A határozat elvi tartalma: A méltányossági kérelem megadásához arra van szükség, hogy a kérelembeli körülmény egyben kivételes is legyen. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.873/2016/
- A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: . Szentkirályi-Holota Szabolcs Az alperes: Bevándorlás és Menekültügyi Hivatal Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K.31.437/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 20.K.31.437/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kínai állampolgárságú nő felperes
- július 29-én egyszeri belépésre és 30 napos tartózkodásra jogosító francia vízummal [2] érkezett a schengeni övezet területére és
- szeptember 18-án tartózkodási engedély belföldi kérelmezésére irányuló méltányossági kérelmet, illetve ezzel egyidejűleg keresőtevékenység folytatása célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő Magyarországon az elsőfokú hatóságnál. Kérelmében előadta, hogy egy Kft. ügyvezetőjeként szeretne Magyarországon tartózkodni. A méltányosság gyakorlásához szükséges egyéb körülményeket kérelmében nem adott elő. Az alperes
- november 4-én meghozott 106-T-69052/1/
- számú határozatában helybenhagyta a méltányossági kérelmet elutasító elsőfokú döntést. Indokolása szerint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) végrehajtására kiadott 114/
- (V.24.) Korm.rendelet
- §
(4)bekezdésének a) pontja és
(4a)bekezdése nem ad lehetőséget a felperes számára a tartózkodási engedély méltányosságból való magyarországi előterjesztésére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet kérve az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Keresetében arra hivatkozott, hogy a felperes igazolta keresőtevékenység folytatására irányuló tartózkodási célját, és annak minden feltételével rendelkezik. Visszautalt a fellebbezésére és hivatkozott továbbá arra, hogy költségekkel járna kiutazása, egyúttal az ügyintézési határidő elhúzódása is alátámasztja a kérelme méltányos elbírálását. Az elsőfokú ítélet [4] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint nem valószínűsíti kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennálltát az a felperesi előadás, ami szerint Magyarországon keresőtevékenységet folytatna, és az ahhoz szükséges feltételekkel rendelkezik. Ez a körülmény ugyanis minden kérelmezőnél fennállhat, kivételes méltánylást emiatt nem érdemelhet. Ugyancsak a fentiek vonatkoznak a külföldre való kiutazás költségességére és az idő elhúzódására is. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a tartózkodási engedély külföldön történő kérelmezése csupán indokolatlan terhet, költséget jelentene a számára, ugyancsak az alperes számára is azzal járna. Ellentétben áll emiatt olyan általános közigazgatási alapelvekkel a külföldön [6] való kérelmezés megkövetelése, mint az egyszerűség költséghatékonyság és költségtakarékosság. Jogszabálysértésként a Vhr. 47. §
(4)bekezdésének a) pontját, valamint 47. §
(4a)bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy jogszerűen állapította-e meg a közigazgatási és munkaügyi bíróság, hogy az alperes megalapozottan utasította el a felperes tartózkodási engedély Magyarországi előterjesztéséhez szükséges méltányosság gyakorlására vonatkozó kérelmét. [9] Az ügyben a Vhr. 47. §
(4)bekezdésének a) pontja előírja, hogy Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon is előterjesztheti, amennyiben a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény, így különösen családegyesítés vagy gyógykezelés indokolja. [10] A Vhr. 47. §
(4a)bekezdése értelmében a
(4)bekezdés a) pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár a méltányossági kérelmet és a tartózkodási engedély iránti kérelmet a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon egyidejűleg terjesztheti elő. A regionális igazgatóság a méltányossági kérelemről nyolc napon belül határozattal dönt. [11] Helytállóan állapította meg a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy az alperes határozata a jogszabályoknak megfelel. A tartózkodási cél igazolása, mely minden kérelmező számára szükséges, nem teremt olyan kivételes méltánylást érdemlő körülmény gyakorolhatóságára alapot, amelyet a törvény megkívánt a tartózkodás magyarországi előterjesztéséhez. A jogszabály fő szabályként a külföldinek állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgár szerinti országban írja elő a tartózkodási engedély kérelme előterjesztését. Hiányzik ugyanis a hivatkozott körülmény kivételessége. Kivételként jelentkezik a magyarországi előterjesztés lehetősége, melynek engedélyezése kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennálltát teszi szükségessé. Ilyen kivételes méltánylást érdemlő körülményre a felperes az eljárás során nem hivatkozott, annak a tartózkodási engedély alapjául szolgáló indokok nem elegendőek, ezért a bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes kérelmet elutasító döntése a jogszabályoknak megfelelő volt. [12] A fentiekből következik a Kúria álláspontja szerint is, hogy az alperes az általános közigazgatási alapelveket sem sérthette meg a rá vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával. [13] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [14] A felperes a Pp.
- §-a alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban a Pp.
- §-a szerint felszámítható költségeit. [15] Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- április
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró