esetében pontatlanul tartalmazta az ügyletkötés időpontját, illetve a gépjárművek vételárát. A bűncselekmények minősítését azonban nem módosította. Az ügyészség végindítványában a konkrét adatok megjelölése nélkül az adószakértői véleményben írt adatokra módosította a vádirati tényállásban szereplő táblázatba foglalt gépjárművek vételárait, az értékesítések után befizetendő áfaösszegeket, és az adóbevétel csökkenésének összegét is. [35] Amint azt a jogerős ítéleti tényállás 1) pontja tartalmazza, I. rendű és ... II. rendű terheltek
2. május
3. napjától a cím 1 szám alatti székhelyű cég 1 ügyvezetői voltak, a gazdasági társaságot is együttesen képviselték. [36] A gazdasági társaság 2007-
4. évben az Európai Unió területéről gépárműveket szerzett be, amelyeket ezt követően Magyarországra szállított, majd a regisztrációs adó megfizetését követően azokat különböző magánszemélyeknek és gazdasági társaságoknak értékesítette az ítéletben tételesen feltüntetett táblázat szerint. cím 2 szám alatti ... Igazgatóságán a negyedéves áfabevallásokat nem nyújtottak be, és elmulasztottak megfizetni az értékesítések után összesen 44.521.199 forint általános forgalmi adót. [37] Amint azt az elsőfokú bíróság megállapította, a bíróság az adóbevétel csökkenésének összegszerűségét a tárgyalási szakban beszerzett adószakértői vélemény alapján állapította meg a tényállásban írt táblázat szerint. [38] A Kúria a felülvizsgálat során megállapította, hogy a II. rendű terheltre vonatkozó vádirati tényállás lényegében megegyezik az ítéleti tényállással (elsőfokú ítélet
5. oldaltól
6. oldal első bekezdés), tartalmaz elkövetési magatartást, összegeket. A cselekménysor pontosan körülírt, az időszak, a II. rendű terhelt tevőleges magatartása behatárolható, ezért tényszerűen téves, hogy hiányzik a vádból az elkövetés törvényi tényállást kimerítő magatartás megjelenítése. A vádirati tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket. A vádirat a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény pontos körülírására vonatkozó kötelezettségének eleget tett azzal, hogy a jogszabályok szerint az adóbevallási és adófizetési kötelezettség teljesítéséért felelősséggel tartozó ügyvezetőket vádolta azzal, hogy a kötelezettségüknek nem tettek eleget, illetőleg, hogy a II. rendű terheltnek tudomása volt arról, hogy az ugyanilyen jogosultsággal rendelkező másik ügyvezető sem tett eleget kötelezettségének. [39] Amint a Kúria már utalt rá, a tényállás mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság határozata indokolásának más helyütt tett ténymegállapításaival irányadó a felülvizsgálati eljárásban. [40] Ekként helyesen állapította meg a Legfőbb Ügyészség, hogy a tényállás részét képezi az, hogy ... II. rendű terhelt a külföldi gépkocsik műszaki állapotának felmérésében vett részt és 10 alkalommal ...országba is kiutazott. A gépkocsikat Magyarországon készpénzes forgalomban értékesítették, ami után jutalékot kapott, továbbá az, hogy a II. rendű terhelt IP címéről a
7. évben mindösszesen 32 alkalommal fért hozzá a gazdasági társaság bankszámlájához (elsőfokú ítélet 12-
8. oldal; másodfokú ítélet
9. oldal). [41] Mindezen bizonyított tényekből tehát okszerűen következtettek az eljáró bíróságok, hogy a cég 1 pénzügyi tevékenységében a II. rendű terhelt a bizonyítási eljárásban tett nyilatkozataival ellentétben - részt vett. [42] Tekintettel arra tehát, hogy a vád alapvetően tartalmazta a vád minősítése szerinti bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, ezért a Be.
10. §

(1)bekezdés I./c) pontjában írt abszolút hatályon kívül helyezési ok - vagyis a törvényes vád hiánya - nem áll fenn. [43] II/

1. A felülvizsgálati indítványt előterjesztő a felülvizsgálati indítvány okaként a Be.
2. §

(1)bekezdés c) pontján belül a Be. 373. §

(1)bekezdés III./a) pontjára is visszautalt. [44] Miután az indítványozó az indokolási kötelezettség megszegésére nem csak pusztán hivatkozott, hanem azt konkrétan megindokolta, e körben érveit kifejtette, a Kúria e kérdést érdemben vizsgálta, és abban állást foglalt. [45] A felülvizsgálati indítvány eljárási szabálysértésként kifogásolta, hogy a jogerős ügydöntő határozat indokolásából nem derül ki, hogy a bíróság mivel indokolta a bűnösség megállapítását. [46] A Kúria ezzel nem értett egyet. [47] A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja, illetve a Be. 373. §

(1)bekezdés III./a) pontja szerint felülvizsgálati ok és a jogerős ügydöntő határozat feltétlen hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés, ha az eljárt bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [48] A törvény kizárólag a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében teszi vizsgálandóvá az indokolási kötelezettség teljesítését. [49] Az ítélet indokolásának elégtelensége akkor vezet hatályon kívül helyezéshez, ha a mulasztás a határozatot felülvizsgálatra alkalmatlanná teszi. Amennyiben pedig az ítélet az indokolási kötelezettség megsértésének a Be. 373. §

(1)bekezdés III. pontja szerinti fogyatékosságban szenved, az ítélet e részének, rendelkezésének anyagi jogi tartalma, helyessége, törvényessége nem is vizsgálható, mert felülbírálatra eleve alkalmatlan. [50] A Kúria megállapítja, hogy ... II. rendű terhelt bűnügyében az első- és a másodfokú bíróság a Be. 373. §

(1)bekezdés III. pontja által meghatározott körben - a büntetőjogi főkérdések tekintetében nem mulasztott, miután a szükséges és elégséges mértékben egyaránt eleget tett indokolási kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság tényállást állapított meg, amit a II. rendű terhelt tekintetében változtatás nélkül magára nézve is irányadónak tekintett, mindkét bíróság ellenőrizhető módon rögzítette a ténymegállapításhoz, valamint az általa alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályhoz vezető indokait, következtetéseit, álláspontját. [51] Különösen a másodfokú bíróság indokolásból jól nyomon követhető, hogy az elsőfokú bíróság a másodfokon eljáró bíróság számára is irányadó, a II. rendű terhelt felelősségét megfogalmazó tényállást az eljárás során milyen bizonyítékokra alapította. A másodfokú ítélet indokolása részletesen összefoglalta ezeket a bizonyítékokat (másodfokú ítélet indokolása

1. oldal harmadik bekezdésétől az
2. oldal első bekezdéséig). [52] A Kúria mindezek alapján a felülvizsgálati indítványnak az indokolási kötelezettség megsértésére alapított kifogását nem találta alaposnak. [53] Egyetértett a Kúria a Legfőbb Ügyészség álláspontjával a tekintetben is, hogy a bűncselekmény gondatlan elkövetésére történt védői hivatkozás szintén nem alapos. A törvényszék határozatának indokolásában elvetette a terheltnek azt a védekezését, hogy tudomása szerint a cég 1 a tevékenységét beszüntette és a terheltnek nem volt tudomása arról, hogy a cég tovább működik. A ...országi gépkocsik megvásárlásánál 10 alkalommal ... II. rendű terhelt működött közre. Így arról is tudomással bírt, hogy azokat a gépkocsikat az cég 1 vásárolta meg azzal a céllal, hogy Magyarországon értékesítse. Az adócsalás bűncselekménye és más bűncselekmények miatt az Egri Városi Bíróság által történt elítéléséből, de cégjogi és adóügyi ismereteiből is tudomással bírt arról, hogy a gépkocsik értékesítése után általános forgalmi adófizetési kötelezettség keletkezik, amelynek bevallásáért, mint képviseletre jogosult ügyvezető felelősséggel tartozik. Mindezek alapján részéről a gondatlan elkövetésre hivatkozás nem foghat helyt. III. [54] Mindezekre figyelemmel s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
3. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria ... II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványban foglaltaknak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.

1. §-a alapján - a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [55] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. október
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Polgár András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő